Szocialista Művészetért, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
XVII. évfolyam, 11. szám 1974. november . A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA A szakszervezeti munka további fejlesztéséről és a szakszervezeti választások előkészítéséről tanácskozott október 7-i ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Ugyanezen az ülésen szóba kerültek a szakszervezeti mozgalom nemzetközi kérdései is. Az első napirendhez Gál László, a SZOT titkára fűzött szóbeli kiegészítést, ebből ismertetünk néhány jelentős gondolatot. A vitában felszólalt többek között Vass Imre főtitkárunk is. Részletek a beszámolóból A választási munka mindig kiemelkedő eseménye volt a szakszervezeti mozgalomnak. Alkalmat adott az elvégzett munka értékelésére, a szervezett dolgozók széles tömegeivel való eszmecserére, vitára, a mozgalom eredményeinek bemutatására, esetleges fogyatékosságainak feltárására. A magyar szakszervezetek alapszabálya értelmében a következő évben újjá kell választani szakszervezeti vezetőtestületeket, a tisztségviselőket, és össze kell hívni a magyar szakszervezetek kongresszusát. A szakszervezetek munkájában jól érvényesül a kettős funkciójukból eredő hivatás: a munkáshatalom erősítése, a dolgozók nevelése, s ugyanakkor érdekképviseletük ellátása, érdekeik védelme. Kétségtelenül nőtt a szakszervezetek tömegbefolyása, s ennek révén szorosabbá vált a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata. Felhívta Gál László a figyelmet arra, hogy a szakszervezetek nevelőmunkája sokban elmarad még korunk követelményeitől. Az előttünk álló társadalmi feladatokat csakis széles látókörű, politikailag képzett, művelt dolgozókkal valósíthatjuk meg. Fontos, hogy egyre erőteljesebbé váljék a szocialista közgondolkodás, a szocialista életmód, valamint a kispolgári nézetek és magatartás (helyenkénti nacionalista megnyilvánulások, nyugat-imádat) elleni fellépés. A szakszervezeti munka továbbfejlesztésének lényeges eleme a szakszervezeti demokratizmus fejlesztése. Biztosítani kell, hogy a taggyűléseken, bizalmi értekezleteken módja legyen a tagságnak minden fontos kérdésben (kollektív szerződés, bérpolitika, szociális ellátás, művelődés) állást foglalni, vitatkozni, véleményét érvényre juttatni. A jövőben a vállalati és intézményi szakszervezeti vezetőtestületek fontos, az egész közösséget érintő kérdések eldöntése előtt informálódjanak (és informáljanak), kérjék ki a tagság véleményét. A dolgozóknak joguk van megismerni, hogy a szakszervezetek vezetői kivel és miről tárgyalnak, mi az álláspontjuk. Növeljük a tagság tájékoztatását, s ha kell, a nyilvánosság erejével segítsük a gyorsabb ügyintézést, a tagság érdekeinek megvalósulását. Vass Imre felszólalása : Választásokra készülünk. Ez mindenkor a megtett út, az eredmények és a követelmények együttes vizsgálata, számvetés és a tagság bizalmának próbaköve. Az önvizsgálat kiinduló pontja, egyben munkánk jelentős segítője pártunk Politikai Bizottságának a szakszervezetekre vonatkozó határozata, amelynek végrehajtását a Politikai Bizottság ez év júniusában már gazdag tapasztalatok birtokában vizsgálta, s jelölte meg a további tennivalókat. Ma már egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a határozat jó alapot, kedvező feltételeket teremtett szakszervezeti munkánk továbbfejlesztéséhez, és egyben meghatározta a jogok és kötelezettségek kereteit is. Úgy látom, hogy a határozat mindenekelőtt pozitív irányú változást hozott a pártirányítás elveiben és főleg módszereiben. Számunkra különösen örvendetes, hogy szakszervezetünk vezetőtestületei és a párt-kk tudományos, kulturális és közoktatási osztálya között rendszeres munkakapcsolat alakult ki. Ez a munkakapcsolat az érdekvédelmi problémáktól a művészetpolitikai kérdésekig felöleli a terület minden lényeges tennivalóját, s a gyakorlatban igazolja, mennyire összefügg a művészetek társadalmi megbecsülése, fontosságának elismerése és a művészek, művészeti dolgozók élet- és munkakörülményei színvonalának az emelése. Mennyire elválaszthatatlanok az elvipolitikai kérdések a helyesen értelmezett érdekvédelemtől. Meglehetősen sok gond és nehézség közepette fogtunk hozzá a párthatározat megvalósításához, akkor amikor még az állami irányítást a szakszervezettel való együttműködésben inkább a formális megoldások jellemezték. Sokszor „fent” is, „lent” is úgy vélték, hogy a szakszervezet észrevételei méginkább bonyolítják és fokozzák a nehézségeiket; nem segítséget láttak ebben, hanem esetenként indokolatlan kellemetlenkedést. A határozat megjelenése óta vitathatalanul javult együttműködésünk az állami, gazdasági vezetőkkel. Úgy értékelem, hogy a határozat végrehajtása érdekében szakszervezeti mozgalmunk többet tett, mint állami partnereink. Nem hinném hogy ez különösebb érdem, mert ezt természetesnek tartom. Hiszen a határozat a mi számunkra nemcsak cél, hanem eszköz is azért, hogy munkánkat jobban tudjuk végezni. De feltétlenül egyik gyönge pontnak tartom, hogy a minisztérium irányítása alatt álló intézmények vezetőit nem tájékoztatták megfelelően a Politikai Bizottság határozatáról, s hogy annak végrehajtását folyamatában nemigen kérték számon. Úgy értékelem, hogy a határozat végrehajtása érdekében szakszervezeti mozgalmunk többet tett, mint állami partnereink. Nem hinném, hogy ez különösebb érdem, mert ezt természetesnek tartom. Hiszen a határozat a mi számunkra nemcsak cél, hanem eszköz is azért, hogy munkánkat jobban tudjuk végezni. De feltétlenül egyik gyönge pontnak tartom, hogy a minisztérium irányítása alatt álló intézmények vezetőit nem tájékoztatták megfelelően a Politikai Bizottság határozatáról, s hogy annak végrehajtását folyamatában nemigen kérték számon. Az a sok erőfeszítés, ami a szakszervezeti munka végzésében benne van, sok esetben nem talál kellő visszhangra és megbecsülésre tagságunk körében. Egészen biztos, ennek okát elsősorban saját munkánk hiányosságaiban kell keresni. Mindenekelőtt a még jobb és színvonalasabb tájékoztatás biztosításával, a tömegkapcsolatok további erősítésével, a szakszervezeti demokratizmus hatékonyabb alkalmazásával feltétlenül csökkenteni lehet ezen a gondon. Ehhez azonban még néhány nagyon fontos kellékre is szükség volna. Arra, hogy csökkenjen a kulturális, művészeti területen is a bürokrácia, a fölösleges áttételek száma, az állami intézkedést igénylő kérdések indokolatlanul hosszú időre történő elhúzódása olyan ügyekben is, amelyeknek nincs, vagy éppen minimális a népgazdasági hatása. Csupán egy példát a sok közül. Körülbelül négy éve annak, hogy minden arra illetékes szerv és hivatal egyetértett azzal, hogy újra szabályozni kell a művészek és művészeti dolgozók külföldi foglalkoztatásának feltételeit. Az előterjesztés hosszú vita és egyeztetés után elkészült, körülbelül egy éve közölték velünk, hogy napokon belül aláírásra és kiadásra kerül a rendelet. Azóta azonban senkitől nem tudunk érdemleges választ kapni ez ügyben. Meggyőződésünk, hogy a tagság ma már jobban megérti az indokolt nemleges választ, mint a problémák elhallgatását, vagy számára érthetetlen elhúzódását... A NYUGDÍJÜGYI ALBIZOTTSÁGOK FIGYELMÉBE! Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az év végén szokásos átlagos havi igénybejelentések számánál jóval több nyugdíjigény érkezik a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. Az igazgatóság nyugdíj osztályain jelenleg mintegy 4000 elintézetlen igényjog-elismerési kérelem van. Annak érdekében, hogy a nyugdíjigények és a már beérkezett igényjog-elismerési kérelmek nagyobb késedelem nélkül elintézést nyerjenek, az igényjog-elismerési kérelmek átvételét — a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatósága 1974. november 1-től 1975. február 28- ig (mint minden évben) ismét szünetelteti. Rendkívül indokolt kivételes esetben (például ha vitás, hogy a nyugdíjra jogosító 10 év megvan-e, továbbá, ha bizonyos, hogy a kérelmező valóban elmegy az év végén nyugdíjba) adható be november 1. után igényjog-elismerési kérelem. A nyugdíjjogszabályoknak a közeljövőben várható megváltoztatása miatt arra is felkérjük a nyugdíjügyi albizottságokat, illetve az érdekelteket, hogy amennyiben a dolgozó öregségi nyugdíjigénye csak 1975. július 1. után nyílik meg, úgy az igényjog-elismerési kérelmet a jelzett időpont előtt ne nyújtsák be. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója! A Magyar Nemzeti Galéria új otthonának, a budai várpalotának elkészült részeit október 17-én bemutatták a sajtó és a kulturális élet képviselőinek; képünkön egy szoborcsarnok (Bojár felv.) A szeptember 29-i Normafa emlékünnepségen dr. Czenner Mihály mondott megemlékezést (Jánosi felv.) A napokban elhunyt Vaszilij Suksin, az ismert szovjet író, állami díjas színművész, a maga írta és rendezte „Vörös kányafa” című filmjében mint főszereplő, mellette Ligyija Fedoszejeva, aki a női főszerepet játszotta és Suksin felesége. A „Vörös kányafa” a bakui VII. össz-szövetségi filmfesztiválon első díjat nyert (APN) A központi vezetőség szeptember 23-i ülésének elnöksége. Vass Imre főtitkár az elnökség beszámolóját tartja (Mezey felv.) ÁRA 1 FORINT