Szocializmus, 1907-1908 (2. évfolyam, 1-20. szám)

1907-09-01 / 1. szám

Garami E.: A német pártmozgalom neki ezt a jogot úgy kell kezelni, hogy általa etikai és materiális életét megjavíthassa, úgy még szebb napok is fognak fölvírradni erre a szerencsétlen országra; de ha a megszerzendő joggal nem tud élni úgy, amiként ennek az országnak fejlődési ingere megköveteli, úgy a bekövetkező balsikerekért csak önönmagát vádolhatja. Megbecsülhetetlen értékű lesz az általános választójog hatása a család gondolkodásának átalakításánál is. A politikai jogok gyakor­lása bekényszeríti a politikát a család zárt területére. A magyar nép politikai éretlensége azért olyan kirívó, mert a jog hiánya folytán közügyekkel a család sohasem foglalkozott s ebbeli érzékük teljesen elsorvadt. A nép, miután szava a közügyekben nem volt, ezekhez lelkesedése nem vonzotta s a politika előtte ismeretlen idegen területnek látszott. Csak a választójog birtoklása nyitja meg a politika számára a családi élet rejtekeit és a családban lefolyt politikai viták fognak súlyt kölcsönözni a közéleti kérdéseknek s csak az a generáció tudja majdan a politikai élet fórumán helyesen irányítani a nép érdekeit, amelynek előiskolája a modern szak­egyleteken kívül a család szociális vitái voltak. Nem lehet tehát szemet hunyni a haladásért rajongó munkás­ságnak ama nagy történeti tény előtt, amelyet a szociáldemokrata párt programmjának egyik alaptétele, a politikai hatalom meg­hódítása rejt magában. A választójognak etikai és kulturális téren való forradalmasító erejét kétségbe vonni annyit jelent, mint lemondani az életről; megtagadni a haladást, úrrá tenni a sötét­séget s a végtelen időkig szabad folyást engedni a kizsákmányolás­nak. A magyarországi osztálytudatos munkásság nem hajt üres szélmalmot, amikor teljes erejével küzd az általános, titkos választó­jogért, mert tudja, hogy élete, boldogulása, haladása és intézményes szabadsága függ tőle és így azoknak az idegessége, akik a parla­mentben ezt a törvényt megcsinálják, szintén érthető. S amiről idegesen kénytelen lemondani az egyik, lelkesedéssel ragadja meg a másik, hogy vele önmagának és az emberiségnek szolgálatot tegyen: a politikai hatalom. A német pártmozgalom. írta Garami Ernő. A szocialista pártok elvi alapokon nyugszanak, nem lehetnek tehát opportunista pártok, értvén ilyeneknek azokat, amelyek minden határozottabb elvi cél nélkül, egyszerűen a mindenkor kínálkozó leg­alkalmasabb eszközök fölhasználásával igyekeznek sikereket elérni. Szocialista pártok harcmódjának elbírálása nem lehetséges tehát az elért sikerek szempontjából, sőt az ilyen elbírálás egyenesen káros és veszedelmes. A szocialista elvek ellen való vétkezéssel ugyanis igen gyakran nyílik alkalom minden országban kisebb-nagyobb siker elérésére, a siker szempontjából való kritika pedig természetesen .

Next