Szocializmus, 1926 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1926-01-01 / 1. szám
Szocializmus gyűlés napirendjére tűzze ki. A mostani pártgyűlés napirendjén szerepel ez a kérdés és bizonyosra vehetjük, hogy a huszonharmadik pártgyűlés munkásmozgalmunk históriájában azzal tűnik majd ki, hogy megteremtette az új pártalkotmányt. Stepén itt volt az ideje. Az 1908-as reform, annyi esztendő tapasztalata után mondhatjuk, körültekintő volt, sőt, jóval előre készült, ha tényleges viszonyokon is túltette magát. Mégis sok vonatkozásban már évek óta éreztük nagyon sokan ennek a régi pártalkotmánynak az avultságát. A háború évei voltak közben, a forradalmak hónapjai és az ellenforradalom fél évtizede, az ország megcsonkítottsága, a gazdasági helyzet változása, a politikának a legreakciósabb időkhöz való visszafordulása, eltolódások a szervezeteik viszonyaiban, a községi életben való intenzív részvétellel és a választójogi reformmal a pártszervezetek helyzetének a változása, a párt közigazgatásának kiszélesülése, együttvéve mindaz, ami sok vonatkozásban olyan helyzetet hozott, amelyről objektíve meg lehet, meg is kell mondani, hogy a tényleges állapot már régen nem felelt meg a pártszervezeti szabályzat papiros diktandájának és — jó, hogy nem felelt meg. A másik, ami az idei pártgyűlést jelentőssé teszi, a pártprogram dolga. Ami a pártszervezeti szabályzatot illetően az 1924. évi kongresszus volt, az lesz a pártprogramra nézve az 1925. évi pártgyűlés, megkezdi a pártprogram-revízió előmunkálatait. Ha halaszthatatlanul szükséges volt a pártszervezeti szabályzat reformja, a pártprogram reformjáról azt kell mondanunk, hogy az égetően sürgős. Az a pártprogram, amelynek az alapján állunk és dolgozunk, lassan kint negyedszázados lesz, 1903-ból való, hozzászabva Nagymagyarországhoz, megteremtődvén a „szabadelvű“ korszak légkörében, a kezdődő magyar kapitalizmus világában, abban az időben, amikor csak kezdtek országosodni a szervezeteink, amikor csak kezdtük az erőt gyűjteni. Azóta? Azóta alapos változáson ment át az ország, az ország gazdasága, az ország politikai élete, egész Európa, az egész világpolitikája és gazdasága, azóta nagy válságok voltak a külföldi, előttünk sokszor példaképen szereplő munkásmozgalmak életében, azóta kormányoztak és, ha nem is a tiszta marxista program alapján, kormányoznak szocialista pártok, azóta, egy-két országot leszámítva csak, erősen növekedett a szocializmus ereje, azóta dolgozik a konstruktív szocializmus, azóta az új, nehéz problémák tömegei adódtak. És azóta, különösen Magyarországot illetően, különös jelentősége lett a vidéki mozgalomnak, a földmunkások mozgalmának is. Ezért kell üdvözölni az idei pártkongresszus napirendjét, amely az országos pártprogram módosításának a munkáján kívül meg akarja kezdeni — végre! — az agrárprogram előkészítésének a munkáját is. Az ország megcsonkítottsága még erősebben mutatja Magyarország agrárjellegét és ha az ipari munkásmozgalmával már olyan tündöklő eredménysorozatot elért osztrák munkásság a kisebb jelentőségű agrár-problé- mái fölvetése után eljuthatott a pontos, minden részletkérdésre kiterjeszkedő falusi program, agrárprogram megteremtéséhez (éppen e számunk egy cikke ismerteti ezt a programot), a legkevesebb, amit a magyarországi munkásmozgalomnak tennie kell, az, hogy ennek az Európában talán legkifejezettebben agrárországnak a nincstelenjei, földmunkásai, kisgazdái részére, a magyar munkásmozgalom, a magyar politikai élet részére megkezdi az agrárprogram szerkesztését, a programszerkesztés előmunká