Szocializmus, 1926 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1926-01-01 / 1. szám

Szocializmus gyűlés napirendjére tűzze ki. A mostani pártgyűlés napirendjén sze­repel ez a kérdés és bizonyosra vehetjük, hogy a huszonharmadik pártgyűlés munkásmozgalmunk históriájában azzal tűnik majd ki, hogy megteremtette az új pártalkotmányt.­­ Stepén itt volt az ideje. Az 1908-as reform, annyi esztendő tapasz­­talata után mondhatjuk, körültekintő volt, sőt, jóval előre készült, ha tényleges viszonyokon is túltette magát. Mégis sok vonatkozás­ban már évek óta éreztük nagyon sokan ennek a régi pártalkot­mánynak az avultságát. A háború évei voltak közben, a forradalmak hónapjai és az ellenforradalom fél évtizede,­­ az ország­ megcsonkí­­tottsága, a gazdasági helyzet változása, a politikának a legreakció­­sabb időkhöz való visszafordulása, eltolódások a szervezeteik viszo­nyaiban, a községi életben való intenzív részvétellel és a választójogi reformmal a pártszervezetek helyzetének a változása, a párt közigaz­gatásának kiszéles­ülése,­­ együttvéve mindaz, ami sok vonatkozás­ban olyan helyzetet hozott, amelyről objektíve meg lehet, meg is kell mondani, hogy a tényleges állapot már régen nem felelt meg a párt­szervezeti szabályzat papiros­ diktandájának és — jó, hogy nem felelt meg. A másik, ami az idei pártgyű­lést jelentőssé teszi, a pártprogram dolg­a. Ami a pártszervezeti szabályzatot illetően az 1924. évi kongres­szus volt, az lesz a pártprogramra nézve az 1925. évi pártgyűlés, meg­kezdi a pártprogram-revízió előmunkálatait. Ha halaszthatatlanul szükséges volt a pártszervezeti szabályzat reformja, a pártprogram reformjáról azt kell mondanunk, hogy az égetően sürgős. Az a párt­program, amelynek az alapján állunk és dolgozunk, lassan kint negyedszázados lesz, 1903-ból való, hozzászabva Nagymagyarország­­hoz, megteremtődvén a „szabadelvű“ korszak légkörében, a kezdődő magyar kapitalizmus világában, abban az időben, amikor csak kezd­tek országosodni a szervezeteink, amikor csak kezdtük az erőt gyűj­teni. Azóta? Azóta alapos változáson ment át az ország, az ország gazdasága, az ország politikai élete, egész Európa, az egész v­ilág­­politikája és gazdasága, azóta nagy válságok voltak a külföldi, előt­tünk sokszor példaképen szereplő munkásmozgalmak életében, azóta kormányoztak és, ha nem is a tiszta marxista program alapján, kor­mányoznak szocialista pártok, azóta, egy-két országot leszámítva csak, erősen növekedett a szocializmus ereje, azóta dolgozik a konstruktív szocializmus, azóta az új, nehéz problémák tömegei­ adódtak. És azóta, különösen Magyarországot illetően, különös jelentősége lett a vidéki mozgalomnak, a földmunkások mozgalmának is. Ezért kell üdvözölni az idei pártkongresszus napirendjét, amely az országos pártprogram módosításának a munkáján kívül meg akarja kezdeni — végre! — az agrárprogram előkészítésének a munkáját is. Az ország m­egcsonkítottsága még erősebben mutatja Magyarország agrárjelle­gét és ha az ipari munkásmozgalmával már olyan tündöklő eredmény­­sorozatot elért osztrák munkásság a kisebb jelentőségű agrár-problé-­ mái fölvetése után eljuthatott a pontos, minden részletkérdésre kiter­jeszkedő falusi program, agrárprogram megteremtéséhez (éppen e számunk egy cikke ismerteti ezt a programot), a legkevesebb, amit a magyarországi munkásmozgalomnak tennie kell, az, hogy ennek az Európában talán legkifejezettebben agrárországnak a nincstelenjei, földmunkásai, kisgazdái részére, a magyar munkásmozgalom, a ma­gyar politikai élet részére megkezdi az agrárprogram szerkesztését, a programszerkesztés előmunká

Next