Szocializmus, 1931 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1931-01-14 / 1. szám

Mónus: Az 1030. évi bpesti törvényhazó választások statisztikája 3 -ánál még itt is figyelembe kell venni, hogy a választók száma 1926-ban 314.217 és 1930-ban 292.930. Figyelembe kell továbbá venni, hogy az országgyűlési választójog föltétele a kétéves, a törvényhatósági választójogé pedig a hatéves helybenlakás. Való­színű tehát, hogy minden törvényhatósági választó egyben ország­­gyűlési választó is és ez adja az összehasonlításra az alapot. Igaz, hogy a törvényhatósági választók száma 21.000-rel kevesebb, ez azonban nem akadálya az összehasonlításnak. Külön táblázatban mutatjuk ki a törvényhatósági választás szavazatainak és mandátumainak megoszlását. Ehhez a táblázat­hoz bővebb magyarázatra nincsen szükség. A táblázatból meg­tudjuk, hogy érvényesen leszavazott 265.930 választó, a legtöbb szavazatot a szociáldemokrata párt kapta: 73.427-et. Ebből a táb­lázatból kitűnik, hogy amíg a szociáldemokrata párt minden man­dátumát a teljes osztószám alapján kapta, sőt még nagy töredéke is maradt majd minden kerületben, addig a polgári pártok nagy része mandátumot kapott 800—900 töredékszavazat után is. Sokkal nagyobb ennek a választásnak a hatása és az ered­ménye, ha összehasonlítási alapul azt vesszük, hogy az 1926. évi országgyűlési választások 314.217 választójából 59.292 szavazott a szociáldemokrata pártra, tehát a választók 18,9%, ezzel szemben a törvényhatósági választók 292.930 választójából 1930-ban 73.427, azaz 25.06% szavazott a szociáldemokrata pártra. Érdekes, hogy bármilyen összehasonlítási alapot veszünk figyelembe, az ered­mény mindig az, hogy a legreakciósabb időben és a legnagyobb akadályok és mesterséges gátak ellenére is a budapesti választók egynegyedrésze a szociáldemokrácia táborában van. A másik két táblázat az 1930. évi törvényhatósági és az 1926. évi országgyűlési választások számadatait mutatja be. Az ország­­gyűlési választások adatait is 14 választókerületre bontottuk föl, a szavazókörök azonosak és így azonos alapot kaptunk a két kü­lönböző választás számadatainak szemléltető egybeállítására. A táblázatokban egymás mellett találhatók azok a pártok, amelyek részt vettek mind a két választáson. Külön nem vett részt az országgyűlési választásokon a nemzeti szabadelvű párt (Bassay), a keresztény ellenzéki párt (Friedrich) és az egyesült nemzeti párt (frontharcosok). A táblázatok adatainak vizsgálatá­nál figyelembe kell venni, hogy a szociáldemokrata párt a Bel­városban nem indult, a választáson tehát nem vett részt. Ebben a kerületben a szociáldemokrata választók száma 1000—1300-ra becsülhető. Ezer ajánló megszerzése azonban ebben a választó­­kerületben leküzdhetetlen akadályokba ütközött, mert a szociál­demokrata lista ajánlása az exisztenciákra kockázattal és kárral járhatott. De mindezek ellenére is volt 800 ajánlónk. A demokrata, pártra adott szavazatok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy 1926-ban nem volt polgári ellenzéki ellenfele, míg a mostani 1930-as választásokban szavazóinak a felét a nemzeti szabadelvű párt hódította el. Rendkívül érdekes, hogy az egyesült nemzeti párt (frontharcosok) szavazatainak száma egyezik az 1926-ban volt fajvédő párt szavazóinak számával. Az I. számú táblázatunkból megállapítható, hogy a legtöbb választó (93,1%) a X. választókerületben szavazott, a legkevesebb (86,4%) a XIV. választókerületben. Itt nyilván azért tartózkodtak !"

Next