Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-04 / 54. szám

Szohwkmegye K A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M­E­GY­E­I TANÁCS­ LAPJA. I V. évfolyam, 54. szén, 1953. március 4, szerda Ára 50 fillér Március 5-re elvetik a búzát­ a tiszavárkonyi célgazdaság dolgozói A tiszavárkonyi cukorgyári célgazdaság dolgozói azon igyekeznek, hogy példát mutassanak a termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó pa­rasztok előtt. A fogatos brigád tagjai 163 százalékos tervteljesítéssel, fokozott ütemben végzik a talajmunkát. De nem késk­ednek a vetéssel sem. Idáig 116 hold borsót, 17 hold tavaszi búzát vetettek, ezzel tavaszi búza­vetési tervüket több mint 50 százalékban teljesítették. A keddi nap folyamán végeztek a még hátralévő vetéssel. Kedden reggel a zabvetést is befejezték és március 5-re az összes tavaszi növé­nyek vetését elvégzik. A hétfői nap folyamán a gazdaságban cukorrépa dugványozást bemutatót tartottak, melyen részt vettek több állami gazdaságunk és termelőszövetkezeteink dolgozói. Megtekintették a cukor­répának ültetéssel való telepítését. Az ott szerzett tapasztalatokat aztán saját gazdaságukban széles körben alkalmazzák. A tiszakürti földművesszövetkezet nem segíti, hanem akadályozza a vetőmagcserét A tiszakürti föld­műves szövetkezet ve­­zetői helytelenül gondolkoznak községünk dolgozó parasztságának leg­­fontosabb feladatával, a tavaszi vetéssel kapcsolatban. A Terményforgalmi Vál­lalat tiszakürti raktárának dolgozója va­gyok, és kötelességemnek tartom, hogy erre a hibára a figyelmet felhívjam. A napokban érdeklődtem a földműves­­szövetkezetben Akácz Mártonnétól, mit telek idáig a tavaszi búzavetőmag cse­réje érdekében. Hogyan győzték meg a község dolgozó parasztjait a vetési terv teljesítéséről minden talpalatnyi föld be­­­­vetéséről. Erre azt válaszolta, ő bizony megkapta a rendelkezést erre vonatko­zóan, de el sem olvasta. Mert — úgy­mond __ úgy sem lesz abból semmi, mármint a vetőmagcseréből. Arra is meg­kértem, mutassa meg az értesítést, ame­lyet aztán nagy keservesen a fiókja mé­lyéről előhalászott. Miként gondolják Tiszakürtön előse­gíteni a község vetéstervének teljesítését, melyben erősen hátul kullog, ha egyik legnagyobb tömegszervezet, a­ földműves­szövetkezet egyáltalán nem foglalkozik vele? Azt a kérdést is felvethetnénk Akácz Mártonénak, miből látja biztosí­tottnak az évi kenyérszükségletét, ha nem tudatosítja a dolgozó parasztok körében a vetési tervek teljesítésének szükséges­ségét. Itt azonban mindnyájunk kenye­réről van szó, egész népünk magasabb életszínvonaláról. Ha csak Tiszakürtön nem teljesítik 100 százalékig a vetési tervet, akkor is sok ezer mázsával terem kevesebb. Kevesebb gabona jut a terme­lőnek, kevesebb a fogyasztónak. Igyekeztem őt meggyőzni, neki kel­­­­l­lene elsősorban a vetőmagakció si­keres lebonyolításával foglalkoznia, mi­vel közvetlen kapcsolatban áll a terme­lőkkel és jó felvilágosító munkát végez­hetne. Igen helytelennek tartom, hogy a földművesszövetkezeti dolgozók, ahelyett, hogy harcolnának a vetőmagcsere sikeres lebonyolításával a jó termésért és a dol­gozó parasztság érdekeiért is, nem te­kintik feladatuknak azt. BABAI JÓZSEFNÉ TV, raktárnok, Tiszakürt Vonja szigorúan felelősségre a tavaszi munkát szabotáló kulákokat a jászladányi tanács Tűrhetetlen az a nemtörődömség, amely a jászladányi községi tanács­nál uralkodik a tavaszi vetés elvég­zésével kapcsolatban. A környező községekben jó ütemben folyik már a vetés, de a jászladányi tanács ve­zetői még mindig a homokba dug­ják a fejüket és ,,Pató Pál“ módjá­ra gondolkoznak. Szórád Ferenc mezőgazdasági előadó arra hivatkozik, hogy Jászladányon még nem alkalmas a talaj vetésre, mert ragad. Ez egyszerűen nem igaz. A talaj éppen olyan jó­ a munkák végzésére, mint a járás többi községedben. Az a baj, hogy a tanács és a pártszerve­zet nem törődik a tennivalókkal. A tavaszi árpa vetésnek mintegy 45—50 százalékát végezték még el csupán. Késlekednek a tavaszi búza vetésével is. A 30 mázsa vetőmag­ból eddig a községben egy holdat sem vetettek be. A község 65, földterülettel ren­delkező kulákja közül mindössze 10 fő vetett el 8 hold árpát a részükre kiszabott 919 holdból. Mindezt a tanács ölbetett kézzel né­zi és tudomásul veszi. Drávucz János, Zana Béla, Gémesi József, Horváth Bertalan kulákok egy talpalatnyi területet sem vetet­tek még be, annak ellenére, hogy megfelelő­­ igaerő és vetőmag is ren­delkezésükre áll. A tanács azonban idáig nem vonta őket felelősségre. Azzal sincs tisztában a tanács, hogy mennyi a termelőszövetke­zetek és csoportok, valamint az egyéni termelők vetésterülete, mert a községi vetéstervet mind a mai napig nem bontották még fel. A tanács nem tanult a múlt évi ta­pasztalatokból? Akkor is eltűrték, hogy a kulákok szabotálják a tava­szi munkát. Ezért maradtak el a beadással is. Emiatt nem élvezhet­ték a becsületes dolgozók sem a szabadpiac előnyeit. Vasárnap a községben a tanács vezetői a szombat estei bankett fá­radalmait pihenték. A vadászvacsorá­nak elkeresztelt mulatság elég hos­­szú ideig tartott. Ezért a tanács másnapra meg sem szervezte a békevetési va­sárnapot. Ezen a napon egyetlen iga sem szántott, vágy vetett a község határában. Pedig más községben dolgoztak. A jászkiséri gépállomás sem segíti a munkát. Az eddigi bírálatok elle­nére sem biztosítja a fogasolás, si­mítózás és vetés előfeltételeit. A va­­sárnapi békevetést is úgy­­ szervez­ték­­ meg, hogy erre a napra egyet­­len erőgépet sem állítottak munká­ba. A tanács vezetői számolják fel megalkuvó magatartásukat. Vonják be a munkák ellenőrzésébe az állan­dó bizottság tagjait és a tömegszer­­vezetek népnevelőit. Kíméletlenül jár­­janak el a szabotáló osztályellen­séggel szemben. A pártszervezet pe­dig gyakoroljon fokozottabb ellen­őrzést a tanács munkája felett. Megnyílt a Nemzetközi Társadalombiztosítási Értekezlet Bécs (TASZSZ). Bécsben megnyílt a Nemzetközi Társadalombiztosítási ér­tekezlet. Az értekezleten ötven ország képviselői, valamint a Szakszervezeti Vi­lágszövetség, a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség, továbbá a külön­böző nemzetközi szakmai szövetségek képviselői vesznek részt. Az értekezlet nemzetközi előkészítő bizottsága nevé­ben Oreste Lizzadri olasz parlamenti képviselő, a CGIL titkára nyitotta meg az értekezletet. (MTI) Fejezzük be a tavaszi búza vetését AKIK F, I, F, X .TARNAK A szolnoki Új élet tszcs teljesítette tavaszi gabonavetési tervét A jásztelki Alkotmány tsz befejezte az árpavetést A kuncsorbai Vörös Október termelő­­szövetkezet tagjai ebben az esztendőben még fokozottabban dolgoznak a nagyobb termésért. Tudják, hogy az idejében el­vetett mag magasabb termést hoz. Va­sárnap estig teljesítették 47 hold tavaszi árpa vetési tervüket. Keresztsorosan ve­tettek. Példáinkat követte a tö­rökmiklósi Dózsa 15 hold, a Vörös Csillag 18 hold tavaszi árpa vetésének telje­sítésével, ők is keresztsorosan juttatták földbe a magot. A kunmártoni Zalka Máté ter­melőszövetkezet tagjai 141 hold árpa­vetési tervükből eddig 94 holdat teljesí­tettek. Az öcsödi Szabadság tsz-ben pe­dig 50 holdat vetettek keresztsorosan. A jászfelsőgyörgyi Vörös Sarok ter­melőcsoportnak 5 kat. hold volt az árpa­vetési terve. Azonban 80 hold tartaléktöldet vettek haszon­bérbe és abból 45 holdon árpát vetettek. Igen szorgalmasan dolgoznak a két­­pói Szabadság termelőszövetkezet tagjai. Vékony István elvtárs, a szövetkezet el­nöke ebben az esztendőben ki akarja köszörülni a múlt évi csorbát. Papp Ba­lázs és Berecz Lajos brigádvezetőket és a növénytermesztő brigádok tagjait jól előkészített tervekkel segíti munkájuk­ban. Mindkét brigádvezető vállvetve harcol a többtermelésért, egymással ver­senyeznek. A terv szerint 100 hold árpából kedd délig 70 holdat, 100 hold zab­ból 60 holdat vetettek el kereszt­­sorosan. Teljes egészében a földben van 100 hold borsójuk és 70 hold olajleniik. 500 holdat megtrágyáztak, s 400 hold őszi szántást simítóztak meg az elmúlt hét folyamán. A termelőszövetkezet agro­­nómusa sok szakmai és módszerbeli se­gítséget nyújt a brigádvezetőknek és a szövetkezet tagjainak. A tagság előtt a pártszervezet mun­kája folytán tudatosítva van a magasabb terméshozam biztosításának szükséges­sége és a termelőszövetkezet tagjai szinte egy emberként dolgoznak a többtermelés elősegítése érdekében. A jászteleki Alkotmány tsz tagjai igyekeznek ebben az évben a múlt évi mulasztásaikat pótolni. Tavaszi árpave­téstervüket száz százalékig teljesítették. Ugyancsak befejezték 2 hold vörös­hagyma, 2 hold saláta, 5 hold borsó ve­tését is. A mélyszántott területeken to­vább folytatják a simítózást. Nem akar­ják, hogy sok nedvesség párologjon el a földből. A szolnoki termelőcsoportok vetési versenyében a Tisza tszcs áll első helyen. Nyomában van a Szabadság tszcs, mely­nek tagjai árpából, zabból, olajlenből teljesítették vetéstervüket. Ezenkívül ta­vaszi búzát is vetnek, bár az vetéster­vükben nem volt előirányozva. Mintegy 6 holdnyi területük maradt üresen a tagosítás után. Erre biztosították a csere­­terményt, s vetőmagcsere után hétfőn hozzákezdtek a búzavetéshez, melynek felét el is végezték. Az Új Élet tszcs teljesítette tavaszi gabonavetéstervét. Jászdózsán a népnevelők felvilágo­sító munkája nyomán fokozott ütemben meggyorsult a tavasziak vetése. A szombati esős időjárás sem gá­tolta őket, vasárnap is dolgoztak, 57 fogat szántott és vetett, különö­sen kitűntek Csömör Ferenc, Gyurkó P. János és Paksi Ferenc dolgozó parasztok. Hétfőn pedig már 75 fogat volt kinn a határban és 17 hold árpát vetettek el a szántás és simítózás végzése mellett. Szorgalmas munkájukkal kitűntek Szik­­szai Béla, Gyurkó József, Seres Miklós dolgozó parasztok, akik befejezték ta­vaszi vetéstervüket, élenjárnak a beadás­ban és felvilágosító munkát végeznek. A jó agitációs munka áldozatkész szor­galmas dolgozó parasztokká neveli a község becsületes lakóit, akiknek nem számít az időjárás nehézsége, kedvezőt­len talajviszonyok, tudják azt, hogy min­den időt ki kell használniok. Mielőbb a földben kell lennie a magnak. Az ő példájukon felbuzdulva Kiss Géza 7 holdas dolgozó paraszt vasárnap reggel is kora reggeltől késő estik kinn dolgo­zott, azóta is hétfőn és kedden továbbra is szorgalmasan végzi a munkáját. AKIK SZEG­YEN­LETESEN ELMARADTAK Miért nem vetnek búzát a jánoshidai, jászboldogházi, jászfelsőgyörgyi határban ? JÁSZFÉNYSZARUT FEL KELL KELTENI Jászfényszaru község dolgozó pa­rasztjai az elmúlt hónapban ver­senyre hívták megyénk összes köz­ségeit a tavaszi munkák jobb el­végzése, a bő termés biztosítása ér­dekében. Kezdeti sikereik elbiza­­kodottá tették őket. Ma a hatodik helyen tartanak a jászberényi járás községei között folyó versenyben. A tavaszi árpát még csak 34 százalé­kig vetették­ el. Ha így haladnak nem lesznek mértók versenyfelhívá­sukhoz. Érezzék át Jászfényszaru dolgozó parasztjai, hogy a község becsületé­ről van szó. Ébredjenek fel még ál­mukból, itt van a munka ideje ! Jászjákóhalma községben hasonló a helyzet, ők nem a hatodik helyen, hanem a legutolsó helyen tartanak. A község nem régen lett termelőszö­vetkezeti község és a felfejlesztés alkalmával megfogadták az ottani dolgozó parasztokat, hogy foko­zottabb munkával bizonyítsák be hazaszeretetüket. Nem ezt mutatja mostani munkájuk. Különösen elma­­radtak a tavaszi búza vetésével. A JÁKÓHALMI BÉKE TSZ . EGY SZEM BÚZÁT SEM VETETT­ Az egész járásban mindössze 3 százalékig teljesítették a tavaszi búza­vetési tervet. Alig két hét van hátra a búzavetés befejezésének ha­táridejéig, ennek ellenére a járási tanács sem szorgalmazta azt eléggé. Jászágon, Jánoshidán, Jászboldog­­házán, Jászfelsőgyörgyön még hozzá sem kezdtek a búza vetéséhez. Hogy várnak akkor több termést, ha ide­jében nem juttatják a magot a föld­be? Hiszen a későn vetett gabona jóformán a vetőmagot is alig hozza meg. Sürgősen számolják fel meg­alkuvó magatartásukat. Elsősorban vonják felelősségre kíméletlenül a vetési tervet szabotáló kulákokat. A dolgozó parasztok körében tuda­tosítják, hogy a földterület után kell teljesíteni a beadási kötelezettséget. Tehát, ha nem vetik el az előirány­zott vetésterv szerinti gabonát, be­adási kötelezettségüket, akkor is kell teljesíteniök. A KUNMÁRTONI JÁRÁS VEZETŐI SÜLTGALAMBRA VÁRNAK A kunmártoni járásban szintén nem szorgalmazzák a tavaszi búza vetőmagcserét és a búza elvetését. Az egész járásban a termelőszövet­kezeteket kivéve mindössze 3 hold tavaszi búzát vetettek el. A terme­lőszövetkezetekkel együtt is csak 69 hold tavaszi búza vetésük van idáig. Hiába van a községben hangoshír­adó, mezőgazdasági versenytábla, nem használják fel a vetés tudato­sítására. És ebbe belenyugszanak a járási pártbizottság munkatársai, községi és járási tanács dolgozói. A Belvízszabályozó és Kultúrmér­nöki Hivatal pedig már két hete ígérgeti, hogy gondoskodik a kun­mártoni járásban lévő községek ha­tárának vízmentesítéséről. Tiszasa­­son 70 hold, Szelevényen, Kunmár­tonban, Öcsödön és több községben hatalmas területek vannak még víz alatt, ahonnan szivattyúzással kelle­ne eltávolítani a vizet, de ez mind a mai napig nem történt meg. A kunmártoni járás­ vezetői abba is belenyugszanak, hogy többszáz holdas területek maradjanak vízbo­rítás miatt kihasználatlanul. Különö­sen el vannak maradva a járásban Csép község. Sem a tavaszi búza ve­tőmagcsere és vetése, sem a zabve­tés, sem a borsóvetés, simítozás nem halad a községben. Vad Sándor elv­társ, a tanácselnök nyilván úgy gon­­dolkozik, el ráérünk arra még! A község még az elmaradott kunmár­toni járásban is az utolsók között kullog. Pedig a községben vannak becsületes, szorgalmas dolgozó pa­rasztok. A Harcos tszcs tagjai ugyancsak igyekeznek a vetéssel. Ne hagyják magukat az egyéni dol­gozó parasztok sem. A törökmiklósi járás vezetői sem büszkélkedhetnek a tavaszi búza ve­tőmag csere és vetés eredményeivel. A 179 mázsából mindössze 35 holdra biztosították a vetőmagot. Tisza­­püspöki községiben csak 2 és fél mázsát cseréltek, pedig ott is 13 holdat kell vetniök. A KENGYELI S­ALL­AI PANASZKODNI TUD­­ VETNI NEM A kengyeli Sallai tsz-ben pedig egyenesen alszanak. Idáig csak a­ má­kot vetették el. Az elmúlt évben is azon panaszkodtak, hogy kevés ga­bonájuk termett; kevés jutott a fejadagra, az állatok takarmányozá­sára. Most még­sem igyekeznek. Hát mivel akarják, akkor a nagyobb ter­méseredményeket elérni, ha nem a korai, keresztsoros vetéssel? Megvan az árpavetőmagjuk, s egy szemet sem vetettek el. Zabvetőmag­juk mintegy 70 százalékra van biz­tosítva, mégsem vetettek semmit. Bó­­rizs Sándor a szövetkezet elnöke úgy vélekedik, reggel azért nem vet­nek, mert fagy van, délután meg azért, mert a fagy felengedett. 15 hold árpa, 80 hold zab­vetésük len­ne, ha teljesítenék a vetési tervet. Jelenleg semmi sincs. Pedig már az elmúlt héten is földbe juttathatták volna a magot. Az ősz folyamán sem igyekeztek a búzavetéssel, elkéstek. A termelő,­szövetkezet szorgalmas, becsületes tagjai ne tűrjék a vezetők tunya­ságát. Valamennyien lássanak hozzá olyan szorgalommal teendőikhez, amilyen szorgalommal az elmúlt év tavaszán és nyarán dolgoztak. Meg­látják, eredményes lesz a munkájuk. Lelkiismeretesebben vigyázzon a nép vagyonára az abádszalóki gépállomás Az abádszalóki gépállomás keveset törődik a mezőgazda­­sági gépek kijavításával, kar­bantartásával és megőrzésével. Ezt mutatja az is, hogy három cséplőgépszekré­ny és elevátor letakaratlanul áll kitéve eső­­nek és rozsdáso­d­á­sn­ak . Az egyik cséplőgénszekrény ugyan be volt vonva valamikor víz­­mentes ponyvával, de ez régen lecsúszott róla, emellett egész télen víz borította és már kezd korhadni. Szerencse, hogy még nem loptá­k el. Ugyancsak itt ,­pihen“ egy 2700-as rendszám­mal ellátott Cormich traktor, ami szintén a rozsda martaléka­ Természetesen ezek mellett bő­ven sorakoznak apróbb, de igen fontos tárgyak sárba taposva­­így pl. százados mázsa, vízi­puska, petróleumos hordók,­­ stb. így becsülik meg az abád-­szalóki gépállomás dolgozói a sok pénzt felemésztő és munka megkönnyítését szolgáló népi vagyont- vajjon az 53-as évben nem lesz ezekre szükségük? KISS LAJOS levelező, Tiszaimra

Next