Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-12 / 10. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A FÖLD ÉS A TÖBBI BOLYGÓ KELETKEZÉSE AZ ÉVSZÁZADOK folyamán sok tudós igyekezett válaszolni arra a kérdésre, hogyan keletkezett a Föld és a többi bolygó. A XVIII. század közepén Kant, német filozófus, elvetette a naprendszer isteni keletkezéséről szóló elméletet és hipotézist állított fel, amely szerint a Nap és a bolygók az anyag szétszórt tömegéből a fizka törvényei szerint keletkeztek: fokozatosan alakultak ki olyképpen, hogy a részecskék nagyobb testté egyesültek. A XVIII. század végén Laplace francia tudós azt a hipotézist vetette fel, hogy a bolygók az elsődleges Nap izzó, ritka atmoszférájából keletkeztek. Ez az atmoszféra a Nappal együtt forgott és meghaladta jelenlegi naprendszerünk határait. Kant és Laplace elmélete korszakalkotó volt a maga idejében. Ez az elmélet óriási szerepet játszott a természettudományban és megvetette az égitestek keletkezéséről és fejlődéséről szóló tudomány, a kozmogónia alapját. Abban az időben azonban a tudomány még sok fizikai és mechanikai törvényt nem ismert. Ezért Kant és Laplace helytelenül képzelték el azt a módot, ahogy a nagy testek sok apró részecskékből keletkeznek. Az utóbbi években különböző elképzeléseket hangoztattak a bolygók keletkezéséről, de egyetlenegy hipotézis sem tudta helyesen megmagyarázni a naprendszer valamennyi figyelemreméltó sajátosságát. A Föld keletkezésének helyes elmélete nem csupán a tudásvágy kielégítésére, nem csupán a helyes materialista világszemlélet kidolgozására szükséges. Ebből a helyes elméletből akarnak kiindulni a Föld felépítését tanulmányozó tudósok, akik arra törekednek, hogy megtudják, mi idézi elő a földrengést, a tűzhányók kitörését és milyen törvényszerűségek állapíthatók meg az ásványi kincsek megoszlásával kapcsolatban. 1943-BAN O. J. Smidt akadémikus, híres szovjet tudós, új elméletet kezdett kidolgozni a Föld keletkezéséről. Ebben a munkában sok szovjet csillagász, geofizikus, geológus és geokémikus vett részt. O. J. Smidt akadémikus és munkatársai elmélete szerint a Föld és a többi bolygó szilárd, hideg részecskék egyesüléséből keletkezett. Többmilliárd évvel ezelőtt a Napot hatalmas gázfelhő vette körül. Ez a felhő a Nap körül keringett, részecskéi pedig rendszertelenül mozogtak és egymásba ütköztek. Az összeütközések során a szilárd részecskék felmelegedtek, mint ahogyan a vasdarab is felmelegszik a kalapácsütés következtében. Ezáltal rendszertelen mozgásuk, sebessége csökkent. Ennek eredményeképpen a részecskék fokozatosan az anyaghalmaz központi felületén telepedtek le és a felhő egyre laposabb, szinte korong alakú formát öltött. Minél vékonyabb lett a por-korong, annál tömörebben helyezkedtek el benne a részecskék és annál erősebben vonzódtak egymáshoz. Ezután a sok részecske egyes sűrűbb részekre, a későbbi bolygók magvaivá szakadozott. A „magvak’1 nagy része elpusztult egymásba ütközésük következtében. Csupán jelentéktelen részük növekedett meg, mert szilárd szilánkok hullottak rájuk. Ezekből lettek a mai bolygók. A bolygók nem véletlen folytán mozognak körpályákon, amelyek sehol sem kereszteződő, egymásba helyezett és egymástól óriási távolságra lévő gyűrűkre emlékeztetnek. Mert hiszen, ha a bolygók útjai kereszteződnének, úgy a bolygók összeütköznének és egymást elpusztítanák. Valamennyi bolygó a Nap körül mozog ugyanabban az irányban, mint amelyben az eredeti felhő keringett. Kezdetben, amikor a felhőben még sok apró részekké vált, a bolygók gyorsan növekedtek. Napjainkban a bolygók növekedése gyakorlatilag megszűnt. Az utolsó milliárd évben a bolygóközi térből a Földre kerülő anyag a föld felületére csupán néhány centiméter vastagságú rétegben rakódott le. A Naphoz legközelebb lévő felhőben keletkezett a Merkúr, a Vénusz, Föld a Holddal és a Mars két mellsíkbolygójával. A Föld összetételéről szóló adatok általában azt bizonyítják, hogy a föld a leggazdagabb oxigénben, vasiban és szilíciumban és csak azután következnek a többi elemek. A Földben nagyon kevés a nitrogén, a hidrogén pedig csak elenyésző mennyiségben fordul elő. A Föld vegy összetétele hasonlít a Vénusz, Mars és Hold összetételéhez. A Merkur a porfelhőnek a Naphoz legközelebbi, legjobban felmelegedett részéből keletkezett, ezért ez nehezebben olvadó és nehezebb anyagokból áll, mint a Föld. A FELHŐNEK a Naptól távolabbi részeiben más viszonyok uraszkodtak és ezért itt a bolygók keletkezésének folyamata másképpen ment végbe. Tekintettel arra, hogy a porfelhő nem volt átlátszó, a napsugarak nem hatoltak el távolabbi részeibe, ezért itt a hőmérséklet rendkívül alacsony volt, még —270 fokra is süllyedt. Ilyen hőmérsékleten még a legilletékesebb anyagok sem maradhattak gázneműek. Mint ahogyan a levegő vízgőze dél alakjában ül le a hideg talajra, a felhőnek a Naptól távol eső részeiben a különböző gázok szilárd részecskékké fagytak. Ilyenképpen, a szilárd részecskékhez nem csupán a köves anyagok és fémek tartoztak, hanem a vízgőz, széndioxid, metán, ammóniák, sőt a hidrogén is. Az anyaghalmaznak ezen a területén keletkeztek a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz és Flutó bolygók. Ezek valamennyien, — a naprendszer szélén elhelyezkedő Plútón kívül, — bolygóóriások a földtípus bolygókhoz viszonyítva. A Jupiter tömege 318-szor, a Szaturnuszé 95-ször, az Uránuszé 15- ször, a Neptunuszé pedig 17-szer akkora, mint a Föld tömege. Emellett a bolygóóriások anyagának sűrűsége rendkívül kicsi, így például a Jupiter anyaga alig sűrűbb valamivel a víznél, a Szaturnuszé pedig ritkább, mint a víz. Ez azzal magyarázható, hogy e bolygók vegyi összetétele különbözik a földtípusú bolygókétól, a bolygóóriások alapvető alkotóelemei a hidrogén, nitrogén, carbonium, viszont kevés bennük a nehéz ellem. A mellékbolygók akkor keletkeztek, amikor a megnövekedett ,,magvakjai körülvette az elsődleges felhőből kiszakított részecskék tömege. Azokból az anyagokból, amelyek nem kerültek bele sem a bőlygók, sem pedig a mellékbolygók összetételébe, keletkeztek az úgynevezett apró testek a naprendszerben, mint az aszteroidák, meteorok és üstökösök. Az aszteroidák (vagy apró bolygók) a Nap körül keringenek széles körökben a Mars és a Jupiter pályája között. E tízezrekre rúgó kicsiny égitestek tömege együttvéve is sokkal kevesebb a Föld tömegénél. Az aszteroidák és a meteorok, amelyek „égi kövek’1 alakjában néha a Föld felületére is hullanak, a bolygók a magvaimak 11 többszörösen szétzúzott töredékeiből keletkeztek, a felhőnek a Naphoz aránylag közel álló, áttüzesedett részében. Ezért főképpen keves összetételűek. AZ ÜSTÖKÖSÖK a porfelhő Naptól távoleső részeiben keletkeztek és ezért magvaik főképpen megfagyott gázokból állnak. Az üstökös magva, miközben a naprendszer szélétől a naphoz közelebb eső részek felé röpül, a napsugarak hatására fokozottabb mértékben kezd párológni. A gázok a magvat fénylő burkolattal veszik körül, majd pedig a napsugarak fényének nyomására, a Nappal ellenkező oldalra igyekszenek. Innen van az üstökösök fénylő csóvái, amelyek régen rémületbe ejtették a babonás embereket. A Föld keletkezése óta 5,ü milliárd év telt el. Ez alatt az idő alatt belsejében sok változás ment végbe. Jelenleg a Föld mérie izzó állapotú magma. Ha egy mély bányába lefelé ereszkedünk, a hőmérséklet 30—30 méterenkint 1 fokkal emelkedik. Tűzhányók kitörésekor a Föld mélységeiből több mint 1000 fok hőmérsékletű izzó, folyós láva ömlik a felszínre. Azelőtt úgy vélték, hogy a Föld izzó gázokból sűrűsödött meg és belseje mind a mai napig nem tudott kihűlni, míg a felületet kemény kéreg borítja. A SHM DT ELMÉLET szerint a Föld szilárd, hideg, körülbelül 0 fok hőmérsékletű részecskékből alakult. Legerőteljesebb növekedésének időszakaiban e részecskék ütései a Föld felületiét magasabb hőmérsékletre, egészen 1000 fokra melegítették fel, de nem tudták megolvasztani. A Föld méhének magas hőmérséklete csak fokozatosan keletkezett. A Földet alkotó részecskék kis mértékben radioaktívelemeket, például uránt, tóriumot is tartalmaztak. Ezek az elemek temnészisites úton széthullanak és más vegyi elemekké válnak. Eközben kismennyiségű hő keletkezik. Ez a hő nem tudta a kis részeket magas hőmérsékletre felmelegíteni, mert ezek a részecskék gyorsan leadták a hőt a környezetbe. Mikor azonban ez a hő olyan nagy test belsejében keletkezett, mint a Föld, akkor ez nem hatolhatott gyorsan keresztül a Föld méhének teljes vastagságán és neo juthatott ki gyorsan a felszínre. Többmilliárd év alatt a Föld méhe mintegy 1000 fokra hevült fel a radioaktív elemek széthullása következtében. Általában nem vesszük észre a Föld felszínén keresztül távozó belső hőt, mert ez a hő rendkívül csekély a napsugarak melegéhez képest. A Föld felszínén minden életfolyamat a Nap melegének hatására megy végbe. A számítások szerint, a Nap a Földet még sokmillió évig ellátja hővel és fénnyel. A Föld méhének felmelegedése következtében felszínére fokozatosan vizek és gázok jutottak, amelyek — nem nagy mennyiségben — a Földet alkotó, szilárd részecskék komponenseivé váltak, így keletkeztek az óceánok és az atmoszféra. A Föld mélyében az anyag nem mozdulatlan. A nehezebb rögök lefelé, a könnyebbek felfelé törekszenek. Az anyagok eltolódása a Föld belsejében egyes területek lassú felemelkedését, más területeiknek pedig lassú süllyedését eredményezi. Néha a földkéregben lökések — földrengések, valamint törések és repedések keletkeznek, s izzó láva tör elő a Föld mélyebb rétegeiből. A SZOVJETUNIÓBAN részletesen kidolgozták a Föld és a bolygók keletkeszésének elméletét, de sok kérdés maradt még válasz nélkül, így például nem eléggé ismert még, hogyan keletkezett a Nap közelében az a gázos porfelhő, amelyből a bolygók kialakultak. Véglegesen csak akkor oldható meg ez a kérdés, ha már tisztázták a Nap keletkezésének módját. A csillagászok egyelőre még nem tudták azt sem kiszámítani, hogy mi történik a Nappal és a bolygókkal sok milliárd év múlva. A tudósok állandóan a még megoldhatatlan kérdések tisztázásán fáradoznak. S a tudomány minden egyes új felfedezésével megdönti a vallásos, idealista világnézet valamennyi új tételét. Arra kényszeríti ezt a világszemléletet, hogy meghátráljon, alkalmazkodjék és új változatokat találjon ki a világ teremtésének mithoszáról, amelyet már többször megcáfoltak. Az egyetlen helyes, materialista világnézetre támaszkodó kutatások során egyre előbbre jutunk, egyre tökéletesebb és helyesebb elképzelésünk támad a Föld és a bolygók keletkezéséről és fejlődéséről, egyre jobban megismerjük az égitestek legtávolabbi múltját és jövőjét. B. Levin és J. Ruszkol, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusai. A túrkevei Vörös Csillag TSZ-ben munkautalványrendszer bevezetését tervezik Termelőszövetkezetünkben január 4-én tartottuk a zárszámadó közgyűlést. Az igazgatóság beszámolóját Sándor Kálmán elvtárs, a tsz elnöke mondotta el. Nemcsak az elmúlt esztendő eredményeiről és hibáiról beszélt, hanem arról is, hogy az eddig megszerzett tapasztalatok birtokában hogyan tehetjük még gazdaságosabbá közös gazdaságunkat. Az idén igen fontos tennivaló lesz a megfelelő munkarend bevezetése, a tervfeladatok végrehajtásának ellenőrzése. A munkaegységgel való szigorú takarékoskodás érdekében a vezetőség javasolta a tagoknak, hogy minden területen vezessük be a munkautalványrendszert. Ennek az a lényege, hogy minden egy tő munkát csak utalványra lehet elvégezni. A munkautalványon fel van tüntetve a munka neme, nagysága és az érte járó munkaegység. Ily módon tehát elejét vehetjük az úgynevezett munkaegységhigításnak, hiszen ezzel a módszerrel előreláthatóan több tízezer munkaegységet takarítunk meg. Másrészt a munkautalványrendszer minőségi és mennyiségi javulást eredményez a termelésben. A fogatok kihasználása például gazdaságosabb lesz. A jövőben a munkautalványrendszer bevezetése után nem történhet meg, hogy a fogatok egy rége a kukoricaszár heyett ellmőrizhetetlen fuvart végez A tagok nagy többsége helyeselte a munkautalványmódszer bevezetését. Simon Kálmán levelező. Vörös Csillag TSZ. Turkov». 1956. január 12. Két község fejlődéséről és ezévi terveiről Jászalsószentgyörgy Örömmel kezdtük az új esztendőt, mert a begyűjtés és az adófizetés terén megelőztük állandó versenytársunkat, Jászkisérit- Tudjuk, hogy a jászkisériek nem nyugszanak ebbe bele, ezért minden munkaterületen nekigyűrkőzve ebben az évben arra törekszünk, hogy ne csak versenytársunkat, hanem járásunk többi községét is megelőzzük. Ezévi tennivalóinkra sok javaslat érkezett a tanácstagok és a községek dolgozói köréből. Turóczi Lajos tanácstagunk javasolta, hogy a főút mentén, a park mellett húzódó vizesárkot, amely nyáron egészségtelen bűzt áraszt, fedett csatornázással lássuk el. Francsik József tanácstag a község vízellátásának megjavítása érdekében tett több javaslatot. Ezek a törpevízmű építésével mér a megvalósulás felé haladnak. A Magyar- Szovjet Társaság vezetőségi tagjai. Ádám Géza és Vízi Jánosné a termelés fokozása érdekében javasolták, hogy ebben az évben az eddiginél nagyobb mértékben alkalmazzuk a fejlett szovjet agrotechnikai módszereket: a keresztsoros vetést, a négyzetes és a fészkes ültetéseket. A DISZ fiatalok a fák védelmében, gondozásában és újaik telepítésében kívánnak részt venni. A népfront bizottság elhatározta, hogy ebben az évben is tovább szervezi a társadalmi munkát a járdahálózat bővítése érdekében. A községünk 1955-ban tévébeb fejlődött. A volt Bárczay-féle kastélyt kulturiházzá alakítottuk át. Az autóbusz-megállót felújítottuk, egy kutat a községben, egyet pedig Pusztataskonyban rendbeihoztunk, 300 méteres járdát építettünk és jelenleg is 70 méterhez elegendő járdalap vár lerakásra. Három utca villanyt kapott, a piacteret áthelyeztük, s ebben az évben körülkerítjük. A boszjjban süllyesztett székek vannak és új váróhelyiséggel bővült. Ezekre a beruházásokra az elmúlt évben 128 000 forintot fordítottunk. De nemcsak a község szépítése, hanem a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítése terén is értünk el eredményeket. A Lenin Termelőhelyi Vöröskereszt szervezet vezetői a „Tiszta utcák, tiszta porták’ mozgalom kiszélesítésén dolgozik, a MÖHSZ és a sportkör a fiatalok hazafias nevelését, a rádiós és lövészkörök szervezését, motoros és egyéb kiképzését tűzte ki célul. Mozink süllyesztett székek beépítésével kezdte az esztendőt. Segíteni kívánnak a község szebbé tételében a Terményforgalmi, a Tejipari és a Gyógyszertár Vállalat vezetői és dolgozói is. A lakosság részéiről a legsürgősebben elhangzott javaslatok a járdahálózat építésére és a villanyhálózat bővítésére vonatkoznak. Annak érdekében, hogy községünk ebben az évben tovább gazdagodjon és szépüljön, feltétlenül fontos, hogy tovább erősödjön nálunk is a termelőszövetkezeti mozgalom. Ha a múlt évi termésátlagokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy termelőszövetkezeteink holdanként átlag másfél mázsás terméssel adtak többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ennek ellenére a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése nem könnyű feladat. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy pártszervezeteink, párttagságunk segítségével ebben az évben újabb győzelmeket ’érünk el községünk szocialista átalakítása terén. Tóth Gy. József, a ’községi tanács VB. elnöke, szövetkezet földterülete csaknem 1000 holddal gyarapodott és taglétszáma nyolcvanhárom családdal növekedett. Mészáros János és id. Kakó Kálmán 15—15, Csömör István 10, Bacsó József 12 holddal lépett be. A Szabad Föld Termelőszövetkezetbe ötvenhárom család lépett be. Az új belépők között itt is vannak középparasztok, mint Kolláth Sándor 13, vagy Veréb János 10 holdas. Az eddigi eredményekkel nem elégszünk meg, arra törekszünk, hogy ebben az esztendőben további eredményeket érjünk el a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén is. Kácsor Ferenc, a közsgi tanács VB. elnöke, Tissabura mHhhmiMiHMHHmimmmKHmHwiHtHmnmKNmmiNHm«* KÉT ! 1 FILM Volt egyszer egy király Ezt a nagysikerű színes csehszlovák mesefilmet január 12-től 14-ig mutatja be a szolnoki Vörös Csillag filmszínház. A kapu bezárul Ez a színes jugoszláv film egy múltszázadbeli történetet dolgoz fel. Január 12-től 18-ig tartja műsorán a szolnoki Tisza filmszzínház.