Tiszavidék, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-23 / 119. szám

HtäaME­, SFflATia A falusi spartakiád emlékei Most, amikor elérkeztünk a falu sportjának immár hagyo­mányos és legnagyobb tömeg­megmozdulásához, a falusi dol­gozók spartakiádja községi dön­tőjének küzdelmeihez, önkénte­lenül is átsuhannak bennem az elmúlt évek emlékei, melyekre érdemes visszaemlékezni. Fel­idézésük bizonyára jótékonyan hat a régi résztvevőkre és az újonnan bekapcsolódó fiatalokra egyaránt. Hogy jobban emlékezzem az első spartakiádtól napjainkig, kiraktam asztalomra a féltve őr­zött emlékeket. Apró kis felvé­telek. Jelvények, zászlók, emlék­tárgyak, oklevelek. Idézik a le­zajlott öt falusi spartakiád küz­delmeit, eredményes harcait. — Hogyan is kezdődött és miként folytatódott megyénkben a falusi spartakiád? Bizony, ha vissza­gondolunk az első falusi spartakiádra, ahol két hét leforgása alatt­i— a si­­­kertelenség miatt — új megyei döntőt kellett rendezni. Az első­nél ugyanis csak három járás jelent meg és a kunhegyesiek szerezetek meg minden első he­lyet; A másik már sikeresebb volt; Hat járás vetélkedett; Ak­kor azonban még nem hittük, hogy ez a versenysorozat egyik legnépszerűbb sportesemény lesz megyénkben. Amint nézegetem az 1951. évi első országos döntőn készült fel­vételeket, mindjárt eszembe jut abban a tarka-barka felszerelés­ben a Zsarnai György vezetésé­vel felvonuló huszonnyolc fő­nyi szánalmas kis csapat. Meg kell vallani, hogy ezek a fiata­lok, ha kissé felkészületlenül is, de az igen kedvezőtlen és zord idők ellenére lelkesen vették ki részüket az országos döntő küz­delmeiből. Igen büszkék voltunk a kis tiszafüredi Szabóra, aki a 100 méteres síkfutás döntőjében mezítláb állt rajthoz, s amikor a versenybíróság futócipőt akart neki kölcsönözni, nem fogadta el, mondván jó lesz az anélkül is. És sikerült, mert a kis Szabó első lett. Igen örültünk a tisza­­szentimrei Becsák magasugrás­ban elért második helyének is. Ha az összetett eredmény nem is volt valami nagy, de az erköl­csi siker annál többet ért. A második spartakiádon egy év kihagyásával, 1953-ban küz­döttek fiataljaink. Itt már élénk versenyzés indult meg a járá­sok között. Az élenjárók a kun­hegyesi, a jászberényi és a szol­noki járások voltak. A megyei döntő már nívós és jól megren­dezett volt. Az azóta már elhunyt Végvári Árpád, az akkori Szol­nok megyei Néplap sportrovat vezetője így emlékezett ala­­:„Szolnokon még nem látott fa­lusi fiatalok fegyelmezett tünte­­tése volt a falusi spartakiád me­gyei döntője a szocialista, falusi sportmunka mellett“. Valóban így volt. Nemes vetélkedés ala­kult ki a kunhegyesi és jászbe­rényi járások között. A kunhe­gyesiek győztek. Az országos döntőn már mutatósabb felsze­relésben vonultak fel a megnyi­tóra. Emellett az eredmények is biztatóbbak voltak. Csohány Pál első helyezése magasugrása és a több más számban elért 2., 3., 4. és 5. helyezések úgy megnö­velték eredményeinket, hogy Szabolcs megye mögött másodi­kok lettünk. Erről álmodni sem mertünk. Ez a következő évben bizako­dóvá tett bennünket. Már a téli hónapokat felhasználtuk a szer­vezésre. Igen lelkesen vették ki ebből részüket a járási TSB elnö­kök mellett a járási rendező bi­­­zottságok. A megyei rendező bi­zottság tagjai: Bertalan Imre, Barna Ist­ván, Molnár Béla,, Tímár Mihály, Tarr Imre komoly segítséget nyújtottak a járási spartakiád csapatoknak. A spartakiád esé­lyesei részére versenyzési alkal­mat biztosított. Az eredmény a megyei döntőn nem is maradt el. Fokozódott a versengés a já­rások között. Kemény küzdelem­ben váratlanul a szolnoki járás győzedelmeskedett. A döntő után a megye válogatott tagjai több versenyen készültek fel az or­szágos döntőre. A kerékpárosok rendszeres napi edzéseken vet­tek részt. Az atléták számára pe­dig egyéni edzési terveket dol­gozott ki Barna­ Bertalan és Tí­már elvtárs. Nagy segítséget nyújtottak a járási DISZ bizott­ságok is. A munka nem is volt hiába­való, megérte a fáradtságot. A harmadik országos döntőre hat­vankét fiatallal utaztunk el. — Gyönyörűen mutattak a vado­natúj lila melegítőbe öltözött Szolnok megyeiek. Emlékszem, amikor a Tisza Szállóban Fodor Mihály a megyei tanács vb el­nökhelyettese búcsúztatta fiatal­jainkat és sok sikert kívánt ne­kik. A sportolók fogadalmat tet­tek, hogy ebből a küzdelemből győztesen térnek haza. Valóság lett belőle. Győztünk! Elhoztuk az OTSB vándorzászlaját. Mily szép napok voltak ezek, mennyi izgalom, mennyi szív és lelkesedés jellemezte azokat. Emlékszem a kerékpárosok dön­tőjére, amikor a rajt előtt ag­gódva figyeltük a tiszaföldvári Illés Rózát, aki nem izgult, ha­nem virgonc fiú módjára két uj­ját szájába téve hatalmas füttyel jelezte hogy rendben vannak az idegei. Hatalmas küzdelem­ben kitűnő idővel lett első. De sorra születtek a legjobb ered­mények. Női gránátban Göblyös Mária első lett. Férfi gránátban hatalmas küzdelem alakult ki a tiszaföldvári Rákosi és a kun­szentmártoni Szepesi között. Végül is Rákosi győzött. Gyalog­lásban a tiszatenyői Túri Magda kitűnő eredménnyel, Bagi Gábor pedig majdnem fél pálya előn­­nyel győzött. Futóink: Kriskó Kati, Precskó Sándor és a töb­biek mind jól szerepeltek. Nagy öröm volt a Jászárokszállási férfi torna-csapat harmadik he­lyezése. Végül az ünnepélyes eredménykihirdetésre csapatunk középre állt és a többi megyék elvonultak a győztes szolnokiak előtt. Mindenkinek sugárzott az arca az örömtől. — Helyenként örömkönnyek ragyogtak a sze­mekben. Majd átvettük a győ­zelmet jelentő vándorzászlót. Oly jól esik visszaemlékezni erre ne­kem is, de érzem azoknak is, akik részesei voltak ennek a nagy küzdelemnek, és most ol­vassák e sorokat. Az 1955. évi negyedik sparta­kiád versenykiírása már komoly változásokat hozott. Több olyan személyt zárt ki a részvételből, akik eddig indulhattak. Ez a tény, mind tömegességben, mind eredményességben némi vissza­esést okozott. A községi verse­nyeken a járások közül a török­szentmiklósi rendező bizottság Lesán János JTSB elnök irányí­tásával végzett kiemelkedő mun­kát. A megyei döntőn is ők ér­ték el az első helyezést. Az országos döntőn igen ke­mény küzdelem alakult ki a vándorzászló megtartásáért. Csu­pán női röplabda csapatunk ért el első helyezést. A férfiak má­sodikok lettek. Bár ez a két eredmény is ragyogó teljesít­mény volt a tiszaroffi fiúktól és leányoktól. A többi verseny­számban csak helyezéseket ér­tünk el és így szoros küzdelem­ben be kellett érni a harmadik hellyel. Az elmúlt évi ötödik falusi spartakiád ismét változásokat hozott. Itt az országos értékelés­nél már a községi versenyek résztvevőinek számát is pontoz­ták. Ez különösen a tömegesség tekintetében hatalmasan megnö­velte a résztvevők számát. A megyei döntőn ismét a török­szentmiklósi járás lelkes mun­kája emelkedett ki. Az országos döntőn nagy küzdelem alakult ki a megyék között. Már az első napon a kunhegyesi Oláh János férfi magasugrásban szerzett első helye bizakodóvá tett ben­nünket. Egymás után szereztük a helyezéseket. Öt megye haladt fej-fej mellett. Oláh János ered­ményét később megsemmisítet­ték és így negyedikek lettünk, így suhant el hat év a falusi dolgozók spartakiádja történeté­ben. Sok szép emlék, mely mind a falu sportjának fejlődését tük­rözi vissza. Ma, amikor a sport terén is az ellenforradalom okozta súlyos seb begyógyításán fáradozunk, amikor a magyar sport átszerve­zése még pár hónappal ezelőtt nem tudta kilátásba helyezni a Falusi Dolgozók VI. Spartakiád­ja ez évi megrendezését, el lehet képzelni, hogy a falusi sportolók és vezetők körében milyen ki­törő lelkesedést váltott ki az ez évi versenykiírás. A moszkvai Világ Ifjúsági Ta­lálkozó miatt azonban igen ke­vés idő áll rendelkezésünkre, a szervezésre, felkészülésre és le­bonyolításra. Ezért innen a hat éve már oly sok szép küzdelmek emlékei közül üzenem a falusi sportolóinknak, sportvezetőknek és szervezőknek, az elmúlt spor­­takládok öreg veteránjainak, hogy fogjunk össze. A rövid idő ellenére is közös munkával segítsük elő a falusi spartakiád sikerét. Ha a szív a lelkesedés, kollektív egységgé­ kovácsolódik, mint már annyiszor, akkor most is meg lesz a kívánt eredmény és a régi hagyományokhoz mél­tóan az élvonalban végzünk a megyék közötti nagy küzdelem­ben. Ma sokkal nagyobbak a le­hetőségek, hiszen az új verseny­­kiírás értelmében a MEDOSZ dolgozók is részt vehetnek. Az üzemi bizottságok munkája pe­dig nagy segítséget jelent. De a sportkörök vezetőinek lelkes összefogása a KISZ-szel és az EPOSZ-szal szintén hatalmas lendületet tud adni. Fel tehát a nagy munkára. KISZ és EPOSZ fiatalok; Mezőgazdasági és Er­dészeti Dolgozók Szakszerveze­tének tagjai; sportvezetők, szer­vezők, stb. fogjunk össze és vi­gyük diadalra a falusi sport­­munka egyik hagyományossá vált tömegmegmozdulását; — a Falusi Dolgozók VI. Spartakiád- Ját. Pázmány Kálmán Győzelmet érdemel volna a Szolnoki Honvéd vízilabda csapata Budapesti Gyárépítők — Szol­noki Honvéd 4:3 (2:1). Szolnok, Damjanich uszo­da, vezette: Kerner. A szol­noki együttes az alábbi össze­állításban szállt vízbe: Rat­­kai—Szarvas, Horváth, Gal­­lov—Horváth, Herbály, Vi­­kidál. A hazaiak már az első percben Herbály pompás gól­jával vezetéshez jutottak. Az idősebb, tapasztalt játékosok­ból álló ellenfél, csak az első félidő közepén tudott ki­egyenlíteni. Ekkor ember­előnyhöz jutottak a szolno­kiak, de mégis a vendégek szerezték meg a vezetés, mi­vel fővárosi támadásnál a szolnoki védelem kereste sa­ját emberét. Fordulás után emberfölénnyel 3:1-re növel­ték előnyüket a Gyárépítők. Ezután emberhátrányból 3:2- re szépítetek a hazaiak, majd állandó támadás­ban 3:3-ra ki­egyenlítettek. Az utolsó két percben sikerült a Gyárépí­tőknek megszerezni a veze­tést, melyet még ki lehetett volna egyenlíteni, mivel a szolnokiak emberfölénybe is kerültek, azonban a játéko­sok elhamarkodták a helyze­teiket. A mezőnyben sokkal job­ban játszó hazai csapat já­tékvezetőtől is nyomva­­ nem tudta gólokra váltani a fölényét. A Gyárépítők csapa­ta nagy tapasztalataival igye­kezett egyenlíteni hiányossá­gait. A szolnoki csapatból jó vállt. — Ba — Tájmúzeum nyílik Kisújszálláson Kisújszálláson a tanárok, tanítók és a népművelés más munkásai már az elmúlt év­ben szorgalmasan gyűjtötték a néprajzi, városi történeti, ré­gészeti tárgyakat és doku­mentumokat. E szélesikörű társadalmi munk­a eredmé­nyeként a nagykun hét ün­nepségeinek során augusztus­ban megnyitják a város mú­zeumát. Az eddigi gyűjtés alap­ján­ elsősorban a néprajzi anyag lesz gazdag. Különö­sen szép tárgyak mutatják majd a nagykunsági pászto­rok művészetét és a nagy­kunsági népviseletet. • v* Képek a jászberényi torna­életről Lapunk ez év február 24-i számában cikk jelent meg „Eltemessük-e a tornaspor­­tot?” címmel. Azóta már be­bizonyosodott, hogy nem le­het eltemetni megyénkben sem ezt a sportágat. Legutóbb Jászberényben jártunk és ott is megtaláltuk ennek a sok szorgalmat és gyakorlást kí­vánó sportágnak a szerelme­seit. E városban is él a torna­sport, melyet a Fémnyomó és Lemezárugyár sportköre ka­rolt fel. A szakosztályt az 1­956. évi alapfokú tornászbajnokság hívta életre. Mind a női, mind a férfi csapat nagy szorgalom­mal készült az akkori bajnok­ságra. Munkájuknak meg is lett az eredménye. A férfiak az országos Vasas bajnoságon elsők lettek, míg a nők­ har­madik helyen végeztek. A si­ker további lelkesedést adott a jászberényi tornászoknak. Az országos SZOT bajnoksá­gon a férfiak második helyen végeztek. Az elmúlt év áprili­sában megrendezett dísz­tor­nán is szépen szerepeltek mind a nők, mind a férfiak. A csapatok ma is együtt vannak, és hetenkénti három edzésen gyarapítják tudásu­kat. A leányok a tanítóképző­ben találtak otthont és Piriti Magdolna testnevelő tanár irányítja őket. A férfiak a gimnázium tornatermében edzenek Szántai József test­nevelő tanár vezetésével. Je­lenleg mindkét csapat a III. osztályú versenyanyagot ta­nulja, mert az elkövetkezendő bajnokságon sikerrel akarnak szerepelni. A férfi csapat igazi erőssége a­ gúla-torna. A gúla­­bajnokságot azonban csak szeptemberben rendezik meg, s hogy a hosszú szünetet ki­­töltsék, most a szertornára tértek át, melyben szintén szép eredményeket értek el. A csapat tagjai túlnyomó­­részben a gyár fizikai dolgo­zóiból kerültek ki. Többsé­gükben iskolánkívüliek alkot­ják az együttest, de emellett a legjobb diáktornászok is részt­­vesznek a szakosztály mun­kájában. Sok tehetséges tornász van Jászberényben, és még komo­lyabban kifejlődhetne e sport­ág, ha az illetékesek többet törődnének velük. A labdarú­gás mellett pedig ők is meg­érdemelnék a nagyobb támo­gatást, a jászberényi torná­szok azért dolgoznak, hogy még ebben az évben újabb di­csőséget szerezzenek városuk­nak és egyesületük színeinek. Lelkes jászberényi tornászlányok A képen az Országos Vasas Bajnoksá­gon — az elmúlt évben — szép eredményt elért Jászberényi Vasas női­­ tornászcsapata látható. Az idén is nagy ambícióval ké­szülnek az 1957. évi bajnokságra.­­ A mo­solygós leányarcokról is a nagy lelkesedés olvasható le. H=I=R=E=K A nap dél: 3.59 h-kor, nyugszik: 19.23 h-kor. — A Szolnoki Kiskereske­delmi Vállalat ma, május 23-án a 61-es árudában kiállí­tást és bemutatót rendez a magyar konzervipar termé­keiből. — A mezőgépipar az idén 800 fogatos vetőgépet, 700 hordozható Zetor-fakaszálót, 10 ezer szecskavágót, több mint 10 ezer borászati zúzó- és sajtológépet, 6 400 répa­vágót, 7 000 magtakaró boro­nát gyárt belföldi haszná­­latra. — Május 26-án, az Építők Napján a Szolnoki Repülő Klub ejtőernyősei PO 2-es tí­pusú kétüléses gépekkel ej­tőernyős bemutatót tartanak a szandai rét fölött. — Megnősült egy 71 éves agglegény Szolnok megyében, 79 éves özvegyasszonyt vett feleségül. — Jelentős mennyiségű rá­diókészüléket, csekélyebb mennyiségű elem árut kap a napokban a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. Több motorkerékpár — közte 350-es szovjet gyártmányú Izs — is érkezik. Hétvégére mo­sógépeket is várnak. — Országos viszonylatban az állami gazdaságok az el­múlt évek 30—35 000 holdas évenkénti vetésterületével szemben ebben az évben 70 ezer holdon vetettek lóherét. — A múlt évben 376 épít­ményt adtak át az építő vál­lalatok megyénkben, 121 mil­­­lió 399 ezer forint értékben. — A napokban befejezték a spenót feldolgozását a Pak­si Konzervgyárban. A spenó­tot — konzerválva, üvegbe töltve — exportra gyártják­ az üzemben. — Ez év március elejei ada­tok szerint 107 ezer 400 db szarvasmarha van megyénk­ben. — Június 2-án lép életbe az új nyári­ menetrend. A vár­ható nagy érdeklődésre való tekintettel a MÁV 65 000 pél­dányban adja ki a nyári me­netrendet. Eddig már 27 000 példányt kinyomtak. — Z. Nagy Ferenc ország­­gyűlési képviselő beszámolót tartott Besenyszögön. Beszé­dét a 200 főnyi közönség nagy érdeklődéssel hallgatta.­­ Négyezer diák tüntetett hétfőn Bangkokban, s köve­telte, hogy a kormány a ka­tonai célokra fordított kiadá­sok csökkentése révén emelje a közoktatási célokat szolgáló költségvetés összegét. MÁJUS 23 Csütörtök Oelső Jól sikerült a nagykörűi és besenyszögi ált. iskolák területi atlétikai versenye Az elmúlt napokban rendezték meg Besenyszögön a helyi és a nagykörűi általános iskolák, fel­ső tagozatú tanulóinak területi atlétikai versenyét. A mintegy 250 főből álló versenyzőgárda felkészítéséért dicséret illeti For­gács Ferenc testnevelő tanárt. A rendezésben és a verseny lebo­nyolításában lelkes segítőtársai voltak Fábián István, Körmendy Tamás és Pomázi László beseny­szögi tanárok. A nagykörűi ta­nulókat Molnár István tanár irá­nyította. A két község tanulói­nak eme jól sikerült atlétikai ver­senyén a következő jobb ered­mények születtek: Leányok:­ 60 méteres síkfutás: Boros Mária (Besenyszög) 9,4 mp. Súlylökés: (4 kg golyóval): Szűcs Éva (Besenyszög) 601 cm. Távolugrás: Szabó Vilma (Nagy­körű) 385 cm. — Kislabdadobás: Mező Ilona (Nagykörű) 48.60 m. A 4x100 méteres váltófutást a be­­senyszögiek nyerték 61.5 mp-s idővel. Fiúk: Gránátdobás: Csák Já­nos (Besenyszög) 48.90 m. Ma­gasugrás: Horváth Béla (Beseny­szög) 135 cm. Súly­lökés: Mihel­­ler József (Nagykörű) 885 cm. Távolugrás: Miheller József (N- körü) 475 cm. 4x100 méteres vál­tóban elsők lettek a nagykörűtek 57.7 mp-vel, a besenyszögi csapat eredménye 57,8 mp. Az eredményeket a rossz pá­lyaviszonyok befolyásolták. Döntött az MLSZ tanácsa az 1957-58. évi labdarúgó NB új beosztásáról Hétfőn este az MLSZ tanácsa ülést tartott. Ezen döntöttek az új bajnoki kiírásról. Elhatároz­ták, hogy az NB bajnoki létszá­mának kérdését nem viszik or­szágos értekezlet elé, hanem a tanácsülésen határoznak. Bukovi Márton és a többiek hozzászólá­sa után a döntés gyorsan meg­született. Nem változtatják meg az első országos értekezlet hatá­rozatát, azaz az NB I. 1957—58. évi létszáma 16-os lesz. Az NB II.-ben három csoportba osztva 18—18 csapat küzd. Az NB III.­nak kilenc csoportja lesz, mind­egyik 16—16 egyesülettel. Az in­dokolásban­­ megemlítették, hogy különböző bonyodalmak támad­nának, ha a korábbi határozatot most megváltoztatnák. A bajnoki rendszerrel kapcso­latban a legutóbbi időkben sok javaslat érkezett az MLSZ-hez, Úgy döntöttek, hogy ezeket a ja­vaslatokat majd alaposan meg­vizsgálják, s amit azokból jónak találnak, azt az 1953—59. évi baj­nokság során valósítják meg, Jól sikerültek a földművesszövetkezetek divatbemutatói Zsúfolt nézőtér, mosolygós ar­cok és szebbnél szebb ruhák, cipők, fehérneműk. Ezek jelle­mezték a földművesszövetkeze­tek divatbemutatóit. Karcagon a kulturotthonban több mint hat­­százan szorongtak, s többször verődtek össze a kezek a szebb­nél szebb ruhák láttán. A Ruhaipari Tervező Vállalat véleménykutató bemutatói meg­nyerték a közönség tetszését. Volt miből választani a megje­lenteknek. Karton ruhát 130—150, kasha ruhát 420, átmeneti kabá­tot 1350, bársony pongyolát 450, fürdőruhát 84, ballon-szoknyát 180 forintért meg is vásárolhat­*­ták a vendégek. Férfi öltönyök­*­ből, fergolikból is bő választék volt. A divatbemutatók Karcagon kí­vül Törökszentmiklóson, Tisza­füreden és Tiszaörsön is nagy sikert arattak. Utána Törökszent­miklóson Sztárai Márton operett­énekes és Bárdi Anna sanzon­énekes, míg Karcagon Weigand Tibor, Kovács Erzsi és Csapó Hona énekművészek, valamint Sinkó Elemér zongoraművész szórakoztatta a vendégeket. Az asztalitenisz l­B Il-ről jeleni­vk. Továbbra is megőrizték veretlenséget a Szolnoki M*­ÁV-leányok Legutóbbi bajnoki fordulóban Nyíregyházán a KISE-vel mér­kőzött a Szolnoki MÁV női asz­talitenisz csapata. A Molnárné, Heinreichffi, Bíró, Győri össze­állít­ású együttes 13:3 arányú győzelmet aratott.­­ Egyénileg Molnárné nyújtott átlagon felüli teljesítményt. Ezzel a győzelmé­vel a Szolnoki MÁV női csapata továbbra is megőrizte veretlen­ségét. A rangadó mérkőzésre vasár­nap kerül sor Szolnokon, amikor is a Budapesti Pénzügyőrök el­len állnak asztalhoz a szolnoki nők. Ha ezen a mérkőzésen is győztesként kerülnek ki, meg­szerzik a csoportelsőséget és ak­kor már NB I.-es csapatnak te­kinthetők.* A Szolnoki MÁV férfi csapata Kecskeméten az ottani MÁV-val játszott bajnoki mérkőzést. A szolnokiak Bánszegi gyenge sze­replése miatt 10:6 arányú vere­séget szenvedtek. A sportvezetők feladatai a sérülések megelőzésében Elsősorban fontos, hogy a ve­zetők minden rendezvény előtt ellenőrizzék a berendezési tár­gyak és felszerelések állapotát, hogy ne utólag érje kellemetlen meglepetés őket. Második feladatuk, ha hivata­los (bevételes) versenyt rendez­nek, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy vizsgázott játékve­zető, versenybíró legyen, így biztosítva van, hogy a verse­nyek előírásszerűen, a szabá­lyok betartása mellett kerülnek megrendezésre. Harmadik feladatuk — ami nem utolsó sorban fontos — a sérülések megelőzésénél, a be­melegítés, így nem jönnek olyan könnyen létre a sérülések, rán­dulások, szakadások. Ezáltal a spórolók teljesítőképessége is az első perctől kezdve biztosítva van. A bemelegítésnek döntő szerepe van az idegrendszer elő­­­készítésében, a vérkeringés élén­kítésében és az izomzat átmele­­gítésében. Erről egy esetben sem feledkezhetnek meg a sportve­zetők! Minden versenyző a már megszokott bemelegítési adagját a versenyek megkezdése előtt megfelelő időben végezze el Er­re ügyeljen fel az edző, vagy ha ez nincsen, úgy valamely vezető.

Next