Tiszavidék, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-20 / 221.szám

Egy okos juhsz esete a tsz-es, meg a bírósággal A napokban tárgyalta a kunszentmártoni járásbíró­ság Béni József, a nagyrévi Haladás Termelőszövetkezet volt juhászának bűnügyét. A bíróság érdekes üggyel találkozhatott a juhász ese­tében, aki társad­almi tulaj­don sikkasztásért és csa­lásért került a vádlottak padjára. A bíróságon kide­rült, ho­gy a bűncselekmény elkövetésekor a vádlott olyan humoros fondorlatokat talált ki, amilyenek csak a mesé­ben szoktak előfordulni. Az történt, hogy Béni 1955 őszén felvételt nyert az em­lített termelőszövetkezetbe. — Szakképzettségénél fogva ju­hász lett. Rábízták 300 juh őrzését és gondozását. — Az alapszabálynak megfelelően a saját birka nevelését en­gedélyezték a közös juhállo­mány gondozása mellett. A 6 birka létszámát felemelte harmincra, elvállalva több egyéni gazda bárányainak nevelését. Ezeket hozzácsapta a közös állományhoz, s ki­válogatni azokat többé nem­ lehetett. Néhány hónap elteltével árusítani kezdte a bárányo­kat. Rövid idő alatt eladott 50-et. Úgy tűnt, mintha sa­játjait adná el. A vezetőség nem is gondolt arra, hogy a tsz vagyona lett áruba bo­­csájtva. A juhász busás ha­szonnal fosztogatta hosszú időn keresztül a közös va­gyont. Sok esetben a kiváló te­nyészállatokat is árulta. — Természetes szaporulatról nem­ lehetett beszélni, mert az átvett mennyiség is felére csökkent 1957 májusára. E­b­ben az időben birkanyírást rendeltek e 1. Ez ellenőrzéssel is járt, a vezetőséget érde­kelte, megvan-e az a men­­­nyiség, amit a juhászra bíz­tak. Béninek volt már az ilyesmiben tapasztalata, nem félt az ellenőrzéstől. Megkez­dődött a nyírás. Azt a meg­oldást találták ki, hogy egy­­egy bárány megnyírásakor egy szem kukoricát félreeső helyre tesznek és ennek ös­­szeszén­álása után tisztában lesznek a létszámmal. Ezt a feladatot Béni vállalta ma­gára. Nem is csoda, részére ez volt a legfontosabb, vi­gyáznia kellett, nehogy vé­letlenül „kiugorjon” a hiány. Megtörtént az első birka nyí­rása, le kellett tenni az első kukoricaszemet. Kapott az alkalmon a juhász, egy he­lyett kettőt azonnal letett így ment aztán végig mind­addig, amíg 300 kukorica­­szemet nem számoltak. Meg­volt a kívánt mennyiség, sőt, nagy csodálkozásra. 30 birká­val több lett, örült a veze­tőség ennek, úgy vették mintha természetes szaporu­lat volna és ez a juhász jó munkájának köszönhető. A juhász hallgatott , úgy gondolta, sikerült a csalás. Rögtön vállalta a harminc ..terven felüli’“ birka nyírá­sát. Ezzel röviden kész lett, számlát nyújtott be a mun­kadíj felvételére. A tsz mit sem sejtett az egészből, kifizette a csalót. Béni már azt gondolta, hogy nem jönnek rá a hiány­ra és egészen megnyugodott Az elnöknek és másoknak viszont feltűnt, hogy a lét­számhoz viszonyítva nagyobb csapatnak kellene lenni. Ez nagyon kevés mennyiségű bárány — gondolkoztak. — Váratlanul ellenőrzést ren­deltek el, megszámolták az állatállományt. Ekkor már nem a juhász rakta le a ku­koricaszemeket, hanem má­sok. Kitűnt a csalás, Béni Jó­zsefet letartóztatták és át­adták az ügyészségnek. — ítéletet még nem hoztak, de hamarosan sor kerül rá.­­ Remélhetőleg a kukoricasze­mek helyett a hónapokat szá­m­olhatja majd. Kovács Mihály Néhány **a szink­ron-filmekr­­l A film fejlődését jelenti, hogy az idegen filmeket szinkronizáljuk. Ezt öröm­mel is kellene üdvözölni, ha a szinkronizált filmek tech­nikailag is megfelelnének a követelményeknek. Azonban már jónéhány filmet láttam, ahol bizony a szinkronizált szöveg csak a bosszúságot okozta, mert sem én, sem a többi néző a felét sem hallot­ta a szövegnek, így aztán a szórakozás csak bosszúsággá vált. — Nem tudom,­­ me­lyik olcsóbb, az írott fordított szöveg, vagy a szinkron szö­veg, azonban jó lenne, ha az illetékesek csak akkor alkal­maznák a szinkronizálást, ha azt tökéletesen tiszta, érthető hanggal lehet megoldani. Egyébként maradjanak in­kább a fordított írott szöveg mellett- Mert a nézők köszö­nik a magyar szöveget, azon­ban ha nem értik, nem sok hasznuk van belőle. Nem bosszankodni, hanem szóra­kozni szeretnénk a moziban. Nagy Elemér Újszász. Miért kell csávázni? Aki csávázás nélkül veti el az őszi gabonát, szabálysértést követ el, ami büntetést von maga után. Azonban az ilyen termelő elsősorban saját ér­dekei ellen vét. A gabona­­üszög kártételét hajlamosak vagyunk alábecsülni, mert elszórtan fertőzi a kalászoso­kat és a táblán nem olyan szembeszökő, pedig az üszög­­betegségek okozzák a legtöbb kárt. A búza kőüszög (Tilletia foelida) árpa fedett üszög (Ustilágó hordei) és az árpa fekete porüszög (Ustilágó nig­ra) ellen kötelező a védeke­zés. Csupán a búza porüszög­­je egy milliós város kenyér­szükségletének megfelelő kár­tételt okoz aszögös években. Világos, hogy az üszög elleni védekezés nem csak egyéni, de­ állami érdek is. A védeke­zés viszonylag egyszerű, kön­­­nyen keresztül vihető. Tehát vetés előtt csávázni kell. Hogyan csávázzunk? Mindenek előtt le kell szö­gezni, vetőmagnak csak fajta­­azonos a termelési feltételek­nek legjobban megfelelő, leg­alább 98—99%-os csíraképes­­ségű gabona alkalmas. Régebben ajánlott és sokak által helytelenül előnyben ré­szesített rézeáliccal szemben feltétlen az újabb, hatásosabb higanyos csávázószereket ajánljuk. Amíg nem volt jobb, megfelelt a rézgálic is, noha rontja a csírázási száza­lékot. A legújabb kutatások azt is kiderítették, hogy a talaj az üszögspórához kötött rézgálicot kioldja, ennek kö­vetkeztében a csíra a rézgáli­­cos csávázás ellenére fertő­ződik. Az is hozzájárul a hely­telenül­­ végrehajtott csávázás mellett, hogy egyes termelők még mindég tagadják a csá­vázás eredményess­égét. A higanyos csávázószerek­­el szembe... ilyen fenntartá­­sokkal nem­ kell élnünk. Ál­talánosságban a „Higosán” (Higozán) elnevezésű nedves csávázószert alkalmazzunk. A nedves csávázást a következőképpen hajt­uk végre: Egy olyan vesszőkosarat,­­melyben 25 kg gabona bele­fér, vagy egyéb alkalmas edényt használunk, amelyben a kosár kényelmesen belehe­lyezhető és kiemelhető és a benne levő kosarat a csávázó­ké legalább tenyérnyire el­fedi. 100 liter vízben 20 deka­gramm Higosán nedves csá­vázószert feloldva. 0,2%-os tö­ménységű oldatot készítünk. Ebben az oldatban pontosan egy negyed óráig, tehát 15 percig tartjuk a vetőmagot. Ezalatt a vetőmagot többször felkavarjuk, a lé tetejére ke­rülő üszögös puffancsokat, lé­ha szemeket rostával, lyukas kanállal vagy más alkalmas eszközzel temeregetjük és megsemmisítjük. Kiemelése után megvárjuk, amíg a csá­vázó lé a kosárból lecsurog. A csávázott vetőmagot vékony rétegben száraz, szellős he­lyen szárítjuk. Ha alá pony­vát terítünk, ezt is, valamint a zsákokat, a gereblyét, lapá­tot, egyszóval az összes vető­magról érintkező eszközt elő­zetesen tiszta csávázólével fertőtlenítjük és megszárít­juk. 100 liter csévézőlével 300 kg vetőmagot, tehát 12 kosár­ral tudunk folytatólagosan csávázni. Azonban minden kosár után búzánál 4, árpá­nál 5 liter előre elkészített azonos töménységű (100 liter vízben 20 kg Higosán nedves csávázószert oldva) friss csá­valével egészítjük ki a kád­ban lévő oldatot, mert ennyit vesz fel egy kosár, 25 kg ve­tőmag. Nedves csávázással óránként 100 kg vetőmagot tudunk fertőtleníteni. Ha ve­tőmagunk gyengén fertőzött, vagy úgy véljük, hogy egyál­talán nincs fertőzve, akkor is csáváznunk kell. Ez esetben a kifogástalanul kitisztított vetőmagot porcsávázással is fertőtleníthetjük. Porcsává­­záshoz a „Germisán” (Germi­­zán) elnevezésű porcsávázó­szert használjuk. 100 kg vető­magot 200 gr, azaz 20 kg Ger­­misánnal csávázógépben (csá­vázódobozban, csávázóhordó­ban) öt percen át alaposan összekeverünk. Porcsávázás esetén 1—10 g vetőmagot fer­tőtleníthetünk óránként, a gép nagyságától függően. A csávázószerek vetőmagboltok­ban, Földművesszövetkeze­tekben szerezhetők be. Csávázásnál a következő hibákat követhetik el a ter­melők: kevesebb védőszert al­kalmaznak, mint az előírás. Rövidebb ideig csáváznak, nem keverik el a gabonát és nem szedik le a puffancso­kat, léha szemeket. Nem pó­tolják a hiányzó oldatot, az oldat a vetőmagot nem fedi tenyérnyi magasan. Nem szárítják ki megfelelően a ve­tőmagot. Nem fertőtlenítik a ponyvát, zsákot, eszközöket. Nedves és porcsávázó szert fordítva használják. Végül, de nem utolsó sor­ban fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a csávázószerek veszélyes mérgek. 1 gr-nál jóval kevesebb belőlük szervezetbe kerülve, halált okozhat, de súlyos mérgezést biztosan- Ezért csávázás köz­ben ne doh­ányozzunk, ne táp­lálkozzunk. Utána gondosan mosakodjunk meg meleg szappanos vízben. Ha ruháza­tunk szennyeződött, azt is gondosan tisztítsuk meg a méregtől. A csávázáshoz hasz­nált felszerelést mossuk ki be, forró „-ód­ás vízzel, majd hideg vízzel többször öblítsük ki. Egyszóval gondosan tart­suk be az előírt óvórendsza­bályokat. Csávázott gabonát jószággal feletetni nem sza­bad, mert elhullást okozhat. Helyesen járnak el azok a községi tanácsok, Termény­forgalmi Vállalatok, amelyek a telephelyre érkező nagyobb tételű vetőmag-gabonát ki­osztás előtt a Növényvédő Ál­lomással fertőtlenítik, így biztosítják a csávázás szak­szerű végrehajtását, egyben mentesítik a termelőket a csá­vázás gondjaitól. Ez a megol­dás már abból a szempontból is előnyös, hogy nem minden termelő rendelkezik a csává­zás kifogó­talán végrehajtá­sához szükséges feltételekkel, eszközökk­l és szaktudással, feltétlenül előnyösebb a Növényvédő Állomáshoz ki­helyezett nagy teljesítményű csávázógéppel csávázni, mert ezzel úgy nedves, mint por­osa­ ’­­ást is el lehet végezni. Nedves csávázó iái ezzel a géppel való elvégzése is elő­nyös, mert csáv­ázás után szá­raz és ve­téshez megfelelő ál­lapotban kapják meg vető­magjukat a termelők. De mi­vel egyenlőre csak 1 db nagy­teljesítményű gyors csávázó­gép van a Szolnok megyei Növényvédő Állomás tulaj­donában, ezért a csávázási munkálatok 100%-os elvégzé­se nem áll módjában teljes egészében megyei szinten és így a legtöbb dolgozónak sa­ját magának kell gondoskod­ni a munkák elvégzéséről, melyet a már említett egy­szerű módon könnyen végre­hajthatja. Bossányi László zárszóig, felügyelő. Kormányhutavazat a szerződéses termeltetésről A kormány a hivatalos lap szerdai számában megjelent határozatával szabályozta a szerződéses termeltetés rend­szerét. A határozat kiszélesíti a földművesszövetkezetek szer­­ződésöstési hatáskörét. Az 1957—1958. gazdasági évtől kezdve a földművesszövet­kezeteknek adják át elsősor­ban a cukorrépa és rostnö­vényekre szóló, szerződéskö­téssel kapcsolatos teendőket, amennyiben azok ezt a fel­adatot vállalják, illetve ha e feladatra őket a MÉSZÖV alkalmasnak tartja. A föld­művesszövetkezetek a ter­melési szerződést a terme­lőkkel saját nevükben kötik, a szerződéssel kapcsolatos teendők elvégzéséért a ter­melőknek anyagi felelősség­gel tartoznak. A határozat rendelkezést tartalmaz a szerződési fegye­lem megszilárdítására is. A határozat értelmében a ter­melőknek az esedékes tarto­zásokat 30 napon belül meg kell fizetnie a ter­meltető vállalatnak, mert ellenkező esetben bírói eljárás indul ellene. A községi tanács ál­tal igazolt anyagi kár esetén a termelőnek a tartozás ki­­egyenlítésére, egy­, rendkí­vüli­­ méltánylást érdemlő esetekben kétévi haladék adható, abban az esetben, ha további egy, illetve két évre leszerződött. Amennyiben az elemi kárt szenvedett ter­melő a következő gazdasági évre szerződést nem köt, a tartozás visszafizetésére hat­hónapi halasztást kaphat. Lengyel film VARSÓI SZ­RÉN Jelenet a varsói szíján című lengyel mesefilmből, amely a megye több filmszínházában bemutatásra kerül. A Nap kél­ 6.27 h-kor. nyugszik 18.47 h-kor. __Re­nd­behozzák Szolnokon VII. ker. kispiacot. A salako­zást kb. 2 héten belül befe­jezik, s a területet átadják rendeltetésének. — A Városi Nőtanács teg­nap délután kereskedelmi ankétra hívta össze a szol­noki háziasszonyokat és a kereskedelmi szakembere­ket. Z — :Ma, szeptember 20-án ülést­ tart a Szolnoki Városi Tanács VB. .— 1A tiszafüredi földmű­­vesszö­vetkezet 400—500 Ft­­os jutalomban részesíti a legtöbb részjegyet jegyezte­­tőket. — A tüzelőutalványok be­váltási határideje október 5. A Tiszép-telepek ezen idő­pontig kötelesek beváltani az utalványokat. — A kunbajai Béke Tsz 15 kat. hold őszi takarmány­­keverék és 50 kat. hold őszi árpa vetését befejezte. — Szeretik a táncot Bony­­hádon. Ebben a hónapban már az idén a negyedik tánc­iskola nyílik meg a bonyhá­di járási kultúrotthon kere­tében. — A paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet szeptem­ber 1-ig félmillió forint pénz­­előleget osztott ki tagjai kö­zött a gazdasági évben szer­zett munkaegységek arányá­ban. — A Magyar Játékszín va­sárnap, 22-én este 8 órakor a Jászberényi Déryné Kul­­turotthonban vendégszere­pel. — Eisemann Mihály. ..Vadvirág" című háromfel­­vonásos operettjét adják elő. — József Attila: „A város peremén’­ című versének alapján filmet forgatnak. Az ország különböző ipari cent­rumaiban, budapesti nagy­üzemekben készül a film. A „Város peremén“­ című fil­met Jancsó Miklós rendezi és Somló­ Tamás fényké­pezi- Lapunkban nemrég foglal­koztunk a Vörös Csillag filmszínházzal, s most ismét írunk róla. Levelet kapott szerkesztő­ségünk, melyben kérték,­­ hogy nézzük meg a moziban a földszint közép 18. sor 3. és 4. székét és adjunk választ arra a kérdésre, hogy két­­hónapig a Vörös Csillag filmszínházban 100 ezer fo­rintért mit tataroztak? Fodor elvtársat, a mozi ve­zetőjét kértem, legyen uti­­társam a „helyszíni szeme­rén“. Nem volt nehéz sort megtalálni, — az óoatos helyárakhoz — közel van a bejárathoz Egy, kettő, három, — szá­molom a székeket, de a har­madiknál megállok. ML «Sí? Egyszerű hokedlit látok, — mely legalább 30 centimé­terrel magasabb a mellette lévő széknél. Valóban nem lehetett kényelmes két órán át ülni rajta, de legalább látott az illető, — hárítom el gondolatom. Ó igen, de a háta mögött ülők? Képzeljük el, ahogy ott ül az illető a kényelmetlen „székhelyettesíteni­, fészkelő­­dik, nem érzi jól magát, mert nem szereti a feltűnőséget. Úgy érzi, mindenki őt nézi, s ő mindenki feje felett át­néz. S akik a háta mögött ül­nek azok is bosszankodnak. Hogy lássanak valamit, nya­kukat hol jobbra, hol balra nyújtogatják. — Hiába... a filmből nem sokat látnak, csak az előttük ülő délceg hátát. S ott van még a 4. A­uffMASAM szék. Ahogy lehajtom a szék támláját, kiesik a kezembe Csak­ az egyik oldalát tartot­ta a csavar. Itt már nem i­s tudom elképzelni hogyan is ülhetett az illető. Sajnálko­zással gondoltam a négy em­­berre — az utánuk követke­zőkre — akik egy kellemes­nek ígérkező est helyett. — mást kaptak. Fodor elvtárs elismeri a panasz jogosságát. Tájékoztatásul elmondj, hogy a mozi tatarozása miat a székeket szétszerelték. En­nek következtében több ük­ a terthely javításra szorul. — t­ munkákat nem tudják kiv.­­­­elvégeztetni,­­mert kisipart­sok nem vállalják. Javasol;­ , Fodor elvtárs az illetékese felé, hogy a Moziüzemi Vá­­­lalatnak legyen egy állanc - karbantartó részlege, mely­­ megyében működő mozikn; előforduló javítási munká­­­kat gyorsan elvégzi, s ezze­l a jogosan felvetett p­anaszok megszűnnének. — Míg a ki­­­említett szék megjavítást nem kerül, addig nem adja ki a jegyet a 18. sor 3. és e ülőhelyre. A mozi tatarozásával kap­csolatban. A munkálatokat a Megyei Tatarozó Vállalt végezte. A 100 ezer forint­ban a mozi nézőterének fes­tése, javítási munkálatok s a parkert újra rakása szere­­­pelt. A munkák elvégzés hosszú időt vett igénybe, s­­ 100 ezer forinton kívül ; mozinak a kéthónapos szü­­net még 200 ezer forint ki­esést is jelentett. — G. K. — Közlemény Az amerikai szövőlepke második nemzedéke megint erős mértékben jelentkezik. A közterületek, közutakon a szövőlepke irtását már vég­­zi a Kenderesi Növényvédő Állomás. Nem megfelelő azonban a védekezés végrehajtása,10 a kertekben, gyümölcsösökben, lakóházak udvarán. A 43—1957. MT. alapján­: ■— aki nem végzi el a kötelező irtást, annak terhére a véde­kezést a Mezőgazdasági igaz­gatási szervek elvégeztetik és a költségeket közadók mód­jára hajtják be. A Megyei Tanács VB Igaz­gatási Osztálya utasította szabálysértési előadóit,­­ hogy azok ellen, akik a védekezést elmulasztják, indítsanak sza­bálysértési eljárást és­­ rója­nak ki büntetésket. Felhívunk mindenkit,­­ hogy irtási kötelezettségének te­gyen eleget annál is inkább mert a községi (városi) zár­szolgálati felelősöknél házi permetezőgép, a községi taná­csoknál pedig, ingyenes — „Holló 10” védekezőszer áll rendelkezésre. Szolnok, 1957, szeptember 1. Nyíri Béla m. főagronómus VILÁGÍTÓ szőnyeg Harold Wadely amerikai feltaláló nemrég , szabadal­maztatta új találmányát, a foszforeszkáló szálakból ké­szült szőnyeget. Az újfajta szőnyeg előnye, hogy sötét szobában nem ütközik neki az ember a bútoroknak. —­­Foszforeszkáló anyaga rend­kívül tartós é­, keféléssel sem távolítható el. A szőnyeg tömeges gyártását már meg­kezdték-

Next