Tiszavidék, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-29 / 229.szám

Leh­et csatlakozni a III. országos tejterm­edési versenyhez A Földművelésügyi Mi­nisztérium a Termelőszövet­kezeti Tanáccsal, a Szövetke­zetek Országos Szövetségé­vel és a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezetével egyetértésben 1957. november 1. és 1958. október 31-e között újból megrendezi az országos tejtermelési ver­senyt. Részt vehetnek ebben álla­­m III. 1. A 100 kh szántóterületre legtöbb tejet termelő nagy és kis gazdaságok versenye. 2. A legnagyobb tejterme­lést elérő nagy és kis tehe­nészetek versenye. A tejter­melést a gazdaság összes te­heneinek évi átlaga adja. 3. A tejtermelésben legjobb eredményt elérő tejek verse­nye. 4. Az ország legtöbb tejet termelő teheneinek versenye Az első három csoportban külön indulnak a termelőszö­vetkezetek és külön az állami (kísérleti-, tan- és cél-) gazda­ságok. A tehenek versenyébe ne­­vezhetnek teheneikkel az ál­lami gazdaságok, termelő­­szövetkezetek, terme­lőszövet­­kezti csoportok, valamint egyéni tenyésztők. Az értékelés mind a négy versenyformában szektoron­ként történik. A verseny szempontjából nagy gazda­ságnak számít az az állami gazdaság, amelyik 5000 kh és az a termelőszövetkezet, ame­lyik 1000 kh szántóterületnél többel rendelkezik. Nagy te­henészetnek számít az az ál­lami gazdasági tehenészet, a mi, kísérleti, tan- és célgaz­daságok, mezőgazdasági ter­­melőszövetkezetek, termelő­­­­szövetkezeti fejek és egyéni­leg dolgozó parasztok. Csatlakozhatnak azok a te­nyészetek is, ahol jelenleg törzskönyvi ellenőrzés nincs. Ilyen esetben azonban a­­ törzskönyvi felügyelőség az adatok megbízhatóságát ellen­őrzi, ahol legalább 100, és az a ter­melőszövetkezeti tehenészet, ahol legalább 40 a tehenek száma. A kis gazdaságok ver­senyében azok az állami gaz­daságok vehetnek részt, ame­lyek szántóterülete 5000 kh­nál kevesebb, de legalább 1000 kh, továbbá azok a ter­melőszövetkezetek, amelyek­nek szántóterülete 1000 kh­­nál kevesebb, de legalább 200 kh. Kis tehenészetnek számít az az állami gazda­ság, amelynél a tehenek szá­ma 100-nál kevesebb, de leg­alább 50, az a termelőszövet­kezet. •­ l a tehenek száma 40-nél kevesebb, de legalább 20. A fejek versenyébe az az állami gazdaság, vagy terme­lőszövetkezeti fejőgulyás ne­vezhet be, aki az egész ver­seny­időszakban legalább tehenet gondoz, a tehenek cserélgetése nélkül. Mind a három formában alapfeltétel, hogy a versenyben lévő tehe­neknél legalább 75 százalékos bor­júszaporulat legyen. A­ negyedik formánál, a te­henek versenyénél, semmi különös megkötés nincs, csak a versenyidőszak alatt kifejt tejmennyiség jön figyelembe. Szeptember 29 Vasárnap Mh4iv A Nap kél: 5.39 h-kor, nyugszik 17.2 ° h-kor. Köszön­­ük a Mihályokat. A Nap kél: 5.4P h-kor, nyugszik 17.27 h-kor. Köszöntjük a Jeromosokat — A mezőtúri Búzavirág Termelőszövetkezetnek több mint 100 ezer forintot jövedel­me­­z!, a lucerna­ nifstermelés — A Szolnoki Papírgyárban az elmúlt napokb­an 53 fő­re—indult a szakmai továbbképző tanfo­lyam. — "’só, n»a<"—az «kyártmá­n’’'> fém­mérő­ke"1 forga­lomba az amatőrfényképészek örömére a IV. negyedévben, az OFOTÉRT üzletekben. — 12 vagon készárut küld exportra a paksi konzerv­gyár. Ebből 4 vagon uborkát Csehszlovákiába, 3 vagon le­csót, és 5 vagon karacvelőt pedig a Német Demokratikus Köztársaságba szállítanak. A gyár készítményei iránt kül­földön igen nagy az érdeklő­dés. — November 1 és 1958 ok­tóber 31 között ismét meg­rendezik az országos tejter­­melési versenyt. — A szép könyvek kiadója, a Magyar Helikon az idei Arany János jubileumra szö­veges irodalmi kényk­önyvet ad ki a nagy költő életéről. A kiadás a Petőfi Múzeummal közös lesz. — 600 férőhelyes juh­ho­­dályt építenek — jórészt sa­ját erejükből — a karcagi Hu­nyadi Tsz tagjai. — A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 40. évfor­dulója alkalmából a magyar rádió és televízió több kiváló zeneszerzőt kért fel az ünnep jelentőségéhez méltó művek alkotására. Na­praf­orgómag-terme­lők figyelmébe! A Mezőgaz­dasági Termékeket Értékesí­tő Szövetkezeti Központ fel­hívja azm­te-—figyel­mét, akik napraforgómagju­kat pénzért akarjá­­­­­­‘k ékesí­teni. dr. a gabona átvevőhe­­lyen utalványért adják át az árut. Az utalványt a földmű­­ves szövetkezet olajcseretelep­­vezetője azonnal felvásárolja Minden egy mázsa naprafor­gó mag után kapott utalvá­nyé­t 289 Ft. készpénzt fizet és 20 kg. napraforgó darát ad díjtalanul. ORSZÁGOS tejtermelési versenyben KÖVETKEZŐ VERSENYFORMÁK VANNAK: A GYŐZTESEK ÉS HELYEZETTEK JUTALMAZÁSÁ­­RA 375 EZER FORINT KERÜL KIOSZTÁSRA. A LEG­JOBBAK EMELLETT MINISZTERI KITÜNTETÉSBEN , VALAMINT ELISMERŐ OKLEVÉLBEN RÉSZESÜL­NEK. Jelentkezni lehet szóban, vagy írásban a Szolnok me­gyei Törzskönyvelési Felü­gyelőségnél (Szolnok, Megyei Tanácsháza, Isz. 34. számú szoba, telefo'n­ 13—31. 105. mellékállomás), vagy pedig az illetékes körzeti törzsköny­vi felügyelőnél. A jelentkezés határideje: 1957. október 15. Az egységes értékelés és a közhhtelység biztosítása érde­kében a Megyei Törzsköny­velési Felügyelőség ellenőrzi, nyilvántartja és értékeli a versenyt, amelynek eredmé­nyeiről az F. M. rendszeres nyilvános közleményt ad ki. A harmadik országos tej­termelési versennyel párhu­zamosan a megye értékeli a tehenészetek, fejők és tehe­nek megyei sorrendjét is és a legjobbakat vándorzászló­val jutalmazza. Az 1956. október 1-én le­zárult II. országos tejterme­lési versenyben a Szolnok megyei tenyészetek szép ered­ményeket értek el. A nagy­­tenyészetek versenyében a kunhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz második, kiste­­nyészeteknél a jászjákó­­halmai Béke Tsz harmadik lett. Megelőzött sok neves dunántúli tehenészetet. A Vörös Október Tsz dolgo­zói 15 ezer, a Béke Tsz dol­gozói pedig 7 ezer forint ju­talmat kaptak. A III. tejtermelési verseny­ben minden állami gazdaság, termelőszövetkezet, minden fejő és kistenyésztő előtt­­ nyitva áll az út, a jó helye­zés és ezzel a dicsőség mel­lett magas pénzjutalom el­érése. Emellett — mint az el­múlt versenyek tapasztalatai mutatták —, maga a verseny­zés is kedvezően befolyásolja a gazdaságok tejtermelését, tehát ezen az úton is közvet­len haszonnal jár. Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek dolgozói, egyénileg dolgozó parasztok, mire­­l többen vegyenek részt a III. országos tejtermelési versenyben. Az állattenyésztő szakem­berek, szervező munkával és szaktanácsokkal segítsék a versenymozgalmat. Szeptember 30 Helia Jeromos Fish­ímíívesszövetkezeti kü­ldöttp Yülés Jánosti­dán A Jánoshidai Földművesi­­szövetkezet ma, vasárnap dél­előtt 9 órai kezdettel küldött közgyűlést tart. Az igazgató­ság szeretettel várja a föld­­művesszövetkezeti tagokat és meghívottakat. 3isi tq­­ iim cüí üjmqd mademan Ez évben immár tizedszer kerül sor a szovjet film ünnepének megren­dezésére. Az elmúlt évek során is jobbnál jobb filmalkotásokban gyö­nyörködhettünk, minden évnek meg volt a maga csemegéje, azonban az 1957-es év­­­ ünnepi szovjet filmjei vala­mennyit felülmúlják. A szovjet film­gyártást mindig az jellemezte, hogy igyekezett a máról beszélni, minden esetben a jelenkor legégetőbb társa­dalmi problémáival foglalkozott, színe­sen, változatosan, ötletesen. Nagy sike­reket arattak más filmjeik is. Igénye­sen dolgozták fel klasszikus írók mű­veit, hitelesen ábrázoltak történelmi eseményeket, opera- és balettfilmjeik pedig élményszámba mennek. A szovjet filmek már régen­ feltörtek a nemzet­közi élvonalba, amelyet a különböző fesztiválokon elért nagyszerű eredmé­nyek és díjak is bizonyítanak. A szovjet film ünnepét filmszín­házaink ünnepi előadás keretében nyitják meg, a helyi adottságoktól füg­gően, kultúrműsorokkal egybekötve. Az ünnep kiemelkedő filmjei: A negyven­­negyedik, Halhatatlan garnizon, Az nya, Prológ, Elveszett vőlegény, Az el­varázsolt kisfiú, Turistaszerelem, Don Quijote. Ez utóbbit csak keskeny film­­színházaink mutatják­ be, mert normál vászonra nem készült belőle kópia. Eze­ken kívül vetítésre kerülnek még az elmúlt hónapok új szovjet filmjei, valamint naponta tart előadást, örömmel köszöntjü több régebbi nagyszerű alkotás, a megye a tizedik „Szovjet film ünnepét”, amely a­ valamennyi filmszínházában. __.. . Megyénkben a szovjet film ünnepe- „ , ,. . , nek időpontja október 31-től november 6-ig Szovjetunió filmművészetének rohama tart. Ez idő alatt valamennyi normál mozi fejlődését. Az anya Nagyon sok történetet hallottunk már édesanyákról, akik nagyszerű tetteket haj­tottak végre családjukért, hazájukért. Egy ilyen történetet dolgoz fel az Anya című szovjet filmalkotás is, amelyet Gorkij „Az anya” című könyvéből írtak filmre. Gorkij neve a világ minden nagyobb színpadán is jól ismert. Legszebb darabját, az Éjjeli me­­nedékhely-t már hazánkban is többször játszották. Kimagasló drámái még a Kis­polgárok, az Ellenségek, a Jegor Bulicsov és a többiek. A csehovi iskola követője a szín­padon: látszólag cselekménytelen drámákat ír, de tele emberi mélységekkel, lélektani igazsággal. Gorkij a szocialista-realista iro­dalmi irányzat megalapítója Az anya című regényével, amelyet — az első között — Le­nin is nagyra értékelt. Az 1900-as években ez a regény százezrekben ébresztette fel a munkásöntudatot s segített csatlakozni a munkásmozgalomhoz. A szovjethatalom éve­ alatt Gorkij lett a szovjet népek legtekin­télyesebb írója. Az anya című regényében számtalan színpadi változat készült. Leg­utóbb 1955-ben hazánkban is színre vitték a Nemzeti Színházban. Filmváltozat is készült belőle a némafilm-korszakban, és most a hangos filmek egyik legjobbja. A film kezdetén egy városkába vezeti el a nézőt. Megszólalnak a gyár dudái, a kapun fáradt munkások ezrei özönlenek ki testükben ólomsúlyként nehezedik a nap robot fáradtsága. Köztük van Pável Vlaszov fiatal munkás is. Iszákos természetű, s mi­kor hazaér, akkor is italt követel édesany­jától. Anyja nagyon aggódik érte, mert arra gondol, hogy férjét is az ital tette tönkre. De fia nem kerül férje sorsára. Pável rájön arra, hogy a nyomorúságból, a rab­ságból nem az iszákosság jelenti a kivezető utat, hanem valami egészen más. Derék, becsületes munkatársai bevonják a mun­­kásmozgalomba és ők nyitják fel Pável sze­mét ébresztik rá a munkásosztály igazsá­gára. Pável belekapcsolódik a munkásmoz­galomba és annak harcos tagja lesz. Édes­­”via eleinte aeeódva figyeli, félti, azonban később felismeri fia és ezen keresztül a munkásmozgalom célját és amikor fia bör­­tönbe kerül, helyette az édeanya áll csata­sorba. A színészek teljesítménye emeli a film értékét. Az egyes alakítások — külö­nösen az anya megformálója. ’Vera Marec­­kája — kiemelkednek, hitelessé teszik a megkapó filmalkotást. Az anya című film mély gondolatokat és nagy érzéseket tár elénk. Gorkij nagyszerű regényének alakjai a filmen agyogóan, művészi módon kelnek életre. Himer Zoltán Jő ára lesz a hízott baromfinak Az idén nem panaszkodhat­nak a termelők, elég jó a ku­koricatermés. Éppen ezen nehéz arra okot találni, hogy miért viszik idónap előtt a piacra a sok sovány libát és ácsát, amikor később, hízott állapotban kedvezőbb áron hozhatnak forgalomba. Való­­zínűleg a múlt esztendei ár­­bizonytalanság kihatása ez \ttól félnek a termelők, hogy most sem találják meg szé­ni­­ásaikat. Nem vállalják a kockázatot, s ezért akarnak minél előbb megszabadulni s­­ovány baromfitól. Tegnap érdeklődtünk Ta­­ács Viktor elvtárstól, a Tö­rökszentmiklósi Baromfifel­olgozó Vállalat igazgatójától hogy indokolt-e a termelők aggálya. — Egyáltalán nem indokolt — válaszolt Takács elvtárs.— A liba és kacsah­szlalás mindig jövedl­mező volt és most is az. A tavalyi ár­esést az ellenforró üzlett okozta. Megállt a feldolgo­zás és az evnort. A vállalat a vu­ saelektől nem tudta átvenni a libát, kacsát, s fő­leg azok a termelők káro­sodtak, akik nem kötöttek szerződést hízott liba, vagy kacsa értékesítésére. Az idén ilyen körülmények nem játszanak közre, és a vállalat, illetve a földműves­­zövetkezet baromfifelvásár­­ók december 31-ig, kg-ként 18,— Ft-ot fizetnek a hízott ibáért, kacsáért. Ez az ár eléggé kedvező hiszen ha összehasonlítást te­szünk a víziszárnyas és a ser­téshizlalási szerződések kö­zött, a kacsa és a liba javára pillen a mérleg. Az­­ 1 kg-os sovány liba ára S0 forint, és ha a termelők azt körü­lbelü 40 forint értékű kukoricáva­ meghizlalják, mindössze 100— 110 forintos ráfordítási költ­séggel 162 forinthoz jutnak Ennyi az ára ugyanis egy 9 kg-os hízott libának. Azt ta­­lál­n­m hogy a termelők minél előbb kezdjék el törni a libát, vagy a kacsát, hogy azok még idejében meghízza van. A szerződési előjegyzé­seket mert végzik a földm­ű­vesszövetkezetek baromfifel­­vásárlói, lehet jelentkezni. A nyomtatványokat pár napon belül szétküldjük, s akkor megtörténik a szerződéskötés is. Mi a helyzet a pulykával? Sajnos, itt is az tapasztal­ható, hogy a piacokon már megjelent az alacsonysúlyú ,okos, fejletlen idei pulyka. Ezeket feldolgozni nem lehet, s ezért nem is veszi át a vál­lalat. A pulyka szintén kimon­dottan exportcikk, főleg a nyugati ''tarnoki'­­’ kedve­nc, ” "w é. *c­kesíthető, ha a termelők azt párhetes kukoricsetetés után. •■­•—ember eleje táján hozzák forgalomba. Erre az időre nemcsak meg­hízik, hanem a tolla is kifej­­ődik, a tokossága megszűnik s a pulyka értékesebbé válik A földmű­vesszö­etkezeti -»aromfire’vásárlók november 1-től kezdve kg-onként 16 fo­­­rintot fizetnek a jóminőségű pulykáért. Előjegyzéseket Tegnapi bírósági cikkünk szinte ki lehet tenni, a szerző címe hatyeoen: A „hús ugy- felkötés is megkezdődik? volt* bukása? .A telev­íziótól A televízió hazánkban is elindult hódító útjára, és rö­vid idő alatt igen elterjedt. Jelenleg a vétel még kor­látozott, nem úgy, mint a normál rádióhullámoknál. Ugyanis ultrahullámon dol­gozik és annak terjedése egyenes irányú, nem követi a föld görbületét és nem ve­rődik vissza a felső jégréte­geikről. Ebből kifolyólag az adótól légvonalban csak 80— ICO kilométer távolságig ve­hető üzembiztosan. Jelenleg a budapesti kísér­leti adó egy kilowatt ener­giával ad, és vételkörzete emiatt nagyon szűk területre korlátozódik, körülbelül 40— 50 kilométerre. Szolnokon sem kielégítő a vétel. A most épülő új nagy adó 30 kilowatt energiával fog adni és az antenna ma­gasságát jelentősen emelik így valószínűleg megyénk nyugati részén is üzembiz­tos vételi lehetőség lesz. A tervek megvannak az ország legtávolabbi pontjá­­na­k besugárzására, közvetítő állomások segítségével A Posta Rádióvételtechni­­kai Vállalat (RÁVEL) gon­doskodott előre a tájékozta­tás és javító szolgálat orszá­gos megszervezéséről Szolnok megyében a Szol­noki RÁVEL kirendeltség látja el ezt a munkát. A te­levízióval kapcsolatos kérdé­sekre díjtalan felvilágosítás­sal szolgálunk levélben is. RAVEL, Szolnok. Helye>bikéa A tőrravalós­ spremhnl Ilii­llltllllllllllllllllllllll Ilii­llltlIIIIIIMILIIIIII Ilii­lllllllllllllll Vagány gyerekek Az utolsó pohár felhajtása után a két jóbarát megszólal, indulásra készek. A magasabb előveszi pénztárcáját. Fölé­nyesen kivesz 20 forintot, Mari néni felé nyújtja. — Itt van a lé, tessék. Indulnak kifelé. Kabát­gallérjukat felhajtják, haj­­danfőtt, zsebredugott kéz­zel kilépnek az utcára. A ,,csibukos” Tóvizi István elő­veszi csibukját. A zárábe ve­szi, felveti a fejét, s úgy tesz, mintha nem tud­ a semmit. Barátja, Tóth János ugyanígy tesz, csak ő pipa nélkül kí­séri a barátját. Velük szemben békésen sétáló emberek k^’­­ed­nek. Ki párosan, ki páratlanul te­szi meg a vásáré •­ ebe^”utá­ni sétát, mint ahogy ez egy kis faluban szokás. A ké­nyes fiúk nem térnek ki sen­ki elöl, udvariasságról be­szélni velük nem igen lehet Figyelembe sem veszik, hogy az úttestet réspáncél borítja. Idős néni jön velük szemben, nem térnek előre, az nem tud kitérni. Amikor odaérnek, a­z öregasszony pl­.M kicsúszik a lába, annyira meglökték, ők hátra sem néznek. Nincs idejük. Egy fiatal ú­r halad el mellettük Tóvizi csibukja az asszony arcát súrolja. Az felsikolt, — jajgat, megégette a pipa az arcát. A férj nem állhat­ja szó nélkül. Utánuk szól, kiabál­nak az utcán. Az asszony dühös, jobbra, balra elkerekíti, mérgébez szidja a vagány gyerekeket. Azok nem hagyják annyiban, az egyik visszajön, össze­ug­rik a férnél, zsebkést vesz elő és megszurkálja az em­bert. Ezzel a vagányok to­vább m­ennek, mint akik jól végezték­ dolgukat. Június 13-án bál volt Tö­­­röki"Hontmiklóson. A jóbará­tok is je­ on volt''* harmadik társuk, Veréb József is ott volt. Mulatt­ztak, hangosan szórakoztak. fW­ee_a-tak va­lahogy rvem*n Lajos hason­ló bandájával, akik szintén hárman voltak. Hoz-***’- tar­tozott még Malercsik Imre, Krikuska Mihály. Elkezd­tek verekedni, ki­­szültek a táncteremből. Csornán barát" if ‘"al együtt üldözőbe vette Tóviziéke* rH’- lÄe-etfat ki­sértek hazafelé. Utolérték őket: — No álltat­’? meg ífratk’ fél körbe — kiált ízt*’­. Ma­­’’eresik az p—r*röl kar­­va­itpiTcd —•■ á at tört le. Azzal odament Tőviziékhez, és olyat ríh-zett egyikőjük hátára, hogy az ijedtében átszaladt Baráttal u’éra. —­ Csornán és társai nyomukban. Tóviziéknek siker'” v­iit­­lepeló szem—’mot ellenfeleik­től elragadni. Ezzel agrárt nev fejbe vágták f­erránt, hogy az n’-ómban összesett. Rará'-i .‘.t hae-t*’­ ’r­áviziék viszont tovább ütötték, ver­ték. Jól helv­­en hagyták, —­ mert több hóna­pon keresztül kórházi gyógykezelés alatt állt. Ti­szt és barátai jelenleg előzetes letartóztatásban vennék, "io«r * bí­róság hamarosan elve s­i ked­vüket a vagánykodástól. »» k. ui, »S»

Next