Tiszavidék, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-01 / 230.szám

A magyar kormányküldöttség ismerkedése a pekingi magyar kolónia tagjaival és látogatása egy pekingi gyárban Peking (MTI). A magyar kormányküldöttség tagjai va­sárnap délelőtt ellátogattak a pekingi magyar követségre és megismerkedtek a magyar ko­lónia tagjaival. A látogatás alkalmával Kádár János mi­niszterelnök rövid beszámolót tartott a magyar kolónia tag­jainak a hazai helyzetről, majd válaszolt a hozzá inté­zett kérdésekre. A közvetlen és meleg baráti légkörben le­folyt találkozót közös ebéd zárta le. Vasárnap délután látoga­tást tettek egy Peking-kör­­nyéki elektroncsőgyárban. A gyár több ezer munkása a be­járatnál üdvözölte őket. A kormányküldöttség tag­jai megtekintették a külön­böző üzemrészeket. Kádár János miniszterelnök nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozta a szovjet gyártmányú gépek munkáját. Marosán György államminiszter útköz­ben a munkásokkal és mun­­kásnőkkel beszélgetett, érdek­lődött bérükről és életkörül­ményeik felől. A gyárépület bejárása után Kádár miniszterelnök részle­tes felvilágosítást kért a gyár igazgatójától a Kommunista Párt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a szakszervezet gyárbeli munkájáról. A magyar vendégek vasár­nap este a pekingi Opera elő­adására mentek. (MTI) BELFÖLDI HÍREK Százhatvan esztendővel ez­előtt Keszthelyen nyílt meg Magyarország — és Európa — első mezőgazdasági főiskolá­ja. Húsz­­ évvel később, 1817- ben ugyancsak Keszthelyen — rendezték meg először a magyar szellemi élet nagy eseményét, a helikoni ünnep­ségeket. A két nevezetes évforduló­ról szeptember 28—29-én két­napos ünnepségen emlékeztek meg a városban. * A Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására va­sárnap délután Budapestre érkezett: Erkki Ala Könni, a Finn—Magyar Társaság elnö­ke, dr. Kustaa Vilkuna, Kau­­no Kleemola és Edvin Salo­nen, a Finn—Magyar Társa­ság Elnökségének tagjai. A finn vendégeket a feri­hegyi repülőtéren fogadták. A küldöttség két hetet tölt Magyarországon. * A SZÖVOSZ-tól kapott tá­jékoztatás szerint a legfonto­sabb zöldség- és gyümölcs­­félékből, a burgonyából és a hagymából általában jó volt a termés és a szövetkezeti ke­reskedelem nagy készleteket tárol. A zöldségfélék közül elsősorban a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből, to­vábbá a fejeskáposztából igen nagy mennyiséget tárol téli-­ tavaszi ellátásra a szövetke­­­zeti kereskedelem. A hagymafélék termése is jó volt. Tárolásában további javulást eredményez, hogy még az idén, október közepé­­­ig elkészül egy hetven vagon­­befogadó képességű raktár, s­ egy másik raktár építését is­ megkezdték. Ezenkívül körül-­­belül kettőszáz vagonos cső-­­vázas pajtát vettek át nem­­­rég a hagymakészletek ideig­­­lenes tárolására. A központi­ áruellátásnak szilárd alapo­­­kat vetnek: a tavaszig ugyan­­szükségképp még emelkedni­­fog az ár a tárolási költségek­ miatt, de a fogyasztói igények­ bármilyen felfutása esetén­ sem fordulhat elő a tavalyi­ eset, amikor például egy kilo­­­gramm hagyma ára tizen­­­négy-tizenhat forintra ugrott­ fel.­­­­ Az idei burgonyatermés­­ szintén kielégítő, s a­ kisebb­ exportszállítások mellett is­ bőven fedezi az ország egész­­szükségletét. Az érés ugyan­­ elhúzódott, s a szárazság —­ esős idő váltakozása miatt; szakaszossá vált, de kellő vá­­­logatással jó minőségű téli-, tavaszi készleteket lehet tá­­­rolni. A szövetkezeti keres­­­kedelem felvásárlási előirány­­zata huszonnyolcezerhárom-l száz vagon. A raktározásra­ szánt mennyiségek felvásár­l­lását nagyobb ütemben most­ kezdik országszerte. • * : A könnyűipar felkészül a lakosság téli ruházati cikkek­kel való ellátására. Az eddig vászonöltönyöket gyártó rész­­­legeket is átállították szövet­­­ruhák varrására, ötvenegy­­ ezer férfikabátot, hatvan­nyolcezer női kabátot, hetven­kettőezer gyermekkabátot, ki­lencvenezer férfiöltönyt és hetvenháromezer férfinadrá­­­got gyártottak. Varrtak száz­hetvenháromezer fiúruhát és száztizenkilencezer leányka­ruhát is. A férfi alsóruházati cikkek, pizsamák készítését megkétszerezték. A cipőgyárak is túlteljesí­tették eddig esedékes tervü­ket 6,5 százalékkal és százhu­­szonkettőezer bakancsot, há­­romszáznyolcvanhétezer pár férficipőt, hatszáznegyvenhét­­ezer pár női és hatszáznegy­­venegyezer pár gyermekcipőt készítettek. A gyapjúipar tervének 1,2 százalékos túlteljesítésénél tart és a tervezettnél tizenkét százalékkal több műszál ru­haszövetet gyártott. A mosta­ninál húsz százalékkal több szövetet akarnak készíteni. A Turistaházakat Kezelő Vállalat felkészült a nagy őszi kirándulószezonra. A Mátrában, a Bükkben, a Me­csekben és a Bakonyban. A Bakonyban a vállalat jelen­leg mintegy kétezer vendég­nek tud napi harminchat fo­rintért­­ szállást és napi ellá­tást biztosítani. A most épülő mátraházi menedékház a sí­szezonra nyílik meg, s már rendelkezésre áll az új szent­endrei menedékház is. A Pravda cikke az ENSZ közgyűlésének munkájáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda nemzetközi szem­leírója az ENSZ közgyűlés­ének munkájával foglalkozva megállapítja: a közgyűlésen kialakult két határozott fel­fogás a béke biztosításával összefüggő problémákról.­­ A szovjet küldöttség konkrét javaslatokat tett a prob­lémák­ megoldására. Az Egyesült Államok vezette ny­ugati hatalmak ezzel homlokegyenest ellenkező álláspontra he­­lyez­kedtek. A szovjet javaslatok má­r megfelelő értéke­lésben részesültek mind a közgyűlésen, mind pedig a közgyűlésen kívül. A szocialista országok küldöttségei, valamint a béke megóvásában érdekelt más küldöttségek is egyhangúan követelik a leszerelést, továbbá azt, hogy a nagyhatalmak kötelezzék magukat az atomfegyver al­kalmazásának mellőzésére és az atom- és hidrogénbomba­­kísérletek beszüntetésére. Az egész világ demokratikus saj­tója helyesli a szovjet küldöttség álláspontját és a szov­jet javaslatokat. A szemleíró a Közép- és Közel-Kelet helyzetével­­ összefüggő kérdésekről szólva rámutat: Dullesnek az ENSZ közgyűlésen elmondott, beszéde arról tanúskodik, hogy az amerikai imperialisták a továb­biakban is be akarnak avatkozni a független arab orszá­gok ügyeibe és erre a célra a bagdadi tömb résztvevőit akarják felhasználni. Egyelőre nehéz megál­lapítani — írja a szemleíró, — hogy a közgyűlés miképp birkózik majd meg a rá váró feladatokkal. De nem szabad elfelejteni, hogy a szovjet javaslatok egyre nagyobb támogatásra találnak a világ minden országában. Régóta itt az ideje, hogy ezt megértsék azok az államférfiak is, aki­k már esztendők óta akadályozzák e megoldásra váró kérdések rendezé­sét. (MTI.) KÜLFÖLDI HÍREK New York (MTI). Krisna Menen, India hadügyminisz­tere vasárnap az amerikai televízióban nyilatkozva ki­jelentette: mind a népi Kína számára, mind az Egyesült Nemzetek számára előnyö­sebb lenne, ha Kína képvise­lőjét bevennék az ENSZ-be. Az ENSZ-nek komoly prob­lémákkal kell megbirkóznia, mint például a leszereléssel és „hogyan lehetne ezt meg­tenni Kína nélkül"? Krasznodon (TASZSZ) Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg a nagy hírnévre szert tett Ifjú Gárda. A szovjet dolgozók kegyelettel emlékez­­n­ek meg az Ifjú Gárda tag­jainak hőstetteiről. Kraszno­don központjában emlékmű­vet emeltek az Ifjú Gárda hőseinek. P­h­e­n­j­a­n (TASZSZ). — Szeptember 29-én reggel az Anton Jugov miniszterelnök vezette bolgár kormánykül­döttség, amely baráti látoga­tást tett Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban, Pe­kingb­e utazott. Az elutazott küldöttséget Kim Ir-szen vezetésével a KNDK kormányférfiai ünne­pélyesen búcsúztatták. Koppenhága (TASZSZ): A Szovjetunióból az Egye­sült Államokba visszatérő­ben, Koppenhágába érkezett Roosevelt asszony újságírók előtt kijelentette, hogy na­gyon elégedett a Szovjetunió­ban tett látogatásával, amely­nek során mindent megnéz­hetett és mindenkivel beszél­hetett, akivel akart. Hangsú­lyozta, hogy legnagyobb ha­tást Hruscsovval folytatott beszélgetése tett rá. A Szov­jetunió lakóinak életszínvo­naláról szólva Roosevelt as­­­szony hangsúlyozta, hogy az országban a forradalom óta nagy anyagi előrehaladás tör­tént és az egyszerű emberek ezt kétségtelenül önmagukon érzik. (MTI). Idős kommunista levele az ifjúságról A KIZSAKBIÄNYOLC rendszerben ugyanúgy nem beszélhetünk egységes ifjú­ságról, mint ahogy nem be­szélhetünk az összes osztályok azonos célkitűzéséről sem. Ha csupán az 1848—49-es évek szabadságharcában résztvevő márciusi ifjúságot nézzük, már akkor is megállapíthat­juk, hogy abban az időben is voltak Petőfi, Jókai, Vasvári és a többiek mellett „Gyüldei ifjak” is. Petőfinek — a töb­bi között — nem volt nehéz a haladó eszmék harcosának lenni. Petőfi a nép fia, a cselédleány és a mészáros le­gény gyermeke. Az 1848—49-es ifjúság ha­ladó része hősies küzdelmet folytatott hazája függetlensé­géért és a fegyvert csak az ellenség túlereje tudta kiütni kezéből. A szabadságharc el­bukott, de az „aradi tizenhár­mak” zászlója alatt harcoló ifjúság túlnyomó többsége to­vábbra is hű maradt a szabad­ságharc eszméjéhez. A kapitalizmus fejlődése Magyarországon is tisztázta az osztály viszonyokat. A leg­haladóbb eszmék letétemé­nyese a munkásosztály és a vele egyformán elnyomott dolgozó parasztság soraiból került ki. A munkásosztály és a szegényparasztság fiaiból kerültek ki azok a harcos fia­talok, akik áldozatot nem kí­mélve, a kapitalizmus meg­döntéséért, majd a felszaba­dulás után a szocializmus építéséért vívott harc fáklya­vivői lettek. Ez persze nem volt vélet­len. Az 1914—18-as imperia­lista háborúban megkínzott ifjúság nem véletlenül ter­melte ki soraiból Sallai Imrét, Fürst Sándort, Hámán Katót és a többieket. A Horthy­­uralom huszonöt éve alatt nem véletlenül gyilkolták meg Gőgös Ignácot, Rózsa Fe­rencet és számos más kom­munista ifjút. A SZOVJET HADSEREG 1945-ben felszabadított ben­nünket a kapitalizmus igája alól. Ettől kezdve ifjúságunk­nak olyan lehetősége adódott, amilyen még soha azelőtt. Képezhette magát, érvénye­sülhetett és érvényesült is a társadalom minden területén úgy, ahogy még soha a törté­nelem folyamán. Tehát érdekelve volt abban a harcban, melyben eddig leg­jobbjai részt vettek? Igen! De nyilván nem mondható ez ál­­talánosságban a fiatalságról. A fiatalsághoz tartozik a le­­vitézlett osztályok ifjúsága is. Várható ettől az, hogy híve lesz a szocializmus eszméje’ nek? Nem. Szocializmust építő népünk ezekre nem is támaszkodik ilyen vonatkozásban. Mindenekelőtt a levitézlett osztályok fiai voltak azok, akik tavaly októberben a „nemzet hőseinek”, a „füg­getlen Magyarország” bajno­kainak kiáltották ki magu­kat. A negyvennyolcas esz­mék feltámasztóinak hirdet­ték magukat, de ugyanakkor lerombolták a legnagyobb magyar proletárköltő, József Attila szobrát. Az ország füg­getlenségét hangoztatták, de ugyanakkor szovjet katonákat gyilkoltak, tehát éppen azok­ra irányították fegyverüket, akiknek szabadságunkat és függetlenségünket köszönhet­jük. 1956 októbere tehát tudo­másunkra hozta, hogy a „Gyüldei ifjak” ükunokái nem maradtak hűtlenek nagy­apáik eszméihez, mételyezik dolgozó ifjúságunkat. Sőt, a Petőfi által említett pap is itt van közöttünk, Mindszenty prímás személyében... SOKAT TANULT a mi fia­talságunk a felszabadulás óta. De nem eleget. És ebben nem­csak a fiatalok hibásak, ha­nem mi, idősebbek, a szülők is. Mi, az idősebbek, a szülők már tanultunk egyet-mást az élettől. De mi sem eleget. Fiatalságunknak a saját ér­dekében meg kell becsülnie a szocialista társadalom vívmá­nyait. Erre kötelezik őket azok az áldozatok, melyeket az ifjúság legjobbjai hoztak, erre kötelezi őket az a tudás is, amit szocializmust építő társadalmunk nyújtott nekik. Október után — hisszük —­ ifjúságunkat nem lehet többé megtéveszteni. Igyekszik pon­­­tosan megismerni a forrada­lom és ellenforradalom is­mérveit. Számontartja, kik a szövetségesei, kik ellenségei. Megbecsüli méltóképpen azo­kat és azok emlékét, akik ér­te éltek, haltak és így méltó­ letéteményesei lesznek nagy elődeinknek és hűséges ápo­lói a forradalmi hagyomá­nyoknak. Kötél Imre Mezőtúr [UNK] A. lOLSZ'lOJ: . youjOTA ív. Anyiszja mellékesen a színjátszó csoportban is fog­lalatoskodott és a kazanyi egyetem ide evakuált törté­­netfilozófiai fakultásának előadásait is hallgatta. Közvet­len szolgálati kötelezettségét — a végrehajtó bizottság elnökének szobája előtt kellett ülnie a folyosón, egy kopott Voltaire-karosszékben . Anyiszja fölényes gőg­gel végezte, vagy egyáltalán nem volt helyén található, vagy pedig a fülét is befogva, Shakespeare tragédiáinak olvasásába merült, s ha hívták, csak annyit morgott szó­rakozottan: „Mindjárt, mindjárt” s még zokon is vette a többszöri felszólítást, hogy vigyen el egy levelet vagy iratcsomót a rengeteg sok szoba valamelyikébe, ahol egy­más hegyin-hátán ültek az emberek az íróasztaloknál s nem tudták mivel üssék agyon az időt. Egyszer, amikor megint nem jelentkezett a hívásra, és ezért az egyik holdvilág képű irodahölgy rászólt. Anyiszja sötét pillan­tással így felelt: „Kár kiabálni, elvtárs, én a kozák szab­­lyáktól se ijedtem meg...”, mire az illető nőalkalma­zott, aki azelőtt hevesen kardoskodott a­­ nőemancipáció mellett, jobbnak látta nem kikezdeni ezzel a szemtelen­­kedő munkás-parasztasszonn­yal... Dása hat órára került haza. Anyiszja gyakran csak késő este. Egy volgaparti kis faházban laktak. Kuzma Kuzmics — szívébe vésve T.velegin intelmét, hogy Dását és Anyiszját jól kell táplálni — jobb meggyőződése ellenére tovább is homályos ügyekbe keveredett, hogy előteremtsen valami enni- és tüzelnivalót, noha ez sok­szor nehezen ment: az évek is nyomták már, de még az őszi esőzés is inkább a csendes bölcselkedésre tette haj­lamossá, fűtött kis hályha mellett, a zsindelyt verő eső egyhangú kopogásánál. Dása és Anyiszja rendesen kora reggel bekaptak va­lamit a sárgarépa teához és elmentek. Kuzma Kuzmics elmosta az edényt, kivitte a piszkos vödröt és felsöpör­gette mind a két kis szobát, nem nagyon sietve, s köz­ben nagyokat fohászkodva azon törte a fejét, ugyan honnan, kitől szerez be aznapra pár tojást, egy darabka szalonnát, egy üveg tejet, egy félsapkára való krumplit... Kuzma Kuzmics nem kéregetett. Isten őrizz! , csak tisztességesen elcserél le a bölcselmi és erkölcsi eszmé­ket élelmiszerre. E két hónap alatt már megismerte őt csaknem az egész város s nem egyszer ellátogatott a kö­zeli falvakba :s. Elmélkedés közben többnyire javítgatott valamit vagy varrt az ablaknál. Az élet hatalmas hajtóerő. Még a legviharosabb történelmi idők súlyos megpróbálttásai között is az embercsemete kifurakodik fejével az anya­ölből és dühös sivalkodásból 'kövidteti a­ masa helyét ezen a világon, akár tetszik a szüleinek, akár­­ nem, az embe­rek egym­ásba szeretnek tekintet nélkül arra, hogy ehhez sokkal kevesebb az anyagi tehetségük, mint tegyük fel a fajdkakasnak, amely a tavaszi kergülés idején oly pompásan tud illegni hatalmas farktollazatával. Az em­berek vigaszt keresnek és készek egy fél cipót leszelni annak, aki egyszerre csak nyugodalmat önt lelkükbe, amelyet gyötör a kétség. „Ugyan, hova jutunk végül is: legelni fogunk talán s szemérmünket káposztalevéllel takarjuk?” Mások meg örülnek a türelmes, megértő hall­gatónak, aki előtt kiteregethetik haragvó bensőjüket, anélkül, hogy a Csókától kelljen tartaniuk. Kuzma Kuzmics elindult házalni. A sötét pitvarok­ban gondosan letörölte csizmáját és bement a konyhába. Némelyik háziasszony dühösen förmedt rá: „Már megint! itt vagy, te léhűtő! Eredj Isten hírével, nincs semmi!”! — Én csak Marja Szavvisna felől érdeklődöm — be­­­lógatott üdvözlésül vörös képével, összecsucsorított ajka­i­val Kuzma Kuzmics. — Nagyon rosszul van? — Bizony rosszul. — Higgye el, Anna Ivanovna, nem a halál a bor­zasztó, hanem a hasztalanul eltöltött élet tudata tölti el keserűséggel a szívét. Ilyenkor kell igazán vigasztalás s jólesik homlokán felebarátja hűs simogatása, ki ígyen szól a szenvedőnek: „Hitványka volt az életed. Marja Szavvisna, s nincs mit sajnálnod rajta, de te megdolgoz­tál, miként a parányi hangya, amely örömtelen gonddal cipeli szalmaszálát. A munka pedig sohasem megy kárba, minden számiba vétetik, az embernek az ő hajléka hos­­­szában-ezéltében egyre nő, és abban a te szalmaszálad is alátámaszt valamit. Gyermekeidet és unokáidat felne­velted, úgy érted meg eszédet, zárd le szemed hát s nyu­godj békével. Nem kell bánkódnod, te nem vagy oka semminek .. — Él, él az ember.­­.. S ha felfordul, senkinek sincs egy jó szava hozzá ... — Ez azért van, mert mi még nem élünk helyesen, úgy ahogy kell... Minden ember szobrot érdemel a munkájáért... A jövőben így is lesz, Anna Ivanovna, ezentúl szép rendes lesz az életünk... — Talán a másvilágon, úgy érted? — Miért? Ezen a világon ... — Csak te vagy még ilyen jámbor lélek, merthogy ilyen fura a képed. — Ez az én hivatásom, Anna Ivanovna, különben én nem vagyok jámbor... Én kíváncsi vagyok. Az embert nem­ sajnálni kell. Az ember azt szereti, ha érdeklődnek iránta. Szóval be lehet menni Marja Szawisnához? — Nem bánom, menj be ... Ilyen házból aztán nem távozott Kuzma Kuzmics, üres kézzel. Este, miután felfűrészelte és tüzelőnek fel­aprózta az innen-onnan összeszedett deszkákat és be­­fűtötte a „női szakaszt” s a forró szamovárt az asztalra helyezte, akkor aztán elmesélte Kuzma Kuzmics Dásá­­nak és Anyiszjának aznapi kalandjait.­­ (Folvókiása következik! ► A Lotto­ sorsolások októberi menetrendje két-két húzás vidéken és Pesten f A­ Sportfogadási és Lotto Igazgatóság októberben ismét négy Lotto-sorsolást rendez. Ezek közül kettőt a vidéken, kettőt pedig a fővárosban tartanak. A jövő hónapi első húzásra — a 31. játékhét sorsolására és a szeptemberi tárgynyere­mény sorsolására — október 4-én a Goldberger Textilmű­­vek­­ kulturális otthonában kerül sor. Október 11-én Ba­ján, a központi filmszínház­ban húzzák a szerencseszá­mokat, október 18-án pedig Sopronban sorsolják a Lot­tót. A hónap utolsó sorsolását október 25-én ismét a fővá­rosban, az ÉDOSZ székház­ban tartják meg. (MTI). Továbbra is fenn kell tartani a minőség­ellenőrző szerveket A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium több helyről érte­sítést kapott arról, hogy a bürokrácia elleni harc indok­lásával egyik-másik üze­münkben megszüntették a minőségellenőrző szerveket. Bakonyi Sebestyén Endre, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese most utasítot­ta az iparági igazgatóságokat, a vállalatok vezetőit, hogy gondoskodjanak az ipari ter­ítékek minőségének védelmé­ről. Hangsúlyozza, hogy a mi­nőségellenőrző szervek mű­­ködéséről, ügyviteléről szóló jogszabályokat egyszerűsíteni kell, ezzel kapcsolatban már nem is történtek az előkészll­­etek, ezek a jogszabályok azonban még érvényben van­­nak. Jogszabályellenes tehát a minőségellenőrző osztályok megszüntetése. (MTA

Next