Tiszavidék, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-15 / 242.szám
A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 242. szám. ARA: 50 FILLÉR, 1951. október 15. kedd. WLÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!2 Az épülő abádszalóki hídnál Munkában a Cseh-brigád. Tagjai: Cseh Kálmán brigádvezető, Tóth Jenő, Kiss Károly, Hollai Imre a víz színe fölött 25 m-es magasságban szegecseli a hídnak „a felső övét”. A hídépítésnek ez az egyik legnehezebb és legveszélyesebb munkája. A szédítő magasság ellenére macskaügyességgel mászkálnak Naponta átlag 1300 szegecset ütnek be a lemezekbe. Most készül a jobtyggrfi hídszelvény és a felette lévő ív. Ezekkel a munkákat jo$aik szerint még ebben az évben végeznek, s a télif Szi«3tjre a tavasszal, amint az idő engedi, hozzákezdenek rövid középső részének munkálataihoz is. Nagyarányú állandó exportra van kilátás az Aprítógépgyárban Az év elején kétséges volt ■— el tudjuk-e látni a jászberényi Aprítógépgyárat kapacitásához mérten munkával, megrendelésekkel. Főleg az anyaghiányra , a népgazdaság csökkentett beruházási programjára építve jósolták azt, hogy az üzem leépülésre szonál majd. Az elmúlt hónapokban valóban nem a legkönnyebb helyzetben volt a vállalat. Fejlődése, előrehaladása azonban egy pillanatig sem lehet kétséges. Belföldön és külföldön egyaránt keresik korszerű gépeit, az itt gyártott különféle bánya és üzemi berendezéseket Gróf elvtárs, a vállalat igazgatója, aki a hét elején tért vissza Jugoszláviából, személyesen is meggyőződött arról, milyen nagy szállítási és üzleti lehetőségek vannak a magyar gépipar számára külföldön A többek között meglátogatott jugoszláv cement, samott és normál téglagyárakat, kőbányákat, ércelőkészítőt, útépítkezést. Majd mindenhol azt tapasztalta, hogy érdeklődnek az Aprítógépgyár termékei iránt — mindenhonnan ajánlatokat kérnek Az igazgató szívesen beszél tapasztalatairól, útjának eredményéről. — A jugoszláv üzemek, üzletemberek hiányolják a két ország közötti baráti, ipari kapcsolatok megszüntetését és szívesen veszik fel újra — mondja.— Ez mindjárt szembetűnt nekünk, mert számtalan tanújelét adták ennek. Szívesen fogadtak, akárhol jártunk. E hó 15—20-a táján ők jönnek Jászberénybe, hogy végleges megállapodást kössünk bizonyos gépek és berendezések legyártására, s remélem sikerül is. — Ez függ természetesen a mi ajánlatunktól s nem utolsó sorban attól, hogy milyennek találják gyárunkat, képesnek-e arra, hogy jól együttműködjünk velük. — Milyen megrendelésekről lehet szó? — Igen nagy lehetőség van pl a samott és tűzálló téglagyárak beruházásánál. Kell nekik egy UH méter hosszú 3 méter átmérőjű forgó kemence a nyersanyag égetéséhez. Azután kérnek ajánlatot törőgépekre és samotttéglagyári berendezésre. — Ezek értékben is igen tekintélyesek. Egyik gép, amire ajánlatot kell adnunk pl. 800 ezer dollár értékű A óriásik két kisebb samottgyári gép, amiről szó lehet, egyenként két és félmillió forint . Lehetőségünk van a jugoszláv normáltéglagyártásba való bekapcsolódásra is. Ebbe az iparágba kell nekik 15 agregát, ami egyenként 5—6 különféle gépből áll. Tehát összesen mintegy 99 darab téglagyári gép legyártásáról lenne szó. 1 — Különösen nagy fejlődés előtt áll Jugoszláviában a cementipar. Az elkövetkezendő években 15 ilyen nagy cementgyárat építenek, illetve fejlesztenek. Ezek berendezésébe mi is bekapcsolódhatunk. Megállapodásunk szerint még ebben a hónapban megküldik a szóbanforgó üzemek műszaki terveit s J kikészítjük az ajánlatokat . Szó volt továbbá útépí ’ lésekhez való aprító őrlő berendezésekről — az útépítős iparban. Előbb két kisebb berendezést kérnek, ha ez be uralik- movf hhat 2vártunk részükre, darabonként két millió forintért. Ércelőkészítő műveikhez már szállítottunk gépeket s nagyon meg vannak elégedve vele. — Újabb berendezésekre is szükség van itt, de ezeket már kiadták más vállalatoknak — úgyhogy csak a visszamaradó gépek legyártását adták át — ez már meg is történt — mintegy félmillió forintban. — Milyen remény van arra, hogy az Apritógépgyár ki tudja használni a szállítási lehetőségeket, meg tud egyezni a jugoszláv partnerekkel? Meg kell mondani, hogy igen erős konkurrenciával állunk szemben. A világpiacon verseny van, s a jugoszlávok is dollárral fizetnek. Nyilván csak annak adják a pénzt, aki legjobb minőséget, a leghasználhatóbb gépeket a legolcsóbban vállalja. Egy kicsit el is késtünk, mert a konkurrens dán, angol, francia, NDK, Német Szövetségi Köztársaság, norvég, lengyel és más nemzetiségű cégek már beadták ajánlatukat. A jugoszlávok részéről — baráti gesztus — s ezt is valószínű a kapcsolatok újrafelvétele érdekében teszik — hogy bevárják ajánlatainkat, addig nem tárgyalják a többieket sem, míg el nem készülünk. — Úgyhogy remélem a hó folyamán hozzánk ellátogató küldöttség tagjaival sikerül megállapodásra jutnunk s hosszú időre kapcsolatot teremtenünk. Az ár— ami igen fontos — valószínű nem hoz bennünket hátrányba partnereinkkel szemben, mert a mi termelvény Kft is, világpiaci áron számolva is aránylag olcsóak. Igen fontos még a határidő. Ezeket is vállaljuk és betartjuk. Jelenleg is van megrendelésünk tőlük és ezekkel úgy állunk, hogy a februári határidőt betanjukt, sőt már decemberben hozzákezdünk a beszereléshez. — Az üzemanyagellátása nem gördít nehézséget a külföldi szerződések teljesítése elé? — kérdezem befejezésül Gróf elvtársat. — Igyekszünk erre is megoldást keresni. Beszéltünk már velük arról — és a most következő tárgyaláson újból felhozzuk, hogy bizonyos öntvényeket ők adnak majd Ez afféle kooperáció lenne. Ami itthon szűk keresztmetszet, azt igyekszünk tőlük beszerezni — széles lehetőség van erre. Az Aprítógépgyár eddig 20 —25 százalékban szállított exportra nehézipari gépeket. Ha sikerül — és ez valószínű — a jugoszláv megrendeléseket megkapnia, 35—40 százalékig emelkedik az exportarány. Méghozzá nem ideiglenesen, vagy alkalomszerűen, hanem állandóan egy részt vállal Jugoszlávia tervberuházásainak megvalósításában. S megmondhatjuk — ez nekünk is előny. Elősegíti az Aprítógépgyár fejlődését, másrészt államunk kényszerű külföldi tartozásainak rendezéséhez értékes valutát ad. Csak üdvözölhetjük azt az egyre inkább meghonosodó jó szokást, hogy vállalataink vezetőit, szakembereit kiengedik a vállalati szűk környezetből, hogy lássanak, tanuljanak s nem utolsósorban maguk is próbálják termelvényeiket elhelyezni. Ez, mint az Aprítógépgyár példája is mutatja, igen komoly gazdasági fellendülést hozhat. Palatínus István Kádár János elvtárs beszéde az MSZMP országos aktíváján (2—3. oldalon) Győztek a magyar lovak A csehszlovákiai Pardubicében vasárnap megkezdődtek az egy hétig tartó, hagyományos lovasversenyek. A magyar lovasok már az első napon értékes győzelmeket szereztek. 3400 méteres akadálypályán a telivérek közül a „Riadalom” nevű ló 9 ellenfele előtt érkezett a célba, s elnyerte a lengyel Visztuladíjat. A gátversenyeken az általunk alapított Tisza-díj három első helyezettje is magyar ló volt: a „Szurtos”, a „Simon bán”, illetve az „Alapos”. A Kladrubi-díjban „Szamovár” a harmadik, a Maricadíjban „Arzén” a negyedik, a Doni-díjban pedig a „Robin Had” nevű lovunk ötödik helyezést ért el. (MTI) ..... m . Bírósági hír Kirják János, a martfűi gyilkossággal terhelt bűnügyének nyilvános tárgyalása ezen a héten szerdán, csütörtökön és pénteken lesz a Szolnok Megyei Bíróság épületében. Aki teheti, vegyen részt a tárgyaláson, amely szerdán reggel fél 9 órakor kezdődik. A bírósági tárgyalásról lapunk olvasóit részletesen tá tíztagú Szolnok megyei küldöttség viszonozza a szovjet vendégek látogatását ! MÉG SOKAN emlékeznek rá a megyében, hogy a kisújszállási nagykun nat PO-k alkalmával szovjet vendégek is elláto♦gattak hozzánk. Azt azonban kevesen tudtják, hogy a Szovjetunió miniszterhelyettese, Borikov elvtárs vezette küldöttség a ♦ Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására érkezett erre az alkalomra. Tehát a megyénk vendégei voltak, s megyénk vendégszeretetét élvezhették még akkor is, ha • ez alkalommal Kisújszállás valóban az „orr szág közepe” volt. Hogy jól érezték magunkat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a * tény, hogy elutazásuk előtt annak az óhajuknak adtak kifejezést: látogasson el egy ♦ küldöttség a megyéből a Szovjetunióba az ottani földm velésügyi minisztérium vendégeként. Akkor a jelenlévők nagy örömmel fogadták ezt a meghívást, de ki gondoltam volna, hogy alig két hónap elteltével már is sor kerülhet ennek a meghívásnak „realizálására... Pedig így történt. A mai napon a megyénk 10 tagú küldöttsége indult útnak a vonaton Moszkva, a Szovjetunió fővárosa felé, hogy két hetet töltsön a baráti országban. Nagy kitüntetés, nagy öröm ez szá runkra, hiszen mutatja a két nép barátiságának továbbmélyülését, újabb eredmét nyeit. Z TEGNAP a Megyei Tanács egyik * szobájában gyülekeztek a boldog résztve♦ vők. Horváth Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, aki mint a szervezet alelnöke — egyúttal a Magyar—Szovjet Baráti Társaság képviselőjeként is utazik. ► Szabó Miklós, a kunhegyesi Vörös Októberi Tsz elnöke, Zagyi János, a kisújszállási városi pártbizottság titkára, Nyikos Károly a kisujj Búzakalász Tsz elnöke. Csótó 5 István a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke — 5 a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségének tagja —, Kanalovics Dezső, a mezőtúri Gépállomás igazgatója. Suba István, a mezőtúri Tanács VB mezőgazdasági oszályvezetője, Árvai István, a járási pártbizottság titkára, Oláh János, a Mezőhold Állami Gazdaság igazgatója, Marton Ferenc, a kunszentmártoni Zalkai Máté Tsz elnöke. (A küldöttség vezetőjeként Budapesten csatlakozott még hozzájuk Szőke Mátyás miniszterhelyettes). Amint Horváth elvtárs elmondotta: a tervük szerint a Szovjetunióban szövetkezeteket, állami gazdaságokat, gépállomásokat, tanácsokat, stb. látogatnak meg, mód nyílik tehát, hogy a küldöttség tagjai sokoldalúan tájékozódjanak és hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek a saját munkateriületükhöz. Lesz, aki az állattenyésztést, másik csoport az üzemszervezést, a harmadik a pártszervezetek életét tanulmányozza és így tovább. Megtekintik a mezőgazdasági kiállítást is és bizonyára lesz alkalmuk résztvenni néhány emlékezetes kulturális eseményen. Gazdag tapasztalatokkal megsrakodva szeretnének visszatérni és abból minél többet hasznosítani idehaza. A KÜLDÖTTSÉG tagjai vidám, baráti hangulatban készültek a nagy útra, s elmondták, hogy most bizony nem cserélnének senkivel. Kitüntetésnek veszik ezt a lehetőséget és ki akarják használni tanulásra, tapasztalatszerzésre. * Mosolyogva újságolták, hogy milyen ajándékot hoztak magukkal. Majd mindenki gondolt erre, mert szeretnék néhány aprósággal is kifejezni a vendéglátók iránti barátságot. Népművészeti tárgyak, » MSZBT jelvények, s díszes Lehel-kürtök • várják, hogy megörvendeztessenek valakit egy-egy szövetkezetben, vagy szovhoziban. Előkerültek a csizmák és télikabátok, sőt még a kocsmák is, ki tudja, milyen idő jár arrafelé? ! Hát bizony, nehéz lett volna bárkit is itthon marasztalni közülük ... így azután az itthonmaradtak kívánságaival búcsúztunk tőlük: ! — Szerencsés1 utazást, bök’ öröm téli | percet kívánunk elvtársak! t. p. i TSTTTTT fYTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTYTSTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTI 100000 pulykát szeretne felvásárolni a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat A magyar pulyka kedvelt eledel külföldön, különösen Angliában szeretik. Néhány hét múlva megkezdődik a pulykafelvásárlás, de a szerződésköltések máris folynak, melyet a földművesszövetkezetek végeznek. A felvásárlást azonban a baromfifeldolgozó vállalatok végzik. Felkerestük Takács Viktor elvtársat, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatóját és érdeklődtünk arról, hogy milyen kilátásokkal indul a vállalat az idei pulykaidényre. — Legalább 100 000 pulykát szeretnénk a ni negyedévben felvásárol mondotta Takács elvtárs. — Csak így tehetünk eleget export kötelezettségeinknek. * Ha figyelembe vesszük,— * hogy 1955-ben felvásárolt 1 pulyka 110 000 ezer volt, * bátran merem állítani, hogy az idén túl fogjuk teljesíteni pulykafeldolgozási tervünket. » — Azért veszem alapul az 1955-ös évet, mert tavaly az ellenforradalom és annak kis hatásai meggátolták a felvál sárlást. A szünetelő, később a korlátozott szállítási lehetőségek továbbá üzemünkben fellépő nehézségek, az áramhiány, a szénhiány, a kijárási tilalom, stb. miatt sem a felvásárlást sem a feldolgozást nem tudtuk megoldani. Tavaly csak 35.000 pulyka került hozzánk a földművesszövetkezetek útján. A termelők egyes helyeken elégedetlenek azért, mert csak november 1-ével kezdjük meg a pulykafelvásárlást. Ezt meg tudjuk okolni. Sokéves tapasztalat bizonyítja, hogy november 1-e előtt a pulykák nem felelnek meg a minőségi követelményeknek nemcsak a súlyban, hanem fejlettségben sem. Az öreg pulykatenyésztők jól tudják, hogy a felvásárlást azelőtt is mindenszentekkor kezdték meg. Egyébként a tenyésztők is jobban járnak így, mert az olcsó kukoricát tudják felhasználni a hizlaláshoz. A szerződéskötéseket a földművesszövetkezeti baromfifelvásárlóknál lehet kötni. Az átvételi ár kilogrammonként 16 forint. Úgy véljük, hogy ez a jelenlegi kukoricatermés mellett megfelel a tenyésztők kívánságainak. 1 Xi Az ENSZ gazdasági és pénzügyi bizottságának ülése t Eh New York (TASZSZ). Az ENSZ Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága most tárgyalja a gazdasági és szociális tanács jelentését. A bizottság vitájában határozottan kifejezésre jutott az az elégedetlenség, amelyet a népek az Egyesült Államok által erőltetett fegyverkezési hajsza miatt viselnek. Ez a hajsza szétzilálja a kapitalista országok gazdasági életét és növeli azokat a nehézségeket, amelyekkel a dolgozóknak meg kell küzdeniök. * Japán, Csehszlovákia, Szudán, Bulgária, Haiti, Románia, Irak és más országok képviselői hangsúlyozták, hogy meg kell szüntetni a fegyverkezési hajszát. Az amerikai küldött igazolni próbálta a fegyverkezési hajszát. G. P. Arkagyev, a Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy szükség van a nemzetközi gazdasági együttműködés, a széleskörű kereskedelem kifejlesztésére. A kereskedelem még ma is a politikai nyomás eszköze. A szovjet képviselő hangsúlyozta a gazdaság militarizálásának és a fegyverkezési hajszának pusztító szerepét és veszélyét. Ezeknek előidézői a profitszomjas monopóliumok. SZERKESZTŐSÉG KÖZLI: Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy szerkesztőségünk címe elköltözés miatt megváltozott. Új címünk: Szolnok, Tisza Antal u. 2., 1. em. Tiszavidék szerkesztősége