Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
FÖLDMUVESSZÖVETKEZETEINK _____életéből_____ Nagyobb felelősségérzettel, lelkiismeretességgel „A statisztika a Magyar Népköztársaságban a gazdasági, szociális és kulturális fejlődés ellenőrzésének és tervszerű irányításának eszköze. Számadatok és azok tudományosan megalapozott csoportosítása, elemzése révén feltárja a gazdasági és társadalmi jelenségek és folyamatok összefüggéseit, arányait, számot ad a népgazdasági tervek végrehajtására, felhívja a figyelmet a mutatkozó aránytalanságokra és hibákra.1« (Idézet: 1952. évi VI. Törvény az állami statisztikáról című rendeletből). A statisztikai adatszolgáltatás általános érvényű ,jelentőségét ez a néhány szavas idézet pontosan meghatározza, így ezzel nem akarok külön foglalkozni. Inkább arról szeretnék írni, hogy a földművesszövetkezeteknél miért van erre szükség és milyen feladatok hárulnak ezzel kapcsolatban a szövetkezet vezetőire és dolgozóira. A jó statisztika képet ad az egész földművesszövetkezeti mozgalom helyzetéről és fejlődéséről. A vezetés során a számadatokat figyelembe veszik és ennek alapján határozzák meg a tennivalókat. Ugyanakkor népgazdasági méretekben is szükséges a számbavétel, hiszen a tervgazdálkodás egyik részét, képezi. Pl.az árukkal kapcsolatos statisztika mutatja, hogy milyen áruféleségekből milyen a fogyasztás. Kiindulópont tehát a termelési tervhez. Sajnos nincs minden földművesszövetkezeti vezető tisztába a statisztikai adatszolgáltatás jelentőségével. Sokan egyszerűen bürokráciának tartják, s lebecsülik. Mások felületesen járnak el, nem pontosan állítják össze és nem ellenőrzik a felsőbb szervekkel közölt adatokat. Nem gondolnak arra, hogy ezzel súlyos károkat okozhatnak maguknak is. Pl. ha nem jó az áruforgalmi statisztika a következő időszakban baj lehet a termelés, illetőleg az áruellátás körül, hiszen az országos statisztika az egyes szövetkezetek jelentéseiből készül. A mesterszállási, jánoshidi és kuncsorbai földművesszövetkezeteknél a pontatlanság mellett az is előfordul, hogy késve küldik be a jelentést. Ezzel is hátráltatják a statisztikai munkát. Példaképül állítjuk a kisújszállási, tiszagyomdai és tiszaföldvári szövetkezetek vezetőit és dolgozóit, akik nagy felelősségérzettel és lelkiismeretességgel készítik el, és küldik be a kért adatokat. Szeretnénk ha a jövőben megyénk minden szövetkezetéről ilyen véleménnyel lehetnénk. ■ .... Tamási Rozália MÉSZÖV TäPASBTätäTCSeRe A méhészek figyelmébe1r Jászkisér az ország egyik legszárazabb területe. Az iskolai földrajzkönyvek szerint is itt esik a legkevesebb eső. A méhészeknek sokkal nagyobb körültekintéssel kell ezért munkájukat végezni, hogy az idő viszontagságait ellensúlyozzák. A mostoha körülmények ellenére a méhészkedés mégis mind több és több hívet szerez magának. Igaz, hogy egy-két év sikertelensége után sokan abbahagyták, de a megmaradók keresik a módját a pehézség leküzdésének, így kutattam én is. Egyik esztendőben, amikor cukorra nem számíthattam, új vetésű lucernámat facéliával vegyesen telepítettem. 121, kilogramm lucernamaghoz 1.5*1 kilogramm facéllamagot ke.’, vertem és úgy vetettem el izgalommal vártam a fejleményeket. Nap-nap után fil-eltem lucernásomat. A facéliamag szépen kikelt. Virágba szökkent. JVT éheim ,vnalmasan járták. 20 családom fejlődésén hamarosan láttam a facélia hatását. Az anyák szorgalmasan petéztek és a virágzás öt hete alatt a szaporítási tervemet teljesíthettem. Ugyanakkor a lucernám szépen fejlődött. Mire kaszálni kellett, a mag is megérett. 150 kilogramm facéliamagot kaptam. Ennek értéke a lucernamag értékével egyenlő, így többszörös hasznom volt. Azt tapasztaltam, hogy a tisztán vetett facélia szénáját a jószágok nem szívesen eszik, de lucernával keverten a sertések ették, mert legnagyobb része pelyva. Valamennyien tudjuk, hogy mézkivitelünk jelentős hasznot hoz népgazdaságunknak. A méhlegelő biztosítása ezért nemcsak a méhészek ügye, hanem népgazdasági érdek is. Javaslom, hogy állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, valamint gazdálkodók új vetési" lucernáju■ft facélia védőnövénnye’ ...sók. Az én példám alapján ■: ugyanarról a földről nagyobb jövedelmet kapnak és a méhészeket is támogatják. .*■ «'Kérem a méhésztársakat, egyéni tapasztalatukat hozzák ők is a közösség tudomására és támogassák, propagálják a méhlegelő általam javasolt hasznos módját. Gulyás Mihály ímsz-i méhész szakcsoport tagja A képen Szarvas József, a surjáni Álami Gazdaság méhésze a méhanyát keresi. (A kép ,,egy kicsit” megkésve érkezett...) OOOOOOOOOGOGOOOOGOGGOOGOOOOOOGOOOOOGOOO A szolnoki méhészek tanulni akarnak A szolnoki méhész szakcsoport tagjait régebben foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként lehetne több és jobb mézet termelni. Természetesen azzal ők is tisztában vannak, hogy a többtermelés alapja a szakmai színvonal emelésével függ össze, így aztán elhatározták hogy szolnoki viszonylatban méhásztanfolyamot indítanak. A szakcsoport nemcsak a tagjainak, hanem minden érdeklődőnek kinyitja a tanfolyam kapuját, méghozzá ingyenesen. Az előadás már január 23- án, csütörtökön este 6 órakor kezdődik. Majd minden vasárnap délután 3 órakor és csütörtökön szintén este 16 órakor lesz megtartva az előadás. Az előadók a vidék legnevesebb méhészeiből és a központ kiváló szakembereiből tevődik össze. Az előadások a földműves szövetkezet irodahelyiségében (Beloiannisz út) lesznek megtartva. Kezdő méhészeket és tanulni vágyókat is szeretettel vár a helyi méhész szakcsoport. * — ab — Levelesládánkból Nagy Elemié földművesszövetkezeti tag, Kenderes. A SZÖVOSZ IV. kongresszusán én is részt vettem. — Nem jutott idő felszólalásomra, így leírom, hogy egyetértek azokkal a felszólalókkal, akik követelték, hogy a legszigorúbban fel kell lépni azokkal szemben, akik elherdálják a szövetkezet vagyonát. Igen fontos, hogy a tagok érezzék felelősségüket a szövetkezet tulajdonának megvédéséért és akadályozzák meg idejében, hogy visszaélések előforduljanak. Nagyon sokat segíthet a felügyelőbizottságok lelkiismeretes munkája, és a rendszeres ellenőrzés. Az ifjúság nevelésével kapcsolatban javaslom, hogy a nőbizottságokon keresztül esti beszélgetések, tea-estek alkalmával mondjuk el, hogy milyen volt a mi gyermekkorunk és hasonlítsuk össze a fiatalok mostani életkörülményeivel. Nagyon helyeslem az iskolaszövetkezet létrehozását, ahol szövetkezeti szellemben a jövőjük érdekében munkálkodnak gyermekeink. Vincze Imre földművesszövetkezeti tag, Kunhegyes. Teljesen egyetértek a IV. kongresszus határozatával és azon részévek is, mely kimondja, hogy a felsőbb szervek és a vidéken dolgozó földművesszövetkezeti vezetők között szorosabb legyen a kapcsolat. Ezt gyakorlatilag úgy képzelem el, hogy a felsőbb vezetők nemcsak írásban adnak tanácsokat, útmutatásokat, hanem személyesen is sűrűbben eljutnak hozzánk, összegyűjtik az alsóbb szövetkezeti szervek tapasztalatait és általánosítják azokat. Használják fel az eddiginél is jobban a Szolnok megyei Néplap földművesszövetkezeti híradóját. Mi is megírjuk azokat a módszereket, melyekkel jó eredményeket értünk el. Paksi Gyuláné megyei választmányi tag, Tiszaszöllös. Nagyon szép és tanulságos volt a kongresszus, örülök hogy mint parasztasiszony, én is részt vehettem. Az itt hallottak alapján jöttem rá hogy mennyi minden hiányzik a mi községünkben. A lakosság régi kívánsága pl., hogy jelenlegi boltunk szakosítva legyen, hogy ezen keresztül is megjavuljon az áruellátás. Ehhez kérnénk a MÉSZÖV segítségét is. Hódossy Mihály fmsz-i ig. elnök, Kuncsorba. Levelében a vezetők felelősségéről ír: Legfőbb feladatnak azt tartom, hogy a vezetésben, az ellenőrzésben elkövetett hibákat a minimumra csökkentsük. A dolgozók bizalmát, a szövetkezet tekintélyét csak így lehet megtartani. A hibákat meg lehetne előzni, ha pl a vezetők tájékoztatnák egymást a megyei sajtón keresztül is. Megírnák többek között, hogy milyen módon leplezték le a csalókat, a szövetkezeti vagyon hordálóit. Mit tettek annak érdekében, hogy a jövőben minél kisebb legyen a lehetőség hasonló esetek elkövetésére. A hibák feltárásával is anyagiakat mentenénk meg idejében. Molnár József smsz-i igazgatósági tag, Fegyvernek: A kongresszuson való részvétel sok segítséget nyújtott munkámhoz. Megértettem, hogy a falusi szövetkezetek továbbfejlesztése érdekében mit kell tennem. Nyers elvtárs többek között ismertette a szövetkezetek gazdálkodását. Beszélt arról is, hogy még mindig vannak olyan szövetkezetek, akik veszteségesen működnek. Ennek okát a vezetésben való járatlanságban látom. A falusi választott vezetők nagy részének csak gyakorlati tapasztalata van. Fontosnak tartanám, hogy ezek a vezetők a szövetkezet minden munkaterületét megismernék. Ehhez nyújtson segítséget a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV. Néhány szóval írok szövetkezetünkről is, amely nem tartozik ugyan a nagyobbak közé, mégis 28—30 százalékben munkaterületét megildik. Kidolgoztuk 5 éves tervünket is, mely 1957 szeptemberében beindult. Kezdeti eredményeink, hogy saját erőből való, gazdálkodás 30- 32 százalékra emelkedett. — Bankhitelünk 1 100 000 forinttal csökkent. A szövetkezet dolgozóinak lelkesedését és jó munkáját bizonyítja pl., hogy saját erőből az építőbrigád, név szerint Elekes János és Csatári Bálint egy raktárhelyiség átalakításával nyolcvan főt befogadó étterem munkálatain dolgozik. Az étterem kb. február elsején kerül megnyitásra. Szakelőadásokat tartanak a tiszaderzsi méhészek A hetenként egyszer megtartott szakelőadáson a megjelenés majdnem mindig 103 százalékos. Több kezdő tagja van a szakcsoportnak, így az előadás anyagául „Méhek között” c. könyvet választottuk. Tervünkben szerepel, hogy az előadásokat a méhekről szóló film vetítésével tegyük érdekesebbé. Oláh János ímsz-i ig. elnök Fegyvernek ipari növény termesztésének eredményei és hiányosságai A fegyvernek dolgozó parasztok évek óta nagy sikereket érnek el a cukorrépa termelésben. Igaz, hogy munkaigényes növény, de kifizető és ezért szívesen termesztik. Az elmúlt évben a kormány növelte az átvételi árat és ez még jobban ösztönzi a fegyvernemeket. — A szerződések megkötésével Czakó János répafelelős foglalkozik. ■ Tőle tudtam meg, hogy a község egyéni dolgozó parasztságának előirányzata 300 kat. hold volt, s ezt január tőlig 121 százalékra túlteljesítették. — Mi ennek a szép sikernek a titka? — Ez volt nyomban a kérdésem. — Mindenekelőtt az, hogy az elmúlt évi terméseredmények meghozták a jól végzett munka gyümölcseit, — mondotta Czakó elvtárs. — Ennek aztán híre mond a faluban. Ebben természetesen a földművesszövetkezeti vezetők és aktívák is segítettek. Magam is sok családot kerestem fel és a meggyőző számok, tények alapján sikerült a jó eredményt tovább gyarapítanom. Nem maradt le az igyekezetben Varga Károly ügyvezető elvtárs sem. Ő 20 kat. holdra, a földműves szövetkezet dolgozói pedig összesen 110 kat. holdra kötöttek megállapodást. — Segítették a meggyőzést az olyan dolgozó parasztok is, mind Szamár Károly ifj ■ Bognár Miklós, akik egyenként 2—2 kat. holdra kötöttek szerződést. A szép eredmények láttán felbuzdulva, újabb sikerek után kutattam. — itt bizonyára nem megy nehezen ezek szerint az aprómag termesztés sem? Erre Molnár József elvtárs, az igazgatóság tagja válaszolt, aki beszélgetésünk közben jött be az irodába. — Sajnos, ezzel már nem dicsekedhetünk — mondotta. — Ennek legfőbb oka véleményem szerint az elmúlt évek rossz tapasztalatában keresendő. Megtermett ugyanis az aprómag, de nem volt, ami elcsépelte. Sokszor még decemberben is rakosgatni kellett a lucernát, vagy lent, védeni az időtől, meg a jószágtól. A rossz emlék még ma is kísért. — Hiába hangsúlyozzuk, hogy ma már van megfelelő és elegendő gép, az elmúlt évek hibái nem ismétlődnek meg e területen sem. Azonban nem adjuk fel a harcot. Mindent megteszünk, hogy megértessük a község dolgozó parasztságéval, hogy pz a tavaszbükköny milyen devizaforrás az országnak, miután annyit vesz meg a külföld, amennyit felkínálunk eladásra. Ugyanakkor jól jár a termelő, mert tisztességesen megfizetnek a tiszta, jó minőségű magért, s jó takarmány is marad az állatoknak. Szabó Balázs, MÉSZÖV, KÖZSÉGRŐL -KÖZSÉGRE JÁSZAPÁTI 1 Az iskolaszövetkezet 1957 szeptemberében alakult meg. Megválasztották az igazgatóságot és felügyelőbizottságot. Ezidáig több mint 600,— Ft összegű részjegyet fizettek be a tagok és létszámuk is állandóan emelkedik. A szövetkezet boltja az évvégi lektár alkalmával pontosan elszámolt és jelenleg 1590 Ft árukészlettel rendelkezik. A gyermekek tervbe vették, hogy méhész szakcsoportot alakítanak. A földművesszövetkezet méhész szakcsoportja támogatja az ifjúság elgondolását és egy család méhet ad ajándékba. A földművesszövetkezet szintjén segíti az iskolaszövetkezet munkáját. Sóti Gyula fmsz ig.-elnök SZAJOL A szajoli földművesszövetkezet boltjába a lakosság örömmel megy vásárolni. Szép, tiszta helyiség és udvarias kiszolgálás fogadja a vevőket. Az elmúlt éviben történt személyi változások hatására már fokozódik a földművesszövetkezet iránti vonzódás is Ez megmutatkozik a dolgozók véleménynyilvánításával: „Én is szövetkezeti tag akarok lenni, hogy erősödjék a földművesszövetkezet’ — mondta Hegedűs néni. Gazdag Jézoszné. Dencső István dolgozók pedig belépésük alkalmával két részjegyet váltottak. Egyébként az elmúlt hónapban közel 40 fővel emelkedett a taglétszám. A tagok iéimunkáját és az új vezetőség iránti bizalom eredményét tükrözi, hogy az ez évi részjegy-jegyzési tervet 112. a cukorrépa 114, a rostkender szerződttetést pedig 117 százalékra teljesítettük. Stránszky János mb. fmsz-i igazg. elnök ABÁDSZALÓK A földműves szövetkezet jelentős eredményt ért el a „Hangyától” történt fúzió óta. 500 taggal kezdtük és az álló és fogyó eszközünk értéke mintegy 150 090 forintot tett ki. Jelenleg két vegyesbolttal és egy italbolttal rendelkezünk. Szervezeti megerősödésünket mutatja, hogy jelenleg 20‘00 fő a taglétszámunk, álló- és fogyóeszközeink értéke pedig megközelíti a 4 millió forintot.Legközelebbi tervünkben egy vegyes és egy italbolt létesítése szerepel. A felsorolt tények azt igazolják, hogy az abádszalóki földművesszövetkezet gazdaságilag és szervezetileg állandóan erősödik. Beta József fmsz-i ig. elnök MESTERSZÁLLÁS Az ősei cukorrépa szerződtetési tervünket november 1-re 100 százalékra teljesítettük. Jelenleg 120 százaléknál tartunk. A rortkender szerződtetése is jó ütemben halad. 1957. évi részjegybefizettetésit tervünkért a kongresszus tisrténetére 106 százalékra teljesítettük. Mondanom sem kell, hogy azóta már jóval nagyobb eredmények születtek. Megyei szinten a 3. helyen állunk. Az elért eredményekben nagy része van a földművesszövetkezet vezetőségének és [UNK]’■rlgozóinak, köztük Forgách Jánosmé ig. tagnak, Késmárki Ibolya pénztárosinak és Dóczi Sándor főbontosnak. Gulyás Kálmán fmsz-i ig. elnök KUNSZENTMÁRTON A járás földműves sízövetkezetei rendszeres felvilágosító munkát végeznek a részjem-fizettetés érdekében. Ptcréret illeti a cserkésző!-1 és földművesrzűvetkeimt izazigait,és-ártt és dolgozóit 119, a mesterszállásiakat 115, az öcsödieket 106 százalékos terv túlteljesítéséért. Ezek a községek az elért eredményeket a propagandamunkán kívül a dolgozókkal való jó kapcsolatukkal érték el. Az igazgatóság, felügyelőbizotttság és a különböző szervek nagy segítséget nyújtottak a munkában, esősorban, vésmutatásokkal. Előbb saját maguk részjegyeit rendelték, s csak szután mentek a dolgozók, közé, tav eredményben tudtak agitálni. Vannak olyan községek,melyek nem dicsekedhetnek ilyen eredményiekkel. Pl. szelevény, Tiszazsg, Tiszaklírt. Ezek a förrűves szö.vetkezetek nem alkalmazzák a zc-kat a ,jó mó^'^-eket am t pl a csert'e'Szöllői'k. Az. a feladat. hc ° v minél e’őbb 'zámoljál' f ° l a nv'g ° írni Al- lapotot. Ehhez A járási központ dolgozói isi megadnak minden segítsget. Bartók Sándor p Wvr*-í>l. vc'C Kunislsntmárton