Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-02 / 207. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A szervezés alapozza meg a politikai oktatás sikerét A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉGBEN ez évbe­n szervezetten történik a politikai oktatás, jóllehet a KISZ tag­ság 20 százaléka a múlt évben is hallgatta az Ifjúsági Akadé­mia, a Kérdezz—felelek kör elő­adásait, s szorgalmasan eljárt az előadássorozatokra. Pártoktatás­ban nem kevesebb, min­t hat­­százötven KISZ tag részesült 1957/58-ban megyénkben. Az ifjúsági szövetség fennál­lásának első évében nem lebe­csülendő teljesítmény, hogy két­ezerkétszáz fiatal ismerkedett a marxizmussal, a kommunista erkölccsel, tájékozódott a politi­ka eseményeiben. A KISZ tag­ság tanulni akarását, tudás­szomját nagyszerű tény mu­tatja: több helyről kérték a KISZ Központi Bizottságát, te­gye szervezetté a politikai ta­nulást. A Központi Bizottság ho­zott is erre határozatot, amely­ben előírja: szeptember 1-ig tart a propagandisták kiváloga­tása, október 15-én kezdődjék a tanulás. A KISZ Szolnok megyei Bi­zottsága intézkedési tervében az szerepel: ez évben a KISZ tag­ság 25 százaléka KISZ oktatás­ban, 5 százaléka pártoktatásban vesz részt. A többség és a kí­vülállók képzése előadássoroza­tokon, Kérdezz—felelek körökön történik. Hat oktatási formát szerveznek megyénkben: a marx­izmus—leninizmus alapjai (párt­oktatás a legfejlettebb KISZ tagok számára) KISZ politikai kör, A világ térképe előtt, Ifjú­sági Akadémia, Kérdezz—felelek kör, Előadássorozat. Hol tartunk a munkában? A JÁRÁSI ÉS VÁROSI KISZ BIZOTTSÁGOK elkészítették terveiket az oktatás megszerve­zésére. Eddig a jászapáti és a törökszentmiklósi járás dolgo­zott a legcélratörőbben. E két járásban már kiválogatták az előadókat. A törökszentmiklósi járásban a párt is segített­. Ki­lenc propagandistát küldtek a KISZ-be. A Szolnoki Járműja­vítóban három elvtársat bízott meg az MSZMP a fiatalok ok­tatásával. S ez most a legfontosabb. Ott ugyanis, ahol nincsenek megfe­lelő propagandisták, nem szer­vezhetnek oktatást. Pedig még jónéhány helyen — a kunszent­mártoni járásban és Mezőtúron — hiányoznak az előadók. A hallgatók szervezése nagy körültekintést igényel. Az alap­­szervezetekben háromtagú elbe­szélgető bizottságokat hoznak létre. E bizottságok a KISZ- titkárból, a pártvezetőség egy tagjából, s a propagandistából állnak. A Járműjavító MSZMP szervezete példát ad arra, ho­gyan lehet ebben segíteni: két idős kommunistát küldtek a ki­­szisták elbeszélgető csoport­jaiba. A beszélgetők sok helyen fel­keresik a KISZ tagjait, s hivat­koznak a szervezeti szabályzat­ra. Az ugyanis rögzíti: a KISZ tagjainak kötelessége a marx­izmus—leninizmus rendszeres tanulmányozása. Az oktatási for­mát Kábádon választja meg a hallgató, ám jó, ha az elbeszél­getők a jelentkezők képességeit ismerve, irányítják a neki leg­megfelelőbb oktatási formához. AZ ELŐADÁSSOROZATOK­RA és a Kérdezz-felelek körök­re jelentkező hallgatóktól legin­kább érdeklődnek arról is, mi­lyen előadásokat kérnek. Kun­hegyesen például már jelezték a fiatalok: a világnézeti, társada­­lomszemléleti előadásokon kívül szeretnének hallani egészségügyi szakelőadásokat is. Hogy a kör hallgatói jól ös­­­szebarátkozzanak még az okta­tási év megkezdése előtt, talál­janak módot a propagandisták közös mozilátogatással, vikend­­kirándulással, ismerkedési esttel a hallgatók ismerkedésére. KISZ bizottsá­gunk pedig már most gondoskodjanak a megfelelő te­rem berendezéséről, fűtőanyag­­ellátásról is. Az újszerű KISZ politikai ok­tatás sikere nagyrészt az elő­készületektől függ. Gondos, lel­kiismeretes munkával még van idő mindent elvégezni. Ehhez az is kell természetesen, hogy vá­rosi-járási bizottságaink ne ke­zeljék felületesen a megyei meg­beszélést, mint azt legutóbb he­lyenként tették. Az oktatási fe­lelősök tájékoztatására a jászbe­rényi járás, város, a tiszafüredi járás, a túrkevei, a kisújszállási­­ városi KISZ bizottságok nem küldték be propaganda-felelőse­iket. A NYÁRI MEZŐGAZDASÁ­­GI MUNKÁLATOK nehezén túl vagyunk. A fiatalok hamaro­san bekerülnek a határból, s a szórakozás mellett tanulni is akarnak. A szervezéstől sokban függ, mennyit tudunk majd nyújtani a tanulásra vágyó ifjú­ságnak. " Borzák Lajos Ezernyi veszéllyel, nehézséggel szemben védelmezi országa népét az Egyesült Államok Kommunista Pártja 39 évvel ezelőtt alakult meg az Amerikai Kommunista Párt. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom híre az Egyesült Álla­mokban is erősen felfokozta a tömegek harci szellemét. Az amerikai városok munkásai ha­talmas tömeggyűléseken ünne­pelték az oroszországi forradal­mat, mohó érdeklődéssel hall­gatták az első munkásköztársa­ságról szóló híreket. A forradal­mi szellemtől áthatott seattle-i rakodómunkások pl. megtagad­ták a Szovjet-Oroszország elleni intervenciónak szánt fegyverek, hadianyagok­­ berakását, a prole­tárok, különösen a bevándorolt munkások hatalmas seregei a saját győzelmüknek tekintették a forradalmat. ..Eljött a nép ide­je.” Ez volt a hangulat az egy­szerű emberek között. Az amerikai szociáldemokra­ták opportunista vezetői azon­ban merőben ellentétes hangu­lattal fogadták a győzelmi hírt. A Szocialista Párt balszárnyából keletkezett Kommunista Párt vi­szont azóta egy percre sem lan­kadt abban a törekvésben, hogy megérttesse a munkástöm­egek­­kel e hatalmas politikai fejlő­dés előremutató jelentőségét. — 1919 őszén, 39 évvel ezelőtt dön­tően a Nagy Októberi Forrada­lom hatására történt a szaka­dás, az amerikai Szocialista Pártban, amikor is a harcos, pro­letár tagok, akik a pártot a kis­polgári reformok szószólója he­lyett a munkásosztály harcos pártjává akarták tenni, külön párttá alakultak. Számtalan harc, kudarcok és győ­zelmek sorozata árán erősödött, szi­lárdult az amerikai Kommunista Párt. A II. világháborút megelőzően óriási befolyása volt a tö­megekre. A hábo­rút okozó gazdasá­gi válságok jeleit már 1928 februári ülésen elemezte a Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga. A bizottság ülé­se megállapította, hogy az Egyesült Államok gazdasá­gának épületén ve­szedelmes repedé­sek mutatkoznak, s rámutatott: ezek a repedések egyre nagyobbak lesz­nek, s mélyreható következménye­ket fognak ma­guk után vonni. Rámutatott a párt a munkanélküliség prob­lémáira is és mindig józanul, a­ marxizmus tudományának alap­ján nevelték a tömegeket. Amikor a gazdasági válság be­következett a burzsoázia régi „bevált” gyakorlatát követte: a gazdasági összeomlás terheit a munkások, a szegényebb farme­rek vállaira rakta. A kommu­nisták harcokat kezdtek a mun­kanélküliek segítésére. Amikor egy Steve Katovis nevű pék­munkást a newyorki rendőrség 1930 telén meggyilkolt, 50 ezer felháborodott munkás vett részt a temetésen, ami valójában a munkanélküliek tiltakozása volt. A II. világháború idején és azóta is az amerikai Kommu­nista Párt sohasem­ ernyedt el abban a fáradhatatlan törek­vésben, hogy megvilágítsa az amerikai nép előtt, a Szovjetunió szerepét a béke megvédése te­rén, s bebizonyítsa: a világ jó­léte szempontjából elengedhe­tetlen a két nép együttműködé­se. Ez felel meg a Kommunista Párt szerepének, annak a párt­nak, amely az amerikai nép igazi érdekeit ma is képviseli, védelmezi ezernyi veszéllyel és nehézségekkel szemben. William Z. Foster, az amerikai Kommunista Párt elnöke 1958. szeptember 2. A szakszervezet: a dolgozók régi barátja KTemrégiben láttam egy filmet. Címét, sajnos, már elfelej­tN­tettem, de tartalmára jól emlékszem. Témája az egész világot átfogó szakszervezeti mozgalom küzdelmes hétköznap­jainak bemutatása volt. Fontos missziót teljesített ez a film: amellett, hogy hűen ábrázolta a gyarmati és kapitalista orszá­gok dolgozóinak küzdelmes életét, hogy mit tesz ezeknek az életeknek a felszabadítása és megjavítása érdekében a szakszer­vezet, bemutatta azt is, mennyivel könnyebb és mennyire más a funkciója a szakszervezeteknek a szocialista országokban. E probléma elvi oldala igen sokrétű, ezért nem is foglalkozunk vele, azt azonban megállapíthatjuk: a szakszervezetek fontos­sága ma is ugyanolyan mértékű, mint volt a régi nehéz időkben. — Tudják ezt a Papírgyárban is, itt Szolnokon — mondja Balogh Károly elvtárs, a gyár ÜB-elnöke. — A gyár dolgozóinak 85 százaléka szervezet munkás, szakszervezeti tag. A magyará­zat egyszerű: régóta meg vannak győződve a dolgozók arról, hogy a szakszervezet segít, ahol csak tud, védi érdekeiket, életük könnyebbítésén, szépítésén fáradozik. Ezt Varga János, Szabó Sándor és Szandi Sándor dolgozók is bizonyíthatják: táppénzes betegek voltak a múlt hónapban és a szakszervezet mindannyiójuknak 200—200 Ft segélyt jutta­tott. Vagy az a 38 kedvezményes üdülésben részesülő is sortat mesélhetne kéthetes élményéről, amelyben a szakszervezet se­gítsége révén részesült. És a sort érdemes folytatni. Gondolunk itt a rendszeres halálozási, szülési segélyekre, a kislakás építke­zésihez adott 43 000 téglára és 4000 cserépre, a múlt félévben át­adott nyolc szolgálati lakásra, a városi bajnokságban játszó, a szakszervezet által finanszírozott futballcsapatra, vagy akár a 25 000 forintos költséggel berendezett modern klubszobára. — Most készítünk egy tablót — magyarázza az ÜB-elnök. — Ezen majd bemutatják 1950-től a Papírgyár fejlődését, napjain­kig. E tabló figyelemreméltó mutatói lesznek majd azok a grafi­konok, számok és adatok is, amelyek a gyári szakszervezeti munkáról adnak számot. Hogy miről lesz itt szó? Nem kisebb dologról, mint pl. arról, hogy az üzemi orvos, dr. Antal Imre rendelésein 20 776 dolgozót vizsgáltak meg 1955. január 1-től 1958. július 1-ig. Ugyancsak a szakszervezet közbenjárására: negyedévenként 45 papírgyári dolgozót részesítenek a Megyei Kórház orvosai rendszeres szűrővizsgálatban. Számszerin­ mint­egy 490 ilyen vizsgálat volt 1955 óta. Szerepel majd bizonyára a tablókon az is, hogy a gyárban 1957-ben megvalósult a dolgo­zók régi álma: korszerű fürdőt, öltözőhelyiséget, konyhát, étter­­met, orvosi rendelőt építettek mintegy másfélmillió forintos költséggel. — Igen sokoldalú a szakszervezet munkája az üzemben — folytatja Balogh elvtárs. — Gondolunk a bevonuló fiatalokra is, ellátjuk őket katonaládával. A rendszeres egészség- és mun­kaügyi ellenőrzésen túlmenőleg érdemes röviden a szakszerve­zeti kulturális munkába is bepillantani a Papírgyárban. Heten­ként 4 előadást tart az üzemi mozi, az elmúlt félévben négy és félezer látogatója volt a vetítéseknek, a gyár könyvtárának 80 rendszeres olvasója van. Agócs Imre elvtárs, kultúrfelelős hozzáteszi: “ Jól sikerült farsangi karnevált is rendeztünk, szeptem­ber 27-re szüreti bált rendezünk, s tervbe vettük Bródy Sándor: Arany meg az asszony című színművének bemutatását is. — Vannak persze problémáink is — veszi át a szót ismét Balogh elvtárs. — Igen nagyok nálunk is lakásproblémák. Saj­nos, itt még mindig nem tudunk olyan mértékben segíteni, ahogy szeretnénk és ahogy kellene. Dehát, sajnos­, ez már országos ügy is... Több dolgozónk kérte azt is, hogy a fontosabb közszükség­leti cikkeket vásárolhassák részletre. E kívánságot sem tud­uk még kielégíteni eddig, s még több problémát lehetne említeni... * Cikkünkben egy gyár életén keresztül próbáltuk vázolni mit is jelent a dolgozók számára a szakszervezet. Igyekeztünk minél sokoldalúbb bepillantást adni ehhez, s főleg azt érzékel­tetni: mennyivel könnyebb a szakszervezeti munka egy szocia­lista állam gyárában, mint a kapitalista és a gyarmati országokban. S most, amikor minden nap közelebb visz bennün­ket szeptember 14-hez, a szakszervezeti naphoz, gondoljunk arra is, mennyivel többet tud adni az új szakszervezet a dolgo­zóknak, mint a régi. Jól emlékeznek erre bizonyára a felszaba­dulás előtti szervezett munkások is itt, a Papírgyárban. — b. gy. — Szovjet műszaki újítások A Kazah SzSzK Tudományos Akadémiájának magfizikai inté­zetében az eletronikai és auto­matizálási laboratórium új, tö­kéletesített szerkezetű elektro­nikus polarográfot készített. En­nek az új műszernek a többi hasonló rendeltetésű műszerrel szemben az az előnye, hogy fo­lyamatosan működik, s ez nem­csak a színesfémek ércdúsításá­­nak állandó ellenőrzését bizto­sítja, hanem lehetővé teszi azt is, hogy hatékonyan ellenőriz­zék a gyártási folyamatot. Ennek az új, elektronikus po­­larográfnak megalkotása köze­lebb hozza­­ azt a lehetőséget, hogy a színesfémek dúsítását teljesen automatikusan irányít­sák.* A nyikopoli kohászati üzem olyan csövek gyártását kezdte meg, amelyeknek falvastagsága nem éri el az emberi hajszál vastagságának felét sem. Ezek a csövek 25 atmoszféra nyomást bírnak ki. Hideg hengerléssel, görgős hengerműveken készül­nek, amelyeknek használata na­gyon egyszerű. Ezeket az új hengergépeket a Szovjetunió használja elsőként, megelőzve minden más ország technikáját.

Next