Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-16 / 245. szám

1358 október 1.SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP Witold Juraslavski, lengyel zeneszerző zenekari művet írt Bartók Béla emlékezetére, Gyászzene címmel. Az új művet a varsói rádió közvetítette első ízben. A Gyászzene tízszólamú vonószenekari mű, négy részből áll.* Venezuelában iskolahiány miatt 600 ezer gyermek marad írástudatlan. A délamerikai állam kormánya nem ad engedélyt új iskolák építésére. * India nemzeti színházának alapjait rakják le Új-Delhiben, ahol évek óta folynak az előkészületek egy hivatásos színészekből álló, európai fogalmaknak megfelelő színház szervezésére. Állandó otthona még nincs a társulatnak, a próbák és az előadások különféle alkalmi helyiségekben folynak. Első darabjuk amelyet, színre hoztak, a Sakuntala című klasszikus indiai dráma.* A szovjet kormány 15S—1059. évben nyújtott ösztöndíjából 12 Kulturális kis hírek indiai szakembert képeznek szovjet aspiratúrán. Az indiai sajtó közölte az indiai kormány által kiválasztott aspiránsjelöltek névsorát. Az indiai aspiránsok magfizikát, szerves kémiát, elektrotechnikát és sok más tudományágat tanulnak a Szovjetunióban. * A csehszlovák posta „kulturális személyiségek’ címmel bélyegsorozatot adott ki. A bélyegeken Julius Fucik (1903—1943), Gustav Zechenter (1824—1908), Karel Capek (1890—1938) és Svatoelik Cech (1846—1908) arcképei láthatók.* A Moszkvai Külföldi Irodalmi Kiadó cikkgyűjteményt rendez sajtó alá „Napjaink revizionizmusa ellen’ címmel. A gyűjtemény a népi demokratikus országok, valamint több tőkés ország marxista filozófusainak cikkeit tartalmazza.* Wagner 26 kéziratának, köztük A bolygó hollandi, a Walkür és a Siegfried kéziratának sorsa, 13 évi kutatás után most vált ismeretessé: a kéziratok 1945- ben Hitler bunkerében megsemmisültek.A Ismeretlen Mark Twain-mű kéziratát fedezték fel a californiai egyetemen. Az „Új dinasztia” című írás a tőkés kizsákmányolás szégyenletes rendszerét leplezi le. (Trybuna Libracka) A moszkvai Kis Színház Zorán: „Örök forrás” című művével, a stúdiószínpad pedig Kin: „Égő szív” című regényének színpadi változatával nyitotta meg 135. évadját. Rövidesen bemutatják Komyejcsuk: „Miért mosolyognak a csillagok?” című darabját és Zarudnij ukrán író: „öröm” című, mai tárgyú vígjátékát. (Trybuna titeracha) (A PROHIRDETÉSEKi villamos és lakatos «zatanunkán többéves gyakorlattal elhelyezkedne állami gazdaságba, gépállomásra; — termelőszövetkezetben — Lakás szükséges. — Cs. Varga Mihály, Kunszentmárton, Monis ülés _ut_161___ A TISZAFÜREDI Mezogazdasagi KTSZ azonnali belépésre főkönyvelőt keres, aki a KTSz könyvelésben jártas. Jelentkezés: Tiszafüredi Somogyi Béla utca 54 sz. NAPI 5 órai elfoglaltsággal öltöztető szabót keres a Szigligeti Szinház. .Jelentkezés: a titkárságon. SZAPPANCSERELEST állandóan hIrh1 — szombat kivételével — kgként 6.— forintért a Szegedi Szappan és Vegyipari KTSZ Szentesi telepe, Sima Ferenc ut 60. Kellett A M. U. M. 606. számú Ipari Tanuló Intézet tanműhelye mindennemű lakatos- és esztergályos munkát elvállal. Szolnok, Körösi út 1 szám. KERÉKPÁR, motorkerékpár és áruszállító tricikli javítása legolcsóbb a Szolnoki Vasipari Vállalat Malinovszki úti üzemében. NEOPERPETUM és Zefir kályhát veszek. Arát nagyságát közöljék: Mózes Imre ’ Budapest, Klauzál u. •16 sz. II. emelet 3. TISZAVARKONYI szőlő alatt 5 katasztrális hold szántóföld eladó. Érdeklődni: Szolnok, Dobó István út 3. A LEGÚJABB divatú őszi és téli ruha újdonságokat, ballon és műbőr kabátokat, férfi és női divat cipőket és mindenféle ruházati szükségletet beszerezheti a Jászberényi Őszi Vásáron október 16—19-én a Jászjákóhalmai Földművesszövetkezet 10 méteres pavilonjában. Vendéglő pavilonja pedig kiváló hideg-meleg ételekkel és kitűnő italokkal várja kedves vásárlátogató közönséget. UJ .,BUKSI“ kötőgép betanítással eladó. — Nagy, Szolnok, Hubay Ferenc utca 15. BERVA-MOPED motorkerékpár alig használt, eladó (részletre is). Balázs, Sztanok, Madách u. 16. (Érdeklődni az esti órákban). ________ HÁROM szobás beköltözhető romos házat nagyobb telekkel megveszünk. Szolnoki Háziipari Termelőszövetkezet Szolnok, Jossuth tér 1. sz. (irodaház). RÉSZBEN beköltözhető fél ház eladó. Érdeklődni: Szolnok Úttörő u. 9. ELADÓ Szolnok, Kisfaludy u. 1 számú ház — beköltözhető. Érdeklődni egész nap. JÁSZBERÉNY NESZUR I. dűlőben .14 sor és 16 sor szőlő eladó. Érdeklődni lehet: Jászberény, sármány u . sz. ÉDESANYÁK! Az anyatej életet menti A felesleget add át az anyatejgyűjtő állomásnak. Literenként 45 forintot kapsz érte. Rendelőintézet, Szolnok, Öösök tere 2—4 az. Vili. kapu. A Szolnok megyei filmszínházak műsora október 16-tól 19-ig: Abádszalók 16—17 Értük éltem — 18 —19 A feleség Cibakháza 17—19 Római vakáció — —Matiné: 19 Rejtett talpú Fegyvernek 17—19 Ruma katona — Matiné: 19 Puskás emberi Jánoshida 16—17 Egy halálraítélt megszökött — 13—18 A Fecske* küldetése Jászalsószerűtgyörgy 16—47 A;,Fecske <» küldetése — 18—49 Gróf Monte Christo I—II. — Matiné: 19. A fiú Jászapáti 17—dB 'Amiről az utca mesél — Matiné: 19. Csapájev Jászárokszállás 17—19 Időzár — Matiné: 19. Mese a moziban Jászberény 16—19 Akkor Párizsban — M Matiné: 19. Emirátus bukása Jászdózsa 16—17 Gróf Monte Christo I.—n. — Matiné: Ha a világon mindenki ilyen volna — 18—19 Egy halálbélt megszökött Jászfényszaru 17—19 Négy lépés a fellegekben — Matiné: 19. Kék vércsék erdejében Jászjákóhalma 17—19 Szállnak a darvak — Matiné: 19. Fekete erdőtől a Fekete tengerig Jászkisér 17—19 Patkányfogó 16 évi. Matiné: 19. Látogatás a felhőkből Jászladány 17—19 Újévi áldozat —Matiné: 19. Riadó a hegyekben Kenderes 17—19 Anatol úr kalapja Kisújszállás 17—19 A bigámista — Matiné: 19. Vadvizország Kunhegyes 17—19 Svejk, a derék kalapa, L — Matiné: 19. A hegyi tó titka Kunmadaras 17—19 Trapéz — Matiné : 19. A sas fia Kunszentmárton 17—49 Az élet küszöbén — Matiné: ifi: Nehéz anya nélkül Mezőtúr Dózsa 16—25 Chaplin-parádé — Matiné: 19. Bátorság Iskolája Mezőtúr Szabadság 16—19 Országúton Öcsöd 17—19 Aranypók — Matiné: 19. Modern kalózok Rákóczifalva 17—19 Külön utakon —Matiné: 19. 306-OS számú Úgy Szolnok Vörös Csillag 16—19 Újévi áldozat Szolnok Tisza 16—19 Múló évek — Matiné: — Áruló jel Tiszaföldvár 7—19 Apák és fiuk — Matiné: 19. Argentinótól — Mexikóig Tiszafüred 17—19 Ne várd a májust— Matiné: 19. Volt egyez« egy király Tiszakürt 18—19 Szerelem és fecsegés Törökszentmiklós 16—19 A fejedelem bajnoka — Matiné: 13. A kisdobos Türkeve 17—19 Rendőrök és tolvajok — Matiné: 19. Elveszett nyom Ujszász 17—49 A királyasszony lovagja — Matiné: 19. A kis karmester Karcag 16—49 Betörő az albérlőm — Matiné: 19. A folyón túl ---------------—11 i'i'M ■ ► Ml MA-* PATKÓS CSÁRDA Ki ne ismerné Jakai „Egy magyar nábob” című regényének főalakját. Kárpáti János földesurat és a „Mégis mozog a földinek. Csak én Bérűjét? A nagy mesemondó két regényhőse valóban létezett, élt, de nem ezeken a neveken, hanem Pankotai Jósa György néven, aki Tiszafüreden volt földesúr. Roppant nagy kierjedésü földbirtoka a Tiszától húzódott, fel egészen a Hortobágy széléig. Pankotai Jósa Györgyöt annak idején Tiszáninnen—Dunántúl mindenki ismerte, és mindenkinek csak Józsa Gyuri néven volt ismeretes. Sok gazdatiszt és cseléd dolgozott a birtokán, de pénzfizetést senkinek sem adott, azzal elégítette ki őket, hogy lopjanak amennyit alkarnak és éljenek úgy, ahogy tudnak. A füzesabony—debreceni országút mentén, Tiszafüredtől S kilométerre, ott, ahol az út elágazik Egyek—Csege felé, a másik meg a megyesi útra; volt a híres Patkós csárda, mely szintén Józsa Gyuri birtokához tartozott. Ezt a csárdát 1939-ben lebontották s helyette másikat építettek: a régi csárdába járt márletozui borivó barátaival Józsa Gyuri. Egész héten át képesek voltak itt dorbézolni. Józsa cigánybandájának, zenéje mellett, kik állandó cselédei voltak. Ha a barátai megszöktek tőle, a cigányaival elfogatta az arra járó férfiakat és ott tartotta maga mellett, etette, itatta őket. Ezen a füzesabony—debreceni úton döcögött Petőfi Sándorral is egy szekér 1847. május 12-én, mikor Debrecenen és Nagykárolyon át Erdődre ment, az a Juliskáját meglátogatni. Petőfi Sándor egyik levelében megemlékezvén Tiszafüredről, így ír: Átkelve a Tiszán, éri az ember Füredet, s mindjárt a szélén istenben boldogult, vagy ördögben boldogtalanult, Józsa Gyuri elkezdett és abbahagyott palotáját. Ott álldogál mogorván vakolatlan falaival, ásító ajtókkal és ablakokkal, mint egy óriási csontváz. Üres termein át tolvajként szaladgál a szél, s bosszankodó süvöltéssel hagyja ott, mert nem lelt benne semmit. Maga Füred is ilyen kietlen, szomorú, rideg, düledező házak, ezek födelén is, az udvarokon buja fű és paréj. Az emberek sápadtak és szomorúak, az utcák üresek, zajtalanok. Hagyjuk el ezt az élő sírboltot és menjünk, vágtassunk kelet felé, nagyszerű látvány következik, a puszta, a Hortobágy.” És igaza volt Petőfinek, mert abban az időben csak a nyeregkészítők és fazekas mesteremberek éltek emberi életet, a többi szegény, robotos, rongyos a Józsa Gyuri, meg egy pár földbirtokos cselédje volt. Ezeket láthatta Petőfi, mert ezek voltak sápadtak, szófiának és szomorúak. Józsa Gyuri emeletes, de vakolatlan, ablaktalan, kéménytelen palotájából is már csak egy domb látható, lebontották és megette az idő vasfoga. A Patkós csárda belseje ma is olyan, mint Józsa Gyuri életében lehetett. Léckerítéssel ellátott kármentőben, füstölgő petróleumlámpa mellett fogyasztják az esti utasok mikor van: sört, s mikor vzen, bort, no meg a kisüstit. MEGYESI CSÁRDA Most is megbújva, kis erdő mellett, Tiszafüredtől 24 kilométerre van ez a csárdaház. A vasút és a debreceni országút között, a széles régi országúton. Ez az út volt valamikor a főútvonal, de közben felépült az út, s most már csak a környéki, tanyasi lakosok használják. A csárdában már nincsen italmérés, a Czinege családnak szolgál lakóhelyül. Rózsa Sándort, az alföldi haramiavezért nagyon szorongatta nemes Lelwczki András uram, a vásárhelyi csendbiztos és 24 pandúrja 1866 telén és 1867 tavaszán. Annyira jutottak, hogy nem mertek maguknak főzni, mert éjjel a tűz fénye, nappal meg a füstje odacsalta az állandóan portyázgató pandúrokat. A jobbmódúak kezdték megtagadni az oldalszalonnák, szép nagy kerek kenyerek, meg a bor, dohány kiadását. A szegényeket pedig — akik menedéket nyújtottak néha a bujdosó betyárnak — a pandúrok zaklatták, így nem mertek sem ételt, sem szállást adni nekik. A családjukhoz sem tudtak ellátogatni, mert állandóan figyelés alatt állt a házuk. Rózsa Sándor ezért elhatározta, hogy addig az ideig, míg a csendbiztos nagy vadászókedve lelohad, öt hat emberével felhúzódik Borsodba, a hegyek alá. Megvárták az orosházi vásárt, lecsaptak négy jómódú szekeres gazdára, szereztek egy csomó bankót, meg ruhát, csizmát. A pénzből adtak a dorozsmai csárdásoknak, aki szívesen vállalkozott arra, hogy a családjuknak eljuttatja. Itt jól ettek-ittak, s mire a csendbiztos a dorozsmai csárdához érkezett, ők már Nádudvar előtt ütöttek tanyát. Ezen a napon volt a hortobágyi hídivásár. Onnan kocogott hazafelé Püspökladányba egy jómódú polgár négylovas ekhós szekéren. Ettől elszedtek 1000 forintért, s nekivágtak a Hortobágy szélén Nagyiván irányába. Alig haladtak a 0^—60 lépést, a gazda a kocsiról utánuk lőtt és a vágottszájú Ökrös Nagy Lőrinczet eltalálta. Rózsáék is utánalövöldöztek a kocsinak, de rém találtak senkit. A kocsi gyorsított és elment. A vágott széjú azonnal meghalt. Nem volt szerszámjuk gödröt ásni, ezért belelöktek egy kis ingoványba. Ezután elballagtak. Majd Nagyiván előtt a nagy pusztában jobbra fordultak, s Kócson át rátaláltak a Megyesi csárdára, itt húzódtak meg éjjeli pihenőre azzal, hogy másnap átt vágnak Tiszafürednél a Tiszán, s úgy föl Mezőkövesden ál a hegyek alá. Azonban olyan rejtett helyen állt a csárda, hogy még utas is alig fordult meg benne. Ezért a csárdában maradtak, s innen tettek ,,Kirándulásokat" és minden alkalommal gazdag zsákmánnyal tértek vissza". Nagy evést-ivást rendeztek, mulatoztak. A környék lakosaitól nem kellett félniük, azok nem árulták el őket. Fél éve voltak már itt,s amikor az újvárosi csendbiztosnak valaki csak besúgta őket, ki elindult, a pandúrjaival elfogásukra. Ám ez nem sikerült, mert valaki meg Rózsa Sándornak súgta be, hogy készülnek, ellenük. Mire a csendbiztos a csárdához érkezett, már Rózsáék búcsút mondtak a kapufélfának és Tiszafüreden át sielve fordultak Tiszaroffnak, ott a Tiszán átkelve bejutottak a Jászságba, és onnan tértek haza a családjukhoz. Nem maradtak sokáig egy helyen, ezért nagy a puszta, s ott érezték csak jól magukat. A csárdát műemlékké nyilvánították és a falba helyezett szürke emléktábla hirdeti, hogy V&zafüredi réfiségek A bőszoknya Az óra mutatója közel jár a hajnali fél négyhez, mikor kiindul a kiskunfélegyházi vonat és célba veszi a GÍnpár Szolnok irányát. Az út kezdete nem zajos. Az első mozgalmas állomás Alpár. Tiszalkécskén már nagy a forgalom. Népes tömeg szállítatja magát a szolnoki piacra. A következő kis állomások azután meg a vasút ontják a nagy kosarakat, melyben ízletes, zamatos gyümölcs van. Ezzel nem is volna baj, mert helyes, hogy a vidékiek termékeikkel ellátják a városi piacokat. Csupán az a baj, hogy ezek a derék utasok emlegetik a MÁV dolgozóinak nagymamáját is azért, mert olyan alacsonyra készítették az ülőpadokat, ráadásul fűtőtesteket is helyeztek el alattuk, így akadályozzák a kosarak „illegális’’ utazását. De miért „illegális’’? Azért, mert a több mint 100 éves vasút paragrafusaiban az található, hogy egy utas 20 kiló« nál nagyobb csomagot utazókfülkében nem szállíthat. No és egy utas sem szánja rá magát, hogy 19 és fél kilóval sétáljon a piacra. De a kosárfonó is hibás, mert magasra hajlította a kosár füleit. Egyesek persze igyekeznek laposra verni. No, de mi lenne, ha az emberiség kifogyna az ötletből. Van itt mentő körülmény. És mit gondolnak, mire való hát a bő szoknya? A harmonikára emlékeztető ráncok széthúzásával bővül a lepel annyira, hogy két-három kopár is megbúvik alatta. Azonban a kosaraknak is van önérzetük és ki-ki kandikálnak a ráncok mögül, tiltakoznak az effajta bánásmód ellen. Úgy vélik, kényelmesebb lenne a poggyászkocsiban utazni. Azok az utazók, akiknek nincs hasonló terjedelmes kaskájuk, csupán munkájukba sietnek, zsibbadt lábbal, kínos arckifejezéssel alig várják az út végét, hogy végre megpihenjenek. A kupé nem is piac, hanem hetivásár zsongásával ér fel. Egyszerre síri csend lesz a kupéban. Sötétkék egyenruhájában megjelenik a jegyvizsgáló: „Kérem a menetjegyeket felmutatni”. És a békésen szemlélő mit olvas le a ráncos szoknya tulajdonosainak arcáról? ..Istenem, csak elmenne már”. De a kalauz szigorú, hivatalos, felrakott ellenzőkkel csupán a jegyet látja. Talán el is pirulna mimóza lelke, ha megnézné, hogy mit takar a bő szoknya ránca. A kényelmetlenül utazó utasok nem szólnak csépi mit, fásultan beletörődnek, hogy ezen a vonalon már így szokás, a ima hatalom, ami már ezen változtatni tudna. Vajon ki a tóiétól mindezekért? ►= mar & Bents András Rózsa Sándor betyárfészke volt a csárda 1867 ben