Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-10 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! [SZOLNOK MEGYEI '/Uejjé'ief/ a áxc/é a­z elmúlt három évben megkétszereződött szerszámgépeink választéka megkezdte tanácskozását a 111. szerszámgépgyártási kongresszus­ ­,n Csütörtökön a Magyar Tudo­­­ymányos Akadémia dísztermében is megkezdődött a III. szerszám­­­­gépgyártási kongresszus, ame­­­­lyen több baráti és nyugati or­szág küldöttei is részt vesznek. Hódi László, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium szerszámgép­­ipari igazgatóságának főmérnö­ke tartott előadást a magyar­­ szersz­ám­gépi­par eredményeiről és főbb fejlesztési irányáról. Elmondotta, hogy a három év­vel ezelőtti második szerszám­­gépgyártási kongresszus óta, gé­peink választékát megkétszerez­tük és gyártmányaink minősége nemzetközi színvonalra emelke­dett. Büszkék vagyunk arra is, hogy a brüsszeli világkiállítá­son több szerszámgépünket, mint például a Csepel máso­lóberendezéssel ellátott VF- 221-es függőleges marógépet, a budapesti Szerszámgépgyár E- 400-as egyetemes eszterga­­i padját, az esztergomi Szer­­­­számgépgyár GH-400-as műso­­­­lóberendezéssel rendelkező marógépét, az Ipari Műszer­gyár Erossmat szikraforgácso­­ló gépét nagydíjjal tüntettek ki. Az említett gépeken kívül szá­mos olyan szerszámgépet gyár­tunk, amelyeknek konstrukció­ja, műszaki adata, külső kidol­gozása világszinten a legjobbak közé tartozik. A kidolgozás alatt álló új öt­éves tervben arra törekszünk, hogy gyártmányainkat új tech­nológiákkal korszerűsítsük, automatizáljuk és olcsóbbá te­gyük. Szakembereink megkezd­ték a különleges pontosságú míi­­szerészesztergák, a ferdehatású másoló esztergagépek, egyorsós, többpozíciós revolver automata - gépek és a többváltozatú köszö­rűgépek tervezését. Ezek a tervek már összhang­ban állnak a KGST-hez tarto­zó országok szerszámgépgyár­tási programjával. Megszüntetjük olyan géptípusok gyártását, amelyeknek konstruk­ciója már elavult. Az előadó hangsúlyozta, hogy a jövő gépe a programvezérléses szerszámgép. Jövő fejlődésünk a magyar szerszámgépgyártás szerkezetének jelentős megvál­tozását jelenti. 1958-ban szer­számgépeinknek még mintegy 70 százalékát teszik ki az eszter­­gaszerű géptípusok. Ez az arány 1965-re 31 százalékra csökken. Ezzel szemben hét év alatt 2- ről 16 százalékra növekszik a magyar automata és félauto­mata, nyolcról tizenkét száza­lékra a marógépek és négyről tizenhét százalékra a revolver­esztergák mennyisége. Igen jelentős fejlesztést terve­zünk az agregá­tegységekből épí­tett speciális gépek, gépsorok gyártásában. (MTI) Százhúszon­két új tanterem a 3 éves tervben Mit kap megyénk a három­éves tervben — erről beszélget­tünk Veresegyházi Bélával, a Megyei Tanács munkatársával. Persze, nem mindenről, hanem csak a kulturális beruházások­ról. — Százötven új általános is­kolai tanulócsoport alakul, vagy ha jobban tetszik, osztály. Sok a gyerek a megyében és bizony, alaposan megszaporodik a peda­gógusok dolga. A sok gyerek­nek sok tanteremre is van szük­sége. Ezért három év alatt 82 tantermet építünk a megyében. Ez azonban nem minden. Ahoo elfekvő építőanyag, bontásból nyerhető téglák, gerendák talál­hatók, ott társadalmi munkával, községfejlesztési beruházással is építünk új tantermet. Ezekhez egyenként 40 ezer forint támo­gatást ad az állam. A terv sze­rint 40 ilyen tanterem épül, összesen tehát 122. Őszintén meg kell mondani, hogy ■— tekintet­tel a felemelt tanulólétszámokra, — a helyzet lényegesen nem fog javulni, a kétműszakos oktatást általában fenn kell tartani Ar­ról van szó, hogy erőfeszíté­seink következtében nem lesz rosszabb a helyzet, nem zsúfo­lódnak össze a tanulók. — Hogyan alakul a politech­nikai oktatás? — Itt a következő iskolaév­ben a meglévő 25 mellé újabb 24 iskolában vezetjük be a po­litechnikai oktatást, öt év alatt tehát nem egészen a hároméves tervben minden iskolában folyni fog ez a rendkívül jelentős ok­tatás. A meglévő 25 politechni­kai iskolát elláttuk minden, szük­ségessel. — A fejlesztés olyan ütemben történik, hogy mind a személyi, mind a tárgyi feltéte­lek meglegyenek ahhoz, hogy a gyermekek tudományos és tech­nikai világképét a lehető legma­gasabbra fejlesszük. — A napközi otthonokban je­lenleg kétezernégyszáz általános iskolai tanuló tanul, játszik, tölti el hasznosan az idejét. A lehetőségekhez képest ezt a szá­mot többszázzal fogjuk emelni. — Mi a helyzet az óvodákkal? — Óvodára bizony keveset tudunk áldozni. Ez az a terület, ahol a társadalmi munkának, a községfejlesztésnek, az emberek összefogásának lesz a legna­gyobb szerepe. Azt hisszük, hogy ennek nem lesz különösebb aka­dálya és a társadalmi összefo­gás szép példáit láthatjuk az óvodaépítésekkel kapcsolatban. — Harmincnyolc első osztályt nyitunk meg a következő év szeptemberében a középiskolák­ban. Százötven középiskolás ta­nulócsoportunk fog működni. Ezeket is emelni, illetve fej­leszteni fogjuk a lehetőségek­hez képest. — Mennyi az az összeg, ame­lyet a hároméves terv folyamán kulturális beruházásokra költe­nek? — Huszonnyolc millió forint körül mozog az az összeg, ame­lyet államunk kulturális vona­lon beruház. Ez a pénz nem kis összeg. Igyekszünk úgy gazdál­kodni vele, hogy megyénk kul­turális­ életének minél több haszna legyen belőle, Előzetes tudósítás a hét országra szóló lakodalomról Ilyen lakodalom még nem volt Mezőtúron, a termelőszövetke­zeti városban. Szombaton hét pár esküszik örök hűséget. Mindannyian a Petőfi Tsz gaz­dái. Erről a nagy eseményről beszél jóformán az egész vá­ros. Ami azt illeti, nem is ok nélkül. Hét hentes serénykedett csü­törtökön a vágóhídon. Negyven­öt birkáról húzták le a bőrt. A kisegítő személyzet készíti a bog­rácsokat és a tűzrevalót. Negy­ven szakács ötven bográcsban féli majd a tanácsháza udvarán a híres kunsági birkapör­költet. A vendégek csak bort fogyasz­tanak, ezer liter várja őket. Szombaton, a mennyegző napján ütik csapra a hordókat. Egy mázsa lisztből megsütöt­ték a perecet — kunsági szokás szerint ugyanis ezzel kínálják majd a lakodalmas népet, hogy jobban csússzék az ital. Elké­szült a 260 levélből a csigatészta is. A 250 baromfit pénteken, ma vágják. Szombaton, a lakodalom nap­ján hatvan felszolgáló kínálgatja majd a sok enni- és innivalót. Az ország hús- és zsír­ellátásának további javításáról tárgyaltak a megyei állatforgalmi igazgatók és járási kirendeltség vezetők országos tanácskozásán Az Élelmezésügyi Miniszté­rium állatforgalmi vállalatainak megyei igazgatói, továbbá az ál­latfelvásárlás megyei és járási vezető szakemberei csütörtökön országos tanácskozásra gyűltek egybe az ÉDOSZ székházában. Mihályi László, az Állatfor­galmi Igazgatóság vezetője tar­tott beszámolót az állatfelvásár­lás jelenlegi helyzetéről, idei eredményeiről, valamint az or­szág hús- és zsírellátásának to­vábbi javítását célzó tervezett intézkedésekről, soron követke­ző feladatokról. Az er­edményeket­ összegezve, elmondotta többek között, hogy a felvásárló vállalatok az idei első, második és harmadik ne­gyedévi hízott sertés és vágómar­ha felvásárlási tervüket 103, vágóborjú tervüket 122, vágóló­­tervüket 105, süldő és malacfel­vásárlási tervüket pedig 129 szá­zalékra teljesítették. Az exportra kerülő állatok fel­­vásárlási tervét, a sertés kivéte­lével, magasan előirányzatuk fe­lett teljesítették a vállalatok or­szágszerte. (MTI) Csaknem 150 millió Ft-ot fordítanak az erdőgazdaságok gépesítésére Az Állami Erdőgazdaságok né­­­hány évvel ezelőtt még külterjes termelést folytattak, azaz a ki­vágott fa nagy részét tűzifának használták fel, s csak kis hánya­dából készült ipari fa. A terme­lés fokozása, a kitermelt fa­mennyiség nagyobb részének ipari fává történő feldolgozása csak az erdőgazdaságok gépesí­tésével volt megoldható. Ezért ----------------■**»-■* már 1951—52-ben megkezdték az erdőgazdaságok gépesítését, s napjainkig a fakitermelést 33 százalékig, a közelítést 20 száza­lékig, a szállítást pedig 70 száza­lékig gépesítették. Az erdőgazdaságok további gé­pesítésére a hároméves terv ide­jén mintegy 150 millió forintot fordítanak. Országgyűlési képviselő- és megyei tanácstag-jelölő gyűlések október 10-én és 11-én OKTÓBER 10-ÉN, pénteken Jászladányon, a Táncsics Tsz­­ben a 28-as választókerület 19 órakor; Tiszaszentimrén a kul­­túrházban a 78-as választókerü­let 19 órakor; Jászberényben az Aprító Gépgyárban 14 órakor a 37-es választókerület lakosai tartják jelölőgyűlésüket. OKTÓBER 11-ÉN, szombaton Jánoshidán a kultúrházban a 41-es választókerület 18.30 órakor, Pusztamonostoron a kultúrház­ban 14 órakor a 45-ös választó­­kerület lakói jelölik megyei ta­nácstagjukat.

Next