Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-21 / 276. szám
1958. november 81, SZOLNOK MEGYEI NAiPLAP A megyei tudományos élet fejlődéséért — Két tudományos kiadvány margójára — Megyénk kulturális és történeti hagyományai minden szolnoki ember számára kedvesek. Mindnyájunkat érdekel, milyen volt az élet a mi megyénkben többszáz évvel ezelőtt. Ez nemcsak tudományszomj, hanem annak az embernek természetes érdeklődése, aki szocializmust építő munkájához fel akarja használni mindazt, amelyet az előző századok és évezredek egyszerű emberei teremtettek, mindazt, amihez a tudományos kutatások nyomán hozzáférhetnek. Ezért örülünk különösen a két új kiadványnak, amely ezt az érdeklődést van hivatva kielégíteni. Az első ilyen füzet Soós Imre tudományos dolgozata: „A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszafáján". A szerző egy igen kevéssé ismert időszakot, az 1711-től 1770-ig terjedő időszakot dolgozza fel, tehát olyan szakaszát a magyar történelemnek, amely a Rákóczi szabadságharc elbukásától Mária Terézia uralkodásának utolsó előtti évtizedéig terjed. Ezt az időt a féktelen Habsburg-gyarmatosítás és a legkörmönfontabb és legkegyetlenebb földesúri kizsákmányolás jellemzi. Nem véletlen, hogy a kiadvány művészi címlapján (Gácsi Mihály munkája) az ökörvontatta éke fölött görnyedő jobbágy mellett az ismert fegyelmezési eszközök, a jobbágykorszak gyűlölt jelképei: a kaloda és a deres rajzai láthatóak. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, izgalmas olvasmány ez a füzet. Elmondja, hogyan népesültek be a török korszakbeli falupusztítások és a Rákóczi-féle szabadságharc után az egyes községek. Elmondja például, hogy Szolnokon 1728-ban 33 ház, 32 kunyhó és 12 verem állott. Ebben lakott a mai szolnoki lakosság őse. Tisznbőn például ugyanekkor 8 ház, 7 kunyhó , 10 verem volt a lakóhelyek száma és még mindig főúri helyzetben érezhették magukat Tiszaörs mellett, amelyben mindössze 7 ház állott, a lakosság más része 31 veremben húzta meg inasát, elképzelhetjük, milyen körülmények között. A földmegvártásról, a földközösségről igen sokat és részletesen ír ez a kiadvány. Majd felsorolja levéltári adatok alapján, milyen szolgáltatásokkal tartozik a jobbágy urának. A számos szolgáltatás felsorolása után például Tiszavárkonyban ez a kitétel olvasható a földesurak és jobbágyok között kötött „szerződésben”: „S ha ezt vakmerőségből véghezvinni akárki is közülünk nem akarná, szabadsága lészen a földesuraságnak az ilyetén emberen tetszése szerént való büntetést véghez vitetni". És hogy milyenek voltak ezek a szolgáltatások, arra nézve álljon itt a tiszaugi példa, Steöszel László földesúrnak szolgáltatandó fizetség és munka: „Szerződésünk 1742-től vagyon. Volt azelőtt is más szokása az uraságnak robotok és adózások tételiril, mely különbözött a mostanitól. Most készpénzt adom 200 német forintot, nagyböjtre 3 akó sos halat, 22 pár száraz halat, egy rókabőrt, 3 borjút, csirkébül, tojásból amikor az urasághoz felmegyünk, mindenkor amennyit lehet. Tíz darabban is vagyon egy első jobbágynak szántóföldje az földnek egyenetlensége miatt, mely földekbe 2— 3 mérő, öszvességgel 24 mérő megyen. Robotban mindenkor amire kívántatik, menni tartozunk’. Az ilyen és ehhez hasonló szerződésekből a legsötétebb középkor, a legembertelenebb kizsákmányolás tárul elénk. Jó emlékeztető ez a könyv, amely néhány érdekes táblázattal, egykorú térképpel kiegészülve szolgálja a művelődés ügyét. A másik kiadvány egy részét a Néplap olvasói is megismerhették részletekben. Ez a füzet ugyanis a Múzeumi leveleket foglalja össze. Természetesen ezek a levelek csak részei a tartalmas füzetnek. Ezenkívül érdekes írást olvashatunk benne a szolnoki fa- és földmunkások zászlajának történetéről, fényképeket és rajzokat Szolnok múltjáról, Szűcs Sándor, a nagykunsági pásztorok díszítő művészetéről, Kisfaludy Sándor Csokonai karcagi látogatásáról ír. Ez a füzet vegyes tartalma. Részben a régmúltat, részben az egész közeli múltat idézi. Az avar leletektől a szolnoki népi hagyományokig sok tudományos érdekességet tartalmaz. Két füzetről írtunk. Nagy gyönyörűséggel forgathatja mind a kettőt az érdeklődő és tudnivágyó ember és csak a jó kezdeményezés folytatására buzdíthatjuk a Hazafias Népfrontot és a Damjanich János Múzeumot, amelyeknek munkájából ez a két kiadvány megszületett. — ht — 9 Óriáshalak a Dunában Az „óriás’’ szót természetesen csak középeurópai méretekben kell érteni. Az azonban bizonyos, hogy bármelyik sporthorgász élete legnagyobb élményének tartaná, ha itt a Tiszából kifoghatna néhány valódi középeurópai nagy halat. Dehát ehhez horgász-szerencse kell... A halászok kedvezőbb helyzetben vannak, mert tavasz elején szinte minden esztendőben bekerül a hálóba a Dunából, vagy a Tiszáiból egy-egy nagy — sok esetben két-három méter hosszú — mázsán felüli hal. Április végén, május elején érkezik el hozzánk a Fekete-tengerből a nagy hal: a viza. Körülményesen vergődnek fel idáig, különösen a Vaskapun nehéz átjutniok; ott legtöbbször már csak egy-két példány tud átszivárogni — hogy azután itt rendszerint zsákmányul essék. »▼'rTTTTVTTTTVTTTTTTVTTVTTVTTTTVVryTTTTTTVTTTTVTTTTTTTTTTVWTT'r A viza csendes parti vizemben rakja le ikráit. A legutóbbi évek feljegyzései szerint 1950-ben Szászhalombattán egy 132 kg-os, 1953-ban Ercsiben 63 kg-os 213 cm-es, Ókécskén pedig egy 64 kilogrammos példányt fogtak. A paksi halászokat 1954-ben érte a hagyományos gerencse: egy 203 centiméteres, 50 kilogrammos példány képében. 1955-ben az ercsiek 117 kg-os, 263 cm hosszú vizát fogtak, 1956-o n ismét az ercsiek voltak szerencsések; 1957-ben jxxtig a paksiak és a bajai halászok fogtak egy-egy hatalmas példányt. A vizák vándorlása tavasszal, márciusban kezdődik, míg téli szállásra általában október felé szokott egy-egy viza téli alvóhelyet keresve a Dunában esetenként Győrig is elkalandozni. [apróhirdetések] KÖZÖLJÜK az érdekeltekkel, hogy vállalatunk folyó hó 24-től 29-ig Szolnok, Beloiannisz u. 22. sz. alól Szolnok Zagyvarékasi úti „Gábor Árony‘ laktanya melletti épületbe költözik át. Kérjük ügyfeleinket, hogy ebben az időszakban személyesen, vagy távbeszélőn csak a legszükségesebb esetben keressék fel vállalatunkat. Az átköltözés ideje alatt telefonszám az új helyen: 121—60, a régi helyen 10—35. — Szolnok megyei Terményforgalmi Vállalat. ___________________________ TISZÁNTÚLI Áramszolgáltató Vállalat hálózati villanyszerelőket keres állandó munkára. A SZOLNOK megyei Téglagyári Vállalat (Szolnok, Arany J. u. 2.) 5 éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt, vagy 10 éves gyakorlattal rendelkező technikust keres lehetőleg téglaipari szakmában. Bérezése műszaki ügyintéző I. besorolásnak megfelelően történik. VENNÉK használt háztartási varrógépet, lehetőleg Singert, Mezőtúr, Szabó Lajos u. 4. Szőlős Antal. NAPKÖZI OTTHONOK, Iskolák, vállalatok) ízléses télapó zacskók beszerezhetők Mihály Kálmánné papírfeldolgozónál Szolnok, Arany János u. U. MEGVÉTELRE keresünk iókarben lévő gomblyukkötő-gépet. Kunszentmárton! Ruházat! KTSZ. A KISÚJSZALLASI Asztalos KTSZ 1959. évre hálószobák, kombinált szobák és konyhagarnitúrák elkészítését minden igényt kielégítően vállalja, 1100-as sima ágyas esztergapad üzemképes állapotban eladó. Rákóczifalva, Krenács József.___________ A TISZAKÜRTI Földművesszövetkezet eladásra felkínál vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek és földművesszövetkezeteknek kiváló minőségű kisüsti törköly pálinkát. A MEZŐTORI Lábbelikészítő Kisipari Termelőszövetkezet Dózsa György út 24 szám alatt megnyitotta gumijavító részlegét, ahol gumicsizmát, hócipőt és mindenféle gumitalpú cipőt szakszerűen és hatósági áron javít. A tiszaburai földművesszövetkezetnek 1 db tehergépkocsija 3,5 tonnás új platóval üzemképes állapotban eladó. Érdeklődni lehet a földművesszövetkezet Irodahelyiségében. Nyolc gyerek ül a vádlottak padján. Egyik sem több tizenhét évesnél, a legfiatalabb tizenhárom esztendős. A kis pöttöm Pikk, félszeg, bájos gyermekmosolyával. Van egy kislány is köztük, aki ellen orgazdaság a vád. A bíróság napokig tárgyalta ügyüket — ők maguk évekig folytatták „tevékenységüket”. A tárgyalás úgy pereg, mint valami gyorsított filmfelvétel. A gyerekek mindent elmondanak őszintén, kamaszosan. Becsületesen bevallják nem éppen becsületes tetteiket. Ez a nyolc gyerek Törökszentmiklóson évek óta lopkodta az üzletekből, az emberek zsebéből, raktárakból az elképzelhető legkülönfélébb dolgokat. Íme a lista Loptak: búzát, töltőtollat, 11 kőrösüveget, pálinkát, autógumi-belsőt, lottószelvényt, Diana sósborszeszt, szalonnát, farkaskutyát, kolbászt, pénzt, kukoricát, pénztárcát, galambot, csavarokat templomi perselyeket, játékautót,, és ki tudná elmondani, mi mindent még. Különkülön talán valamennyi jelentéktelen apróság, de együttvéve már súlyos bűnlajstrom. Igen, ezek a gyerekek maguk sem vették észre, milyen messzire jutottak. Az elsőrendű vádlott — gúnynevén Süket — szőke, tizenhét éves fiú. Ö volt a vezér. Ő osztotta szét a zsákmányt a társaság többi tagjai között. A tárgyaláson azt mondják, nem készültek soha semmire. Csak elmentek egy üzlet mellett, és észrevették, hogy ablaka nincs becsukva. Hát benyúltak és kivettek vsamit Vagy felfedezték, hogy egy zöldségüzlet pénztárában hozzáférhető helyen tartják a bevételt. Többször is elmentek erre a helyre és elvittek 200—300 forintot. De együttvéve ez az összeg már 2 ezer forint fölé emelkedett. Süket azután juttatott mindenkinek „érdemei’ szerint. Süket és a másodrendű vádlott, Pinty a már voltak javítóintézetben. Mindketten sokcsaládos famíliából származnak: — szüleik nem értek rá foglalkozni velük. Az utcán csavarogtak, fürödtek nyáron, verebésztek — és loptak. Pénzt nem kaptak hazulról, hát szereztek maguknak. Az ügy harmadik szereplője, Katyma csatlakozott hozzájuk: most már együtt mászkáltak mindenfelé. Loptak, de ez a lopás az ő számukra inkább csíny volt, — mint bűn. Inkább bravúr — nem nevelte őket senki megfelelően, így ez volt a hőstett, — mint a társadalommal szembeni kihívás. A farkaskutyát jóformán csak úgy heccből vitték el egy fatelepről. Később pedig azért kellett elemelniök egy rúd kolbászt is, hogy a farkaskutyát megfelelően táplálhassák. Az autógumi-belsőre azért volt szükség, hogy csúzlijaikba megfelelő gumit szerezhessenek. S az ellopott töltőtollat ugyancsak elcserélték. Az árfolyam: egy töltőtoll — két csúzli gumi. A társaság többi tagjai ehhez a maghoz csapódtak. Beszélgettem az ötödrendű vádlottal. Hetedikbe jár, elég magas, feketefürtű, értelmes fiú, és nagyon bánja, amit tett. — Miért tetted? — kérdeztem? — Süket és Pintye naphosszat kóboroltak, verebésztek, fürödtek, szabad életük volt. Én pedig —ha szeretem is az iskolát — irigyeltem őket ezért. Aztán egy szép napon fogtam az iskolatáskát, és otthagytam Süketeknél. Velük mentem. Hát így volt. Remélem, tanulhatok majd ezután is — mondja, és lehajtja fejét. A kis Pikknek szinte véletlenül nyomtak a kezébe valamit a zsákmányból. Ő a strandról ismerte Süketéket, ahol azzal ugratták őt, hogy nem tud úszni. Mire csakazértis beúszott jó messzire. Attól fogva ismerték. A kis Pikk anyai szeretet nélkül nőtt fel. Hosszú ideig nagyszülei nevelték, csak most került édesanyjához, mikor az elvált férjétől, aki nem szerette az előző házasságból származó gyerekét. Most Pikk takarít, főz otthon. Az utolsó szó jogán sírva kéri, hogy hazamehessen segíteni anyukának. Különben ezen a tárgyaláson sokszor sírtak és sokszor nevettek is a szülök, vagy éppen a gyerekek. Az utolsó napon mindenki sírt, vagy legalábbis nagyokat nyelt, amikor a gyerekek az utolsó szó jogán elimerték bűnösségüket és enyhe büntetést kértek. Akadt közöttük olyan is, aki javító-nevelő munkát kért az ítéletben, hogy szakmát tanulhasson, mert otthon nincs erre módja. Akkor viszont mindenki nevetett, amikor a templomi perselylopásról lévén szó, a gyerekek elmondták: Süket térdelt le a persely mellé a sűrű tömegben, és közben Katyma az oltár előtt imádkozott: „Jaj istenem”, csak most segíts meg. Tulajdonképpen mind gyerekek még. De amikor az ítéletről van szó, akkor nemcsak a szív szólal meg, hanem az értelem is. Én nem irigylem a bírót, dr. Mile Imrét, sem a két népi ülnököt — Czeglédi Lajosné tanárnőt, és Pallai Jánost, a Járműjavító munkását. Nehéz dolguk volt: úgy ítélni, hogy büntessenek is, meg javítsanak is. Nem lett volna szabad hagyni, hogy a dolgok idáig jussanak. A felelős szerveknek hamarabb közbe kellett volna lépniük, hogy a bűnök sorozatát már csírájában elfojtsák. A bíróság már csak a kész tények alapján dönthet. Az ítéletet tegnap délben hirdették ki. Az első négy vádlott börtönbüntetést kapott: tizenhét hónapi, tizenhat hónapi, egyévi, illetve öt hónapi börtönt. Három másik gyereket javítóintézetbe küldtek. Pikket felmentették. Az ítélet még nem jogerős, körülbelül egy hónap múlva a megyei bíróság felsőbb szinten bírálja el a fellebbezést Süket, Pintya és a többiek Mi lesz belőlük? Nem az a kérdés, mit tettek. Az a kérdés, mi lesz belőlük. Én azt mondom, becsületes emberek lesznek — feleli a bíró. Nagyon szeretnék hinni neki, nagyon ^ így 16 leime= ——------------—.______ Baracs Dénes A Szolnoki SZÍNHOZ Szigligeti műsora nov. 21. péntek este 7 órakor: VITÉZEK ÉS HŐSÖK nov. 22. szombat este 7 órakor: VITÉZEK ÉS HŐSÖK nov. 23. vasárnap de fél 11 ó: bal a savoyban nov. 23. vasárnap este 7 óra: VITÉZEK ÉS HŐSÖK november 25. kedd este 7 óra: VITÉZEK ÉS HŐSÖK nov. 26. szerda este 7 órakor: VITÉZEK ÉS HŐSÖK nov. 27. csütörtök du. 3 óra: VITÉZEK ÉS HŐSÖK ifj. előadás nov. 28. pernek este 7 órakor: VITÉZEK ÉS HŐSÖK nov. 29. szombat este 7 órakor: BÁL A SAVOYBAN nov. 30 vasárnap du. 3 órakor: BÁL A SAVOYBAN nov. 30. vasárnap este 7 óra: BÁL A SAVOYBAN SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szolnok Megyei Pán bizottság és a Megyei Tanács lapja Feieice tiadd’ a Szolnok Megyei Párt-Végrehajtó Bizottság Szerkeszti e Szerkesztőbizottság Szerkesztőség: Szolnok, risza Antal u. & Lem. Telefon 20—ya. 20—69 zsvc a lapot előfizetésben és árusításban a Szolnok megyei posta hivatalok és fiók rúgták ^eresztik. A lap előfizetési díja egy oí>ra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál éa kézbesítenél. SZOLTOK rei^ror vállalat