Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ X. évfolyam) 21. szám. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A­ MEGY­E­I T­AN­ÁCS LAPJA 1959. január 25. vasárnap. 3 Ára 60 fillér Ezideig húsz Szolnok megyei termelőszövetkezet csatlakozott a mezőhéki Táncsics Tsz kukoricatermelési felhívásához A közelmúltban jelent meg a mezőhéki Táncsics Tsz versenyfelhívása, amely­ben az 1959-es gazdasági év­ben kukoricatermesztési ver­senyre szólítja Szolnok me­gye valamennyi termelőszö­vetkezetét. A nemes vetélke­dést a mezőhéki Táncsics az­zal a céllal kezdeményezte, hogy még többet termeljünk ebből a fontos takarmány­­növényből. A versenyfeltételek között első helyen áll az a pont, amely kimondja, hogy az ér­tékelésnél figyelembe kell majd venni, melyik tsz ért el legmagasabb termésátlagot az elmúlt öt esztendő átlagá­hoz viszonyítva. Továbbá a vetésterület hány százaléká­ba került hibrid kukorica. Nem utolsósorban szerepel a versenypontok között az is, hogy száz szarvasmarha, juh számosállatra mennyi silóku­korica vetésterül­t esik. A mezőhékiek a verseny­felhívást megküldték a me­gye valamennyi tsz-ének. Eddig húsz tsz fogadta el a versenykihívást. Túrkevéről a Vörös Csillag, a Búza Ka­lász, a Táncsics és a Dózsa Népe Tsz. A kunszentmárto­ni járásból hat — közöttük a Zalka Máté Termelőszö­vetkezet is. A törökszentmik­lósi járásiból 4, Törökszent­­miklós városból 2, Jászbe­rényből 4 tsz. m Bolgár párt­­küldöttség utazott az SZKP XXI. kongresszusára SZÓFIA (MTI). Pénteken este Szófiából különvonaton Moszkvába utazott a Bolgár Kommunista Párt küldöttsé­ge az SZKP XXI. kongres­­­szusára. A küldöttség veze­­ tője Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Anton Jugov, Bojan Balgaranov, Georgi Cankov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­jai és Borisz Nikolov, a Ko­­larovgrádi megyei pártbizott­ság első titkára, a Központi Bizottság tagja, a küldöttsé­get elkísérte Moszkvába J. K. Prihodov, a Szovjetunió szófiai nagykövete is. Ezévi feladatairól tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja M­int már előzetesen kö­zöltük, pénteken ülésezett az országgyűlési képviselőik me­gyei csoportja. A tanácsko­zásnak három napirendi pontja volt. A képviselőcso­port tagjai elosztották maguk között a területet, hogy egy­­egy képviselő meghatározott helyen tevékenykedhessen. Az elmélyültebb munka ér­dekében a következő beosz­tást fogadták el a képviselők: a tiszafüredi járásiban Náná­­si László, Szolnok városiban Kiss Árpád és dr. Bene Zol­tán, Kisújszálláson Czinege Lajos, a szolnoki járásiban Oláh György, a jászapáti já­rásban Váczi Sándor, a jász­berényi járásban Tisza József, Jászberényben Bajtai Károly, a kunhegyesi járásban­ Oláh János, Törökszen­tmik­lóson Juhász Imréné dr., a járás­ban Z. Nagy Ferenc, Karca­gon Mándoki Sándor, Turke­­vén Gál Antal, Mezőtúron Hodos János és a kunszent­mártoni járásban Ragó Antal elvtársak tevékenykednek. A területi elosztást az elv­társak helyesnek tartják, mi­vel így közelebbről megis­merhetik választóikat, köz­vetlenebb, hathatósabb segít­séget adhatnak a feladatok megoldásához. Emellett ki­mondotta a tanácskozás azt is, hogy mindenkor segítik a képviselők egymás mun­káját, egyáltalán nem veszik mereven a területi beosztást. Saját területükön pedig az alapos és sokoldalú ismeret­ség útján sok hasznos ta­nácsot és segítséget adhatnak az alapvető problémák meg­oldásához, a döntő feladatok jó megszervezéséhez. Ennek érdekében felveszik a kap­csolatot a megyei tanácst­a­­gokkal is. M­egvitatta a képviselő­­csoport azt a tervet is,­­ amelynek alapján ez évben munkálkodnak. A tervb­en nagyon­ sok fontos dolog végrehajtása szerepel. Töb­bek között célul tűzték az elvtársak, hogy minden kép­viselő az orszá­g [UNK]"■"’ülés ülései után legalább két beszámo­lót tart. Ezentúl negyed­évenként részt vesz tanács­ülésen, termelőszövetkezetet, állami gazdaságot, gépállo­mást, üzemet, egészségügyi-, vagy kulturális intézménye­ket is rendszeresen látogat­nak. A járásokban kétha­­vonként, a városokban ne­gyedévenként fogadónapokat tartanak. A parlamenti bi­zottságokba beosztott képvi­selők felveszik a kapcsolatot a megyei tanács hasonló jel­legű állandó bizottságaival, s időnként részt vesznek azok ülésein. A képviselőcsoport terve a kéthavonként összeülő ta­nácskozás napirendjét is meghatározza. Ezen a cso­portülésen a párt- és tanács végrehajtó bizottságokkal együtt megvitatják a tsz-fej­­lesztéssel kapcsolatos legfon­tosabb feladatokat is és a közeljövőben ennek alapján dolgoznak. A márciusi ülé­sen a megye egészségügyi problémáiról, ívóvíz-ellátásá­ról és a fürdő a­ helyzetéről tanácskoznak az elvtársak. A májusi ülésre az ipartele­pítés és a helyi ipar fejlesz­tésének problémáit dolgoz­zák fel. Júliusban Szolnok és a tsz-városok városfejlesz­tési kérdéseit vitatják meg, a tsz-városok párttitkárai és tanács vb. elnökeivel együtt. Szeptemberben a megyében feltárt földgáz és thermálvi­­zek hasznosítása kerül sor­­ ra, majd novemberben is­ mét a termelőszövetkezetek helyzetét és az abból adódó feladatokat vizsgálják meg. m \ 1 A főutcán megy a lány 1 0 «4 ! Mindig a legfontosabb 3 láncszemet 1 Vasárnapi sportműsor m v B­emutatjuk hazánk új ipari büszkeségét, az Inotai aluminium kohót Jól égő gázt találtak a Szandai rét alatt A NYÁR VÉGEFELE emel­kedett magasba a szandai réten az első fúrótorony. — Csodálkoztak az emberek. Senki sem gondolta, hogy az olajbányászok találnak vala­mit ezen a legelőnek hasz­nált területen. A tervezett, több mint két­ezer méteres fúrás befejez­tével nem is volt semmi je­lentős eredmény. Találtak ugyan egy kis olajat, de az arra sem volt érdemes, hogy kitermeljék. A fúrás vizsgálatát a gyen­ge eredménytől függetlenül megkezdték. Az alulról föl­felé folyó rétegvizsgálattal nagyobb éghető gázrétegre találtak a kutatók. A gáz­mező területének meghatá­rozása ebből az egy fúrás­ból nem mérhető fel. Több fúrást kell még eszközölni az olajbányászoknak. Az al­­csi szigeten jelölték ki a második fúráspontot. A Szan­da—-1-es kút ki­vizsgálása még folyamatban van és a kutatók szerint le­hetséges, hogy magasabb szinten újabb gázmezőre bukkannak. A talált gáz nagy előnye az, hogy mindössze 7 száza­lékos széndoxidot tartalmaz és így a felhasználás esetén még tisztítani sem kell. A KUTATÓK előtt nagy feladat áll még, meg kell állapítani, hogy a gáz víz­zel, vagy olajjal függ össze. Ha víz jelentkezik, akkor a gáztermelésnek semmi aka­dálya. Ha azonban olajjal függ össze, akkor elsődleges feladat az olaj kitermelésé­nek biztosítása. Feltételezhető, hogy olyan gázmezőre találtak most az olajbányászok mely egyedül is képes ellátni a várost ég­hető gázzal. Ha ez nem így lesz, akkor is; ipari üzemek kivételével a környéken már feltárt kutak gázmennyisége a jelenlegivel gyarapodva feltétlen indokolttá teszi a vá­rosi gázellátás megvalósítá­sát. )— ab — Nagyteljesítményű szivattyúkat, permetező öntözési berendezéseket,a kompokat gyárt Vízgépészeti Vállalat A Vízgépészeti Vállalat munkája igen sokoldalú, bo­nyolult. Kiterjed az árvízvé­delemtől kezdve a belvíz­­szabályozással, ivóvízbiztosí­tással, az öntözéses gazdálko­dással kapcsolatos berende­zések gyártására és javításá­ra, valamint az elsődleges vízkivételi munkákra. Az idén ismét új feladatot kap­tak: hétezer holdon vár rá­juk a permetező öntözés egvalósítása, pontosabban az ahhoz szükséges berende­zések gyártása. Emellett 2.500 holdon ők is valósítják meg ezt az igen hasznos, de ma még hazánkban eléggé szűk körben alkalmazott öntözést. Mivel a távlati tervek sze­rint 70 ezer holdon vezetik be ezt a módszert, a vállalat a szovjet és a legfejlettebb nyugati tapasztalatok tanul­mányozása alapján kísérle­teket folytat a hazai viszo­nyoknak legjobban megfele­lő berendezés elkészítésére. Jövőre már saját tervük alapján gyártják ezeket. T­ervbe vették azt is, hogy a vízgépészeti telepek mel­lett kísérleti parcellákat lé­tesítenek, ahol a termelő­­szövetkezeteknek bemutatót tartanak, hasznos tanácsok­kal látják el őket. Törpe vízmű­veket is építenek a­ vízellátás javítása érdeké­ben, azonkívül ártézi kuta­kat fúrnak. A szentendrei szigeten részt vesznek a bu­dapesti vízmű bővítési mun­káiban. Hozzájárulnak Sal­gótarján jobb vízellátásához is. A Vízgépészeti Vállalat a kutatástól kezdve a kivite­lezés befejeztéig sokat tesz az ország ivóvízellátásának javításáért, biztosítja, hogy a kormány által erre a cél­ra előirányzott milliók ered­ményt hozzanak. Az állam nagymérvű áldozatvállalása az idén nagy lendületet ad a vízműbővítési munkáknak, Jó valutát szereznek az országnak az általuk gyártott berendezések. Az idén például mintegy 2 mil­lió forint értékben 12 saját tervezésű és gyártású szi­vattyút szállítanak Jugosz­láviának. Igen nagy keletje van ennek (Csk—800—B tí­pusú) a gyártmánynak, mert eb­ben a kategóriában Euró­­pa-szerte nem gyártanak ilyen jól működő, nagytelje­sítményű szivattyúkat. Sok kerül az idén — szin­tén jugoszláv rendelésre — 15 belvíz-szivattyú telep be­rendezéseinek szállítására és helyszíni beszerelésére. A Ganz-MÁVAG-gal kooperál­nak ezzel kapcsolatban. Ez a megrendelés kb. 2 és félmil­lió forint értékű. Készítenek ezenkívül Indiának öt nagy­méretű radiátoros hűtőt — Lengyelországnak meg két turbina alapot. Jelentős a belföldi tevékenységük is A jól bevált CsK—800—B szivattyúk mellett belföldi használatra újabb típusú, nagyteljesítményű, másod­percenként másfél köbméter vizet adó propellerszivat­­­tyúkat készítenek. R­észt vesznek az ajkai erő­mű két és félmillió forintos költséggel folyó vízműbőví­tési munkálataiban is. A belvízszivattyútelepek felújí­tásával párhuzamosan árvíz­védelmi célokra cölöpverő pontonokat gyártanak. S ami Mezőtúr és Nagyrév lakóit külön érdekli: a II. negyed­év végére leszállítja a vál­lalat az új kompokat, sokat segítve ezáltal az időszerű mezőgazdasági munkák el­végzésében, a terményszállí­tásban is. S ha már a mező­­gazdaság is szóba került,­­ említsük meg, hogy a rizs­telepek részére évente 200 millió köbméter vizet emel ki a Vízgépészeti Vállalat. A vállalat egészének mint­egy 70 százalékát a kunhe­gy­esi telep teszi ki. A rá­háruló feladatok nagysága miatt is megérdemelné, hogy a közlekedést irányító szer­vek figyelembe vegyék problémáit, s lehetővé te­gyék, hogy a környező köz­ségekből a munkábsjárást és a hazamenetelt megoldják. Most még az a helyzet, hogy a közlekedési problémák mi­att nem tudnak környékbeli szakembereket felvenni, pe­dig most is 70—80 új munkás felvétele vált szükségessé. (si) rrrr [UNK] Ülésezett a Megyei KISZ Bizottság Pénteken délelőtt font­os elbeszélésre ültek össze a KISZ Szolnok megyei Bizott­ságának tagjai. A falusi if­júság körében végzendő munka egyéves programját tanácskozták meg. Az egy­éves program magába foglal­­ja a szervezeti, politikai, kulturális­ és a sportmunka terén elvégzendő feladato­kat. A KISZ Bizottság ülése során foglalkozott még szer­vezeti kérdésekkel, és töb­bek között megválasztották a revíziós bizottságot is. — Ezenkívül a bécsi VIT elő­készítésével kapcsolatos tá­jékoztató is elhangzott az ülés alkalmával; Veterán búcsúztató Kunszentmártonban H­áromszáztíz öreg katona találkozott pénteken a kun­szentmártoni járási kultúr­­otthonban. A munkásőrség zenekara pattogó indulóval, régi katonanótákkal köszön­tötte a veteránokat. A járási kiegészítő pa­rancsnok beszéde után a já­rási pártbizottság részéről G­yulai János elvtárs mondott beszédet. Az úttörők is ked­vesen köszöntötték az ötven éves katonákat — mindegyik­nek piros szegfűt tűztek a mellére. V­égül a kiegészítő parancs­nok adta át a katonakönyve­ket és meleg kézszorítással búcsúzott a veteránoktól. Strandfürdő épül és thermínkutat fúrunk Jászapátin A jászapáti községi tanács az idén két évre készítette el a községfejlesztési tervet. A terv szerint a község fej­lesztésére a két év alatt több miint két millió forintot for­dítanak. E jelentős összegből már az idén elkezdik az új 22x50-es strandfürdő építé­sét mintegy 500 ezer forintos költséggel. Ugyanakkor a fürdő vízellátásának biztosí­tására 600 ezer forint ráfor­dítással thermálvizes kutat fúrnak. Jövőre tovább folytatják a fürdő építését és 210 ezer forintból felépítik a kabino­kat. Mindkét esztendőben komoly összeget — évente 150 ezer forintot — fordíta­nak járdaépítésre. Ebből ös­­­szesen 4800 négyzetméterrel bővítik a község járdaháló­zatát.

Next