Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! X. évfolyam, 33. szám. Félvállon a teher DÖCÖGNEK a szolnoki pi­acra igyekvő parasztszekerek és nagyot reccsennek az „ébresztő útnál”, s a Tisza­­híd hepe­hupás burkolatán. Az építők szidása mellett va­jon milyen gondolatok fog­lalkoztatják ilyenkor a ba­kon ülőket? Gondolnak-e arra, hogy rongyosan, éhezve, fázva, ezernyi problémával küzd­ve, de a jövőbe vetett ren­díthetetlen hittel építették ezt a hidat a háborús ron­csok helyén a munkásosz­tály képviselői, hogy éltető kapcsot teremtsenek a Ti­szántúllal. Tudják-e, hogy az idén erősebb, újabb Ind építését kezdik itt meg,­­ mintegy 32 millió forint rá­fordítással, s azzal együtt simára csiszolódik az „éb­resztő út” is. S latolgatják-e, honnan ke­rül elő az a 32 millió, meg a többi, az a 220 millió, amit az idén a megye fejleszté­se, boldogulása érdekében beruházásra fordítanak. S ha foglalkoznak ezzel a gon­dolattal, könnyen rájönnek, hogy elsősorban nem az ő zsebükből, hanem a munkás­­osztály áldozatos munkájá­val előteremtett anyagi ja­vakból származó haszonból. Aki egy kicsit is behatóan foglalkozik ezekkel a kérdé­sekkel, könnyen rájön, az előbbiekből következtetve, hogy a megye, — s általában az egész ország boldogulásá­ra tett erőfeszítés lényeges terhe a munkásosztály vállán nyugszik, ma még viszony­lag kevés részt vállal abból a parasztság. S NEMCSAK az ipari, köz­lekedési stb. beruházásokkal kapcsolatban tapasztalható ez a helyzet, hanem a pa­rasztságot közvetlenül érin­tő számtalan kérdésben is. Példaként hadd említsük meg a parasztgyerekek iskolázta­tására, kollégiumi ellátásra fordított súlyos milliókat. A szolnoki iparitanuló intézet­ben például mintegy száz pa­rasztgyerek tanul. Ezek az I. évfolyamon 120 forint ösz­töndíjat kapnak az államtól. Ugyanakkor a teljes kollégi­umi ellátásért (étkezés, szál­lás) havonta mindössze 15 forintot, tandíjra meg 20 fo­rintot fizetnek. Munkaruhát ingyen kapnak. Lehet itt a parasztszülők áldozatvállalá­sáról beszélni? S ha legördülnek a szeke­rek a hídról, az 1848-as dicső szolnoki csata színhelyén emelt emlékmű mellett elha­ladva gondolnak-e arra a pa­rasztemberek, hogy világ­raszóló, fényes tetteket csak akkor hajtottunk végre, ami­kor népünk egységesen ki­állt, mikor mindenki megtet­te a magáét. Ma így van-e vajon? A munkásosztály megteszi a magáét. A Tisza­­menti Vegyiművek dolgozói például 103,6 százalékra tel­jesítették 1958-as tervüket, de hozzájuk hasonlóan kitet­tek magukért a többi üze­mek is. Az értelmiség is szép eredményeket tud fel­mutatni. A Heller-Forgó fé­le léghűtőberendezés például ipari nagydíjat kapott a Brüsszeli Világkiállításon. A VILÁGMÉRETBEN ki­bontakozó és napról-napra erősödő gazdasági verseny­ben tehát a munkásosztály és az értelmiség megállja a he­­lyét. Korántsem mondhatjuk el ezt a parasztságról. Nem mintha hiányozna belőle a munkaszeretet, a földhöz va­ló őszinte ragaszkodás. Nem, ezek a tulajdonságok nem hi­ányoznak, nagyon is jellem­zőek megyénk földművelő népére. Ma már azonban ez nem elég. Ahogy a legügye­sebb kezű szövőasszonyon is túltesznek a gépek, a régi módon termelő paraszton is túlhalad az élet. Nem vélet­len, hogy a fejlett kapitalis­ta államok még rosszabb ta­laj- és éghajlati viszonyok között is több terményt vesz­nek le egy holdról, mint mi. Ők már korábban felismer­ték, s gyakorlatban is alkal­mazták a nagyüzemi, — bár kapitalista, a kisparasztok­­nak semmi jót nem hozó — gazdálkodást. Ha lépést aka­runk velük tartani, s idővel elhagyni őket, nekünk is rö­vid időn belül rá kell tér­nünk az ország, s a paraszt­ság javát egyaránt szolgáló szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásra. Munkás és értelmiségi kö­rökben nagyon jól tudják ezt, s egyre türelmetlenebbül fi­gyelik a parasztság állásfog­lalását. De nemcsak figyelik, hanem a mezőgazdasági gé­pek százainak falura küldé­se mellett személyesen is segítik a szövetkezeti moz­galom térhódítását. Munká­jukért külön anyagi jutalom nem illeti őket, mégis önzet­lenül végzik feladatukat, mert tudják, hogy az egész társadalomra kiható, nemze­ti ügyet szolgálnak. S itt fel­vetődik a kérdés úgy is, akarja-e a parasztság, hogy országunk különb legyen a nyugatiaknál, idővel nagyobb jólét honoljon benne, mint bármely kapitalista állam­ban? A föld szeretete mellett fűti-e a szülőhaza tisztelete, a népköztársaságunk becsü­létéért vívott igaz harc tü­ze? Ha igen, akkor cselekvő­en is hozzájárul e célok va­­lóraváltásához. Gondol arra, hogy a parasztság súlyos anyagi megrázkódtatás nél­kül, a mostani állapot fenn­tartásával nem képes többet tenni az ország javáért. Már­pedig többre van szükség. S ezt a többletet a parasztság jólétének növelése mellett csak a nagyüzemi gazdálko­dás biztosítja. EZÉRT A TÖRTÉNELMI szükségszerűséget, a kollek­tivizálás mielőbbi befejezésé­nek hasznát látnia kell a földdel foglalkozóknak, s ér­telmükre hallgatva, szemé­lyes példamutatásukkal is támogatni az ilyen irányú erőfeszítést. Ezt várja tőlük a munkásosztály, az egész or­szág. (si) fillér 1959. február 8. vasárnap. HELYZETJELENTÉS MEZŐ IMRE néven új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult pénteken este Szászbereken Szászbereken az alsószász­­bereki részben hetek óta mondogatják az egyénileg dolgozó parasztok: jó lenne valakinek elkezdeni a közöst és akkor sokan mennének. Tizenegy egyéni gazda bát­ran meg is kezdte. Pénteken este Mező Imre néven meg­alakították az új mezőgaz­dasági termelőszövetkezetet. Bizonyára sokan keresik fel majd ezekben a napokban a tsz-t az alsószászbereki la­kosok közül a belépési nyi­latkozat aláírása végett. ---- „ 4^^^» ............. Pénteken és szombaton ülésezik a megyei tanács A hét végén, pénteken és szombaton kétnapos ülést tart a megyei tanács. Ez alkalom­mal a Végrehajtó Bizottság tagjainak eskütétele után a VB elnöke beszámol a Végre­hajtó Bizottság eddig végzett munkájáról. A beszámoló után Kuti György elvtárs VB- titkár tájékoztatja a tanács­ülést az 1958-as községfej­lesztési tervek végrehajtásá­ról és az idei feladatokról. A következő napirendben a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság munkájáról tanács­koznak; megvitatják és jóvá­­hagyják a NEB idei munka­tervét.­­­­ Végül az előterjesztések után a tanácstagok kérdései­re válaszolnak a VB vezetői, valamint a szakosztályveze­tők. A munkásosztály küldöttei Néhány nappal ezelőtt sok üzemi munkás, s korábban a mezőgazdaságban dolgozó elvtárs gyűlt össze a megyei tanács termében, hogy felajánlják segítségüket a falu szocialista átszervezéséhez. Azóta már az elvtársak elindultak a községekbe, hogy a helyszínen segítsék a szocialista mezőgazdaság kialakítását. Képünk a falura induló elvtársak egyik csoportját mutatja be. 44 444 34 4 4 4 A LOTTÓ tárgy nyereménysorsolás listája WHete**. leg-n h határo­zás­áu­l II • •Örményesen előkészítő bizottság alakult Kuncsorbán holnap tartja alakuló ülését az új szövetkezet Ma vasárnap van. A török­szentmiklósi járásban nincs kommunista, de még haladó ember se, aki odahaza tölte­né el napját. Kengyelen dön­tő ostromba kezdenek. Már csak 370 egyénileg dolgozó paraszt meggyőzéséről van szó. Nem sokkal kevesebb népnevelő járja ma a ken­gyeli tanyákat. A helyi, több mint 100 fős agitációs csoport mellé a szolnoki járműjavító munkásai, Törökszentmiklós­­ról a gépállomás, a járási ta­nács dolgozói küldtek mára erősítést. Pénteken ülést tartott a fejlesztési bizottság, s ugyanekkor tizenhét közép­paraszt 121 hold földdel csökkentette a maradiság egyre törpülő területét. A kengyeli elvtársak nyil­vántartásba vették falujuk kétlaki dolgozóit. Hetvenhá­­rom földdel rendelkező mun­kást a Martfűi Tisza Cipő­gyár, a szolnoki Pályafenn­tartás öntudatos proletárjai győznek meg arról, hogy nincs értelme tovább munka­idő után még a földön is fárasztani magát, s ezzel aka­dályozni a nagyüzemi ter­melést. Átalakulnak a község ter­melőszövetkezeti csoport­jai. A Haladás, a Vörös­hajnal termelőszövetkezet­hez csatlakozva kezdi meg a magasabb formájú me­zőgazdálkodást. Kuncsorbán vasárnaptól péntekig 159 hold földdel hu­szonnégy taggal gyarapodott a Vörös Október. Holnap ala­kuló gyűlést tart a Kossuth. Húsz gazda mintegy 180 hold területen építi fel új, erős bástyáját. A község más pontján is arról beszélnek a középparasztok, hogy csatla­koznak majd úttörőtársaik­hoz. Hol lesznek falunapok? Ma, megyénk tötb községé­nek lakói falunapok kereté­ben találkoznak az ország­­gyűlési képviselőkkel, me­gyei, járási vezetőkkel. Mesterszálláson Ragó An­tal országgyűlési képviselő tart falunapot délelőtt 10 óra­kor. Ugyanebben az időpont­ban Szelevényen Horváth Imre elvtárs, a megyebizott­ság titkára lesz a falunap előadója; Tiszasason Cyólai József, a járási pártbizottság munkatársa; Tiszában Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő; Tiszaszentimrén Molnár György elvtárs tart falunapot ma délelőtt 10 óra­kor. Tiszaternyőn a délután egy órakor kezdődő falunap elő­adója Fülemen Lajos elvtárs. Tiszaugon Tóth Mihály elv­ j társ délután 2 órakor tart falunapot. Jászteleken a 18 órakor kezdődő falunap előadója Náná­si László országgyűlési képviselő. 44444 34 ÉáAAAá <f mfwvmm f yyy? y f f ttttt v? mm VTT? f mym? Megmozdult A fegyverneki Vörös Csil­lag január 21-én harminchat új tagot vett fel, azóta újabb tizenhat kitöltött belépési nyilatkozat várja a közgyű­lés döntését. Nem várt dolog, hogy a szapárfalui részen új termelőszövetkezet alakítását vették tervbe az ott lakók. A mai napon nyolcvan elvtárs indult a fegyverneki határ­ba. Fegyvernek örményesen 10 tagú elő­készítő bizottság 60 holdra töltötte ki a belépési nyi­latkozatot. Holnapra hívták össze az alakuló gyűlést A szervezés­ben fáradhatatlan Bojtok Im­re és Márton József, pár nap­pal ezelőtt még kispancellás gazdálkodóké Kétpóra megérkeztek a Vegyiművek dolgozói Nem telik el egyetlen óra­­hossza, hogy ne történjen va­lami a járásiban. Kétpóra a Vegyiművek dolgozói érkez­tek. Csütörtökön a járás termelőszövetkezeteinek és termelőszövetkezeti csoport­jainak elnökei hangolják ös­­­sze a termelőszövetkezeti tag­ság teljes harcba vetését. Holnaptól kezdve felülvizs­gálják a járás alapszabály­­ellenesen működő szakcso­portjainak helyzetét. Török­­szentmiklós város* munkás^ osztálya — a BARNEVÁL, a Mezőgazdasági Gépgyár, stb. — dolgozói a kétlakiakat szép szóval győzik meg. Törökszentmiklóson a ter­melőszövetkezetek tagjain kí­vül a BARNEVÁL, a Mező­gépgyár, a Mezőgazdasági Technikum,, a gépállomás ak­tívái és a szolnoki munkások látogatják a parasztokat. Az összevont hadművelet cél­pontja Szakállas-puszta, ahol a Kossuth Termelőszövetke­zet terjeszkedik. A péntek esti összevont pártaktíván, ahová egyéni gazdákat is meghívtak, be­mutatkoztak az átszerve­zésre ide küldött megyei pártaktivisták. Bekapcsolódtak az agitá­­cióba a helybeli Bercsényi Gimnázium hiszistái Hang­szórón ismertetik a szövetke­zeti gazdaságok eredményeit, a kirakatokba maguk készí­tette dekorációikat helyeznek el. A front egyr­e szélesedik. Nincs megállás a mezőgaz­daság teljes kollektivizálá­­­­sáig. BL. Kunhegyesen az egyéni gazdák népes csoportja várta a munkásosztály küldötteit Pénteken délelőtt érkeztek Kunhegyesre a munkásosz­tály küldöttei, hogy segítsék a helyi vezetőket, agitátoro­kat. Az egyéni gazdáknak megkönnyítsék az áttérést a nagyüzemi gazdálkodásra. — Piaci nap volt éppen. Mire a küldöttek megérkeztek, a községi tanács nagytermé­ben az egyéni gazdák népes csoportja várta őket. Nagy Tibor elvtárs, a kül­döttek vezetője a jelenlévő egyéni gazdáknak elmondot­ta, milyen szándékkal ér­keztek a községbe. Hang­súlyozta, hogy a ma még egyénileg dolgozó paraszto­kat barátaiknak tartják. S éppen ezért baráthoz illően akarják segíteni áttérésüket. Az egyéni gazdák érdeklő­déssel hallgatták Nagy Tibor elvtárs rövid, néhány perces bemutatkozó beszámolóját. Közülük sokan kérdéseket tettek fel, s erre ott nyom­ban választ is kaptak.

Next