Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-22 / 45. szám
1959. február 22. Amikor a mezőhéki állami gazdaság megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét országszerte megismerték Oláh János igazgató nevét. Ahogyan Dögei elvtárs, földművelésügyi miniszter ünnepi beszédében mondotta : okos, határozott irányítása döntő mértékben segítette a kitüntető cím elnyerését. Vezetésével a jóhírű mezőgazdasági nagyüzem tovább öregbítette jóhírnevét. Az elmúlt gazdasági év még az előző esztendő sikereit is fölülmúlta: öt és félmillió forint tiszta nyereséget értek el, tervszerű, jó munkával. Csatlakoztak a bánhalmi állami gazdaság azon felhívásához, amely az újonnan alakult közös gazdaságok megerősítésére irányul. S mióta megindult a nemes küzdelem, Oláh elvtárs éjt-nappalá téve fáradozik, hogy segítse a párt és a kormány határozatainak gyakorlati végrehajtását. Munkájukat szerte a környéken a kivívott győzelmek és sikerek jellemzik. A megyében elsőnek Mezőhéken végezték el a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A legutóbbi napokban a szomszédos Tiszaföldváron mondották ki a szövetkezeti átalakulást. A gyorsütemű fejlődés következtében az eddiginél is nagyobb feladatok hárulnak ránk — mondotta Oláh János elvtárs. Szilárd elhatározásunk, hogy önzetlenül, anyagi és erkölcsi javainkkal segítsük az új termelőszövetkezeteket. Néhány konkrét példát említek: a mezőhéki Augusztus 20. termelőszövetkezetnek — amely 3400 holdra növekedett — jól képzett szakembert adtunk, Tóta Mihály elvtárs személyében. Ő hosszú időt tölt majd a közös gazdaságban, segít az üzemszervezésben, termelési tervek elkészítésében, hogy már az első esztendő meghozza a kívánt eredményt. Felmértük vetőmagkészleteinket, gépparkunkat is, hogy az ilyen irányú igényeket is teljesíthessük. Ezúton is tudomására hozom az új szövetkezeteknek, hogy F. 1-es kukoricavetőmagot szin- Oláh János * elvtárs te korlátlan mennyiségben tudunk biztosítani. Az Augusztus 20. Tsz-nek 320 mázsa tavaszi árpa s mintegy 300 mázsa zabvetőmagot is juttatunk. Úgy vélem, hogy a gépállomások nem mindenütt tudják a megnövekedett igényeket kielégíteni. Ezért két nagyteljesítményű erőgépet adunk a szövetkezetnek meghatározatlan időre. Sokat lehetne beszélni arról, hogy Oláh elvtárs és brigádja milyen sok ötlettel és lelkesedéssel végzi munkáját. Több egyéni gazdát vendégül hívott az állami gazdaságba, ahol bemutatta a nagyüzemi gazdálkodás fejlett eredményeit. Végső céljuk az, hogy a falvak társadalmának összefogásával február végére befejezzék a szolnoki járás mezőgazdaság szocialista átszervezését. E. S. Jlnek attí íia fiamtél... — S vajon mit ír? Azt, hogy az édesapja se kínlódjon egyedül néhány hold földjén, hanem lépjen a közösbe. S lett is eredménye. Másnap Kelemen Balázs kuncsorbai egyéni gazda s belépett a Kossuth Tsz-be. A tsz-tagság nem érinti a nyugdíj folyósítását A termelőszövetkezetek taglétszámának emelkedése azt bizonyítja, hogy egyre többen ismerik fel a mezőgazdaság szocialista átalakításának jelentőségét. A közös gazdaságokban nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebbeknek is helye van. Szükség van gazdag élettapasztalatukra, szaktudásukra. Sok nyugdíjas szívesen belépne a tsz-be, de nem tudja, hogy ez mennyiben érintenél nyugdíjának folyósítását. Nap, mint nap fordulnak azSZTK Alközponthoz és a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségéhez ilyen irányú felvilágosításért, ezért az érdekelteknek a lapon keresztül is válaszolunk. 1 Az 500 forintos kerestthatár a nyugdíj folyósítása szempontjából csak az ipari, vállalati stb. munkakörökre vonatkozik. 1 A termelőszövetkezeti tagság ideje alatt — függetlenül attól, hogy a nyugdíjas hány munkaegységet teljesít — a nyugdíj teljes összegben kifizetésre kerül. Ez a rendelkezés azonban a tsz nyugdíjasokra nem vonatkozik, ők a meghatározott munkaegyégnél többet nem teljesíthetnek. * Az olyan nyugdíjasok tehát, akik még tudnak munkát vállalni, nyugodtan beléphetnek tagként a termelői szövetkezetekbe, megkapják továbbra is a nyugdíjukat, s a munkaegység járandóságot« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tsz elnök a Jászság legjobb gazdája Konkoly Béla hold földterülettel. A jászboldogházi egyéni gazdák megértették az idők hívó szavát. A vasárnapi falugyűlés után, melyet Csótó István elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese tartott meg, összegyűltek és döntöttek. A nagyüzemi gazdálkodás alapján művelik meg ezután földjüket. Az alakuló gyűlésükön Konkoly Bélát — tekintélyes középparasztot — választották meg elnöküknek. Azt a Konkoly Bélát, akit a jászboldogházai, de a környék községeinek egyénileg dolgozó parasztjai és termelőszövetkezetei is úgy ismernek, mint kiváló állattenyésztő. Az alakuló gyűlésen úgy döntöttek, hogy termelőszövetkezetüket napokon belül 1000 holdassá fejlesztik. Minden becsületes dolgozó parasztnak a termelőszövetkezetben van a helye — így fejezte be Konkoly Béla új tsz elnök az alakuló közgyűlést. Szabó Ernő Nagy esemény színhelye volt Jászboldogháza február 17-én. Új hármas tipusú termelőszövetkezet alakult tizenöt taggal, közel 100 hát, JOBB KÉSŐN, mint soha... a termelőszövetkezeti gazdálkodást választani, még a jászsági egyéni gazdáknak is. A képen látható két gazda kijelentette: Bár évekkel ezelőtt léptünk volna valamelyik termelőszövetkezetbe, most bizonyára könnyebb lenne. Mindketten a jászkistéri Rákóczi Termelőszövetkezetbe léptek: Lukács András 10, Pásztor István 6 holddal. LUKÁCS ANDRÁS PÁSZTOR ISTVÁN 5 flz új termelőszövetkezetek megszilárdítása a törökszentmiklósi járásban Derűvel kezdődött a megbeszélés. Nagy Illés, a tiszapüspöki Győzelem elnöke azzal köszöntött be Kuczera elvtárshoz, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjéhez: — Na, megint találkoztunk. Ami annyit jelent, hogy Nagy Illés már volt termelőszövetkezeti elnök az ellenforradalom idejéig, s most a mezőgazdaság nagy átalakulása napjaiban újból azzá választották a termelőszövetkezetet alakító tiszapüspöki parasztok. Van ilyen ember több is a járásban. Új termelőszövekezeti elnök mindenesetre szép számmal akad. Őket hívta össze megbeszélésre a járási tanács. Nyolcan ülték körül a járási tanács elnökének fogadó asztalát: Búzás Sándor, a kengyeli cseberéri Petőfi Tsz, Bojtok Imre, az örményes Táncsics Tsz, Szathmári Lajos, a kétpói Deák-dülői Hajnal Tsz, Szabados Mihály, a fegyverneki Úttörő Tsz, Nagy Illés, a tiszapüspöki Győzelem termelőszövetkezet elnökei. Szathmári Lajos magával hozta Deák Antalt is. Járatlan még a vezetésben, úgy van vele, jobb, ha többen csinálják. Mert valóban annyi minden hozzátartozik egy új termelőszövetkezet elindításához. Első az agronómus, a könyvelő beállítása, brigád és munkacsapatvezetők kinevezése, a termelőszövetkezeti tagok beállítása aszerint, ki hol érzi jól magát: az állattenyésztésben, avagy a növénytermelésben. Az ellenőrző bizottság, a társadalmi bíróság választása is e napok feladata. Kezdődik a trágya összegyűjtése, a műtrágya rendelés, a gépállomási szerződéskötések. Aki csak tud segít. Az állam már megtette a magáét, a 3004-essel a legmesszebbmenőkig segítette az új termelőszövetkezeteket. A járási tanács mezőgazdasági osztálya a tervek elkészítéséhez küld szakembereket. A gépállomásiak háromhetenként felkeresik a most alakult közös gazdaságokat. Természetesen nem megy minden úgy, mint a karikacsapás. Az új tsz-ek nagyobb segítséget várnak a hosszabb ideje működő termelőszövetkezetetektől, amelyek lekicsinylik őket. Sok helyen nem tudnak mit kezdeni a kivénhedt állatokkal, főképp a lovakkal. A fegyverneki Úttörőben a gyümölcstermesztés képezi a fő foglalkozást. A tiszapüspökiek az őszön kezdték a közös gazdálkodást, de már most közösen termelik a takarmányt a gazdasági év végére behozandó állatok számára. Nyolc új termelőszövetkezet küldte el elnökeit a megbeszélésre. A szervezésen, az alakuláson túl vannak a megszilárdítás, a közös gazdálkodás elindítása vár e napokban rájuk. BL. A tószegi utcákon A tószegi utcákon mindenfelé embercsoportok állnak, beszélgetnek. A téma mindenütt , ugyanaz: ki melyik,,tszbe lépett, ki melyik közös gazdaságot tartja jobbnak. Én is megállok az egyik beszélgető csoportnál. Roppant nagy vitában vannak. Virág János és Piros István váltig erősítik, hogy a Dózsa Tsz a legjobb, mert ott jól begyakorolt vezetők szakszerű irányítása mellett jó eredményt tudnak elérni. Olyan kukoricát termeltek tavaly, hogy a határban nem lehetett párját találni. Ebből sok jószágot meg tudnak hizlalni és értékesíteni. Szolnokon elárusító standjuk van, s a Dózsa a legrégibb közös gazdaság. De ezt már Stohl András és Bokor Mihály nem hagyják annyiban. Ők meg azt bizonygatják — mivel az Alkotmány Tsz tagjai —, hogy az Alkotmányt nem lehet lepipálni. Szőlőjük, jó kertészetük van, amely ugyan munkaigényes, de jól jövedelmező is. Bokor Mihály még azzal is megtoldja, hogy ők már olyan tehénállományt állítanak be, amelynek csodájáraÜrtottak. Gajdos Gábor viszont, a újonnan alakuló termelőszövetkezetet képviseli. S nem enged sem a dózsásoknak sem az alkotmányosoknak. — Bennünket sem a gólya költött — mondja tréfásan— s megmutatjuk, hogy a létesítendő 40 holdas halastóból mekkora potykák lesznek. — A karjával mutatja, hogy milyen nagy halakra gondol. — Megnézhetik majd azt is hogy milyen juhállományt állítanak be. Libát, kacsát is nevelnek. Ezek az emberek tegnap ► még egyéni gazdák voltak . Ma már arról vitáznak, hogyan építsék a nagyüzemi gazdálkodást. Beszélgetésükből kialakul Tószeg nagyiüzemi gazdálkodásának távlati terve. Öröm hallgatni az ilyen vitát, s közben az | gondolni, hogy ezek az emberek nemcsak terveznek, de meg is valósítják, amit elgondolnak, s közös erővel építik a jobb jövőt. Kass Imre IS. j • rzsi nénit nem ismer• tem, soha nem lát*rám... Pénteken késő este a • tanácsháza nyüzsgött az em• berektől. Ő otthon volt, ta. ♦ tán éppen a vacsorát főzte. . • Ide ritkán jár. Mi a község vezetőivel beszélgettünk, s róla ott, akkor szó se esett. ( Dehát kinek is jutna eszébe (ebben az embereket, falut, határt formáló nagy munkáiban ez a berlinerkendős, kicsi öregasszony? Ott él a falu szélén az egyik házban nagy• bajuszú emberével, meg le•gény fiával. Elmegy a kútra, • a boltba, s amikor mondjuk • a tanácselnök elvtárs talál• kozik vele, akkor az idősebbeknek kijáró tisztelettel köszönti, s legfeljebb ennyit kérdez tőle: • — Hogy van Erzsi néném •— ennyit és ennél többet • nemigen. Mit is beszélhetnek ezzel a nénikével? Hozakodjék elő azzal, hogy itt most 1 történelmet írnak mindenféle frázis és nagy szavak nélkül,hogy népnevelők járják az egyéni gazdákat, s a tegnapi egyéni gazdái ma már tszkszervezők. Beszélgetnek és viszik a községet előre a kollektivizálás teljes befejezése felé. Ugyan! Ezek a dolgok nem nagyon izgatják az efféle idősebb asszonyt. Tiszaroff (ma ilyen, holnap amolyan,holnapután meg másmilyen, • Meleg szoba, meleg gúnya, • Este vagy napközben egy kisszomszédolás. Ez már érdekesebb ... ( Mondom, a nevét fel sem hoztuk. A mozgalmas napokéról beszélgettünk, a nagy változásról és a hatalmas előreiramodásról. Mert annyi •minden történt itt Tiszarof*find'nem nints hrtmi nyt. nem hogy leírni, de elmondana is körülményes lenne * Először is ott van az a szombat esti tanácsülés. Filmsza ’lagra kívánkozna mindez mozzanata. Amikor Zsiros ’ József elvtárs, a tanács VB elnöke elmondta a magáét nyomban felállt D. Szabó István, aki eddig csak a legritkább esetben hallatta hangját. És lám, most mit mondott? — Elvtársak, a tanácsválasztáskor is az volt a jelszó. szervezzük át a mezőgazdatágot. Mi egyénileg dolgozó paraszt tanácstagok járuljunk hozzá. Egy belépési nyilatkozatot kérek elnök elvtárs! — jelentette ki és a ’ szót követte a tett. Aztán ’ felállt a másik: ; — Tanácstag elvtársak, Tiszasülyön jártam. Az már : szövetkezeti község. A házak, s az utcák lobogó díszbe öltöz■tek, mi se maradjunk el. Minél hamarabb tűzzük ki a pi■ros zászlókat. [ Aztán pár nappal később megalakult az Aranykalász rész és jönnek a belépők. Hát ilyen dolgok közepette ho’gyan is kerülhetett szóba Erzsi néni neve? Nem is róla akartam írni, csak véletlenül ismertem meg. Egy régi jó barátomat kerestem, amikor a tanácsházáról elindulva bekopogtattam hozzájuk és ő csendes adjon istennel fogadott. Meg nyomban hellyel kínált és hogy vagy hogy se, azon nyomban belecsöppentünk a falu friss, lüktető eseményeinek taglalásába. Erzsi néni mosolygott és sorolta: — Jaj, Jankuné, egész éjjel nem aludtunk, mondta mai délután Ferenczi András a szomszédom. Megkérdeztem tőle, és miért nem aludtak? , Hát a belépés miatt. Aláírtűk, de nem tudjuk hogy lesz, mint lesz. Megkérdeztem Erzsi nénit, ■ hogy ő mit válaszolt erre. — Mit válaszoltam? Azt ■ mondtam nekik: mi 50-ben ■ beiratkoztunk a csoportba és kihez mentünk azóta kenyérért? Kitől kértünk ezt, vagy ■ azt? Dolgozni kell, s aki dol■gozik, az ne féljen. Aki sza■porítja a munkát, az megtalálja számítását. Őszintén szólva nagyon elcsodálkoztam azon, amit Er■zsi néni még ezután mon■dott. Hát ki hinné róla, hogy , ő ennyire ért a politikához. . Mert halljuk csak. — És tudja fiatalember, én mindig szoktam ám a szövetkezetről beszélni. Ha a kútra megyek, akkor is, ha a botba megyek, akkor is. Azt már nem hagyom, hogy a közösre rosszat mondjanak nem én. Mert nézze, most ha azt vesszük alapul, nemcsak mindig a magunkét kell nézni, hanem az egész ország dolgát, ügyét. És én a magam eszétől azt tartom, a szövetkezet az egész ország ügye, meg dolga. És Erzsi néni belekezdett egy másik történetbe. • Az este is jövök a kútról, hozom a vizet. Hallom, hogy az egyik szomszéd, a Zsiga nagyon ócsárolja ezt a mostani dolgokat. Nem állhattam szó nélkül. Azt mondom neki: Hallod-e Zsiga, ne kísértsd az istent, ne merd a szádra venni, hogy ez a mostani világ nem jó. Negyvenöt óta ettél-e görbét? Még a színét se láttad. Na a Zsiga erre meg is csendesedett. Lehajtotta a fejét és azt mondta: „Jól van Erzsi néném, csak olyan furcsa még nekem ez a szövetkezés”. Megszokod Zsiga öcsém. Ne félj, esztendő múlva már a kutyának se mutatsz utat. És elsoroltam neki, hogy nemcsak mi, hanem a testvéreim Kisújszálláson valamennyien csoportban vannak. És amikor elmegyek hozzájuk, mindig azt mondják: néném, nem cserélnénk soha senkivel. frizsi néni somolyog kedvesen. Mondja, mondja egyszerű kedves szavakkal a történeteket. S amikor megkérdezem tőle: hát miért nem megy agitálni, akkor elneveti magát és így válaszol: i — öregasszony létemre? ! Meg én már nem értek annyira a politikához. Nemi tudom, hogy kell elmondani, j — szerénykedik megható egyszerűséggel. Kedves kicsit Erzsi néni. Méghogy nem ért a politikához. Erzsi néni ott él a kis faluvégi utca egyik házában.* A szoba, a konyha, és az udvar a birodalma. De övé azt utca is. Csendesen, észrevétlenül, de szívből jövő szavakkal magabiztosan formálja a közvéleményt. S ezért is nagyon erős a mi pártunk, a mi rendszerünk, mert sok 1 százezer Erzsi nénink van. • SZEKULITY PÉTER: a MEcsetesneK A kuncsorbai „híres" ember Ki erről, ki arról szerez hírnevet magának. Akik elsőnek léptek be a faluba a termelőszövetkezetekbe, feljegyzi nevüket a krónika, sokáig tisztelettel emlékeznek majd rájuk. Van aztán egy másik híresség is. Történetesen lenni kell valakinek, aki nem első, hanem utolsó belépő. Kuncsorbán Pásztor Ferenc 15 holdas gazda jutott ebbe a helyzetbe. Egyszercsak azon v ette észre magát: ő az utolsó a faluban. Jómaga ugyanerről sem tudott, hiszen annyira elzárkózott minden elől. A járásban viszont szétfutott a híre. Reggelenként gy jelent: a kuncsorbai községi tanács: — Egy szem egyénink van nég, Pásztor Ferenc, az ötös fülőben. No, az az igazság, hogy két lapig jelentett így a tanács. Pásztor Ferenc 1959. február 8-án kitöltötte a belépési nyilatkozatot.