Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-28 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUErEKJL SZOLNOK megyeiWéftuui A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XTI. évfolyam, 74. szám. Ara 50 fillér 1961. március 28. kedd. 4200 vagon nemesített vetőburgonyát kapnak a termelőszövetkezetek A Szolnok megyei tsz-ek késlekednek a megrendeléssel A termelőszövetkezetek az ősszel 1500 vagonnyi fémzá­rolt, minőségi vetőburgonyát kaptak központi készletekből, s most a következő hetekben újabb 2700 vagon vetőgumót szállítanak ki részükre. Mint a Földművelésügyi Miniszté­rium Növénytermesztési Igaz­gatóságán közölték, különö­sen azokon a területeken van nagy jelentősége a vetőbur­gonya-akciónak, ahol a múlt évben az aszály miatt nem sikerült a burgonyatermés, továbbá ahol a helyi burgo­nyafajták termőképessége le­romlott. A kiosztásra kerülő vető­burgonyának körülbelül 65 százaléka a kitűnő arany­alma fajtához tartozik. Számottevő mennyiséget ad­nak a nagyhozamú ella-típus­­ból, kisebb mennyiséget pe­dig a rózsa fajtákból. A ter­melőszövetkezetek a járási és a megyei mezőgazdasági osz­tályok, továbbá a MEZŐMAG Vállalat és a MESZÖV-kiren­­deltségek közvetítésével készpénzért vagy étkezési fajtáért cserébe kaphatják a vetőburgonyát. A cserénél 100 kiló vető­burgonyáért 140 kiló étke­zési, szokványminőségű burgonyát kell átadniuk a helyi földművesszövetkeze­teknek. A csere elsősorban azért elő­nyös, mivel a jobb minőségű, fajta azonos burgonyatermés­ért magasabb felvásárlási árat kaphatnak, amellett a tapasztalatok szerint 25—30 százalékkal nagyobb termést takaríthatnak be, mint a he­lyi fajtákból. A burgonya­ellátás bizton­ságosabbá tétele végett az idén tovább növelik a szer­ződéses burgonyatermesz­tésbe vont területeket. Tavaly országosan 60 000 hold termését adták át szerződéses alapon az állami felvásárló szerveknek, az idén 83 000 holdra kötöttek burgonyater­mesztési szerződést a terme­lők. A korai tavaszodás miatt rendkívül fontos, hogy a bur­gonyatermesztő közös gazda­ságok mielőbb rendeljék meg a szükséges vetőburgonyát, nehogy a késedelmes rende­lés és a szállítás miatt meg­késsenek az ültetéssel. Leg­nagyobb elmaradás mutatko­zik e tekintetben Szolnok, Heves és Csongrád megyé­ben. (MTI) Egy újítás 1,2 millió forint megtakarítás A kén­savgyártásnál hasz­nálatos vanádium kontakt massza szemcsés anyaga idő­vel elporlódik. A vegyiművek két ve­gyészmérnöke, Géczi Lász­ló és Szalai László már hos­­­szabb ideje kísérleteket vég­zett az elporlódott massza hatásfokának visszaállítására. Laboratóriumi próbálkozá­saikat siker koronázta és ki­dolgozták a massza újra­­szemcsézésének tecnológiáját. Az elhasználódott masszát mágneses szeparálás után megtisztítják a vastól, majd őrüik és az őrölt anyagot kü­lönböző vegyszeres kezelés után újra szemcsézik. Ma­gyarországon először sike­rült kidolgozni a massza ha­tásfokának visszaállítását és ez a Tiszamenti Vegyimű­veknek évenként régi áron számolva 1,2 millió forint megtakarítást jelent. Felfelé ível az Ifjúság a szocialismusért mozgalom KISZ alapszervezeteinkben, a városi, járási KISZ bi­zottságokon és „megyei szinten” is gyűlnek, napról-napra sokasodnak az Ifjúság a szocializmusért mozgalom je­lentkezési lapjai. S bár még nem fejeződött be a szerve­ző munka, még nem sikerült minden arra érdemes fia­talt — elsősorban a kiszen kívüliek közül — beszervezni, a már benevezett kiszisták és KISZ-en kívüliek hozzá­fogtak a munkához, szerte a megyében. jászsági sikerek Kezdjük a jászberényiek­kel. Legjelentősebbnek — egyelőre — a Fémnyomó és Lemezárugyár fiataljainak tevékenysége mondható. A fémnyomós fiatalok három expressz kútfúró berendezés elkészítését, vállalták, amit április 30-ig bizonyára telje­sítenek is. A felszabadulási kulturális seregszemle eseményei Jász­berényben is megkezdődtek. Tizenhét kultúrcsoport, mint­egy 400 fiatalja a Fémnyomó Klubban mutatkozott be. A többi Csoport a Déryné Mű­velődési Házban szerepel áp­rilis 23-án. Sikerrel zárultak a szellemi öttusák. A KISZ és párt­politikai oktatásban résztvevő fiatalok minimális lemorzsolódással, jól tanul­nak. S mi újság a jászberényi járásban? Szombaton rendez­ték meg a járási felszabadu­lási kulturális seregszemlét Jászárokszálláson. Hét kul­túrcsoport 300 fiatalja adott színvonalas műsort. Különö­sen a jászárokszállási Tán­csics és a jászfényszarui Sza­badság Tsz fiataljai arattak nagy sikert. A járás többi kultúrcsoportja e hét szom­batján lép közönség elé Já­­noshidán, s reméljük a jász­árokszállásiakéhoz hasonló sikerük lesz. Négyszáz fiatal kapcsoló­dott be a községfejlesztési munkába. Eddig 5000 fát ül­tettek el. Jászfényszarun a „Dankó Pista” nevű alap­szervezet végzett jelentős ér­tékű parkosítási, Jásztelken pedig a Tolbuchin Tsz fia­talsága községfejlesztési mun­kát. Említésre méltó a pusz­tamonostori és a jászjákó­­t­almi Béke Tsz fiataljainak faültetési munkája is. A résztvevő 600 fiatal számára előreláthatóan jó eredmén­­nyel zárul a párt és KISZ politikai oktatás. A szakmai oktatásban résztvevő 60 gép­állomási fiatal is sokat ta­nult. A sportoló fiatalok nem­csak a testedzésbe, hanem például Jásztelken, Jászfelső­­szentgyörgyön a sportpályák rendbehozatalába is bekap­csolódtak. Az is hasznos, hogy a tsz-ekben induló há­zibajnokságokban a labda­rúgás mellett a röplabda, kézilabda, asztalitenisz, s az atlétika is helyet kap. A járási KISZ bizottság felhívása nyomán az Ifjúság a szocializmusért mozgalom tagszámának további növelé­se érdekében — elsősorban a tanyán lakó fiatalok kö­zött — a már benevezett KISZ fiatalok zöme is be­kapcsolódik a szervező, agi­táló munkába. Egyik legfon­tosabb agitációs érvük az le­het, hogy ezidáig több mint 170 úttörő is jelentkezett az ISZM-be, zömmel Jászjákó­­halmáról, Jánoshidáról és Jászfelsőszentgyörgyről. Martfű ismét példát mutat A martfűi Tisza Cipőgyár­ban eddig 800-an írták alá a jelentkezési lapot. A lakatos­műhely fiataljai a kisgépesí­­tés megvalósítását tűzték cé­lul az üzemben, természete­sen megfelelő szakmai segít­ség és irányítás mellett. A műhely kb. 40 KISZ fiatalja eddig mintegy 200 órát dol­gozott társadalmi munkában. A cipőgyári fiatalok a gyár környékének parkosításában vesznek részt. Olyan lelkes társadalmi munkásokat is találunk köztük, mint Benik Eszter, aki Tiszaföldvárról kerékpárral jött be a gyárba társadalmi munkát végezni. A cipőgyárból eddig mintegy 200 fiatal végzett parkosítást. Százhúszan járnak a KISZ politikai körök előadásaira, jelentős a szak­munkásképzésben résztvevők száma is. A most induló Szakma ifjú mestere tanfo­lyamoknál kb 150 fiatal résztvevőre számítanak. Az ISZM „kultúra” pont­jának teljesítését igen meg­könnyíti az üzem fiataljai számára a helyi kultúrotthon. Az itt működő szakkörök tag­jai sorában is megtalálhatjuk őket. Több kormány­küldöttség megérke­zett a varsói szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésére Moszkva (TASZSZ).­­ Mint a TASZSZ Iroda jelen­ti, a Román Népköztársaság és az Albán Népköztársaság küldöttsége vasárnap meg­érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen a varsói szerző­dés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének ülé­sén. Ugyancsak megérkezett Moszkvába a Mongol Nép­­köztársaság és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége is,­­ amely megfigyelőként vesz részt az ülésen. (MTI). zi jászberényi szemle tanulságai A­ VASÁRNAP SPORTJA * Négytagú bűnszövetkezetet tettek ártalmatlanná Petőházi Gábor miniszter­helyett­es: A Szolnok megyei állami gazdaságok munkája példaadó az országban 30 millió forint abszolút nyereség — Tiszaszentimre, Bánhalma, Mezőhék hírneve — Megyei „zárszámadó ünnepség“ Szolnokon Vasárnap délután tartották a Szolnok megyei állami gaz­daságok múlt évi munkájá­nak értékelő számadását. A Ságvári Endre Művelődési Házban rendezett ünnepsé­gen megjelent Sándor Kál­mán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Petőházi Gábor, a földművelésügyi miniszter helyettese, Horváth Imre, a megyei pártbizottság titkára, Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság mező­­gazdasági osztály vezetője, Kökény István, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. Az ünnepi gyűlés hallgató­ságának Bozsik Tibor, a Szol­nok megyei Állami Gazdasá­gok Igazgatóságának vezető­je a megye tizenhat állami gazdaságának 1960. évi gaz­dálkodásáról adott számot. Bozsik elvtárs emlékeztetett arra, hogy a múlt esztendő­ben 30 millió forint abszolút nyereséget tettek le a népgaz­daság asztalára Szolnok me­gye gazdaságai, 1961-ben pe­dig 64 millió forint ered­ményjavulást terveztek. Jól­lehet, a tavalyi év időjárása kedvezőtlenül hatott a mező­­gazdaságra, három állami gazdaság mégis olyan ered­ményt tudott felmutatni, hogy az ország felfigyelt rájuk. A Bánhalmi Állami Gazdaság a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának tu­lajdonosa, Tiszaszentimre is­mét élüzem, a héki gazdaság igazgatójának, Oláh János elvtársnak Kossuth-díjában szintén benne van a gazdaság kollektívájának jó munkája. A gazdálkodás ténybeli és számbeli elemző felsorolása után arról szólt Bozsik Ti­bor, hogy az eredmények mögött emberek vannak. S az a baj, hogy a gazdaság­vezetők bár becsülettel küz­denek a tervek teljesítéséért az emberekkel már kevesebbet törődnek Kevés időt szentelnek a mun­kások egyéni gondjai, nehéz­ségei rendezésére. Ez a me­gyei igazgatóságra is vonat­kozik. A növénytermesztésből szép adatokat idézett Bozsik elvtárs. Kenyérgabonából — amely a megye fontos ter­­melvénye — 1960-ban 15,3 — ugyancsak 10 mázsa­ kuko­ricát termelt. Vele szemben Tiszaszentimre 2 mázsa dí­ján a négyszeresét. Mindez azt mutatja: a gazdálkodás­sal is volt baj, nem csupán az időjárással. A Szolnok megyei állami gazdaságok egyik fő feladata a hibrid kukorica vetőmag elő­mázsát termeltek holdanként megyei szinten. A termelés azonban nem volt egyenle­tes. Tiszafüred-Kócson csak 11 mázsás búzatermést taka­rítottak be, míg Héken 19, Bánhalmán majd 15 mázsát. Míg a Csorbai Állami Gaz­daság 129 forintért termelte a kenyérgabona mázsáját, Tiszafüred-Kócson 241 forint egy mázsa búza önköltsége. A kukoricatermés megyei átlaga 20 mázsán felüli. A Kunszentmártoni Állami Gaz­daság az aszályra hivatkozva mentegeti magát 10 mázsás termése miatt. Ám a Csorbai Állami Gazdaságban hasonló adottsággal öntözés nélkül 22 mázsa májusi morzsák­at termeltek holdanként. A Ti­­szasülyi Állami Gazdaság — holott öntözési lehetősége van állítása. A kunszentmártoni­ak és a tiszasülyiek erre sem fordítottak gondot. Holdan­ként­ 3—4 mázsájuk a lehe­tő legcsekélyebbnek számít. Különösen, ha a Jászsági Ál­lami Gazdaság 20 mázsás hibridkukorica termésével vetjük össze. Cukorrépater­mesztésben ugyancsak a ti­­szaszentimrei, a héki, a sur­­jáni és tiszafüred-kócsi gaz­daságok a legjobbak. S ugyanígy a kunszentmártoni, a tiszasülyi a legeredmény­telenebb. A gyűlés résztvevői arról hallottak, hogy kik az állami gazdaságok legjobbjai, a mun­ka hősei, s milyen nagysze­rűen dolgoztak 1960-ban. A Középtiszai Állami Gazdaság tiszaszentimrei kerületében Péter Juliska és kukoricater­mesztő ifjúsági munkacsapa­ta első helyre került az or­szágos versenyben, ötven holdon 52,5 mázsa kukoricát termelt átlagban. Ugyanitt Bohács Etelka, Badar­ Mária és Kerék Eszter hírneves ku­koricatermesztők. A Jászsági Állami Gazdaságban Vere­­bélyi Irma munkacsapata hol­danként 33 mázsa hibridku­koricát, 206 mázsa cukorré­pát termesztett. Palotáson Kiszely András, Pusztabánné­­(Folytatás a 3. oldalam) iiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiimtimimiiiiiiimmiii Gromiko Washingtonban Washington (TASZSZ). Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere New Yorkból Washingtonba érke­zett, ahol hétfőn találkozik Kennedy amerikai elnökkel. Gromiko szovjet külügy­miniszter egyébként vasárnap beszélgetést folytatott Krisna Menen hadügyminiszterrel, az ENSZ közgyűlés 15. ülés­szakán résztvevő indiai kül­­döttség vezetőjével (MTI) Egy lépéssel újra közelebb az ember az űrrepüléshez N­e­w Y­o­r­k (TASZSZ). Az AP jelentése beszámol róla, hogy az amerikai űrku­tatási program irányítói úgy értékelik az új szovjet szput­­nyik­ űrhajó sikeres felbocsá­tását és visszahozatalát az előre kijelölt helyre, mint új fontos lépést az ember űrre­pülése felé vezető úton. Sil­­verstein, ismert amerikai szakember kijelentette: „tel­jesen világos, hogy a most felbocsátott szovjet szput­­nyik-űrhajó egy azok közül, amelyeknek feladata, hogy mielőbb megvalósuljon az ember biztonságos űrrepülé­se”. Tokió A Mainichi című japán lap rámutat, hogy az űrhajók Földre való biztonságos vis­­­szatérítésének legfontosabb problémáit már megoldot­ták. A Tokió Simbun azt emeli ki, hogy milyen rövid idő kellett a szovjet tudó­soknak ahhoz, hogy a, 4. szputnyik-űrhajó után felbo­­csássák a következőket is. Párizs „Ez már az ötödik eset — írja az Humanité Dimanache —, hogy hozzávetőleg öt ton­na súlyú űrhajót lőnek fel a Földtől többszáz kilométer magasságra, és az harmad­szor érkezik vissza az előre kiseböb­ helyre élőlénnyel fe­délzetén”. Bonn A Szovjetunió újabb űr­hajó sikere ezúttal is az ér­deklődés és a figyelem kö­zéppontjába került a Német Szövetségi Köztársaságban. „A szovjet űrhajó, fedélzetén egy kutyával visszatért a Földre” — hirdeti a Welt am Sonntag című lap. A nyugat­német lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet tudósoknak és technikusoknak már har­madszor sikerült a szputnyik űrhajót visszatéríteni a Föld­re, fedélzetén kísérleti álla­tokkal. (MTI), Moszkva (TASZSZ). Jakov Kravcov, neves szov­jet biológus vasárnap este előadást tartott a moszkvai televízióban. A szovjet űrhajók sikeres felbocsátása és Földre való visszatérése — különösen az utóbbi két kísérlet eredmé­nye — mondotta — lényege­sen közelebb vitt bennünket vágyunk és célunk elérésé­hez — az ember űrrepülésé­nek megvalósításához. A leendő űrutas sikeres re­püléséhez szükséges feltéte­lekkel foglalkozva Kravcov professzor hangsúlyozta,­­ hogy az űrhajó kabinját fel­tétlenül el kell látni olyan berendezésekkel, amelyek le­hetőséget adnak a kabin uta­sának bármely hosszúságú fényhullámok észlelésére. El kell látni a kabint hő- és lég­iFolytatás a 2. oldalon)

Next