Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-02 / 179. szám
— MA 1---1 0 oldal Mi lesz a sörárpával? tt Érdekes emberek, érdekes foglalkozások DD Eredményesen dolgoznak a Vízügyi Igazgatóság kajakosai tu oldal Apró emberkék nagy örömeit Az illetékes válaszol oldal 42 ember tűzhalála VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK Jhi * mvie/uo/» „ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xm. évfolyam, 179. szám. Ara: 50 fillér 1962. augusztus 2., csütörtök. Finn—szovjet ifjúsági barátsági nap meg van győződve arról, hogy országaink fiatalsága helyesen véli: a barátság és a másik meggyőződésének kölcsönös tiszteletben tartása szellemében lezajlott nyílt véleménycsere szilárd alapot teremt a népek békés alkotó munkájához. _ A Komszomolszkaja Pravda szerdai számában újabb adatokkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a világi ifjúsági találkozó alkalmából a nyugati államok hírszerző szervei elküldték ügynökeiket Helsinkibe." A finn főváros utcáin — írja a lap— gyakran találkozni AK—JE—183 rendszámú személygépkocsival. A kocsit Heinz Lippmann vezeti. Lippmann hamis okmányokkal akkreditáltatta magát a VIT sajtóközpontjánál, mint a Klarer Kurs, a Vorwärts és más nyugatnémet kiadványok tudósítója. A valóságban Lippmann az egykori hitlerista tábornok, Gehlen embere. Tevékenységét a VIT-en résztvevő NDK-küldöttség leplezte le: közönséges bűnöző és a titkosrendőrség ügynöke. Lippman 1953-ban kétmillió márkát lopott az NDK-ban. A VIT-ellenes munka megszervezésére Helsinkibe érkeztek az amerikai és a nyugatnémet titkosszolgálat más ügynökei is. . Például Wolfgang Leonhard, aki szintén a Gehlen-hivatal embere. Helsinkiben tevékenykedik Warren Harshman is, akit az FBI tekintélyes valutamennyiséggel látott el. (MTI) Helsinki (TASZSZ) A Helsinkiben megrendezésre került finn—szovjet barátsági nap záróeseményén, a szovjet és finn ifjúsági küldöttség vacsoráján a nyilatkozatot olvasták fel. A finn—szovjet ifjúsági barátsági nap előkészítő bizottsága és a szovjet ifjúsági szervezetek bizottsága megelégedéssel állapítja meg, hogy a barátsági nap folyamán a Szovjetunió és Finnország ifjúságának együttműködése hasznosan tovább fejlődött, — hangzik a nyilatkozatban. Számos program, nagyon sok ünnepi esemény, kölcsönös találkozó erősítette meg és mélyítette el országaink ifjúságának barátságát. A barátsági nap előkészítő bizottsága és a szovjet ifjúsági szervezetek bizottsága Szövetkezetügyben „vétkesek” A legény kockás pepita zakóban kissé kihívó testtartással állt az elnök elé. — Aztán tudja-e, elnök elvtárs, ennél jobb kukoricát még csak hol láthatna? — Nem én. — Nahát nálunk, a karcagi Dimitrov bán. Vágó Mihály, a szajoli Vörös Csepel elnöke tágra nyitotta szemét, s bólintott. — Lehetséges. Rosszul esett ugyan neki a szajoli kukoricást lebecsülő hangnem, de annak megörült: — A saját szövetkezeténél szebbet, jobbat sehol sem látna, hallana ez a fiú. E párbeszéd különben múlt hét végén hangzott el a szajali Vörös Csepel Termelőszövetkezetben. Ott gyűlt össze tapasztalatcserére megyénk másfélszáz ritszista kukorica termesztője. Vágó Mihály tsz-elnök bemutatta nekik a gazdaságot. Olyan kukoricásba vezette, amely a dzsungel nevet nyugodtan viselhetné, áthághatatlanságára, sűrűségére tekintve. Nos, a fiatalok a Jászságból, a Kunságból, a Tiszazugból, a megye minden tájegységéből nézelődtek, bólintgattak, elismerésüknek is hangot adtak, méricskéltek is, kérdezősködtek is. Amikor a háromszáz mázsát is ígérő cukorrépaföldön jártunk, ott is az előbbihez hasonló véleményt hallottam. — Hát még a mi cukorrépánk. Az egyenesen olyan, mint az aludttej. Két lány mondta, két fiatal fruska. Nyomban megkérdeztem, ők honyian jöttek, — Tiszagyendáról. A tiszagyandai Lenin répáját is megnézhetnék. Véletlenül láttam a közelmúltban. Valóban gyönyörű. Talán még az aludttejhez is hasonlítható sűrűségére, egybeolvadtságára tekintettel. De azért a szajolít többre becsülöm. Viszont a tiszagyendai lányok és a karcagi fiúk szövetkezetszeretetét meg még nagyobbra becsülöm. Mert hát az igazság mégis csak az, szép a karcagi Dimitrov kukoricája, szép a tiszagyendai Lenin cukorrépája, de a szajoli többet ígér, szebben mutat. Hanem a tiszagyendai Lenin Termelőszövetkezetben is, meg a karcagi Dimitrovban is felnőtt egy generáció. A tizennyolc-húsz éves fiatalok csoportja, akik öt-hat évvel ezelőtt végeztek életükben először munkát, s tették meg életük első kapavágását termelőszövetkezetükben. És ott nőttek fel, ott cseperedtek ifjúvá, értek felnőtté a szövetkezeti birtokon, a szövetkezeti közösségben. Velük együtt erősödött, fejlődött a szövetkezet is. Szinte egybe esik a szövetkezet és a fiatalemberek önállósodása, felnőttesedése. És lehet-e csodálkozni azon, ha elfogultan is, de a saját szövetkezetüknél szebbet, jobbat nem tudnak. Sőt. Hiúságukat bántja, ha valahol mégis van jobb szövetkezet az övéknél. És hogy még túlzóak és kihívóak is? Ez legyen a legmegbocsáthatatlanabb vétségük. — borzák — A MEDOSZ elnöksége vendégül látja a gépi aratási verseny legjobbjait A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is családtagjaikkal együtt látja vendégül a fővárosban augusztus 19-én és 20-án a legjobb kombájnvezetőket és aratógépkezelőket. A legjobb gépállomási és állami gazdasági kombájnosokon és aratógépkezelőkön kívül az idén először a három legjobb termelőszövetkezeti kombájnost is meghívják. (MTI) Becsületbüfék és brigádkönyvtárak a martfűi Tisza Cipőgyárban A martfűi Tisza Cipőgyár szocialista brigádjai sok olyan kezdeményezést valósítottak meg, amelyek mindjobban segítik a szocialista öntudat kialakítását. Több brigád úgynevezett „becsületbüfét’’ állított fel. Ezeket a brigád öltözőhelyein, a munkahelyhez közel helyezték el. Egy-egy büfében átlag 3— 400 forint értékű hűsítő, cukorka és cigaretta van. Hosszú hónapok óta elszámoláskor inkább többlet mutatkozott. Ugyanott, a központi művelődési ház több brigádnak ötven-ötven kötetes könyvtárat adott át. A brigád tagjai a könyvállomány között szabadon válogathatnak és minden ellenőrzés nélkül számukra a legmegfelelőbb olvasnivalót vihetik haza. A brigádtagok a kihelyezett könyvtárak állomnyát tisztán, épségben tartják, úgy, mintha sajátjuk lenne. A kedvező tapasztalatok alapján a közeljövőben a lakótelepen valamennyi brigádszálláson hasonló könyvtárakat helyeznek el. Szántóverseny a Tiszasülyi Állami Gazdaságban Super Zetor vezetők vitték el a pálmát Július 29-én, vasárnap rendezték meg a Tiszasülyi Állami Gazdaságban a szántóversenyt, amelyen Sz—100-as, DT, Super Zetor és Zetor K—25-ös típusú traktorokkal vettek részt. A területi és öntözési agronómusokból, valamint brigádvezetőkből álló bizottság az első díjat — négynapos csehszlovákiai utazást — Katona Ernő Super Zetor vezetőnek ítélte oda. A második és harmadik díjat — útikészletet és karórát — Hasznos László és Donkó Benedek, ugyancsak Super Zetor vezetők kapták. A három traktoros kiváló eredményével Gyurcsik László szocialista brigádjának hírnevét öregbítette. Ők ugyanis ennek a brigádnak tagjai. A bizottság az ekék gyors és helyes beállítása, az állandó mélység tartása, az erőgép legcélszerűbb üzemeltetése, az egyenes barázda és a szántás helyes „beszegése” figyelembevételével ítélte oda a díjakat. Marsi János Tiszasüly Kapitanov Vilmos kombájnos 93 vagon 72 mázsa teljesítménynél tart Kapitanov Vilmos, a tiszaföldvári Lenin Tsz kiváló kombájnosa közel jár a 100 vagonos teljesítményhez, amit erre az aratási idényre vállalt. Kedd estig 93 vagon 72 mázsa gabonát takarított be. Miután a Lenin Tsz-ben befejezték az aratást, a helybeli társgazdaságoknak segített. A derék kombájnos négy napig a Szabad Nép és az Aranykalász Tsz-ben dolgozott. Szeptember 3-án kezdődik az új tanév A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az 1962/63-as tanév kezdésének eredetileg tervezett szeptember 1-i időpontja megváltozik. A legújabb miniszteri rendelkezés értelmében a tanévnyitó ünnepségeket mind az általános, mind a középiskolákban szeptember 3-án, hétfőn kell megtartani. Az első tanítási nap szeptember 4-e. (MTI) Hatvan év után látó aratátt haza Magyarországra Koscin József, Miamiban élő farmer, aki hatvan évvel ezelőtt vándorolt ki Magyarországról, hazaérkezett látogatóba Szegedre. A most 73 éves Koscin József elsősorban a magyar parasztság élete iránt érdeklődött. Szegeden ellátogatott a Haladás és Felszabadulás tsz-ekbe. Mint mondotta sok szépet és jót látott Magyarországon. Az emberek jól öltözöttek, jól táplálkoznak. A szegedi szövetkezetekben és másutt is azt tapasztalta, hogy a vezetők és a tagok egyetértésben dolgoznak jobb jövőjükért, s nagy hozzáértéssel gazdálkodnak. (MTI) Nyolcvanheten a rajta Augusztus elsején a megyei tanács nagytermének öreg falai között fiatal életek készülnek indulásra. Nyolcvanheten vannak, most végzett óvónők, tanítók, tanárok. S az ünnepi beszédre figyelő tekintetek komolyak, az arcok zártak, mintha azt mondanák: teljesíteni fogjuk kötelességünket. Kezükben a diplomát és a frissen kiállított munkakönyvet szorongatják. S szorgos számolással sem lehet eldönteni, hányszor tízezer gyereket nevelnek majd életük során hazaszeretetre, munkára, a szép szó tiszteletére megyénk új pedagógusai. Ünnepi beszédet mond egy őszülő hajú, de fiatalos külsejű pedagógus. S a nyolcvanhetek háta mögött többen ülnek ilyenek. Amikor ők kezdték a pályát, még kérvényezés, protekció járta. S az évekig tartó kilincselés, megaláztatás eredménye esetleg egy óraadó tanári állás a főtisztelendő úr, vagy a presbitérium kényének-kedvének kiszolgáltatva. Talán éppen erre gondolnak most, ha nem is mondják. Mert ebben a napfényben, a biztos állás elfoglalása előtt néhány nappal, ebben a barátságos környezetben olyan távolinak tűnik mindez. Néhányan az itt ülő fiatalok közül el sem hinnék. Felállva mondják az eskü szövegét. Hűséget fogad a népköztársaságnak, a népnek, tápiógyörgyei tsz-paraszt, kunsági vasutas, debreceni orvos gyereke. Kicsit halkan, kicsit rekedten mondják a szöveget, amellyel kilépnek a diákkorból a kötelességek, az emberi alkotás birodalmába. Feszült érdeklődéssel figyelik, ki hová került. Zömük oda, ahova kérte magát, elégedetlen arcot nem látunk. Bomlik a sor, most mennek oda a járási tanulmányi felügyelőkhöz bemutatkozni, a munkakönyvét leadni. Vidám csevegés, izgatott kérdezősködés, régi évfolyamtársak búcsúzkodnak, új barátságok szövődnek az egy helyre kerülők között. Lesz-e lakás? Milyen az iskola? Van-e elég szemléltető eszköz? S a kérdezettek készségesen felelnek. Talán a Jászberényben végzettek mozognak itt a legbiztosabban. Hiszen otthon vannak. Hajdú Judit Rákóczifalvára került, édesapja ott agronómus. Már megnézte az új munkahelyet. S a kollegákkal szeretne megismerkedni, minél előbb. Meg... nagyon szeretne belépni először abba az osztályba, amelyiknek vezetője lesz. Azt akarja: tanítványai nagyon szeressék a szép szót. Úgy mint ő, a jászberényi irodalmi színpad egyik legtehetségesebb tagja. Egy másik arc: Kiss Ertzsébeté. Magas, fiatal nő, határozott, magabiztos. A szegedi egyetemen magyart és történelmet tanult. Most Jászapátira került és máris az új lehetőségek érdeklik. Inkább ő kérdez, mintsem az újságíró. Elérte gyerekkorban kitűzött célját. — Vágányon futott az életem eddig — mondja. Mindkét szülője tsztag, akik nagyon büszkék lányuk szép aranynyomású diplomájára. S az újdonsült jászapáti tanárnő nagy-nagy büszkeséggel, szeretettel beszél róluk. Két arckép. A többi is ilyen. Egészségesen magabiztos generáció ez a mostani ifjú pedagógus-nemzedék. Till vannak vizsgáikon s egxt hónap múlva növendékeik elé állnak. Újra kezdődik a vizsgaidőszak, mert a gyerekek szeme szigorú vizsgáztató, mindennap feleletet vár. És ebben nincs „javítás’, így erre készülnek fel ők nyolcvanheten, — Hernádi — Dunaújvárosban és Baján két új hűtőház épül Az ötéves terv időszakára tervezett új hűtőházak közül a békéscsabai építése jó ütemben halad. A hűtőtérben novemberben megkezdődik a próbaüzemelés. A békéscsabain kívül még két új hűtőház építését írja elő a terv. Ezek helyének kijelöléséről a közelmúltban történt döntés. A határozat szerint a két új hűtőházat Dunaújvárosban és Baján építik fel még a második ötéves terv idején. Mindkét hűtőház 500 vagon befogadó képességű lesz. Az építkezések 1963-ban kezdődnek. (MTI) Csak el síi osztályú cipőket gyártanak A második félév első hónapjában biztató eredményeket érnek el a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói a kongresszus tiszteletére indult munkaversenyben. A minap pártbizottsági ülésen vitatták meg azokat a teendőket, amelyek elsősorban a cipők minőségét javíthatják. Ezen a tanácskozáson született egy olyan kezdeményezés, hogy a műhelyek tartsanak minta-termelési napot, s ezeken csak elsőosztályú cipőket gyártsanak. A gyárban azóta is élénk érdeklődést vált ki ez a javaslat. A 39/A műhelyben a Dózsa György nevét viselő szocialista címért küzdő brigád a pártkongresszus és az Alkotmány ünnepe tiszteletére újabb vállalást tett: augusztus T—20-ig csak elsőosztályú cipőket gyárt. Vállalásukat egymás segítségével, a ,,ne add tovább” mozgalom felhasználásával és a fokozott munkafegyelemmel akarják teljesíteni. A munkabrigád Bogdán József vezetésével máris népszerű a Tisza Cipőgyárban. Vállalásuk követésére hívták fel a gyár közel száz brigádját, munkatársaikat A Szenttamási Állami Gazdaság üzemi konyháján készül az ebéd a kukoricát címerrzó diáklányoknak