Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

VI­LAB PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei v véfUérfi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SITI, évfolyam, 237. szám. Ara So fillér A megvonásUás kulcsa A TETT Mintegy másfél hónapja kerültek nyilvánosságra az MSZMP Központi Bizottsá­gának kongresszusi irányel­vei. Ez idő óta szerte az or­szágban százezrek, milliók forgatták nem is egyszer a lapokat, tanulmányozták be­hatóan a saját munkát köz­vetlenül érintő részeket, vi­tatkoztak fölötte brigádok­ban és tömegszervezetekben, sőt minden „külön megszer­vezés” nélkül egymás között is. Bárki saját munkahelye tapasztalatából is megállapít­hatja, hogy az irányelvek iránti érdeklődés — noha el­sősorban természetesen a kongresszusi előkészületek je­gyében zajló párttaggyűlések és pártértekezletek munká­jának gerincét alkotják — messze túlnő a párt szerve­zeti keretein. S nem azért, mert valamiféle politikai protokoll-szabályok szerint mostanában „illik” az irány­elvekkel foglalkozni, hanem mert egész népünk élete kö­zelebbi és távolabbi jövője szempontjából a legfontosab­bat állapítja meg: „A magyar nép a szocializmus teljes fel­építésének korszakába lépett’. S mintha csak magyarázná az irányelvekben felvázolt perspektíva iránt másfél hó­nap óta tartó és fokozódó országos érdeklődést: „A szo­cializmus teljes felépítésének napirenden lévő feladatai összhangban vannak az egész nép érdekeivel, érthető, von­zó és lelkesítő számára”. Hogyan is ne lenne ért­hető, vonzó és lelkesítő, hogy már a következő három év­ben emelik a családi pótlé­kot és a legalacsonyabb nyugdíjakat; hogy 17 ezerrel nő az egyetemi hallgatók száma; — az eredetileg ter­vezett 250 ezer helyett — legalább 300 ezer lakás épül. Kit ne vonzana és lelkesí­tene a távolabbi — de már jól belátható — jövő nagy­szerű képe: tíz év alatt la­kása lesz minden önálló csa­ládnak, húsz­­ év alatt ötszö­rösére nő az ipar, két-két és félszeresére a mezőgaz­daság termelése, és négy­szeresére­­ a nemzeti jövede­lem. Ez a távlat valóban vonzó és­ lelkesítő. A vita azonban egyáltalán nem a számok realitása kö­rül főljlilt. A számok reali­tását 1957 óta bőségesen volt alkalma megismerni a nép­hatalom minden őszinte hí­vének, sőt kényüelen-kell­et­len megtanulták tisztelni azok is, akik határainkon túlról nem valami nagy ro­­konszenvel figyelték a ma­gyarországi munkás-paraszt hatalom megszilárdulását. A számok realitásának, azok megvalósulásának egyetlen feltétele van csupán. A vita másfél hónap óta éppen ekö­rül gyűrűzik: az adott mun­kahelyen kinek hogyan, mit k­ell tenni, hogy e számok valósággá legyenek, hogy a felvázolt jövő minél hama­rabb élvezhető jelenné vál­jék. Ki ne látná világosan hogy a tézisek eme megál­lapítása mögött: „befejeztük a szocializmus alapjainak le­rakását”, egy nehéz időszak sok munkája, sok erőfeszí­tése húzódik. Éppen így a most következő időszakban a szocializmus teljes felépí­tése is csak újabb munkás időszak, csak további erőfe­szítések eredményeként kép­zelhető el A tézisek azt a perspektívát vázolják reáli­san, amit két kezünk mun­kájával már a legközelebbi években megvalósíthatunk. Ezért érzi népünk egésze az irányelveket sajátjának s ezért kész az abban megha­tározott feladatokért — mint sajátjáért mindent megten­ni, amit erejéből és képessé­géből telik. A cselekedni akarás, a tett­vágy egyre több helyen — üzemben, tsz-ben, hivatal­ban — örvendetesen meg­nyitja az őszinte, bátor bí­rálat zsilipjeit. S mind gya­koribb az olyan tettkészség, amikor a sikeresebb munka a gyorsabb előrehaladás gát­ját nemcsak a másik szerv, a másik üzem munkájában ismerik fel, de világosan lát­ják azt is,­ milyen akadá­lyokat kell sürgősen elhárí­tani saját munkájukban. Népünk egészének mind­jobban megnyilvánuló tett­vágya nemcsak az egyes em­berek tudata fejlődésének eredménye, hanem annak az átalakulásnak is, amely ma­gában a társadalomban megy végbe. A szocalizmus alap­jai lerakásának időszakában a munkásosztály vezetésével megteremtődött népi-nemzeti összefogás jelentett nagy erő­forrást. Az új korszakban a szocializmus teljes felépíté­sének korszakában a felépí­téséhez szükséges erőt és akaratot a kialakuló egysé­ges, szocialista társadalom teremti meg. A mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se után, napjainkban magá­ban a parasztságban végbe­menő nagy társadalmi átala­kulásnak vagyunk tanúi. Az a tény, hogy a parasztok be­léptek a szövetkezetbe, az átalakulásnak csak kezdő lé­pése volt De az, hogy a ko­rábban széttagolt parasztság, az évszázadokon át élesen szembeszálló felvég és alvég meg is találta a helyét a szövetkezetben, hogy kölcsö­nös megértésben, egy életre szóló szövetkezésben együt­tesen keresik a felvázolt kö­zös jövőhöz vezető legrövi­debb, legzökkenőmentesebb utat — ez jelenti igazán a falun végbemenő forradalom kibontakozását Sok küzdelem, csalódás, sőt vereség volt az ára, amíg a lenini önkéntesség egyedül célravezető útján eltakarít­hattunk minden akadályt, hogy a parasztság idáig el­jusson. S ezek az akadályok nemcsak a munkás-paraszt szövetség erősödését gátol­ták. De visszavetettek más tényezőket is, amelyek ha nem is annyira alapvetően, de mégis jelentősen hátrál­tatták, hogy kibontakozzék hazánkban az egységes szo­cialista társadalom kialaku­lásának folyamát. A személyi kultusz, az ön­kény, a bizalmatlanság idő­szakának az egész társadal­mat sújtó kihatásaira gon­dolunk. S ha ma egész né­pünk alkotó vágyának va­gyuink tanúi annak, hogy az irányelvek feladataira tettek­kel készül válaszolni, ez ar­ról tanúskodik, hogy a párt az utóbbi évek következetes, elvhű, őszinte politikájával — s nem utolsósorban azzal az eltökéltséggel, hogy a sze­mélyi kultusz keserű idősza­kát soha nem engedi többé vissza — elnyerte, kiérde­melte népünk bizalmát. A tény, hogy „megszilárdult a törvényesség, a szocialista rend”. „A Magyar Népköz­­társaság minden törvényt tisztelő polgára nyugodtan élhet és dolgozhat szocialista hazánkban” — adja meg az alkotó vágy, a lelkes mun­ka légkörét. (F­ F ) ------MAt------0 oldal Régi helyett újat, jobbat * FELJEGYZÉS 0 BESZÉLGETÉS DALKÓ NÁNDORRAL 0 oldal őrségváltás előtt oldal Hogyan juthatnak olcsón és gyorsan lakáshoz a fiatalok? 1962. október 10., szerda. 25 éves a kőolaj­­bányászat A magyar kőolajbányá­szat 25 éves jubileuma al­kalmából, a Kőolajipari Tröszt, a Brunoi Kőolajkutató Intézet és a Krakkói Olajtu­dományi Kutató Intézet közreműködésével kedden a Gellért Szállóban megkez­dődtek a harmadik nemzet­közi geokémiai konferencia tudományos tanácskozásai. A konferenciával egyidőben, ugyancsak a Gellért Szálló­ban, bonyolítják le a ma­gyar olajbányászat tudomá­nyos ülésszakát is. Az októ­ber 13-ig tartó tanácskozáso­kon a magyar szakembere­ken kívül körülbelül száz külföldi tudós és mérnök, köztük neves amerikai, olasz, és francia szakemberek is kifejtik álláspontjukat az olajkutatás, a termelés tu­dományos problémáiról. Túri tsz-ek a kongresszus tiszteletére Mezőtúr termelőszövetke­ . Tegnap délutáni érdeklődés zetei a­­ III. pártkongresszus­­ sznkre a városi tanács vb­­tiszteletére vállalták, hogy a kenyérgabona vetési tervük 60 százalékát — ötezer hol­dat — péntekig, a városi pártértekezlet napjáig telje­sítik. ‘ . elnöke­­ közölte, hogy a szö­vetkezetek e vállalásuk telje­sítésében 40 százaléknál tar­tanak. ' ' “ Országos bőrdíszmű kiállítás nyílt Budapesten. A Minőségi Bőrönd és Bőrdíszműves KTSZ érdekes készítménye a ,,kenguru” táska, amelynek odai részébe helyezték az er­szényt Megszüntetik a szakszervezeti könyvtárak zárt jellegét A szakszervezetek az őszi­téli művelődési idényben évről évre felhasználják az előző időszak kulturális munkájának tapasztalatait. Fokozódik az érdeklődés a művészetekkel foglalkozó előadások, szakköri rendez­vények iránt Ezeken tavaly körülbelül háromszázezer üzemi dolgozó vett részt. Ez a fajta ismeretterjesztés a jövőben — a TIT és a szak­szervezetek együttműködésé­­­vel —­­ még szervezettebb lesz. Hatásos volt a szakszer­vezetek egészségügyi propa­gandája is, tavaly több mint félmillió dolgozó hallgatta meg ezeket az előadásokat Az egészségügyi ismeretter­jesztés szélesítésére most újabb módszerekkel kísérlek­­eznek. Az üzemekben meg­honosítják a munkások és az orvosok találkozóit. A több mint ötezer szak­­szervezeti könyvtár, jelenle­gi nyolcszázezres olvasótábo­ra mellé az Irodalomkedve­lők újabb ezreit toborozhat­ják majd a lakóterületekről. A nagyobb szakszervezeti könyvtárak zárt jellegét ugyanis fokozatosan meg­szüntetik s a több mint négymillió kötetnyi állo­mányt a lakosság is igénybe veheti. (MTI) Baráti beszélgetés a Barátság Házában Kolhozparasztok magyar levelező partnereket keresnek A moszkvai Kalinin utcá­ban gyönyörű, mór stílusban épült palota áll; a Dóm druzsbi — a Barátság háza. Ebben a csodálatos épület­ben talált helyet a Szovjet— Magyar Baráti Társaság. Itt ismerkedtem meg I. V. Sza­­limon­nal, az SzMBT moszk­vai tagozatának főtitkárával. Magyar nyelvtudása káp­ráztató: bármelyik honfitár­­sunknak dicsőségére válnék. Kérdéseket intéznék hozzá, de ő megelőz. Első­sorban az érdekű­, mily­en módsze­reket használ a Magyar— Szovjet Baráti Társaság a Szovjetunió életének megis­mertetésére, milyen akciók­ban vesz részt, hogyan dol­gozik a szovjet s a magyar nép barátságának elmélyíté­séért... Majd a maga mun­kájára fordítja a szót: — A moszkvai magyar nagykövetség és társaságunk kapcsolata igen jó, — em­líti. — Rendszeresen kapunk tőle dokumentumokat, kul­turális anyagot. Moszkvában az ipari, mezőgazdasági, if­júsági és irodalmi szekción belül négyszáznál több akti­vista segíti a társaság mun­káját, legtöbbjük már járt Magyarországon; legtöbben, hetvenkilencen ebben az év­ben. Népünk kultúrája iránt őszinte érdeklődés mutatko­zik. A Moszkvában folyó két magyar nyelvtanfolyamnak huszonöt hallgatója van, most újabb csoport szervezé­sét tervezik. • Társaságunk nagyra be­csüli a szovjet fővárosban tanuló körülbelül kétszáz magyar fiatal tevékenységét, folytatta Szalimon elvtárs. — Tánccsoportjuk, zeneka­ruk gyakran fellép rendez­vényeinken. A szovjet népnek irántunk érzett megbecsülése jut kife­jezésre abban, hogy a SZM­BT moszkvai szekciójának kilencvennyolc tagú vezető­ségében igen neves elvtársak dolgoznak. Elnökük P. N. Fedoszejev, a világhírű aka­démikus. Vezetőségi tag Ma­rija Fortusz, a Szovjet Had­sereg tartalékos őrnagya, kit Magyarországon nagyon so­kan az Alba Regia című film története kapcsán is­mertek meg. A Szovjet Magyar Baráti Társaságnak Moszkván kí­vül Kijevben, Tájimban, Herszonban, Lvovban, Odes­­­szában, Szimferopolban és Ungváron működnek tagoza­tai. Szalimon elvtárs a her­szoniak és az odesszaiak munkájával a legelégedet­tebb. — Tudom, hogy Magyar­­országon, különösen Szolnok megyében sok a jól dolgozó termelőszövetkezet, — mond­ja búcsúzkodáskor a főtitkár elvtárs. — Kolhozparaszt­jaink szívesen leveleznének ilyenek gazdáival. Jó volna így is szorosabbra fűzni kap­csolatainkat, hiszen barátok vagyunk.. Az írásra szívesen vállal­kozók számára feljegyeztem a címet: Moszkva, Ulica Ka­linina 14, Obscsetvo Szovjet­­szko—Vengerskoj Druzsbi, Molnár Sándor ALACSONY A TISZA Az uszályok félig rakodhatnak , már csak a „Délibáb” gőzös közlekedik A tavalyi rendkívüli ala­csony vízállás után, az idei nyár viszonylag kedvező volt a hajózás szempontjából a Tiszán. A hosszú csapadék­nélküli nyár óta azonban a vízszint napról-napra csök­ken és most az őszi betakarí­tások idején, amikor nagy szükség lenne a víziútra , már csak a kisebb gőzösök, vontatók tudnak közlekedni. Tavaly mínusz 244 centimé­tert mértek, amely az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb vízállása volt. Kedden reggel Szolnoknál mínusz 215 centi­méter volt a víz állása, tehát mindössze 29 centiméter vá­lasztja el a múlt évi mini­mumtól. A MAHART és a Középti­­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság vezetői megtették az óv­intézkedéseket. A négyszáz személyes Csongrád gőzöst, amely Tiszabura — Szolnok között közlekedett, leállítot­ták és azóta Szolnokon vesz­tegel. A személyforgalmat már csak az alacsony merü­lésű, kétszáz személyes Déli­báb gőzös tudja lebonyolíta­ni. A Szolnok—Szeged közöt­ti járatot pedig teljesen meg­szüntették.­­ A legnagyobb probléma az áruszállításnál mutatkozik. Ugyanis a Szol­noki Cukorgyár mintegy 3— 3,5 ezer vagon répa szállítá­sát tervezte víziúton. A ha­jósok már eddig is nagy erő­feszítéssel tudtak csak kilenc­­száz vagon cukorrépát Szol­nokig elvontatni. A vízszint további csökkenésével az uszályokban már csak félig rakodnak, hiszen így is prob­lémát jelent a cukorgyári hajóállomásnál a kikötés, Gördülő kiállítás A közlekedés területén egy év alatt 25 000 újítás szüle­tett, amelyeknek népgazda­sági haszna körülbelül 110 millió forint. A KPM­ a legjelentősebb újítások bemutatására „moz­gó” kiállítást szervezett, ame­lyet a Nyugati pályaudvar postavágányán kedden mu­tattak be a szakembereknek. Ezzel kapcsolatban Mészáros Károly, a KPM műszaki fej­lesztési és közlekedéspoliti­kai osztály vezetője a követ­kezőket mondotta az MTI munkatársának: “ Az újítási mozgalom kétségtelenül szépen fejlődik a különböző közlekedési ágakban, ez azonban sajnos, nem mondható el a tapasz­talatcsere mozgalomra. Ma még a tapasztalatcsere „bot­ladozik” lassan halad az újí­tások bevezetése. Ezért kivá­lasztottuk a sok újítás közül a legjobbakat, összesen 165- öt, s ezeket maketteken, s ja­varészt működő modelleken bemutatva két nagy vasúti kocsiban helyeztük el. A „mozgó” kiállítás felkereshe­ti a nagy vasúti gócpontokat. Október 20-ig a budapesti ér­deklődők tanulmányozhatják a Nyugati pályaudvar posta­vágányán a kiállítási anyagot, ezt követően pedig 38 nagy vasúti gócponton mutatjuk be. Egy-egy állomáson 2—6 napig tartózkodik a ..mozgó’* vasúti kiállítás. (MTI)

Next