Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-02 / 180. szám
Világ proletárjai egyesüljetek / SZOLNOK MEGYEI a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 180. )ám. Ára 80 fillér 1964. augusztus &, vasárnap Bizalom, őszinteség és nyíltság o A káderek kiválasztása és nevelése mindinkább az MSZMP VIII. kongresszusán jóváhagyott káderpolitikai alapelvek szerint történik. A nevelésben mind jobban érvényesül az őszinteség, a bizalom és a nyíltság, ami által a kádermunka elvtársiasabbá, emberibbé és ezek eredményeképpen hatékonyabbá vált. Mindezek eredményeképpen az elmúlt években számos politikai, gazdasági és egyéb feladatot eredményesen oldottunk meg megyénkben is. A feladatok végrehajtása nagymértékben a vezetőkön, kádereken múlik. Mégis a közelmúltban tapasztalható volt, hogy a sokrétű, bonyolult feladatok végrehajtása közben a kádermunka egyes kérdései háttérbe szorultak, lényegében leszűkült a káderek kiválasztására, beiskolázására és a káderekről készített feljegyzések elkészítésére. Egyes vezetők megfeledkeztek arról, hogy jó vezető csak az lehet, az nemcsak a rábízott hatalmas anyagi értékkel, a milliókkal gazdálkodik jól, hanem a mi társadalmunk legnagyobb értékével, az emberrel is. Sajnos, e téren megyénkben vannak még hibák, problémák. Melyek a leggyakoribbak? Az, hogy egyes vezetők nem beszélik meg rendszeresen a hozzájuk beosztott emberekkel a munkájukban tapasztalt hiányosságokat. Nem hívják fel időben figyelmüket a magatartásukban tapasztalt fogyatékosságokra. Előfordul az is, hogy az elkövetett hibákat egyszerre, összegyűjtve teszik előtte szóvá, amikor azokat már nehéz helyrehozni, vagy az illetőt már azok végett le kell váltani. Az embereknek nyíltan őszintén nem mondják meg, hogy miért váltják le, vagy helyezik át más munkaterületre. Ez a másik gyakori hiba. Ezt az embernek pedig nyíltan, őszintén meg kell mondani, ha nem alkalmas egy-egy beosztásra. Neki is jobb, ha olyan munkakörbe kerül dolgozni, amelyhez valóban értem helyenként nem mindig ezt teszik. Nem mondják meg véleményüket az illető munkájával, magatartásával kapcsolatban, hanem egyik beosztásból helyezik a másikba. Vannak olyan vezetők is, akik nem szeretik, ha magatartásukat, vagy a munkájukban tapasztalt hiányosságokat bírálják. Pedig a nyílt, őszinte légkör kialakításában ennek nagy jelentősége van. Egyes vezetők ezt figyelmen kívül hagyva, igyekszenek a bírálatot visszaverni. Minden vezetőnek tudnia kell azt is, hogy közvetlensége, barátságos és udvarias magatartása olyan légkört teremthet beosztottjai között, ami feloldja a tartózkodást, a feszélyezettséget, a kisebbségi érzést, s munkájuk elismerése, emberi méltóságuk tiszteletben tartása új, nagyobb eredmények elérésére serkenti őket. A vezető őszinte, nyílt, határozott és igazságos magatartása elismerést, tekintélyt és bizalmat vált ki munkatársaiban, segíti az egészséges, elvtársias légkör kialakítását, amelyben mindenki nyugodtan dolgozhat kezdeményezhet és bátran bírálhat. Az ilyen légkörben, a vezető nyugodtan támaszkodhat munkatársaira, akik érzik munkájuk, szorgalmuk megbecsülését, ezért javaslataikkal, észrevételeikkel nagy mértékben segítik a munka hatékonyságát. Ha viszont nincs nyílt, őszinte légkör, akkor előbbutóbb lábra kaphat a bizalmatlanság, s eluralkodhat a bizonytalanság, a nemtörődömség, a „fúrás”, az intrika, aminek kárát a munka, a társadalom látja. Az egyik vállalatunk igazgatóját, aki ellen fegyelmi eljárás volt — míg a fegyelmi vizsgálat le nem zajlik — ideiglenesen más területre kellett áthelyezni, mert sértett hiúságában egyes emberekkel szemben megengedhetetlen, durva magatartást tanúsított. Bizalmatlan, gyanakvó volt, minden idejét az kötötte le, hogy megtudja, ki tett ellene bejelentést felettes szerveihez. Nem mérlegelte saját hibáit, nem azon fáradozott, hogy azokat hogyan lehetne kijavítani, hogyan dolgozhatna jobban hanem azon, hogyan tudná munkatársait megsérteni esetleg egyesektől megszabadulni. Az emberek többsége szívesebben fogadja a nyílt, őszinte véleményt, még akkor is, ha keményebb bírálatot tartalmaz, mint a bizonytalanságot. Helytelen az, ha a vezető nem tárja fel őszintén munkatársainak hibáit, hanem „népszerűséget” keresve, csak a jót mondja, vagy írja róluk. Az ilyen álláspont téves és hibás, sőt az érdekelt személyre nézve is hátrányos, mert nem nyújt segítséget neki hibáinak kijavításához. Éppen ezért, következetes harcot kell folytatnunk az ilyen opportunista magatartással szemben. A vezetőkön és a személyzeti vezetőkön múlik jórészt, hogy a nyílt, őszinte bizalom légköre ténylegesen meghonosodjon. A nyílt, őszinte bizalom légköre megteremtésének alapjait a kádermunkában a párt- és kormányhatározatok teremtették meg, amikor előírták, hogy az érdekelt számára a káderanyag nem titkos és a minősítést, az összefoglalót az emberekkel meg kell beszélni, a róluk készített jellemzést, véleményt megismerhetik. A megyei párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők hosszabb ideje tervszerűen értékelik az alsóbb szinten dolgozó elvtársak munkáját, magatartását. Nyíltan, őszintén megbeszélik velük a tapasztaltakat, szóvá teszik hibájukat, igyekeznek segítséget nyújtani mindennapi munkájuk megjavításához. A közösen kialakított álláspontot írásban is rögzítik, melyet az érdekelt elvtársnak is megmutatnak, így az emberek tisztábban látják eredményeiket, hibáikat és jövőjüket, nyugodtan végzik munkájukat. (Folytatás a 2. oldalon) * Az ország kenyeréért CSUTI Rijeka Jász-kun Kakas Baltával ütötte fejbe férjét A tömbösítés a gyárépítés gazdaságos módszere A KGST építésügyi állandó bizottságának tervezési szekciója a tagországok ipari beruházásainak gazdaságos megvalósítására új módszert ajánlott Az új eljárás a tömbösítés, amelynek az a célja, hogy az egy városba tervezett különböző üzemek lehetőleg azonos területen, vagyis koncentráltan, egy tömbben épüljenek fel, így a város új gyámügyedében közös közműveket, energiatelepet és szociális épületeket kapnak az új üzemek. Ezzel jelentősen csökken a beruházási költség és az építőipar is koncentráltabban, gyorsabban dolgozhat Köszöntötték Szolnok megye tizenegy legjobb kombájnosát Szombaton délelőtt Szolnokon a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága székházában jöttek össze a nagy munka végeztével megyénk legjobb kombájnosai. A baráti beszélgetésre az állami gazdaságok és a gépállomások tizenegy olyan kombájn vezetőjét hívták meg, akik nyolcvan vagonnál több terményt takarítottak be az idén. Ott volt Gusztafik Mihály surjáni, Vas András szenttamási, Salánki Sándor és Kovács László, bánhalmi, Tóth Ferenc mezőhéki Panyik Mihály mezőtúri, állami gazdasági kombájn vezetők. Valamint Vass Imre I. és Bartha János törökszentmiklósi, Boros István szolnoki, Mucsi János és Berta János cibakházi gépállomási kombájnos. A megye tizenegy „nagy kombájnosának” baráti találkozóján megjelent Tóth József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Pártbizottság osztályvezetője, Hollósi Gyula, a Szolnok megyei gépállomások igazgatója, Kálmán István, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok igazgatójának helyettese és még többen a megye vezetői. A kombájnvezetők jó hangulatban beszélgettek a megyei vezetés képviselőivel. A munka megbecsülése szép példájának tekinthetjük a baráti összejövetelt Bizonyára jól is esett megyénk legjobb állami gazdasági és gépállomási kombájnosainak a közvetlen hangú, jóízű véleménycserés társalgás. Ám a termelőszövetkezetek kiváló kombájnosairól ezúttal is megfeledkeztek. Pedig egyre több szövetkezetünk üzemeltet saját tulajdonában arató-cséplőgépet és ezek vezetői derekasan helyt is álltak az idén is. Ezért érthetetlen, hogy egész nyáron őt senki nem kísérte figyelemmel munkálkodásukat. Jóllehet, elég egy példát említeni arra, mennyire méltánytalan ez az eljárás. Például az újszászi Szabadság Termelőszövetkezetben Kálmán János szövetkezeti kombájnvezető közel száz vagon terményt takarított be. Meggyőződésünk, hogy a túrkevei és a kisújszállási szövetkezeti gazdaságokban is vannak hasonló eredmények. Úgy tudjuk, a Szolnok megyei termelőszövetkezeti versenybizottság hivatott a mulasztás pótlására. Jó lenne, ha még a kombájnosok megyei versenyének végleges lezárása, a jutalmazás előtt tennék meg. B. L Tizenhatmillió forint a borítékon kívül Vándorló munkások—vándorló szállások Százszemélyes munkásszálló épül a Tisza-ligetben Az idén már közel négyezer munkás dolgozik a Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnál 451 munkahelyen. Éppen ezért nehéz feladat a dolgozók szociális ellátása. Mégis évről évre többet nyújtanak béren kívüli juttatásként Nem kis gondot okoz az igazgatóságnál a dolgozók munkaruha és védőruha ellátása. Erre ebben az évben 1 600 000 forintot költenek. Hogy mennyire nem kis probléma a védőruha, munkaruha vásárlás, arra csak egy példa: az igazgatóság szerteágazó munkája miatt a dolgozókat 84 kategóriába sorolják munkaruha és védőruha ellátása szempontjából. Többfajta munkásszállást kell biztosítaniok dolgozóiknak — aszerint, ki hol dolgozik. Állandó munkásszállás (kőépület) 72 van a megyében. Illetve ezek száma évről évre nő, hiszen az idén újabb kettőt létesítenek. Közel hatszáz ember pihen ezekben munka után. Ezek az állandó munkásszállások, az ár- és belvízvédekezésnél fontos szerepet töltenek be. De éppen azért, mert a vízügyi dolgozók állandóan „vándorolnak”, hiszen a partvédelmet nekik kell biztosítaniok, legjobban mégis a mozgatható munkásszállásokat tudják kihasználni. Ilyenek például a lakókocsik, melyből harminc áll rendelkezésükre Az idén ezek számát újabb tizenhárommal növelik. Ezeken kívül hat lakóhajó — a hatodik most készül —, hatvanhét szolgálati lakás, száznegyvenkilenc gátőrház áll a vízügyi dolgozók rendelkezésére. Amellett, hogy évről évre növelik a lakóhajók, lakókocsik számát, a közeljövőben hozzákezdenek Szolnokon, a Tiszaligetben egy száz személyes munkásszálló építéséhez, ami megközelítőleg hárommillió forintba kerül majd. Még csak annyit: a munkásszállásokon mindenhol van rádió — a lakókocsikban tranzisztoros —, sakk, asztali tenisz felszerelés. Főzni is tudnak maguknak az emberek, mert majd mindenhol van konyha. Tavaly 26 000 napot hiányoztak a munkából baleset, vagy más betegség miatt a vízügyi dolgozók. Ez a vállalatnak közel egymillió forintjába került. A táppénzkifizetések mellett segélyeket közel majd kétszázezer forint értékben fizettek be. Jutalomra, prémiumra másfélmilliót megközelítő összeget folyósítottak. Az igazgatóságnál jelentős összeget képvisel az a fajuttatás, melyben a munkások részesülnek. Tavaly 1998 ember 5962 űrméter fát kapott. Jól jött ez a téli tüzelőellátás biztosítására. A vízügyi igazgatóságnak Siófokon, Mátrafüreden és Tiszaőrsön van vállalati üdülője. Tavaly az igazgatóságtól 385-en vették igénybe ezeket. És ugyancsak 1963-ban száztíz gyermek ingyenes nyaralását biztosították. Az idén pedig már eddig negyven kisgyerek tért vissza kéthetes siófoki üdüléséből. A középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál a munkások átlagkeresete 1640 forint. De amikor felveszik a fizetésüket az emberek, nem számolják hozzá az előbb említett szociális juttatásokat, melyeknek értékét, ha összeadjuk, eléri a tizenhatmillió forintot: munkaruhában, munkásszállásban, sport és kulturális felszerelésben, üdülésben, táppénzben, jutalomban, üzemi étkeztetésben. És ez az összeg évről évre nő. Tizenkettő j- egy kedvező bérleti napok ifjúsági bérlet A Szigligeti Színház igazgatósága ezévi műsortervét a közvélemény messzemenő figyelembe vételével alakította ki. Emellett az összes darabok az igazgató fiókjában vannak, azaz nem fenyeget az a veszély, hogy egy készülő darab a meghirdetett időpontban nem áll rendelkezésre. A színház játszási rendje a színház ezévi bérletezési kampányában ebben az évben megváltozik. Hétfőn, kedden és szerdán nem tartanak előadást csak a hét második felében. Viszont az átlag tizenötös előadásszám biztosított így a bérleti napok hétvégére esnek és ez a közönség szempontjából kedvezőbb. Az eddigi nyolc helyett tiznegy bérletsorozatot adnak ki, amelyekből három szombati, öt pedig vasárnapi előadásokra SZÓL A bérletek rendszerében változás nem lesz. Ezentúl is tizenötkét előadásra szóló bérletet adnak ki, meghatározott napra és helyre. Bizonyos változások lesznek a tájelőadások tekintetében is. A jövőben a színház székhelyétől számított húsz kilométeres körzeten belül egyáltalán nem tartamaik tájelőadást Szeretnék, ha a környező helységek színházkedvelő közönsége bejárna a székhelyi előadásokra, hiszen ott a technikad lehetőségeik jobb kihasználásával természetszerűleg magasabb színvonalú produkciót láthatnak. Az IBUSZ ehhez minden esetben kedvezményes áru színházi buszokat biztosít Az ifjúsági bérletek rendszerében nem történik változás. Két előadás, a Nyitott ablak és a Két férfi az ágy alatt című produkciót kivéve minden mű olyan, hogy bemutatható az ifjúságnak. Így tehát 112 előadásra szóló ifjúsági bérletet bocsátottak ki. A bérletezők egyébként kedves meglepetésben is részesítik a közönséget, augusztus 29-én budapesti vendégművészek és a színház szereplőgárdájának felléptével vidám nyári műsoros estet rendeznek a szabadtéri színpadon. Belépődíj nincs, belépés az 1884)65 évadra szólő bérlettel. Ez lesz az a bizonyos + egy előadás, amelyet a színház az OTP-vel, a Lottó Igazgatósággal és az Állami Biztosítóval karöltve rendez,