Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa XV. évfolyam, 318. szám. Ára 50 illér I kiemelkedő műszaki munkáért A műszaki fejlesztés eredményességének egyik nagyon lényeges összetevője a mérnöki munka. Jobban mondva: a foglalkoztatott műszakiak tehetségének, tudásának legcélszerűbb hasznosítása. Ez a feladat, a rendelkezésre álló mérnöki állomány szellemi kapacitásának minél hatékonyabb hasznosítása szorosan összefügg az anyagi ösztönzéssel, amely irányulhat általában a mérnöki munka, vagy pedig elsősorban az átlagon felüli, s kiemelkedő műszaki teljesítmény anyagi megbecsülésére, serkentésére. A szocialista és kapitalista országok bérezési és anyagi ösztönzési gyakorlata egyaránt azt mutatja, hogy a kiváló műszaki teljesítmény elismerése, anyagi megbecsülése eredményesebben ösztönzi a műszaki dolgozókat, mint a mérnöki munka általános, széleskörű, de jelentéktelen összeggel történő serkentése. (Az USA- ban például a legalacsonyabb mérnöki fizetés az átlagkeresetnek körülbelül a fele, míg a legmagasabb az átlagosnak három-négyszerese. A legalacsonyabb és a legmagasabb mérnöki fizetés aránya 1:7. Az átlagon felüli műszaki teljesítmény ösztönzése nálunk annál inkább időszerű, mert a különbség a kezdő és vezető mérnök fizetése között kevés eltérést mutat. A kiváló munka hatékonyabb ösztönzésére a 3 1/1963. sz. kormányrendelet módosította az eddigi személyi fizetések rendszerét. (A vállalati igazgatók az alkalmazottak két százalékának beosztásuktól függetlenül— — 3500 forintig terjedő személyi fizetést állapíthattak meg.) Az új ösztönzési rendszer egyik lényeges vonása a személyi fizetések összegének felemelése. A vállalati igazgatók ezentúl havi 5000 forintig, a miniszter havi 7000 ég a Minisztertanács pedig 7000 forinton felüli személyi fizetést engedélyezhet. Változatlanul érvényben marad az a rendelkezés, hogy az igazgató a beosztottak két százaléka számára állapíthat meg személyi fizetést. Az ösztönzés hatékonyságát szolgálja az az előírás is, hogy a személyi fizetések megállapításával egyidejűleg rögzíteni kell, milyen tevékenységért jár a kiemelt fizetés. Konkrét munkáért jár tehát a magasabb bér, s akár határozatlan, akár megjelölt időre állapítják meg, a kiemelt fizetést meg kell vonni, ha a dolgozó munkáját nem megfelelően látja el. Szolnok megyében ezzel a nagyszerű lehetőséggel sajnos csak nagyon kevés vállalat él. Egyedül a jászberényi Hűtőgépgyárban közelíti meg az anyagilag ösztönzöttek száma a két százalékot. Bár a kiemelt fizetés jobbára ott is az általános mérnöki munkát ösztönzi, mégis összehasonlíthatatlanul kedvezőbb képet mutat, mint sok nagy vállalatnál. A martfűi Tisza Cipőgyár több mint ötezer dolgozója közül a vállalat vezetői egyetlen műszakit sem tartanak érdemesnek a személyi fizetésre. (Kissé túlzott ez a szerénység.) Nem jobb azonban e szempontból a helyzet a Tiszamenti Vegyiműveknél sem. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem egy mérnököt részesített kiemelt fizetésben. A vállalatvezetők magatartását objektív és szubjektív tényezők befolyásolják. Objektív ok például az, hogy a személyi fizetés a dolgozót foglalkoztató vállalat béralapját terheli. Szubjektív: az igazgatóik jelentős része megszokta a beosztástól függő fizetési kategóriákat, s bár elvben egyetért a kiváló műszakiak hatékonyabb ösztönzésével, „természetellenesnek” véli, hogy beosztottjainak fizetése meghaladja az igazgatói szintet. Sok vállalatvezető nem érez elég erőt magában, hogy megbontsa az évek alatt kialakult bérszinteket, s ezzel úgynevezett „ bérfeszültséget” idézzen elő, mondván: mit szól akkor X vagy Y mérnök, ha ő nem részesül személyi besorolásban? Az sem elfogadható Indok, hogy a vállalat béralapját terheli a kiemelt fizetések összege. Ahogyan az egyik vállalat megoldotta ezt a problémát, ugyanúgy találhatna megoldást a többi is. Végeredményben az állapítható meg: az új kormányrendelet megteremtette a mérnöki munka hatékonyabb ösztönzésének kereteit. Most már az alkalmazáson a sor, hogy ebben az anyagi ösztönzésben elsősorban azok részesüljenek, akik műszaki fejlesztési tevékenységükkel kiemelkednek, s akiknél a kímélést dolgozótársaik is méltányosnak, igazságosnak ismerik el. Ebben az esetben az ösztönzés célt ér és egyre több mérnököt serkent kiváló eredmények elérésére. Elutazott Budapestről Joszip Broz Tito Szerdán délelőtt elutazott Budapestről Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége, Jovanka Broz, Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és felesége, Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter, Bogdan Crnobinja, a köztársasági elnök főtitkára, dr. Radivoje Berovics professzor a szövetségi nemzetgyűlés szociális-egészségügyi tanácsának alelnöke, Milan Venisnik, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Szergije Makijevo, a külügyminisztérium protokoll főnöke, Petar Babics vezérőrnagy és Luka Bozsovics vezérőrnagy. A Keleti pályaudvar Kerepesi úti oldalánál sokezer budapesti dolgozó gyűlt össze a jugoszláv vendégek búcsúztatására. Megjelent Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke és felesége, Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fehér Lajos és Fock Jenő, a kormány elnökhelyettesei, Gáspár Sándor az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, valamint a politikai bizottság tagjai és a Központi Bizottság titkárai. Ott volt a búcsúztatásnál az Elnöki Tanácsnak, a kormánynak, az MSZMP Központi Bizottságának számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A téren összegyűlt dolgozók szeretettel köszöntötték Joszip Broz Titot és a többi jugoszláv vendéget. A díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Joszip Broz Titonak, majd felcsendült a magyar és a jugoszláv himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének tiszteletére. Joszip Broz Tito, Dobi Istvánnal és Kádár Jánossal együtt ellépett a díszzászlóalj előtt és üdvözölte az egységet. Ezután Joszip Broz Tito búcsúbeszédet mondott, melyet Dobi István beszéde követett. A kölcsönös búcsúztatók után a megjelentek melegen éltették a magyar— jugoszláv barátságot. A vendégek búcsút vettek a megjelent közéleti vezetőktől, a diplomáciai testület tagjaitól, majd a főváros népétől. A pályaudvar előtt felsorakozott sokezer dolgozó meleg szeretettel köszöntötte a jugoszláv nép küldötteit. A díszzászlóalj látványos díszmenete következett ezután, majd KISZ-fiatalok és a török virágcsokrokkal kedveskedtek a jugoszláv vendégeknek. Joszip Broz Tito és kíséretének tagjai mégegyszer búcsút intettek az egybegyűlteknek, majd a fiatalok sorfala között bementek a pályaudvar csarnokába. Joszip Broz Tito baráti búcsút vett Dobi Istvántól és Kádár Já- Kádár Jánosné pedig virágnostól, Dobi Istvánná és csokorral kedveskedett Jovanka Broznak. Vendégeink ezután felszálltak a különvonatra. A vendégeket a határig kisérte Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP politikai bizottságának tagja, Péter János külügyminiszter, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, Gergely Miklós, a külügyminisztérium protokoll-osztályának vezetője, valamint Dusán Csalics, a budapesti jugoszláv nagykövet és felesége, Zágon György hazánk belgrádi nagykövete pedig feleségével visszautazott belgrádi állomáshelyére. A különvonat 11.50 órakor a Rákóczi induló, hangjai mellett gördült ki a Keleti pályaudvar csarnokából. Magyarországi látogatásunk rendkívül eredményes volt — jelentette ki Tito elnök Többezer ember fogadta a zászlódíszbe öltözött szabadkai pályaudvaron Tito elnököt, feleségét és munkatársait. Tito elnök a fogadására megjelent funkcionáriusokkal folytatott beszélgetése során — egyebek között — kijelentette, hogy a magyarországi látogatás rendkívül eredményes volt. Tito elvtársat Dobi és Kádár elvtársak búcsúztatják 1964. szept. 17. csütörtök. A Mezőtúri Állami Gazdaság elsőnek fejezte be a rizs aratását Az állami gazdaságok 6000 holdas rizsterületén „félidőhöz” érkezett a termés betakarítása. Eddig 3,5 ezer holdon kötötték kérékbe a rizst. A Mezőtúri Állami Gazdaság 600 holdat kitevő rizstábláin a hét elején befejezték az aratást, s megkezdték a cséplés előkészítését. A Nagykunsági- a Tiszasülyi-, és a Palotás Állami Gazdaságban is százával dolgoznak a rizsaratók. A betakarítás kézi erővel kezdődött meg, de például a Tiszasülyi-, és a Közép tiszai Állami Gazdaságban bevetésre készen állnak a nagyteljesítményű rizsarató gépek is. Ha kedvező marad az idő, néhány nap múlva gépekkel aratják a rizst Tenyészállatvásár a mezőgazdasági kiállításon Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek eddig több mint 50 bikát, mintegy ISO kost és kansüldőt, száznál több kost és tíz üszőt kínáltak fel eladásra. A kosok mind az országos állattenyésztési felügyelőség szalkszentmártoni telepére, a bikák a különböző mesterséges termékenyítő állomásokra kerülnek. Az utóbbiak között van a Csepregi Áflami Gazdaság tenyésztési nagydíjat nyert bikacsoportja és a mezőhegyesi állami gazdaság híres 451/2 planet-bikájának több utóda. „Magyarországi tapasztalataimat munkámban hasznosítom...” Bolgár közoktatási szakember látogatása megyénkben Georgi Popov Baberkov a vrocai megyei tanács közoktatási osztályának vezetője szeptember 9-én érkezett hazánkba. Néhány fővárosi iskola megtekintése után hétfőn három napra megyénkbe látogatott. A törőszentmiklósi Hunyadi úti általános iskola, a szolnoki gépipari, technikum, valamint az iparitanuló intézet után tegnap délelőtt a szolnoki Tiszaparti gimnázium oktatási rendjével ismerkedett meg bolgár vendégünk. — Már eddig is sok olyat láttam, amit hazatérve munkámban hasznosítani fogok — mondotta. — Bevallom, hogy én elsősorban tanulni jöttem Magyarországra. A közoktatás színvonalát és szervezettségét tekintve önök már jóval előbbre tartanak, mint mi, különösen a szakközépiskolák szervezésében. Bulgáriában csak nemrég indult meg a szakközépiskolai oktatási rendszer szervezése, fő feladatunknak egyelőre néhány általános gimnázium fokozatosan technikummá való átalakítását tartjuk. Ezért Baberkov elvtársat elsősorban a szakközépkáder-képzés, a felsőfokú technikumi rendszer magyarországi tapasztalatai érdekelték. — Bulgáriában minden bizonnyal nagy figyelmet keltenek majd magyar elvtársaink tapasztalatai, módszerei a szakkáder képzésben. A közeljövőben három szófiai közoktatási szakember is Magyarországra látogat majd. Elsősorban az ő szakterületük a technikumi képzés.