Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYEI S A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS XVII. évfolyam, 247. szám. Ara 50 fillér A Balatonnál nyaralók hozták a hírét: több dunántúli termelőszövetkezet pecsenyecsárdát nyitott a tó mentén. Saját feldolgozású sertéssülteket, nyers hurkát, kolbászt lehet kapni bennük. S ugyanott saját termésű bort is mérnek. A verpeléti Dózsa ugyancsak saját palackozással hozza forgalomba bortermését, amelyek ismertek mesénk vendéglátóhelyein is. Kecskeméten évek óta megállnak az átutazók, hogy friss, házi készítésű hentesárukat vásároljanak a Helvéciai Állami Gazdaság szaküzletében. Sőt azt hallottuk: Szegeden összefogott néhány termelőszövetkezet, s kenyérsütő üzemet foglalkoztat. Mi van mindebből Szolnokon? Nem sok. Ebben a megyében 137 termelőszövetkezet gazdálkodik, de a megyszékhely piacán négy-ötnél többnek nincs elárusító helye. Az őszinteség kedvéért ezek egyike, másika is a már máshol sehol el nem adható zöldségárutól próbál itt megszabadulni. Egy hevenyészett felmérés jól mutatja, mennyire nem élnek a Szolnok megyei termelőszövetkezetek ezzel az újszerűséggel. Az előbb írtakhoz hasonlóan összesen egy, a szolnoki Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezet tart fenn egy halászcsárdát. Csakhogy Budapesten. Gondolatok ugyan Itt is érlelődnek már. Az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet számítgatásokat végeztet üzemgazdászával egy Szolnokon felállítandó hús- és tejbolt létesítésére. A jászkiséri Kossuth Tsz házi kenyérsütésen töri a fejét. A túrkevei Vörös Csillag gyümölcsaszalásra szeretne berendezkedni. Nálunk valamivel nehezebben teljesednek be úgy látszik ezek az elképzelések. Pedig de ráférne az egészséges konkurencia a kereskedelemre. És lehetőség is van rá. Meg szükség is. Csak egy példa: az idén mintegy 600 vagon paradicsom ment tönkre, csak itt Szolnok megyében. Egyszerre ért, a konzervgyárak, a MÉK nem tudták fogadni. Lám milyen jól járt volna mindenki, ha a szövetkezetek maguk is árusítják, vagy pedig házilag befőzik. Tél utóján, tavasz elején a házi főzésű paradicsom ínyencség lenne a piacon. Vagy mennyi gondot szokott jelenteni a káposzta, uborka, paprika értékesítése is. A jászfényszarui termelőszövetkezetek segítettek magukon. Savanyítóüzemet állítottak fel. Az idén a jó időjárásnak köszönhetően „bejött” a másodvetésű zöldborsó. Egyrészét értékesítették, másrészt leszántották. A dolog ugyanis úgy egyszerűbb: nem veszi a MÉK, nem kell a konzervgyárnak, hadd menjen tönkre. Pedig egyáltalán nem nagy dolog a zöldborsó dunsztolása sem. Sőt, annyi is elég lett volna, ha az értékesítéssel megbízott szövetkezeti személy elmegy néhány ipari üzembe, s ott eladja a munkásoknak a termést. E tavasszal arról volt szó, a Szolnokot környező termelőszövetkezetek közösen szaküzletet nyitnak. Nem lett belőle semmi. A kezdeményezés hiányzik, vagy valami más? Az előbbiből sincs túltengés. Erre vall többek között az, hogy facsemetekertje például egyetlen közös gazdaságnak, a rákócifalvi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetnek van a megyében. A termelés a fő dolga minden időben a szövetkezetnek, az állami gazdaságnak. De azzal, hogy bizonyos termékeit önállóan feldolgozza, forgalomba hozza, csak frissíti a kereskedelmet. Mindenképpen a lakosság járna jól, ha nagyobbodna a választék, javulna a minőség. Egyszóval a verseny ösztönző lenne az ellátásra. Jelentené azt is, az úgynevezett segédüzemágak nagyobb arányú bevezetése, hogy munkaalkalom adódna a falusi nőknek, a nehezebb fizikai munkára már képtelen falusi öregeknek. S talán a legfőbb, minden nagy munkával már megtermelt terméket meg lehetne menteni. Nem gondolunk arra, hogy a legkisebb faluban is működjön már holnap szövetkezeti üzlet. De az nagyon kellene, hogy a megyeszékhelyen legyen néhány szaküzlet. S legalább járási székhelyeken és a városokban egy-egy. A Szolnok megyei termelőszövetkezetek, állami gazdaságok lássák el az itthoni piacot. Pillanatnyilag Szolnokot például a nagykőrösi, nyársapáti, abonyi, ceglédi közös gazdaságok „terítik”. Sőt a szegediek hordanak ide burgonyát. Igaz, mindehhez valami kis pénz is kell. De nem ezen múlik elsődlegesen. Sokkal inkább vállalkozó kedven, ötleten, bátorságon. Ha úgy tetszik, kockázatvállaláson is. Az idő egyre inkább azoknak kedvez, akik vállalják az ilyesmit. Bár a dolognak másik oldala is van. Az, hogy az állami szervek ösztönözzék, segítsék bátorítsák a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságok ilyen gondolatait. Ha engedélyért folyamodnak, ne akadályozzák őket. Ha már máshol megy és jól megy, kifizetődően, akkor nálunk is talajának kell lennie Börzék Lajos Megelőzték Szolnok megyétÁ víz drága nyersanyag Az ország vegyipari üzemeinek vízügyi energetikusai Szolnokon Tegnap délelőtt 9 órakor kezdődött az a kétnapos tanácskozás a szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben, amelyen az ország összes vegyipari üzemének vízügyi energetikusa résztvett. Rajtuk kívül az Országos Vízügyi Főigazgatóság különböző szerveinek — a Központi Vízminőségi Felügyelet, a Középtisza Az elmúlt héten Budapesten huszonnégy ország vízügyi és vízgazdálkodási szakemberei több napon keresztül folytattak eszmecserét a természetes vizek tisztaságának megóvásáról. Az ötnapos tanácskozáson kiderült, milyen óriási gondot jelent több európai államban az ipari vízellátás. Ha nem születnek sürgős intézkedések, 1970-ben már nem áll rendelkezésre elegendő tisztított, egészséges víz. A víz tehát, főleg a vegyipar további fejlesztése következtében az érdeklődés homlokterébe került. Szolnokon, a budapesti nemzetközi konferencia volt elnöke, Holló István, az OVF központi vízminőségi felügyeletének vezetője beszélt e felelősségteljes munkáról. A Tiszamenti Vegyiművek főenergetikusának, az üzem vízgazdálkodási helyzetéről szóló előadása után nagyon élénk eszmecsere alakult ki A vitában a vegyipari üzemek szennyvíztisztító és semlegesítő berendezéseit kifogásolták, mivel azok nem működnek biztonságosan, a folyókba többször erősen szennyezett víz kerül. Két sálé is kevés volt. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság képviselője elmondotta, hogy a vegyipari üzemek szaporodása a Sajó völgyében komoly vízgondokat okoz. A folyón hazánkba érkezett vizet az ipar teljes egészében „beveszi”, mely forgntia és szennyezve a további felhasználók rendelkezésére bocsájta olyan év is, amikor a csató vízhozamának a dupláját fogyasztották a vegyipari üzemek. A Péti Nitrogénművek energetikusa szerint a gyár óránként 1800 köbméter friss vizet használ fel. Évente 9 millió köbméter vidéki, az Északmagyarországi és a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság képviselői. A Vegyipari Tröszt és a szolnoki vegyiművek közös rendezésében ez volt az első alkalom, hogy a vegyipari üzemek energiagazdálkodási szakemberei együttesen tárgyaltak az ipari vízellátás és a szennyvíztisztítás problémáiról, szennyezett vizet bocsát ki és ezért büntetésül 3 millió forint szennyvízbevezetési díjat fizet. A TVM vízgazdálkodása cédamutató Ki gondolta volna, hogy a Tiszamenti Vegyiművek tavaly 13 millió köbméter ipari vizet használt fel, több mint 10 millió forint értékben. A Vegyipari Tröszt vezetői a szolnoki vegyiművek vízgazdálkodásával, főleg a vízművek műszerezettségével nagyon elégedettek. Többek között ezért is Szolnokon rendezték meg az első tanácskozást, amelyet majd negyedévenként más-más üzemben megismételnek. A kétnapos konferencia első napján a körülbelül negyvenöt résztvevő megtekintette az üzemet, s a gyárlátogatás tapasztalatainak megvitatását a második napra halasztották. Tegnap délelőtt a Vegyipari Tervező Intézet megbízottja a helyes vízgazdálkodási adatszolgáltatásról tartott előadást, amely rendkívüli mértékben befolyásolhatja a víztisztító berendezések tervezésének pontosságát. Ezt követően a Vegyipari Tröszt képviselője a harmadik ötéves terv vízgazdálkodási beruházásairól tájékoztatta a jelenlévőket. Örvendetes, hogy a vízről, mint drága nyersanyagról nemcsak előadások hangzottak el, hanem a tervekből kiderül, az eddigieknél nagyobb összegek ráfordításával igyekeznek a vegyiművek hazánk természetes vizeinek tisztaságát megóvni. — bognár — Négy év múlva nem lesz tiszta víz, ha... A MEZŐHÉRI TÁNCSICS TSZ RÁKÓCZIFALVI 1- AS SZÁMÚ ÜZEMEGYSÉGÉBEN SZILÁGYI LAJOS SZERELŐ VÍZSZIVATTYÚ TENGELYT CSERÉL RÁCZ FERENC TRAKTOROS MTZ-GÉPÉN Élénk kulturális élet a tiszafüredi járásban A tiszafüredi járásban sok tekintetben előreléptek a kulturális munkában. Míg az előző évadban 328, 1965—66-ban 548 ismeretterjesztő előadást tartottak. A filmmel kísért előadások száma 118-ról 252-re emelkedett. Hatszorosára nőtt a vitaesttel egybekötött játékfilm vetítések száma is. A járás területén 21 szakkört működtettek, 8 sikeres író-olvasó találkozót tartottak. Csökkent az előző évekhez képest a művészeti csoportok, műsoros estek száma és ezek nézőközönsége. Viszont ugyanez idő alatt ötszörösére emelkedett a televízió készülékek mennyisége. Négy községben bábjátszó csoport működik. 1966. október 19., szerda. A IV képernyője | előtt Ilii | Akadémiai macska Ili | A szerkesztők éjs; 1 pótlásából Ilii | Füzetlapok tanulsággal 11 | A jó példa: Cibakháza Közel kétszázan tettek mestervizsgát megyénkben Az első mestervizsgát 1958-ban tartották. Azóta több mint húszezren kapták meg erről az oklevelet, — megyénkben 198 fő — amelynek szervezése és lebonyolítása a KIOSZ feladata. A jelentkezők között nemcsak kisiparosok és kisiparos jelöltek vannak, hanem olyan vállalati és szövetkezeti dolgozók is, akiknek az önállósulás szándéka nélkül a magasabb szakképzettséget igazoló mesterlevél, a mesteri cím megszerzése a céljuk. Budapesten és tizennégy megyeszékhelyen hetvenöt szakmában lehet mestervizsgát tenni, a szakmunkás bizonyítvány megszerzését követő három évi szakmai gyakorlat esetén. Természetesen ezt a lehetőséget azok a szakmunkások is felhasználják, akik a jövőben részt kívánnak venni a lakosság igényeinek kielégítésében. A kengyeli Dózsa Tsz befejezte a búza vetését Kovács Pál, a törökszentmiklósi járási tanács főagronómusa jelenti: „A kengyeli Dózsa Tsz kedden befejezte az őszi kalászosok vetését.” A kengyeliek a megye termelőszövetkezetei közül elsőként végeztek a legfontosabb őszi munkával. Összesen 500 hold őszi árpa és 2060 hold búza magját tették a földbe. Ügyeltek a minőségre is, egyetlen hold búzát sem vetettek kalászos után. A kongresszusi verseny a betakarításban is szép sikert hozott a szövetkezetben. Befejezték az 1500 hold kukorica törését (kevés kivétellel a szárat is lehordták), betakarították a napraforgót és felszedték a 300 holdnyi cukorrépát. Eddig 600 holdon gondoskodtak a talajerő utánpótlásáról. A szövetkezeti gazdák most minden erőt a mélyszántás elvégzésének önpontosítanak.