Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
196?. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ft Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására nem hivatalos baráti látogatásra szerdán Magyarországra érkezett Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, és Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke.■ A képen: Kádár János üdvözli a Ferihegyi repülőtérre érkező Gomulkát Tanácskozott a megye tsz-parasztságának küldöttértekezlete (Folytatás a 2. oldalról.) ság elnöke tett jelentést a küldöttértekezletnek. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek közgyűlésein 136 küldöttet választottak meg, akikből 133 jelen van. Három személy igazoltan hiányzik a tanácskozásról. SZEGŐ LÁSZLÓ, A TÚRKEVEI TÁNCSICS TSZ ELNÖKE — Szegő elvtárs a termelőszövetkezetek vezetéséről beszélt. Megállapította, az a jó vezető, aki politikailag, szakmailag is képzett, ugyanakkor élvezi a tagok bizalmát. A jó vezetőnek minden vonatkozásban ki kell állnia a próbát. Éppen ezért nem irigylésre méltó a helyzetük. A fiatal szakemberekről szólva elmondotta, hogy a főiskolán, egyetemen meg lehet tanulni a mezőgazdasági tudomány elméleti kérdéseit. A vezetés művészetét azonban a gyakorlati életben kell elsajátítani. Megemlékezett azokról a középszintű vezetőkről — brigádvezetőkről —, akiknek hiányzik a technikumi végzettségük, de mégsem szabad őket félreálltani. Mégpedig azért nem, mert régi tsz-tagok, élvezik a dolgozó társaik bizalmát és nagy gyakorlati ismeretekre tettek szert. Az élet azonban többet kíván tőlük is. Túrkevén harminc ilyen középvezető káder van a három termelőszövetkezetben, akiknek legfeljebb szakmunkás bizonyítványuk van. A technikum elvégzését már nem lehet tőlük megkövetelni. De gondoskodni kell intézményesen a rendszeres továbbképzésükről és erre főleg a téli időszakot kell felhasználni. — HOVODZAK ISTVÁN, A CIBAKílAZI VÖRÖS CSILLAG TSZ ELNÖKE— A mezőgazdaságban a legfőbb termelőeszköz a föld. A szövetkezetek tagsága helyesli a föld tulajdonának rendezését. Helyes az is, hogy az öröklés joga csak a termelőszövetkezeti tagokra terjedjen ki. A Tiszazug sajátos helyzetben van. Cibakházán és a többi községekben is rendkívül nagy a zártkertek területe, melyeket főként háztáji földekként használnak. Ezeket gyakran adják, veszik. Tanúi vagyunk annak, hogy öcsödiek, kecskemétiek is vásárolnak szőlőt a Tiszazugban. Hovodzák elvtárs javasolta, hogy a zártkertek eladása a jövőben csak a tanács beleegyezésével történjen. A tsz-eknek legyen elsősorban elővásárlási joguk. Sok a dülőút a tsz-ek határában. Ezek átnyúlnak a szomszédos községekbe is, gyakran deformálják a nagyüzemi táblákat. Ezért a községhatárokat is rendezni kellene. A felszólaló elmondotta, hogy az idén huszonkilenc személlyel önkéntes földcserét hajtottak végre. Két személy azonban nem egyezett bele, így a parcellájuk ott maradt a közös táblában. Hovodzák elvtárs ezután a háztáji földek problémájáról, a betegsegélyezésről szólott. A vállalatszerű gazdálkodásról elmondotta, hogy ez nem befolyásolja a tagok tulajdonosi viszonyát. A tagsággal aprólékosan ismertetnek év közben is minden részletkérdést. Az emberek igénylik ezt és megerősíti bennük azt a tudatot, hogy gazdái a termelőszövetkezetnek. Végezetül a tiszazugi termelőszövetkezetek nevében sürgette a szőlő-rekonstrukció mielőbbi megvalósítását. Több helyen ugyanis a tőkék elöregedése olyan nagyarányú, hogy a termelés még a permetezési szerek árát sem hozza meg. Arra kérte a megyei szer-Czinege elvtárs tolmácsolta a párt Központi Bizottságának, a kormánynak és a termelőszövetkezetek kongresszusát előkészítő bizottságnak az üdvözletét. — örültem a megbízásnak és a Szolnok megyei elvtársak meghívásának, hogy részt vehettem a termelőszövetkezetek megyei küldötteinek tanácskozásán — mondotta. — Hat-hét év nem nagy időszak a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztság történetében. Tartalmilag, minőségileg más körülmények között zajlik le ez az értekezlet, mint ahogyan tanácskoztunk 1959-ben. Akkor az átszervezés problémáiról tárgyaltunk. A munkásosztály és az állam alapvető érdeke volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az ellenforradalom után három évvel kérdés volt: lehet-e ilyen nagy társadalmi megrázkódtatás után a parasztságot a szocialista útra átvinni. Méghozzá úgy, hogy ne csökkenjen a mezőgazdaság termelése, a parasztság életszínvonala emelkedjen, ugyanakkor az országra kibírható terheket rójunk a technikai bázis megteremtésével. — Mi, kommunisták akkor azt bizonygattuk, hogy a parasztságnak érdeke a szocialista útra való áttérés. Ehhez személyes, anyagi érdeke is fűződik. Szolnok megye jó példát adott akkor az országnak. 1959-ben agitációnkban felrajzoltuk a dolgozó parasztság biztos jövőjét. Elmondhatjuk, hogy rövid idő alatt rendkívül nagy utat tettünk meg és sokat fejlődtünk, a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdult. A párt megyei bizottságának nevében köszöntötte a tanácskozást, s a küldötteken keresztül a megye szövetkezeti dolgozóit, a szövetkezeti családokat. Külön szólt a termelőszövetkezetben dolgozó párttagok, pártszervezetek küzdelméről. A szövetkezeti mozgalom sikerében benne van az az erő, amely mindig képviselte a párt politikáját — mondotta Csáki elvtárs. — S hogy jól dolgoztak a kommunisták, arra bizonyság az az összeforrottság, amely a pártonkívüliekkel összefűzi őket. Szólt a megyében működő húsz gyenge termelőszövetkezet sorsáról, bajáról, ahol a tagság jövedelme alatta marad az átlagnak. Meg kell találni az utat, hogy az e szövetkezetekben dolgozóknak is jusson az örömből — mondotta megyénk pártbizottságának első titkára. — Nekem tetszik a tanácskozás hangja, tetszik az, hogy nincs kérkedés. S erre nagyon vigyázni is kell. Kétségtelen nagy a sikerünk, de mérhetetlen sok a gondunk is. Majd a hat-hét évvel ezelőtti küzdelemről emlékezett meg, őrizzük meg azoknak a napoknak az emlékeit — szólt a tanácskozáshoz. Fel is elevenítette pár szóban az akkori időket, amikor még jóformán csak a hit, a bizalom miatt követték a pártot a parasztemberek. Csáki elvtárs külön méltatta a tanácsok mezőgazdasági osztályainak pozitív szerepét. Az államhatalmi szervekben dolgozó elvtársaknak vezetőit és a majd megalakuló termelőszövetkezeti területi szövetséget, hogy adjanak segítséget a rekonstrukció megvalósításához. A mezőgazdaságban meghonosodtak a technika és a tudomány eredményei, módszerei. — örvendetes, hogy a termelőszövetkezetekben felnőtt egy sajátos, új vezető csoport. Ez a vezető gárda — az egykori nincstelenek, a tíz-tizenkét holdasok — felnőtt az új feladatokhoz, s a falusi társadalom tudatos formálóivá vált. A mezőgazdaság tudományát a gyakorlatban alkalmazzák. Czinege elvtárs részletesen szólott az új termelőszövetkezeti érdekképviseleti szerv sajátosságáról, az állam és a szövetkezeti érdek összhangjáról, s a gazdasági reform célkitűzéseiről. Végezetül sok sikert kívánt a megye szövetkezeti parasztlásának további boldogulásához. — KONKOLY BÉLA, A JÁSZBOLDOGHÁZI ARANYKALÁSZ TSZ ELNÖKE — Arról beszélt részletesen, hogy a sertéstenyésztés nem fejlődik kellően az utóbbi években. Nem titok, hogy a kismalacok egy bizonyos százaléka elhullik. Valamikor a baromfitenyésztéshez is nehezen fogtak hozzá a termelőszövetkezetek. A baromfi felvásárlási ára lényegesen nem változott, ám olyan kitűnő baromfi táptakarmányt kapnak a közös gazdaságok, hogy így a csibe felnevelése kifizetődő, s a baromfitenyésztésre nem kell külön agitálni senkit. Konkoly Béla ebben látja a sertéstenyésztés fellendítésének lehetőségét is. Megfelelő tápot kell készíteni a malacok felnevelésére. nak nagy részük van abban, hogy a szövetkezeti mozgalom már idáig jutott. Majd azt ecsetelte, hogy a jövőben más lesz a hatósági feladat. Új helyzet, új fejlődési szakasz nyílik. A termelőszövetkezeti képviseleti szervek kiépítése összefügg a gazdaságirányítási rendszer változásával. Csáki elvtárs intett attól, hogy a területi szövetségektől rögtön az alakulás után tökéletes munkát várjon bárki is. Elmondta azt is, vannak, akik valamiféle új hivatalt látnak a szövetkezeti szövetségek megalakításában. Azon vagyunk, hogy ne hivatal legyen, hanem olyan szerv, amely a szövetkezeti mozgalom ügyét előre viszi. Szólt a területi szövetségek hivatásának három forrásáról. Az első: alkotmányunk és a magyar jogrendszer. A második: a területi szövetség saját szerveinek határozata. A harmadik pedig a termelőszövetkezettel kötött szerződések. A szövetség feladata többek között az is lesz, őrködjön afelett e három forrás alapján, hogy senki ne sértse meg a szövetkezetek érdekeit. Beszélt arról is: a szövetkezeti munka fokmérője továbbra is az lesz, hogy egy egységnyi területről mennyi terméket ad a közös gazdaság. A termelésben van még adósságuk a termelőszövetkezeteknek. Száz hold szántóról még csak 80 mázsa húst adnak a népgazdaságnak. Csáki elvtárs foglalkozott a szövetkezeti földtulajdonnal. Mint mondotta, ennek rendezése a szövetkezetek, az egész parasztság és a társadalom érdeke. De közvetetten jót tesz a mezőgazdaságból elszármazottaknak is. Néhány helyen félremagyarázták a dolgot, s az öregek aggódtak főleg, hogy mi lesz a földjükkel. A szövetkezeti parasztembereket továbbra is megilleti a föld joga, a földjáradék. De nekik is lehetőségük van a földfelajánlásra, s a termelőszövetkezet megválthatja tőlük. Hamarosan rendeződik a zártkertek ügye is — mondta Csáki elvtárs. — NYÍRI BÉLA ÖSSZEFOGLALÓJA — Nyíri Béla, a Szolnok megyei Termelőszövetkezeti Tanács elnöke azt mondta: a tanácskozás hozzászólóinak mondanivalója lerövidítve így hangzik — értékeljük és becsüljük, amit eddig elértünk, de lássuk további teendőinket is. Javasolta, a tanácskozás bízza meg az előkészítő bizottságot, hogy terjesszék fel a küldöttértekezlet anyagát az országos kongresszust előkészítő bizottságnak. Záró gondolatai között kiemelte Nyíri elvtárs, többet törődni az eddiginél a szövetkezeti emberrel. Ezután Hajdú Ferenc, a rákóczifalvai szövetkezet elnöke terjesztette be a jelölő bizottság javaslatát. A tanácskozás harmincegy küldöttet bízott meg, hogy képviselje Szolnok megyét az első tíz kongresszuson. A megye küldöttei: Gömöri Károly, a jászapáti Alkotmány Tsz elnöke, Konkoly Béla, a jászboldogházi Aranykalász Tsz elnöke, Lázár József, a jásztelki Tolbuchin Tsz elnöke Berkó Béla, a jánoshidai Vörös Hajjal Tsz főagronómusa, Faragó Jósef, a jászárokszállási Táncsics Tsz párttitkára. Kálmán Miklósné, a jászkíséri Kossuth Tsz baromfigondozója, Hovodzák István, a cibakházi Vörös Csillag Tsz elnöke, Gácsi János, a tiszainokai Szabadság Tsz elnöke, Szántó János, a tiszakürti Hunyadi Tsz mezőgazdásza, Hegedűs Jánosné, a kunszentmártoni Búzakalász Tsz baromfigondozója, Csótö István, a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke, Bódi Time, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnökf . Tóth Lajos, a szolnoki Vörös A tanácskozás végén dr. Nagy Sándor, kitüntetéseket adott át. A „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” címet Kakukk Károly, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz elnöke kapta. „Kiváló Termelőszövetkezeti Tag” kitüntetést tizenkilencen kaptak. Miniszteri elismerő oklevelet pedig hét termelőszövetkezeti tag vett át Mező Tsz párttitkára, Dékány Jánosné, a jászladányi Haladás Tsz főkönyvelője, Drávucz József, a zagyvarékasi Béke Tsz állatgondozója, Földi András, újszászi Szabadság Tsz brigádvezetője, Varjú Sándor, az abánszalóki Lenin Tsz elnöke. Molnár Boldizsár, a tiszaőrsi Búzakalász Tsz elnöke, ifj. Soós Bálint, a tiszaszőllősi Szarvas Sándor Tsz brigádvezetője. Szabó Sándor, a kuncsorbai Vörös Október Tsz elnöke. Bereczki János, a kenderesi Haladás Tsz elnökhelyettese. Nagy István, a kunhegyesi Vörös Október tsz Elnöke, Deme János, a jászberényi Kossuth Tsz elnöke. Oláh János, a karcagi Lenin Tsz elnöke, Kapitány Sándor, a karcagi Május 1 Tsz növénytermesztője. Nyikos Károly, a kisimsäálási Búzakalász Tsz elnöke. Suba István, a mezőtúri Vöröös Október Tsz elnöke. Lakatos László a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz elnöke,, Leczki Rozália, a törökszentmiklósi Rákóczi Tsz főkönyvelője Szegő László, a túrkevei Táncsics Tsz elnöke és Szabó Sándor, a túrkevei Vörös Csillag Tsz üzemegységvezetője. Majd Suba István javaslatára a küldöttértekezlet a beszámolót, a hozzászólásokat, a Szolnok megyei termelőszövetkezetek állásfoglalásának minősítette. Végül felhívást bocsátottak közre a szövetkezeti küldöttek, majd Suba István zárszavával befejeződött megyénk első termelőszövetkezeti küldöttértekezletei CZINEGE LAJOS: FALUN, FELNŐTT EGY ÚJ VEZETŐ GÁRDA — CSÁKI ISTVÁN: A TERÜLETI SZÖVETSÉGEK KÉPVISELJÉK A TSZ-EK ÉRDEKEIT Megválasztották a küldötteket — Kitüntették a szövetkezeti mozgalom harcosait — hír Mao helyett Csen Eni-laj Tekintettel a munkásság, a parasztság, a pártkáderek és a hadsereg nagy részének ellenállására, az országban létrejöttek a nyílt polgárháború kirobbanásának objektív feltételét Ez kiélezte az ellentmondást a Lin Piao által képviselt „szélsőséges” és a Csou En-laj által képviselt „mérsékelt” erők közt. Az utóbbi időben egyre kevesebbet lehet hallani Lin Piaóról, december óta nem szerepelt nyilvánosan és a néhány héttel ezelőtt Kínában járt albán katonai küldöttséget sem fogadta. Úgy látszik, hogy január —február óta Csou En-laj került előtérbe, aki ugyan támogatja a „kulturális forradalom fő irányzatát, Mao politikai irányvonalát, de ellenzi a durva módszerek alkalmazását. — Csou Enlaj több beszédében „korrekciókat” sürgetett, követelte a pártszervezetek jogai helyreállítását. Nem mondható, hogy a „szélsőséges” erők beletörődtek ebbe a helyzetbe — írja a tudósító. Februárt, márciust és áprilist továbbra is a „pártellenes és revizionista elemek” leveréséért, a hatalom megszerzéséért vívott harc döntő hónapjainak hirdetik. Választások Moszkvábal* Befejezéséhez közeledik a választási kampány a Szovjetunióban, ahol március 12-én és 19-én megválasztják a szövetségi köztársaságok és az autonóm köztárságok Legfelső Tanácsait valamint a helyi tanácsokat. Ma Nyikoláj Podgornij, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke találkozik a szovjet főváros Leningrád kerületének választóival. Podgornij a gyűlésen nagy beszédet mond, akár csak pénteken a Kreml Kongresszusi Palotájában Leonyid Brezsnyev, aki Moszkva, Bauman választókerületének jelöltje.