Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

196?. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ft Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására nem hivatalos ba­ráti látogatásra szerdán Magyarországra érkezett Wladyslaw Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt első titkára, és Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Nép­­köztársaság kormányának elnöke.­­■ A képen: Kádár János üdvözli a Ferihegyi repülőtérre érkező Gomulkát Tanácskozott a megye tsz-parasztságának küldöttértekezlete (Folytatás a 2. oldalról.) ság elnöke tett jelentést a küldöttértekezletnek. El­mondotta, hogy a termelő­­szövetkezetek közgyűlésein 136 küldöttet választottak meg, akikből 133 jelen van. Három személy igazoltan hiányzik a tanácskozásról.­ ­ SZEGŐ LÁSZLÓ, A TÚRKEVEI TÁNCSICS TSZ ELNÖKE — Szegő elvtárs a termelő­­szövetkezetek vezetéséről beszélt. Megállapította, az a jó vezető, aki politikai­lag, szakmailag is képzett, ugyanakkor élvezi a tagok bizalmát. A jó vezetőnek minden vonatkozásban ki kell állnia a próbát. Éppen ezért nem irigylésre méltó a helyzetük. A fiatal szakemberekről szólva elmondotta, hogy a főiskolán, egyetemen meg lehet tanulni a mezőgazda­­sági tudomány elméleti kérdéseit. A vezetés művé­szetét azonban a gyakorla­ti életben kell elsajátítani. Megemlékezett azokról a középszintű vezetőkről — brigádvezetőkről —, akik­nek hiányzik a technikumi végzettségük, de mégsem szabad őket félreálltani. Mégpedig azért nem, mert régi tsz-tagok, élvezik a dolgozó társaik bizalmát és nagy gyakorlati ismeretek­re tettek szert. Az élet azonban többet kíván tő­lük is. Túrkevén harminc ilyen közép­vezető káder van a három termelőszövet­kezetben, akiknek legfel­­­jebb szakmunkás bizonyít­ványuk van. A technikum elvégzését már nem lehet tőlük megkövetelni. De gon­doskodni kell intézménye­sen a rendszeres tovább­képzésükről és erre főleg a téli időszakot kell felhasz­nálni. — HOVODZAK ISTVÁN, A CIBAKílAZI VÖRÖS CSILLAG TSZ ELNÖKE— A mezőgazdaságban a leg­főbb termelőeszköz a föld. A szövetkezetek tagsága he­lyesli a föld tulajdonának rendezését. Helyes az is, hogy az öröklés joga csak a termelőszövetkezeti ta­gokra terjedjen ki. A Tiszazug sajátos hely­zetben van. Cibakházán és a többi községekben is rendkívül nagy a zártker­tek területe, melyeket fő­ként háztáji földekként használnak. Ezeket gyak­ran adják, veszik. Tanúi vagyunk annak, hogy öcsö­­diek, kecskemétiek is vá­sárolnak szőlőt a Tiszazug­ban. Hovodzák elvtárs ja­vasolta, hogy a zártkertek eladása a jövőben csak a tanács beleegyezésével tör­ténjen. A tsz-eknek legyen elsősorban elővásárlási jo­guk. Sok a dülőút a tsz-ek ha­tárában. Ezek átnyúlnak a szomszédos községekbe is, gyakran deformálják a nagyüzemi táblákat. Ezért a községhatárokat is ren­dezni kellene. A felszólaló elmondotta, hogy az idén huszonkilenc személlyel önkéntes föld­cserét hajtottak végre. Két személy azonban nem egyezett bele, így a par­cellájuk ott maradt a közös táblában. Hovodzák elvtárs ezután a háztáji földek problémá­járól, a betegsegélyezésről szólott. A vállalatszerű gazdálkodásról elmondotta, hogy ez nem befolyásolja a tagok tulajdonosi viszo­nyát. A tagsággal apróléko­san ismertetnek év közben is minden részletkérdést. Az emberek igénylik ezt és megerősíti bennük azt a tudatot, hogy gazdái a termelőszövetkezetnek. Végezetül a tiszazugi ter­­melőszövetkezetek nevében sürgette a szőlő-rekonst­rukció mielőbbi megvalósí­tását. Több helyen ugyanis a tőkék elöregedése olyan nagyarányú, hogy a terme­lés még a permetezési sze­rek árát sem hozza meg. Arra kérte a megyei szer-Czinege elvtárs tolmá­csolta a párt Központi Bi­­­­zottságának, a kormány­nak és a termelőszövetke­zetek kongresszusát előké­szítő bizottságnak az üd­vözletét. — örültem a megbízás­nak és a Szolnok megyei elvtársak meghívásának, hogy részt vehettem a ter­melőszövetkezetek megyei küldötteinek tanácskozásán — mondotta. — Hat-hét év nem nagy időszak a termelőszövetke­zetek és a dolgozó paraszt­ság történetében. Tartalmi­­lag, minőségileg más kö­rülmények között zajlik le ez az értekezlet, mint ahogyan tanácskoztunk 1959-ben. Akkor az átszer­vezés problémáiról tárgyal­tunk. A munkásosztály és az állam alapvető érdeke volt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. Az ellenforradalom után há­rom évvel kérdés volt: le­het-e ilyen nagy társadal­mi megrázkódtatás után a parasztságot a szocialista útra átvinni. Méghozzá úgy, hogy ne csökkenjen a mezőgazdaság termelése, a parasztság életszínvonala emelkedjen, ugyanakkor az országra kibírható terhe­ket rójunk a technikai bá­zis megteremtésével. — Mi, kommunisták ak­kor azt bizonygattuk, hogy a parasztságnak érdeke a szocialista útra való áttérés. Ehhez személyes, anyagi érdeke is fűződik. Szolnok megye jó példát adott ak­kor az országnak. 1959-ben agitációnkban felrajzoltuk a dolgozó parasztság biztos jövőjét. Elmondhatjuk, hogy rövid idő alatt rendkívül nagy utat tettünk meg és sokat fejlődtünk, a szövet­kezeti gazdálkodás meg­szilárdult. A párt megyei bizottsá­gának nevében köszöntötte a tanácskozást, s a küldöt­teken keresztül a megye szövetkezeti dolgozóit, a szövetkezeti családokat. Külön szólt a termelőszö­vetkezetben dolgozó párt­tagok, pártszervezetek küz­delméről. A szövetkezeti mozgalom sikerében benne van az az erő, amely min­dig képviselte a párt poli­tikáját — mondotta Csáki elvtárs. — S hogy jól dol­goztak a kommunisták, ar­ra bizonyság az az össze­­forrottság, amely a párton­­kívüliekkel összefűzi őket. Szólt a megyében működő húsz gyenge termelőszövet­kezet sorsáról, bajáról, ahol a tagság jövedelme alatta marad az átlagnak. Meg kell találni az utat, hogy az e szövetkezetekben dolgozóknak is jusson az örömből — mondotta me­gyénk pártbizottságának el­ső titkára. — Nekem tetszik a ta­nácskozás hangja, tetszik az, hogy nincs kérkedés. S erre nagyon vigyázni is kell. Kétségtelen nagy a si­kerünk, de mérhetetlen sok a gondunk is. Majd a hat-hét évvel ez­előtti küzdelemről emléke­zett meg, őrizzük meg azoknak a napoknak az emlékeit — szólt a tanács­kozáshoz. Fel is elevenítet­te pár szóban az akkori időket, amikor még jófor­mán csak a hit, a bizalom miatt­­ követték a pártot a parasztemberek. Csáki elvtárs külön méltatta a tanácsok mezőgazdasági osztályainak pozitív szere­pét. Az államhatalmi szer­vekben dolgozó elvtársak­nak vezetőit és a majd megalakuló termelőszövet­kezeti területi szövetséget, hogy adjanak segítséget a rekonstrukció megvalósítá­sához. A mezőgazdaságban meg­honosodtak a technika és a tudomány eredményei, módszerei. — örvendetes, hogy a termelőszövetkeze­tekben felnőtt egy sajátos, új vezető csoport. Ez a vezető gárda — az egykori nincstelenek, a tíz-tizenkét holdasok — felnőtt az új feladatokhoz, s a falusi tár­sadalom tudatos formálóivá vált. A mezőgazdaság tu­dományát a gyakorlatban alkalmazzák. Czinege elvtárs részlete­sen szólott az új termelő­szövetkezeti érdekképvise­leti szerv sajátosságáról, az állam és a szövetkezeti ér­dek összhangjáról, s a gazdasági reform célkitűzé­seiről. Végezetül sok sikert kívánt a megye szövetke­zeti parasztlásának továb­bi boldogulásához. — KONKOLY BÉLA, A JÁSZBOLDOGHÁZI ARANYKALÁSZ TSZ ELNÖKE — Arról beszélt részletesen, hogy a sertéstenyésztés nem fejlődik kellően az utóbbi években. Nem titok, hogy a kismalacok egy bizonyos százaléka elhullik. Vala­mikor a baromfitenyésztés­hez is nehezen fogtak hoz­zá a termelőszövetkezetek. A baromfi felvásárlási ára lényegesen nem változott, ám olyan kitűnő baromfi táptakarmányt kapnak a közös gazdaságok, hogy így a csibe felnevelése kifize­­tődő, s a baromfitenyész­tésre nem kell külön agi­tálni senkit. Konkoly Béla ebben látja a sertéstenyész­tés fellendítésének lehető­ségét is. Megfelelő tápot kell készíteni a malacok felnevelésére. nak nagy részük van ab­ban, hogy a szövetkezeti mozgalom már idáig jutott. Majd azt ecsetelte, hogy a jövőben más lesz a ható­sági feladat. Új helyzet, új fejlődési szakasz nyílik. A termelőszövetkezeti képvi­seleti szervek kiépítése összefügg a gazdaság­irá­nyítási rendszer változásá­val. Csáki elvtárs intett at­tól, hogy a területi szövet­ségektől rögtön az alakulás után tökéletes munkát vár­jon bárki is. Elmondta azt is, vannak, akik valamifé­le új hivatalt látnak a szövetkezeti szövetségek megalakításában. Azon va­gyunk, hogy ne hivatal le­gyen, hanem olyan szerv, amely a szövetkezeti moz­galom ügyét előre viszi. Szólt a területi szövetségek hivatásának három forrá­sáról. Az első: alkotmá­nyunk és a magyar jog­rendszer. A második: a te­rületi szövetség saját szer­veinek határozata. A har­madik pedig a termelőszö­vetkezettel kötött szerződé­sek. A szövetség feladata többek között az is lesz, őrködjön afelett e három forrás alapján, hogy senki ne sértse meg a szövetke­zetek érdekeit. Beszélt arról is: a szö­vetkezeti munka fokmérője továbbra is az lesz, hogy egy egységnyi területről mennyi terméket ad a kö­zös gazdaság. A termelés­ben van még adósságuk a termelőszövetkezeteknek. Száz hold szántóról még csak 80 mázsa húst adnak a népgazdaságnak. Csáki elvtárs foglalkozott a szövetkezeti földtulaj­donnal. Mint mondotta, en­nek rendezése a szövetke­zetek, az egész parasztság és a társadalom érdeke. De közvetetten jót tesz a me­zőgazdaságból elszármazot­taknak is. Néhány helyen félremagyarázták a dolgot, s az öregek aggódtak fő­leg, hogy mi lesz a föld­jükkel. A szövetkezeti pa­rasztembereket továbbra is megilleti a föld joga, a földjáradék. De nekik is lehetőségük van a föld­fel­ajánlásra, s a termelőszö­vetkezet megválthatja tő­lük. Hamarosan rendező­dik a zártkertek ügye is — mondta Csáki elvtárs. — NYÍRI BÉLA ÖSSZEFOGLALÓJA — Nyíri Béla, a Szolnok megyei Termelőszövetkeze­ti Tanács elnöke azt mond­ta: a tanácskozás hozzászó­lóinak mondanivalója le­rövidítve így hangzik — értékeljük és becsüljük, amit eddig elértünk, de lássuk további teendőinket is. Javasolta, a tanácsko­zás bízza meg az előkészítő bizottságot, hogy terjesszék fel a küldöttértekezlet anyagát az országos kong­resszust előkészítő bizott­ságnak. Záró gondolatai között kiemelte Nyíri elv­társ, többet törődni az ed­diginél a szövetkezeti em­berrel. Ezután Hajdú Ferenc, a rá­­kóczifalvai szövetkezet elnöke terjesztette be a jelölő bizott­ság javaslatát. A tanácskozás harmincegy küldöttet bízott meg, hogy képviselje Szolnok megyét az első tíz kongresszu­son. A megye küldöttei: Gömöri Károly, a jászapáti Alkotmány Tsz elnöke, Kon­koly Béla, a jászboldogházi Aranykalász Tsz elnöke, Lázár József, a jásztelki Tolbuchin Tsz elnöke Berkó Béla, a já­­noshidai Vörös Hajjal Tsz fő­­agronómusa, Faragó Jó­sef, a jászárokszállási Táncsics Tsz párttitkára. Kálmán Miklósné, a jászkíséri Kossuth Tsz baromfi­gondozója, Hovodzák István, a cibakházi Vörös Csillag Tsz el­nöke, Gácsi János, a tiszaino­­kai Szabadság Tsz elnöke, Szán­tó János, a tiszakürti Hunyadi Tsz mezőgazdásza, Hegedűs Já­­nosné, a kunszentmártoni Bú­­zakalász Tsz baromfigondozója, Csótö István, a mezőhéki Tán­csics Tsz elnöke, Bódi Time, a tisz­aföldvári Lenin Tsz el­nökf . Tóth Lajos, a szolnoki Vörös A tanácskozás végén dr. Nagy Sándor, kitünte­téseket adott át. A „Mező­­gazdaság Kiváló Dolgozó­ja” címet Kakukk Károly, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz elnöke kapta. „Kiváló Termelőszövetke­zeti Tag” kitüntetést tizen­kilencen kaptak. Miniszteri elismerő oklevelet pedig hét termelőszövetkezeti tag vett át Mező Tsz párttitkára, Dékány Jánosné, a jászladányi Haladás Tsz főkönyvelője, Drávucz Jó­zsef, a zagyvarékasi Béke Tsz állatgondozója, Földi András, újszászi Szabadság Tsz brigád­­vezetője, Varjú Sándor, az abánszalóki Lenin Tsz elnöke. Molnár Boldizsár, a tiszaőrsi Búzakalász Tsz elnöke, if­j. Soós Bálint, a tiszaszőllősi Szarvas Sándor Tsz brigádvezetője. Sza­bó Sándor, a kuncsorbai Vörös Október Tsz elnöke. Bereczki János, a kenderesi Haladás Tsz elnökhelyettese. Nagy István, a kunhegyesi Vörös Október tsz Elnöke, Deme János, a jászbe­rényi Kossuth Tsz elnöke. Oláh János, a karcagi Lenin Tsz el­nöke, Kapitány Sándor, a kar­cagi Május 1 Tsz növényter­mesztője. Nyikos Károly, a kis­­imsä­ál­ási Búzakalász Tsz el­nöke. Suba István, a mezőtúri Vöröö­s Október Tsz elnöke. La­katos László a törökszentmik­lósi Aranykalász Tsz elnöke,, Leczki Rozália, a törökszent­miklósi Rákóczi Tsz főkönyve­lője Szegő László, a túrkevei Táncsics Tsz elnöke és Szabó Sándor, a túrkevei Vörös Csil­lag Tsz üzemegységvezetője. Majd Suba István javas­latára a küldöttértekezlet a beszámolót, a hozzászó­lásokat, a Szolnok megyei termelőszövetkezetek állás­­foglalásának minősítette. Végül felhívást bocsátottak közre a szövetkezeti kül­döttek, majd Suba István zárszavával befejeződött megyénk első termelőszö­vetkezeti küldöttértekezle­tei CZINEGE LAJOS: FALUN, FELNŐTT EGY ÚJ VEZETŐ GÁRDA — CSÁKI ISTVÁN: A TERÜLETI SZÖVETSÉGEK KÉPVISELJÉK A TSZ-EK ÉRDEKEIT Megválasztották a küldötteket — Kitüntették a szövetkezeti mozgalom harcosait — hí­­r Mao helyett Csen Eni-laj Tekintettel a munkásság, a parasztság, a párt­káde­rek és a hadsereg nagy részének ellenállására, az országban létrejöttek a nyílt polgárháború kirob­banásának objektív fel­té­telét Ez kiélezte az ellentmon­dást a Lin Piao által kép­viselt „szélsőséges” és a Csou En-laj által képviselt „mérsékelt” erők közt. Az utóbbi időben egyre keve­sebbet lehet hallani Lin Piaóról, december óta nem szerepelt nyilvánosan és a néhány héttel ezelőtt Kíná­ban járt albán katonai kül­döttséget sem fogadta. Úgy látszik, hogy január —február óta Csou En-laj került előtérbe, aki ugyan támogatja a „kulturális for­radalom fő irányzatát, Mao politikai irányvonalát, de ellenzi a durva módszerek alkalmazását. — Csou En­­laj több beszédében „kor­rekciókat” sürgetett, köve­telte a pártszervezetek jo­gai helyreállítását. Nem mondható, hogy a „szélsőséges” erők beletö­rődtek ebbe a helyzetbe — írja a tudósító.­­ Februárt, márciust és áprilist to­vábbra is a „pártellenes és revizionista elemek” leve­réséért, a hatalom megszer­zéséért vívott harc döntő hónapjainak hirdetik. Választások Moszkvábal* Befejezéséhez közeledik a választási kampány a Szov­jetunióban, ahol március 12-én és 19-én megválaszt­ják a szövetségi köztársasá­gok és az autonóm köztár­­ságok Legfelső Tanácsait valamint a helyi­­ tanácso­kat. Ma Nyikoláj Podgornij, a Legfelső Tanács elnökségé­nek elnöke találkozik a szovjet főváros Leningrád kerületének választóival. Podgornij a gyűlésen nagy beszédet mond, akár csak pénteken a Kreml Kong­resszusi Palotájában Leo­­nyid Brezsnyev, aki Moszk­va, Bauman választókerü­letének jelöltje.

Next