Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-22 / 171. szám
1987. július 22. Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket Megszüntetik az előfeltételeket az egyetemeken és főiskolákon Jövőre megszüntetik az előfelvételi rendszert a felsőoktatási intézményekben. — A Művelődésügyi Minisztérium illetékesei ezzel kapcsolatban elmondották: — A 60-as évek elején bevezetett egyetemi előfelvételi rendszert több meggondolás tette indokolttá. Az egyik például az volt, hogy sok tehetséges fiatal jelentkezett az egyetemekre és főiskolákra, s ezeknek előfelvétellel akarták biztosítani a helyüket a felsőoktatási intézményekben. Az előfelvételisek azonban a következő évben bizonyos mértékig kikötötték a felvehetők keretszámát — amely nem korlátlan, és amelyet mindenkor a társadalmi, népgazdasági szükséglet határoz meg — ilyen formán a gondokat csak ideig-óráig enyhítette. Egy másik, lényeges indok, pedagógiai jelegű volt. Úgy gondoltuk, hogy hasznára válik az egyetemre, főiskolára felvételt nyert fiataloknak, ha egy évet munkában töltenek. A gyakorlat azonban ezen a téren sem igazolta az előzetes várakozást. A fiatalok munkavállalása ugyanis az esetek nagy többségében formális volt, mivel a munkahelyet jórészt nem a leendő képzéshez alkalmazva választották meg. Éppen ezért a munkahely nem segíthette elő a fiatalok fejlődését, nem adott útravalót az előfelvételiseknek egyetemi tanulmányaihoz. Ráadásul, a munkahelyek többsége a csupán egy évre alkalmazott fiatalra nem fordított kellő gondot, s ezért a javaslatok is többnyire formálisak, semmitmondóak voltak. További negatív tapasztalat, hogy az előfelvételis egyetemi hallgató tanulmányi előmenetelében az első évfolyamon “» különösen nyelv szakon — határozottan észlelhető volt a folyamatos tanulás hiánya, a kiesett idő. Az előfelvételek megszüntetése mellett szól az is, hogy a felvételi keretszámok előlegezett igénybevétele inkább növelte, semmint csökkentette az úgynevezett divatos szakok iránti érdeklődést. Sok fiatal ugyanis azért ragaszkodott a divatos szakhoz, mert bízott benne, hogy ha a túljelentkezés miatt azonnal nem is veszik fel, előfelvételivel majd csak sikerül bekerülnie. Így aztán míg egyes karokon, szakokon sokszoros túljelentkezés volt, addig például a felsőfokú technikumokba — amelyek száma az utóbbi években lényegesen megnőtt — kevés volt a jelentkező. E meggondolásból kiindulva, két év óta fokozatosan csökkentettük az előfelvételisek számát, sőt néhány egyetemen, illetve szakon az előfelvételit teljesen megszüntettük. A tudományegyetemeken az idén még viszonylag kis számban volt előfelvétel bizonyos szakokon. A következő esztendőben azonban az előfelvételi rendszer teljesen megszűnik. Szeretnénk megjegyezni, az előfelvételi rendszer fogalmát számos esetben tévesen értelmezték az egyetemre és főiskolákra felvett és katonai szolgálatra bevonuló fiatalokkal kapcsolatban. A honvédelmi törvény értelmében a 18. életévüket betöltött fiatalok — ha alkalmasak katonai szolgálatra — bevonulnak. Ez vonatkozik természetesen azokra is, akik egyetemre, főiskolára pályáztak és sikeresen megállták a helyüket a felvételi vizsgán. Ők valójában nem előfelvételinek, hanem felvetteknek minősülnek. Rájuk továbbra is az vonatkozik, hogy egyetemi tanulmányaikat a következő katonai szolgálati idő letöltése után kezdik meg. Üvegbetétes csövek A dnyepropetrovsziki Cső Ipari Tudományos Kutató Intézet egyik laboratóriumában üvegbetétes csövek láthatók. Az intézet dolgozói sokat fáradoztak azon, hogy az üvegbetét vegyileg jó ellenállóképességű legyen, kibírja a magas hőmérsékletet, s ami a legfőbb, ellenálljon a nagy nyomásnak. A dnyepropetrovszki tudósok által kidolgozott technológia alapján 32, illetve 57 és 76 milliméter átmérőjű, 2—2,5 méter hosszú üvegbetétes csövek készültek. Ezek a csövek kiállták a 200 ° C-os hőmérsékletet, s kipróbálásuk során nem törtek össze az 1 méter magasból rájuk ejtett 130 grammos vasgolyók súlya alatt. Sőt, akkor is épek maradtak, amikor nagy magasságból betonalapzatra dobták őket. A kísérletek eredményeként megállapították, hogy a dnyepropetrovszki üvegbetétes csövek minőségükben felülmúlják a külföldi gyártmányú hasonló csöveket. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kíméletes hályogműtét mélyhűtéssel A budapesti 1. számú szemklinikán több mint félezer szürkehályog-műtétet hajtottak végre mélyhűtéses technikával. Az új eljárásról dr. Radnót Magda professzor, a klinika igazgatója elmondta: korábban általában csipesszel vették ki a szemből a megszürkült szemlencsét Ez a klasszikus eljárás azonban sok esetben nem hozott teljes eredményt. Az esetek nagy részében elszakadt a lencsetok és gyakran keletkezett utóhályog Egy lengyel szemész, Tade usz Krwawicz lublini pro fesszor 1961-ben ajánlotta a cryotechnika, a mélyhűtés bevezetését a szürkehályogműtéteknél. ő maga első műtéteit szénsavhóval lehűtött végű eszközzel hajtotta végre, amelyhez a szemlencse hozzáfagyott és így tokjával együtt könnyen kiemelhető volt. Klinikánkon 1964-ben kezdtük el az új eljárást Erre a célra két munkatársunk, dr. Jobbágyi Péter tanársegéd és Heszberger István cfyomanipulátornak nevezett eszközt szerkesztett, amelynek végét folyékony nitrogénnel hűtjük. Ez az eszköz külföldi szakemberek körében is érdeklődést keltett A folyékony nitrogén hatására a műszer végén 50 fokos hideg keletkezik és ennek hatására a szemlencse hozzáfagy az eszközhöz. A hályogműtétnek ez a módja sokkal kíméletesebb a korábbi eljárásoknál, az operáció nem igényel rendkívüli ügyességet az orvos részéről és mondhatnám, 100 százalékos eredményt ad. utóhályog vagy tokszakadás alig fordul elő. A kedvező tapasztalatok nyomán a cryotechnikát más fontos szemészeti műtétekre is szeretnék kiterjeszteni. Az ideghártyaleválást manapság úgy gyógyítják, hogy az ideghártyán keletkezett lyukat magas hőfokú sugárral zárják el. A lézersugár tapasztalatunk szerint nem váltja be a hozzáfűzött nagy reményeket, a magas hő roncsolhatja a szem szöveteit és magát az ideghártyát is. Azt reméljük, hogy a fagyasztás itt is kíméletesebb és eredményesebb eljárás lesz. Szabó István a fesztivál népszerű sztárja lett Az „Apa" apja a reggeli lapokban Papp Sándorral, a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának vezetőjével az élén pénteken búcsút vett Moszkvától a nemzetközi filmfesztiválon részt vett magyar küldöttség. Szabó István, a fesztivál díjnyertes filmjének, az „Apá”-nak az alkotója a csütörtöki eredményhirdetés óta a fesztivál egyik legnépszerűbb „sztárja” lett. A kongresszusi palotában nem egyszer megfordult az „Apa” két fiatal főszereplője, Bálint András és Sólyom Kati. A moszkvai filmbarátok meleg szeretettel üdvözölték a kongresszusi palotában és a Vörös téren, a Moszkva szállóban és a moszkvai utcákon Darvas Ivánt, majd Drahota Andreát és Törőcsik Marit, akik a fesztivál vendégeiként néhány napot a szovjet fővárosban töltöttek. A péntek reggeli szovjet lapok mindegyikében ott látjuk Szabó Istvánnak, az „Apa” forgatókönyvírójának és rendezőjének vagy Gábor Miklósnak, az „Apa” „Apjának” fényképét, igen őszinte, a magyar film értékeit méltató sorok között. Szergej Jutkevics, a világhírű szovjet rendező, aki a fesztiválon zsürielnök volt, a Pravda hasábjain rámutat, hogy a tehetséges, fiatal magyar rendező képletes költői kifejezőmódot választott filmjéhez, amely élő tartalom kifejezését tette lehetővé számára. A fesztivál nagydíját — megosztva —a Szergej Geraszimov rendezte „Az újságíró” című szovjet film és Szabó István (balról) az „Apa” című filmje nyerte. Képünkön a két rendező a díjjal. (Telefoto — MTI s Ma kezdődnek a Szegedi Ünnepi Hetek Erkellel nyitnak kilencedszer is — Nemcsak a legnagyobb, hanem a legkorszerűbb — Városnegyed a föld alatt — Suttogok — Fellép a Mojszejev együttes Ma este, a Szegedi Szabadtéri Játékok immár kilencedszer kezdődnek klasszikus zeneköltőnk. Erkel Ferenc dallamaival- A csillagos boltozatú színház az idén a Hunyadi Lászlóval nyit, majd vasárnap Shakespeare Hamletjével folytatódik a program-A technikai felkészülés idén még a tavalyinál is impozánsabb. Jn-gal mondja dr. Tari János, a szabadtéri játékok igazgatója, hogy az idei esztendő kiemelkedő állomás a játékok történetében. Mostantól kezdve ugyanis nemcsak az ország legnagyobb, hanem a legkorszerűbb színháza működik itt A fényorgona Tavaly ősz óta folyt a munka, hogy a föld felett és a föld alatt kiépítsék, berendezzék, felszereljék az alig két hete átadott új, nagyméretű színpadi komplexumot. A korábbi, fából épült színpad helyére új, nagyméretű vasbeton színpad épült, ami egyben a tér szépségét, monumentalitását is fokozza. A nézőtér felőli színpadi nyílást 29 méter szélesre bővítették. Új világosító tornyok épültek föl, kicserélték és kiegészítették a világító berendezést, s a régi 76 reflektor helyett ma már 176 működik. Az egyik új világosító toronyban kapott helyet a különlegességnek számító fényorgona- Ez a fényszabályozó asztal az orgonáéhoz hasonló billentyűk százaival a legkülönfélébb fényhatások, fényerősségek beállítására szolgál .Agyag a föld alatt található: ott van a memóriaközpont, amely kibernetikai rendszerrel rögzíti a fényorgonán beállított kívánt megvilágítást és a szükséges időben működésbe hozza. A föld alatt egyébként valóságos kis városnegyed húzódik. A fő folyosóból 25 kisebb-nagyobb terem nyílik: öltözők, hangosítószobák, műszaki berendezések helyiségei, itt vonul a kábelhálózat. itt az új transzformátorállomás, de még büfé, fürdő, fodrászterem is helyet kapott itt Ezzel a nagyarányú korszerűsítéssel függ össze a hangosítás tökéletesítése is Már eddig is híres volt a szegedi szabadtéri, a háromezer kis „suttogó” hangszóróval elért kitűnő hanghatásokról A hangosítás most azzal tökéletesedett hogy a néző valóban abból az irányból hallja a hangszórón a hangot, ahonnan az a színpadon elhangzik. Azt a tánchoz Mindez a páratlan műszaki apparátus természetesen a játékok elsődleges célját a művészi színvonalat szolgálja Az új keretek új művészi tartalmat is hoznak. A játékok legrégibb rendezője, Mikó András, a budapesti Operaház főrendezője, aki már ötödször viszi színre Szegeden a Hunyadi Lászlót, most új felfogásban mutatja be a közönségnek nagy nemzeti operánkat. A díszletek is korszerűbb, maibb színházi felfogást tükröznek. A címszerepet az idén Szőnyi Ferenc, Gara nádort Nagy Sándor, Szilágyi Erzsébetet Déry Gabriella Máriát Ágai Karola, az Állami Operaház művészei éneklik. V. Lászlót Szabó Miklós Érdemes Művész, Cillei Ulrikot Gyimesi Kálmán szegedi operaénekes tolmácsolásában hallhatjuk. Kiemelkedő művészi élményt ígér a Hamlet bemutatója is- A címszerepben Gábor Miklóst, a főbb szerepekben Bessenyei Ferencet, Vass Évát, Tolnai Klárit Avar Istvánt, Ajtay Andort Lőte Attilát láthatjuk-Ugyancsak júliusban érkezik Szegedre a világhírű Mojszejev együttes is, amely jelenleg a Német Demokratikus Köztársaságban vendégszerepel. „Út a tánchoz” című összeállításáért nyerte el legutóbb az együttes vezetője, Igor Molszejev a Lenin-díjat. Most ezt a műsort láthatjuk Szegeden a sajátos előadásmódjáról, összeforrottságáról híres száztagú együttestől. A műsor táncképekben és tematikus táncszámokban mutatja be az ember viszonyát a tánchoz, a tánc ősi öröméhez, gazdag kifejezőnyelvéhez Don Carlos és a cigánybáró Mojszejevéket egyébként július 25, 27„ 28., 30-án láthatja a 7 ezer néző befogadására alkalmas „színház” közönsége, a Hunyadi László július 22-én, augusztus másodikén és ötödikén kerül színre, a Hamlet pedig július 23., 26- és 29-én. Az idei Szegedi Szabadtéri Játékok második felében két különösen jelentősnek ígérkező produkció lesz: augusztus 6., 12. 15. 19-én Johann Strauss muzsikájával A cigánybárói, az osztrák Willi Boskovszky vezényletével, Palcsó Sándorral a címszerepben- Ezt követően augusztus 13., 16. és 20-án Verdi zenéje hangzik fel: a Don Carlost Vaszy Viktor vezényli. Szinetár Miklós rendezi (ugyancsak ő rendezi a Cigánybárót is)- Az olasz nyelvű operaelőadáson II. Fülöpöt Raffaele Arié, a milánói Scala tagja. Ebolit Gyurgyevka Csakarevics, a belgrádi opera szólistája, Posa Márkit Nicolae Herlea és a címszerepet Ion Buzea, a bukaresti opera szólistái éneklik A ma felharsanó szabadtéri fanfárok idén is nagy művészi eseménysorozat kezdetét jelzik, amelyekhez gazdagon társulnak a Szegedi Ünnepi Hetek számos más, ugyancsak jelentős kulturális eseményei. L. Z# A Törökszentmiklós és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet értesíti a lakosságot, hogy szolgáltatási tevékenységén belül a lakosság igényeinek megfelelően üvegező-képkeretező, műkő és betonáru, szobafestő-mázoló, asztalos munkákat végez. Az igények bejelentését az fmsz Kossuth Li út 139. sz. alatti központjában kell leadni ahol bővebb felvilágosítással szolgálnak.