Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-28 / 176. szám

¥ Uég proletárjai? egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYE! 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA WBÜ&SxS&SaSn&k XVIII. évfolyam, 176. szám. Ara 50 fillér 1967. július 28. péntek. mmn Minket védenek a közegészségügyi rendszabályok Interjú dr. Tóth Béla miniszterhelyettessel Higiénikus orvosok — Nyári­­ szezonbetegségek — Vegyszer ártalmak A ajtó a közelmúltban hírt adott arról, hogy a kórházakban higiénikus orvosokat állítanak be. A hi­giénikusok munkájáról és a főleg nyáron jelentkező egészségügyi problémákról tájékoztatott bennünket dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes. — Az új egészségügyi in­tézmények létesítésével az egészségügyi hálózat erő­teljes fejlesztése — mon­dotta a miniszterhelyettes — tulajdonképpen csak a második ötéves terv idő­szakában kezdődött meg. Ezekben az években — a szövetkezeti mozgalom tér­hódítása következtében — rendkívüli mértékben meg­nőtt a társadalombiztosítás­ba bevontak száma, ami zsúfoltságot okozott a régi, elavult kórházépületekben, ahol gyakran korszerűtlen rossz, vagy legalábbis gyen­ge berendezéssel, felszere­léssel is folyik a gyógyító munka.­­ Nagyjából ezek azok az előzmények, amelyek szükségessé tették, hogy központi feladatként fog­lalkozzunk az egészségügyi intézmények higiéniai kö­vetelményeinek biztosításá­val. Elsősorban a csecse­mő- és a gyermekosztályo­kon volt indokolt a higié­­nikusok alkalmazása, vala­mint a szülészeti, a nőgró­osztályokon és a orvosfelelős . Az említett intézkedés célja, hogy az intézőiken belül is legyen orvosfelelő­­se a közegészségügynek és a járványügynek. Ennek az a körülmény ad különös je­lentőséget hogy a gyógyí­tással és gyógyszerekkel kapcsolatos úgynevezett iatrogén fertőzések világ­szerte elsősorban a kórhá­zakban és a rendelőintéze­tekben jelentkeznek főleg az újszülött, és csecsemő­­osztályokon­. A kórházak higiéniás helyzetének megjavítása céljából fontos feladat a takarítás és a fertőtlenítés rendjének gyökeres megja­vítása: korszerű központi sterilizálók létesítése: a nagy, sokágyas kórtermeid fokozata« átalakítása ki­sebbekre; a csecsemőosztá­lyokon a ,,bokszosítás”: a k­órházi szennyeskezelés rendjének alapvető meg­változtatása, a kórházi fe­hérnemű fertőtlenítő hatá­sú mosásának kötelező be­vezetése. Mindehhez tarto­zik még az ápolónői lét­szám emelése Az étel­­mérgezésekről — A sajtóban, és a rá­­dióban visszatérő — és különösen a nyári idő­szakokban­ rendszeresen felbukkanó — téma: az ételmérgezés Hogyan lehetne ritkítani” e kellemetlen és oly­ava­­kori bajt? — A tömeges nyári meg­betegedések — ételmérge­zések — oka elsősorban az, hogy az ipari- kereskedel­mi szervek olykor nem ve­szik figyelembe: nagy me­legben egyes élelmiszer­készítmények gyorsan rom­lanak. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a meleg­re érzékeny élelmiszerek szállítása többnyire hűtés nélkül történik. Sok üzlet­nek ma sincs megfelelő hű­tőkapacitása, ennek elle­nére a megengedettnél to­vább tárolja, árusítja a ké­nyes élelmiszert. Az ételek előállításának, tárolásának, szállításának és felszolgálásának meg­vannak a szabályai­ Mégis, gyakran az üzleti érdekek­nek a fogyasztókra káros elő­térbe helyezése miatt, megsértik az elemi köz­egészségügyi-higiéniai ren­delkezéseket Fagylalt, krémen, disznósajt — Mik okozzák leg­gyakrabban a nyári ételmérgezéseket? Meg­­betegedéseket? — A fagylalt, a krémes és a disznósajt A nagy meleggel és a zsúfolt köz­lekedéssel, a fürdőzéssel, a csónakázással, a mértékte­len napozással, a mosatlan gyümölcs fogyasztásából eredő bélfertőzésekkel nem akarok részletesebben fog­lalkozni. Felsorolásukkal is csupán mintegy jelezni sze­retném: van jónéhány. ..idényjellegű” veszély is, amellyel számolni kell. ■— Szeretnék utalni arra is, hogy az utóbbi években — sajnos — elég sűrűn okoz mérgezéses megbete­gedéseket a növényvédő­szerek szakszerűtlen hasz­nálata­ A termelőszövetke­zetekben gyakran nem tartják be a tárolás, a fel­­használás előírásait De az is megesik, hogy a mérgező növén­yédőszerekkel fog­lalkozó dolgozókat nem képezik ki megfele­lően a védőszerek­kel való munkára, a szük­séges óvórendszabályokra­ S ha például a permetezett gyümölcsöknél nem tart­ják be a legszigorúbban a kezelési előírásokat, azok könnyen okozhatnak töme­ges megbetegedéseket . Ügyelnünk kell az egészségügyi, higiéniai rendszabályokra... Akik ezeket megszegik, azok a társadalom érdekeit sértik U. L. »» Ma: Rádió és tv műsor Növekvő igények Á jelölőgyűlések visszhangja A tavasszal lezajlott or­szággyűlési képviselői és tanácstagi választásokat megelőző jelölőgyűléseken a tiszafüredi járásban a választók névjegyzékébe felvettek több mint 50 százaléka részt vett. Azóta több mint félév telt el és aktuálissá vált a jelölőgyűléseken elhang­zott összesen 957 intézke­dést igénylő egyéni és közérdekű hozzászólás visszhangját meghallgatni. Tiszafüreden a napok­ban megtartott járási ta­nácsülésen elhangzott, hogy a járási tanács vb A választópolgárok köz­érdekű kérelmeinek és ja­vaslatainak községekre bontott kimutatására vet­ve egy pillantást feltű­nik, hogy Abádszalók ve­zet 143-at, holott nagyság­rendben csak a harmadik helyen áll a tizenegy köz­ség között. Nézzük meg hát Abád­­szalókon, hogy mi valósult meg, vagy minek a meg­valósulása várható a köz­ségüket szerető patrióták javaslataiból. Mindenek előtt tisztázzuk, miért vindikálhatta magának az első helyet e község. — Nem csupán azért, mert lelkes tenniakarás vezette az abádszalókiakat a gyű­léseken, és átlagban töb­ben szólaltak fel a gyű­léseken, mint másutt. In­kább a megjelenésbeli ak­tivitásnak tudható be a számszerű elsőség. A jelölőgy­űléseken él­és a Hazafias Népfront járási elnöksége megvizs­gálta a jelölőgyűléseken elhangzottak sorsát. A be­jelentéseket, kérelmeket és javaslatokat, a közügyek­kel való törődés és a nyílt őszinteség jellemezte. Előfordult nem egyszer, hogy a választópolgárok nemcsak kértek, hanem a kívánt fejlesztéshez tár­sadalmi munkát ajánlottak fel. A jelölőgyűlésekre sem a választópolgárok köve­­telődzése, sem az előadók és jelöltek megalapozatlan ígérgetései nem voltak jellemzőek, hangzottak megvalósításá­ról így számol be a köz­ségi tanácsnak az ideig­lenes bizottság. Árok és gödör A kérelmek, bejelenté­sek kommunális jellegűek voltak, kommunális lé­tesítmények fejlesztésének korábbi igényét fejezték ki. A járdát, illetve a jár­dák szélesítését kérték.­­ Villanyt, illetve közvilá­gítást sürgettek. Az utak javítását és az árkok tisz­títását tették szóvá. Új ku­takat is kértek, illetve a kutak javítását tették szóvá. A végrehajtó bizottság nagy gondot szentelt, a felmerült problémák meg­szüntetésére. Még az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt — a rendelkezésre álló összeg erejéig néhány utcába — a legszükségesebb helyek­re — földet vitettek, hogy a nagyobb gödröket be­temessék. Az útjavításo­kon felül a kért kutak javítása és tisztítása is megtörtént egyetlen ki­vétellel. A Balassa Bálint és a József Attila utat higany­gőzlámpákkal korszerűsí­tették. A sáros oldal A kérelmek — úgy tű­nik — néha túlzásokat tartalmaznak. Például az, hogy egyes utcák mindkét oldalát lássák el járdával. Amíg nem volt járda, na­gyon örültek az utca la­­kói, hogy legalább az egyik oldalon sár nélkül közlekedhettek. Igen ám, de a természetes igények is nőnek. Ez érthető és jó dolog. Sajnos az anyagi lehetőségek nem mindig tartanak lépést az igények növekedésével. Abádszalókon így rea­gálnak a község lakóinak kérelmeire, bejelentéseire. Gyorsan és bürokrácia mentesen. Csupán egy kis hiba csúszott közbe, amit arra foghatunk, hogy el­sősorban a közérdekű problémák megoldására fordított minden erőt és figyelmet a községi ta­nács vb. A tett intézke­désekről nem tájékoztat­ták írásban a tanácstago­kat. Baj, baj, de még mindig jobb, mintha a je­lölőgyűléseken elhangzot­takra fordítanának ke­vesebb gondot. Abádszalók az élen Rekord búzatermés a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben 2070 holdról átlagosan 28 mázsa búzát takarítottak be A tiszaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezetben egy he­te fejeződött be a kalászo­sok betakarítása. A gabo­nát 11 — közte 8 új — SZK —4-es kombájn vágta le. A szövetkezetben 20,5 mázsás termésátlagot adott az őszi árpa. Búzából re­kord eredményt értek el. A szövetkezet fennállása óta először, 2070 hold átlagá­ban 28 mázsás búzater­mést takarítottak be. A közös gazdaságban csak Bezosztójú, szovjet fajtájú búzát termeltek. A Lenin Tsz gazdái 440 vagon gabonát — holdan­ként több mint 20 mázsát — adnak el az államnak. A magas fajsúlyú, kiváló ke­nyérgabona után 12,3 mil­lió forint árbevételre szá­mítanak. Szeptemberben megalakulnak a termelőszövetkezetek területi szövetségei Szeptemberben megala­kulnak a termelőszövetke­zetek érdekvédelmi képvi­seletei, a területi szövetsé­gek. Az előkészítő munka még ez év elején megkez­dődött. A megyei előkészítő bizottság szervezte meg a termelőszövetkezetek első megyei küldöttértekezletét is, ahol a kongresszusi kül­dötteket megválasztották. A munka azóta sem lany­hult. A termelőszövetkeze­tekben munkacsapatok, bri­gádok tanácskoztak a terü­leti szövetség létrehozásá­ról. A szövetkezeti gazdák számos javaslatot, véle­ményt mondtak el az új szerv megalakításával, mű­ködésével kapcsolatban. Ezeket a véleményeket ös­­­szegyűjtötték és felhasznál­ták a szövetségek ügyrend­jének, alapszabályának ki­dolgozásakor. Tegnap Szolnokon a me­gyei tanács székházában is­mét ülést tartott a megyei előkészítő bizottság. A részt­vevőknek dr. Kasza Béla, a m­egyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályának osztályvezető főmérnöke, a megyei előké­szítő bizottság titkára szá­molt be az eddigi intézke­désekről, s a két albizott­ság munkájáról. Ismeretes, hogy megyénk­ben két tsz területi szövet­séget hoznak létre. Az egyi­ket szolnoki, a másikat kar­cagi székhellyel. A szolno­kihoz a Jászság, a szolnoki és kunszentmártoni járás, a karcagihoz a tiszafüredi já­rás, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Török­­szentmiklós városok és a törökszentmiklósi járás kö­zös gazdaságai csatlakoz­hatnak. A szolnoki és a karcagi előkészítő albizottság kidol­gozta a területi szövetség alapszabálytervezetét, ügy­rendjét és a szövetség fenn­tartásához való anyagi hoz­zájárulás arányát. A megyei előkészítő bizottság tagjai több javaslattal egészítet­ték ki az írásos dokumentu­mokat. A tanácskozás részt­vevői három-három albizott­sági tagot megbíztak, hogy készítsék el az alapszabály végleges tervezetét és a te­rületi szövetség ügyrendjét. Előzetesem kérték ki az or­szágos tanács vezetőinek véleményeit és a szükség szerint hasznosítsák azt. Ezekben a napokban, he­tekben a megyénk termelő­­szövetkezeteiben párttag­gyűlések lesznek, s a kom­munisták megvitatják a te­rületi szövetségek működé­sével kapcsolatos problémá­kat. A párttaggyűléseken ajánlást dolgoznak ki, fo­gadnak el a szövetségekhez való csatlakozásról a köz­gyűlésnek. Az utóbbit ugyanis augusztus 10—szep­tember 5. között szervezik meg a közös gazdaságokban. A közgyűlések döntenek a területi szövetséghez való csatlakozásról és küldöttet választanak a szeptember 20—30. között tartandó kül­dött­gyűlésekre. Itt fogad­ják el a területi szövetség alapszabályát, működésének ügyrendjét és választják meg a tisztségviselőket. — m. 1. — A magánlakás­­építés támogatásáról és a téli oktatásról tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége teg­napi ülésén a magánlakás­építés segítésének lehetősé­geiről tárgyalt. A III. öt­éves terv során Szolnok megyében mintegy kilenc­ ezer magánlakás épül. En­nek a nagyszabású tervnek a megvalósítása érdekében a HNF megyei bizottsága is mindent meg kíván ten­ni. Részt vesznek a nép­frontbizottságok — főként szakemberekből álló — megbízottai a tanácsok ál­tal létrehozott magánlakás­­építési bizottságokban. A műszaki akció bizottság szaktanácsadó szolgálatot szervez az építtetőknek, nagyszabású propaganda akciót tervez a korszerű kislakásépítésről és lakbe­rendezésről-Az elmúlt években igen népszerűvé váltak a népi frontbizottságok által szer­vezett akadémiák és nép­front estek. Tavaly mint­egy huszonötezer ember vett részt ezeken. Az elnökség úgy hatá­rozott, hogy az idén a népfrontbizottságok által szervezendő téli tanfolya­mokat főként a tsz-tagok, a falusi értelmiségiek, a ta­nyai lakosság, városon pe­dig a kisiparosok, kiske­reskedők körében rendezik meg. A téli tanfolyamon az új gazdasági mechanizmus egyes kérdéseiről, az új tsz-törvényről, a mezőgaz­daság időszerű kérdéseiről­, valamint nemzetközi kér­désekről lesz szó. Ahol a téli tanfolyamok kötöttebb formáját nehéz megvalósítani, ott tovább­ra is a jól bevált népfront esteket szervezik meg- Kiállítás Karcagon A karcagi Déryné műve­lődési házban népművészeti és képzőművészeti kiállítást nyitottak. A kiállítók között szerepel az Európa-szerte ismert Kántor Sándor, Rus­­sói István, if­j. Russői István, ezenkívül az Agyagipari Htsz, a Háziipari Htsz ter­mékei, dr. Dévai József­né gyógyszerész szobraival és festményeivel, Szabó Mihály és ifj. Szabó Mihály kerá­­­miai anyagával, Mándi Jó­zsef, Földes Attila festmé­nyeivel, Mikola Miklós fest­ményeivel, kerámiai dísz­tárgyaival, Vákánt Lőrinc ismert parasztművész dí­szes faragványaival, Kár­páti János nyugalmazott könyvtáros faragványával, továbbá Kása Éva ceruza­rajzaival,

Next