Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-09 / 186. szám
1967. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják !Sem lehetne egy kicsit halkabban ? de területére. Ez különben a parkok öntözését is lehetővé teszi majd. A másik diagnózis a sporttelepre vonatkozik. A jelenlegi sporttelep üzemeltetése csak szükségmegoldás. Ettől függetlenül az idén már mintegy 60 ezer forintot költött erre a tanács. Ez a sporttelep megszűnik, már épül az új, minden igényt kielégítő sportpálya, ahol többek között három korszerű labdarúgópálya is lesz. A köztisztaságról, közegészségügyről a városi tanács rendeletet alkotott. Ezt ismertették is a lakossággal. A változás azonban nem történhet meg máról holnapra. Továbbra is szükség van a nevelő, felvilágosító munkára. Arra, hogy a levélíró és mindenki szószólója legyen a köztisztasági rendszabályok ismertetésének, betartásának, mert erre a „betegségre” csak a város lakosságának összefogásával lehet megtalálni a megfelelő gyógyszert. Lévai Zsigmond Ezt kérdezik az Óvoda utca lakói, akik közvetlenül a szakszervezeti székház mellett laknak. Az egész heti munka után, amikor szombaton és vasárnap éjjel pihenni szeretnének, zavarja ezt a teljes hangerővel játszó zenekar, az üvöltözés. Mi is szeretünk zenét hallgatni, hűségesen ülünk a tv mellett és figyelemmel kísérjük a táncdalfesztivált is. De ha eljön a tíz óra, halkabbra vesszük a készüléket, hogy pihenni vágyó szomszédainkat ne zavarjuk. Sajnos a Ságvári művelődési házban éppen fordított a helyzet. Éjféltájban emelkedik tetőfokára a hangulat és sok esetben még sörösüveg is durran kinn az utcán. Vasárnap és hétfő reggel, a munkába igyekvők csodálkozva nézik azt a csatateret, amit egyes dühöngök hagynak a helyszínen. Úgy véljük, hogy halkabban, kulturáltabban is lehetne szórakozni, s hogy a művelődési ház rendezvényeire is vonatkozik a csendrendelet. Ördög Béla Szolnok A helyieké a nagyobb érdem A Néplap augusztus 4-i számában a hírek között jelent meg a jászfényszarui tűzeset, amikor is egy 12 méteres nádtetős melléképület gyulladt meg gyermekjáték következtében A hírben az is szerepelt, hogy a jászberényi tűzoltóknak sikerült lokalizálni a tüzet. A valóság az, hogy mire a jászberényi tűzoltók kiértek Jászfényszaruba, amely körülbelül 1S kilométeres távolság, a helyi tűzoltók a lakosság segítségével már eloltották a tüzet. A félrevert harangszóra aki csak tudott igyekezett a tűzhöz, segíteni az oltásban. Gál László és több társa életük kockáztatásával hozták ki az épületből a gázolajjal teli hordót. Kövér Ferenc Jászfényszaru fonnyadt, romlott az áru A szolnoki Ságvári körúton lévő ABC boltban több esetben pórul jártam. Az itt vásárolt gyümölcs vagy zöldségféle romlott vagy fonnyadt volt. Miért nem látja ezt meg a boltvezető vagy azt is kérdezhetnénk, miért fogad el hulladékot, hiszen az emberek nem szemetet akarnak vásárolni a pénzükért. Azt is tapasztaltam, van olyan árucikk, ami ha kifogy , nem pótolnak kellő időben és többször kell érdeklődni, járkálni miatta. Ennek az üzletnek óriási forgalma van. Ez azonban nem ok arra, hogy mindent igyekezzenek eladni. Olyan fonnyadt vagy romlott zöldség, gyümölcsfélét is, amely fogyasztásra szinte alkalmatlan. Talán kevesebb kellemetlenség érné a vásárlókat, ha a népi ellenőrök is betérnének néha ebbe az üzletbe, s meggátolnák, hogy olyan árucikk eladásával károsítsák meg a vásárlókat, amit a bolti eladók maguknak nem vennének meg. B. I. Gy. Szolnok Mezőtúri Tiszaroffon a 3 forint csak 2,40 Két levelet is kaptunk Tiszaroffról, amelynek írói azt sérelmezik, hogy a földművesszövetkezet a mákgubó kilogrammjáért az újságban hirdetett 3 forint helyett csak 2,40 forintot fizet. A levélírók azt is megkérdezték, egységes ára van-e a mákgubónak vagy pedig azt helyenként szabják meg. A MÉSZÖV felvásárlási osztályán kapott tájékoztatás szerint a szabadon felvásárolt mákgubó ára Tiszaroffon épp úgy, mint a megyében bárhol, 3 forint kilogrammonként. Hogy miért fizetett az fmsz ennél kevesebbet, arra reméljük válaszukban magyarázatot adnak. (A szerk.) Egy kellemetlen jelenet A Szigligeti utcában lévő zöldséges boltban a minap körülbelül hatan vagy nyolcan lehettünk, amikor egy asszony több mindent vásárolt. A várakozók zúgolódására az elárusítónő jóindulattal jegyezte meg: tizenöt tagú családnak nem elég negyedkiló hagymát vásárolni, ezt meg kell érteniök. A megértés helyett azonban csúnya jelenet következett, amikor egyesek nevettek, mások szemtelen megjegyzést tettek a még ott lévő asszony jelenlétében, aki sok gyermek édesanyja. A többgyermekes anyáknak, családoknak nagyobb tisztelet járna és több segítség. De ha már segíteni nem is tud mindenki, legalább a tiszteletet, a megbecsülést adja meg az olyan szülőknek, akik sok fáradsággal, gonddal nevelik népes családjukat. Az említett kínos jelenet sajnos azt igazolja, vannak akik nem így gondolkoznak. Guth Ferencné Szolnok Az illetékesek intézkedtek Öt egységünknek adtunk hűtőszekrényt A Szolnok megyei Néplap július 30-i számában cikk jelent meg a tószegi presszóról, ahol nem volt hűtött ital. A cikkírónak igaza van. Bár az említett hűtővitrin közegészségügyileg palackozott áruk tárolására nem használható, csak cukrászipari termékek hűtésére, azonban megvolt a lehetősége a cukrászda dolgozóinak arra, hogy hűtsék az italokat. A fenti eset óta öt egységünknek adtunk hűtőszekrényt. Gondot okoz az, hogy a vasipari vállalat nem tesz eleget a karbantartási szerződésben foglaltaknak. Tiszajenőn például hét elektromos hűtőgép van, s az idén ezek hosszabb ideig voltak javítás alatt, mint ameddig üzemeltek. Olyan hűtőgépünk is van, amely hónapokon keresztül nem működik. Sőt, az is előfordult, hogy a hűtővitrin nem hűtött, hanem melegített. Két esetben is írtunk a vasipari vállalatnak, hogy ilyen körülmények között nem vállalhatjuk a felelősséget a lakosság ellátásáért, az italok és egyéb áruk hűtéséért, ha a vasipari vállalat a karbantartással, javítással ehhez nem segít hozzá bennünket — írta válaszában a Tószeg és Vidéke Körzeti Fmsz igazgató elnöke. Ami hozzátartozik a „mezőtúri diagnózishoz 99 A fenti címmel jelent meg a Szerkesztőség Postájában egy levél, amelyhez egy-két hozzáfűzni valóm nekem is van. Tény, hogy a strandfürdő üzemeltetése sok gondot okoz a tanácsnak a jelenlegi vízhiány miatt. A kismedence vizét hetenként háromszor cserélik, a nagymedence feltöltése azonban két napig is eltart, így ott a többszöri vízcserére nincs lehetőség. Jövőre a fürdő területén még egy kutat fúrnak, ugyanakkor arra is készül a terv, hogy megfelelő szűrőberendezésen keresztül a Berettyó vizét eljuttatják a strandrór Köszönjük figyelmeztetésüket A Szolnok megyei Néplap a megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálatáról tájékoztatta az olvasókat. A cikk alapján a MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat vizsgálatot folytatott és válaszolt szerkesztőségünknek. Többek között ezeket írták: egységeink munkájukat a vendéglátóipari üzleti szabályzatban foglaltak szerint végzik. Célkitűzéseink között első helyen szerepel, hogy az utazókat elsősorban ételféleséggel, üdítőitallal lássuk el, tehát nem a mindenáron való tervteljesítés számít, hanem az utazóközönség ellátása. Az utóbbi időben nem érkezett olyan észrevétel, hogy dolgozóink ittas embereket szolgáltak volna ki A hétvégi vonatokon történt dolgokban vállalatunk nem érzi magát érdekeltnek. Ugyanis ezeken a vonatokon részben nem nyújtunk szolgáltatást, részben szeszesitalt nem árusítunk. A jövőben is arra térek A jogos bírálattal egyetértünk Cserkeszöllői emlék címmel a Jászkun Kakasban jelent meg egy cikk, amelynek írója a cserkeszöllői fürdőben tapasztaltakról számolt be. A kunszentmártoni járási tanács vb elnökhelyettese válaszlevelében közölte, hogy a fürdés közben alkoholt fogyasztók nem az úgynevezett törzsvendégek, hanem inkább a kirándulók köréből adódnak. A higiénés követelmények betartása érdekében még sok a tennivaló. Ez a feladat nemcsak az egészségügyi felvilágosítással hivatásszerűen foglalkozókra hárul, hanem másokra is. A szabadtéri vetkőzés régi, rossz szokásként maradt fenn abból az időből, amikor még nem volt elegendő öltöző. A fürdő vezetősége állandóan küzd ez ellen, s most ismét felhívtuk figyelmüket az említett hiányosságok felszámolására. szünk, hogy biztosítsuk az utazóközönség kulturált ellátását. Köszönjük cikküket, s egyben kérjük, hogy a jövőben ilyen jellegű problémájukkal bizalommal keressék meg Szolnok megyei kirendeltségünk vezetőjét. s Jogi tanácsadó Közös megegyezéssel rövidebb munkaidő Többen érdeklődtek a rövidített munkaidővel történő munkábaállás jogi lehetőségéről. Az alábbiakban közöljük a legfontosabb szabályokat: A munkaidő — az általános szabály szerint — 8 órás munkanapot jelent, amelytől csak kivételesen az iparág, a munkakör vagy a szolgálat különleges jellegére tekintettel van eltérés. Az általánostól eltérő munkaidőt a vállalat csak a Minisztertanács által meghatározott munkakörökben, ezen kívül a dolgozóval való kölcsönös megegyezés alapján állapíthat meg. Rövidebb a munkaidő az egészségre ártalmas munkakörökben, viszont napi 10— 12 órás munkaidővel foglalkoztathatók az őrszolgálatos (éjjeliőr, kapus, portás) munkakörben dolgozók. Az olyan megállapodás, amely a dolgozót a törvényes munkaidőn túl hosszabb időn át tartó munkavégzésre kötelezi semmis. Ezzel szemben nincs akadálya annak, hogy a vállalat és a dolgozó közös megegyezéssel a törvényesnél rövidebb munkaidőre kössön munkaszerződést. Erre az úgynevezett részfoglalkozásra sor kerülhet akkor, ha az adott munakörbe tartozó feladatok ellátása nem igényel „teljes” munkaidő melletti foglalkoztatást, hanem elég a rövidebb munkaidő is. Más esetben a dolgozók közvetlen érdeke az átlagosnál rövidebb munkaidő alkalmazása, például gyermekes anyák, idős és csökkent munkaképességűek esetén. Az ilyen foglalkoztatás mellett az egyébkénti munkabérnek csak a munkaidővel arányos része illeti meg a dolgozót. A rövidebb munkaidővel és az annak arányában csökkentett összegű munkabérrel való alkalmazás lehetséges egy, illetőleg külön-külön két vagy több vállalatnál is, így például ha a dolgozó 8—12 óráig az A. vállalatnál 4 óra, 12.30—• 14.30 óráig a B. vállalatnál 2 óra, 15—17 óráig pedig a C. vállalatnál ugyancsak két óra átlagos napi munkaidővel dolgozik, akkor az első helyen a napi 4, a második és harmadik helyen pedig a napi 2—2 órának megfelelő munkabért kap az adott, ténylegesen betöltött munkakörökre megállapított bértől függően. Tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kereset kiesésének megtérítése A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1967. év július 23-án a hadkötelezettséget teljesítők érdekeinek fokozott védelme céljából akként rendelkezett, hogy hadköteles tartalékos katonai szolgálatának tartama alatt a katonai szolgálat teljes idejére a fegyveres erők által folyósított illetményben és természetbeni ellátásban, valamint a munkaviszonya vagy szövetkezeti tagsága alapján a munkáltatótól, illetőleg a szövetkezettől átlagkeresetének mértékéig terjedő keresetkiegészítésben részesül. A fenti kormányrendelet megjelenését követően több termelőszövetkezeti tag érdeklődött az iránt, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetében hogyan számítják ki az átlagkeresetet. A választ a kormányrendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1/1967. H. M. számú rendelet adja meg, miszerint tsz-tag esetében az átlagkereset kiszámításánál az előző év azonos időszakában a közös munkaszervezetben végzett munka utáni részesedést, vagy ha az számára előnyösebb, az előző 2 évi részesedést, ezek hiányában pedig a tárgyévi tényleges munkabeosztás alapján a hasonló tevékenységet végző tag előző évi, illetve előző két évi részesedését kell figyelembe venni. Egy évnél rövidebb tagsági viszony esetében azonban a tagsági viszony keletkezésétől a bevonulásig eltelt időszak alatti teljesítménye alapján számított átlagjövedelem az irányadó. Állami támogatásban részesülő termelőszövetkezeti szakemberek esetében az átlagjövedelemhez hozzátartozik az állami támogatás összege is. A jövedelemkiegészítés megállapításával és folyósításával kapcsolatban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a bevonult tag között felmerült vita esetén a tagsági jogvitákra irányadó szabályok szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy tárgykörben sérelmes vezetőségi határozatot vagy intézkedést a termelőszövetkezeti tag a közgyűléshez címzett panaszában sérelmezheti. Dr. Cs. I. Te laf^ sfálftt is tudni kell ! A posta több mint 600 000 telefonkészüléket — fő- és mellékállomást — tart üzemben, s évi több mint félmilliárd helyi beszélgetést bonyolít le országosan. Ehhez jön még több mint 30 milliónyi interurbán beszélgetés, amellyel kimutathatóan 131,7 millió percet töltöttünk el. Nálunk is, mint világszerte, naponta 9—11 és 14—16 óra között bonyolódik le a telefonbeszélgetések zöme. (A forgalom grafikonja M betűt ír le, s a betű két csúcsa jelzi a két csúcsforgalmi időszakot.) Ezenkívül időnként plusz csúcsforgalom is adódik, például a pénteki lottó-sorsolások után, egy-egy televízió és rádióműsor közben. A túlzsúfoltságot mesterségesen még mi is megtoldjuk azzal, hogy a vonalat feleslegesen „feltartjuk”, míg a számot keresgéljük, vagy azzal, ha a hívott szám foglalt, mégis azonnal ismét hívjuk. A nagy forgalmat, az előírás szerint, aránylag zavartalanul csak azok a központok bírják lebonyolíni, amelyek terhelése 80 százalékos. A mieink, a budapesti telefonközpontok, átlagos leterhelése pl. 93 százalékos, így nem csoda, ha műszaki hiba előfordul annak ellenére, hogy a postások rendszeresen figyelik, ellenőrzik és javítják a berendezéseket. Telefonálni is tudni kell. A tárcsázást ne siettessük azzal, hogy visszafelé húzzuk a szerkezetet. Majdnem biztos, hogy nem a hívott szám jelentkezik. A tárcsa emberi ujj méretére készült, s nem játékszer. Ezért lehetőleg az ujjunkkal tárcsázzunk, ceruza és toll helyett