Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-09 / 213. szám
L9ffl szeptember 9, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Négy tagozatot szerveznek a közgazdasági szabadegyetemen A gazdasági mechanizmus reformjának meghirdetése előtti időszakban némileg háttérbe szorult a közgazdasági gondolkodásmód. a gazdasági kérdések tárgyalása a legszélesebb nyilvánosság előtt többnyire kimerült az eredmények és a tervek számszerű adatainak ismertetésében. A termelés és a társadalmi élet területén végbemenő változások szükségessé tették, hogy szakítsunk ezzel a szemléletmóddal s minden területen alkotó jellegű közgazdasági gondolkodásmódot alakítsunk ki. A TIT ebből a munkából igen nagy részt vállalt. Az igényeknek és a hallgatóság felkészültségének megfelelően a gazdasági reformmal kapcsolatos ismeretterjesztés három szinten történt. Előadásokat tartottak a vállalatok, tsz-ek vezetőinek, a középkádereknek a reform általános és az üzemekre vonatkozó kérdéseiről. A lakosság részére a közgazdasági fogalmak közérthető magyarázata volt a cél. Itt többek között a piackutatás, az ár, önköltség, vállalati önállóság kérdéseiről volt szó. Az előadások nagy része a szabadegyetemek keretében hangzott el, de egyéb sorozatokat és egyes előadásokat is tartottak ebben a témakörben. Szolnokon három szabadegyetemi tagozat, Martfűn három, Jászberényben és Kisújszálláson pedig egy-egy sorozat indult. A vállalatok és intézmények vezetői általában minden segítséget megadtak az előadások sikeres megtartása érdekében. A martfűi cipőgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a Szolnok megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat jártak elöl a gazdasági reform ismertetésében. A megyei pártbizottság ipari osztálya a MESZÖV-nek és a KPVDSZ-nek adott támogatást a közgazdasági ismeretterjesztésben. A szolnoki közgazdasági szabadegyetem előadásainak látogatottsága kedvezően alakult. A hallgatók nagyrészt a vállalatok, intézmények vezető beosztású dolgozói köréből kerültek ki. Az előadások témáit is ennek megfelelően választották ki. (Vezető és vezetés: Vezetői döntések előkészítése stb.) A laikus érdeklődő közönség körében a „Miért kell az új gazdasági mechanizmus?” című előadás iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. 1967 első félévében 153 előadáson összesen 5707 hallgató előtt tartottak előadást a gazdasági mechanizmus reformjáról. Az előadások után sok esetben vita alakult ki, a hallgatók már előre, felkészültek a rendelkezésükre álló irodalomból. Jelenleg a TIT-ben a következő évad előkészítésén dolgoznak, a tervek nagyrészt már készen állnak. Mennyiségi és minőségi téren is szeretnének előre lépni a gazdasági reform ismertetésében. Mennyiségi téren ez az előadások számának növekedését jelenti, például e tavalyi három helyett most négy tagozattal indítják meg a közgazdasági szabadegyetemet. Minőségi szempontból a differenciáltabb ágazati ismeretterjesztés szélesítése, az ezzl kapcsolatos részletkérdések ismertetése jelent' fejlődést. B. A. TIZENKETTES EGY ASZTALNÁL KOLOZSIÉK HÁZA A hitellevélre másfél hónapot kellett várniuk. Ám azután két hét alatt már álltak a falak, tető is került a házra, s most azt sürgetik, jöjjenek gyorsan a segítők bevakolni a szobát, a konyha falát. Április 24-én Tiszafüreden Kolozsi Lajosné téglagyári munkás felesége hármasikreknek adott életet. A kicsik közül kettő kislány, egy kisfiú, mindhárman makkegészséges lurkók. Akkor azonban koraszülöttek voltak, s azonnal a Szolnok megyei kórház koraszülött osztályára kellett vinni őket. A kicsik a kórházat azóta sem hagyták el. Korántsem azért, mert nem erősödnek eléggé: a három baba egyenkénti testsúlya már több mint öt kiló, s három napja már sétálni viszik őket az ápolónők a szabad levegőre. Miért vannak mégis kórházban? Hét plusz három Kolozsiéknak a hármasikrekkel együtt éppen tíz gyermekük van. Amikor a picik születtek, a szülők és a hét gyerek ,jgy szőlőbeli kunyhóban laktak. Egyszerűen már nem volt hová tenni az új jövevényeket. Óriási gondként nehezedett rájuk: mi lesz ezután? Kolozsi Lajos 15 éve a tiszafüredi téglagyárban dolgozik, mint kihordó. Becsületes, jó munkásnak ismerik. Csak az a baj, hogy anyagi helyzetének javulása nem tart lépést egyre szaporodó családjával. Ezért tehát mindazok, akik ismerték a család nehéz helyzetét azonnal segítségükre siettek. A községi tanács a szülés után mindjárt négyezer forint segélyt adott az anyának. A megyei kórház veztői, a koraszülött osztály orvosai, ápolónői vállalták: maguknál tartják a három csemetét mindaddig, míg megfelelő lakásba nem vihetik őket a szülők. Nagy Imre, a községi népfront bizottság titkára pedig társadalmi munkásokat toborzott, házat építeni Kolozsiéknak. Száz szónak is egy a vége: a népfront titkár intézte, hogy 58 ezer forint hitelt kapjon a család az OTP-től. Ennyibe került ugyanis az építőanyag. A többit, a több mint 100 ezer forint értékű munkát a férj munkatársai, a kisiparosok, a kisipari szövetkezet végezte el, csak úgy, emberségből áll a ház És már áll a ház. Csupán a külső, belső vakolás hiányzik, meg lerakni a padlót, a cementlapokat. Ám október első hetében a társadalmi munkások véleménye szerint, birtokba veheti a népes család az új hajlékot. Két nagyméretű szoba, egy hatalmas konyha — kell is ott, ahol tizenketten ülnek rövidesen asztalhoz —, nagy kamra, üvegezett veranda, ez van az épületben. S az épület mögött van 200 négyszögöl kert, hatalmas diófával, szőlővel, kicsiny baromfiudvarral. Kolozsiné már tervezget A szobákba van elég bútor, nemrég vettek egy Erzsébet hálót is. Konyhabútorért azonban csak ezután ballagnak be a község bútorüzletébe. Akkor, ha elkészül teljesen a ház. Ha fizetni kellene Legyünk hívek az igazsághoz: a férj és a feleség az építkezés lázában ég, s még jóformán fel sem mérték, vagy talán fel sem tudják mérni, mit jelent nekik a társadalom, az önzetlen emberek segítsége. A férj nyári hónapokban megkeresi a 2200 forintot, télen azonban ennél sokkal kevesebbet. A családi pótlék 1700 forint havonta. Ebből a pénzből könnyebben fizethetik vissza a kevéske részletet a takarékpénztárnak, mintha az egész ház — a 160 ezer forint értékű — hitelre készült volna. Talán azt sem tudják, hogy ha fizetniük kellne a kórháznak a gyermekek tartásáért, az naponta 180 forintot tenne kei. Négy hónap alatt lsz’ ez már nem kis összeg. Talán ezért van az, hogy türelmetlenebbek, sürgetőbbek a társadalmi munkásokkal szemben. Ám azok megértik nehéz helyzetüket, s igyekeznek, hogy minél előbb teljesen elkészüljön Kolozsiék háza: tíz gyermek, két munkásember otthona. Varga Viktória 5 lis Hijevszkij drámája újszerű előadásban Beszélgetés az Optimista tragédia rendezőjével A Szigligeti Színház idei évadjának első felében tűzte műsorára Visnyevszkij Optimista tragédia című darabját. Ez a mű, amely mindmáig a szovjet drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, minden bizonnyal méltó megemlékezés lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. A darab szolnoki bemutatójára november 3-án kerül sor. Úgy gondoljuk azonban, hogy ezt a színházi eseményt nem csupán az évfordulóra való megemlékezés teszi majd maradandóvá, hiszen Visnyevszkij ismert és a közönség legszélesebb rétegében közkedvelt színpadi szerző Magyarországon is, és a szolnoki társulat művészi rangja úgyszintén biztosítéka annak a várakozásunknak, mely szerint a színház őszi műsorának egyik kiemelkedő produkciója lesz az Optimista tragédia. A bemutatótól még majdnem két teljes hónap választ el bennünket. A darab próbái sem kezdődtek meg, hiszen a rendezőnek és a szereplőknek egyaránt még előbb más művészi feladatot kell megoldaniuk. Mégis úgy ültünk le beszélgetni Laczkó Mihály rendezővel, az ön is lehet gyilkos című vígjáték egyik próbájának szünetében (ezt a darabot is Laczkó Mihály rendezi és a női főszereplője a komisszárnő majdani megformálója, Andaházy Margit), hogy témánk már egy határozott, kikristályosodott rendezői koncepció lehetett. — Úgy hallottuk, hogy bizonyos meglepetéseket tartogat az Optimista tragédia szolnoki előadása. — Az 1933-as moszkvai ősbemutatóhoz és az 1957- es magyarországi bemutatójához képest valóban újszerűen szeretnénk színpadra állítani a művet. Azzal együtt, hogy nemcsak az író eszméihez, hanem bizonyos határon belül a leírt szöveghez is szeretnénk hűek maradni Elsősorban formai újszerűségr gondolok, helyesebben azoknak a formai megoldásoknak a lenyesegetésére, amelyek a dráma megszületésének pillanatában modernek voltak vagy részben már akkor is csak moderneskedők. Visnyevszkij darabja a narrátoros formai megoldás, a modern drámaszerkesztési törekvések egyik első példája. Azóta azonban ezeknek a formai törekvéseknek már tökéletesebb kifejezései is megszülettek. A narrátoros megoldás helyett mi elsősorban az igazi drámai magot, a darab jellemek, emberek konfliktusaiból, szituációiból adódó drámaiságát akarjuk kihangsúlyozni. A mű agitatív szándékát is e drámaiságnak kell szuggerálnia, a narrátorok magyarázó, politikai szövegei helyett — mondja Laczkó Mihály. — Mint minden jelentősebb mű, az optimista tragédia is sokszor viták középpontjába került. Az első kérdés, hogy vajon miért tragédia Visnyevszkij darabja, a másik, miért optimista tragédia, hiszen nemcsak a címét, hanem szándékát is ez fedi? — Hogy hirtelen egy példát mondjak, vajon miért tragédia a Hamlet? Ezek az emberek is megelőzték korukat, sőt e kor, e társadalom ellen lázadtak és a társadalomnak e lázadásuk elleni harca okozta tragikumukat . Én a görög sorstragédiákkal is rokonítanám Visnyevszkij drámáját, azzal a különbséggel, hogy itt az ember nem sors vagy a megszemélyesített természeti erők hanem a társadalom visszahúzó erői ellen harcol, de bizonyos fokig ezek az erők is személytelenül, fétisként jelentkeznek. De vajon miért optimista? — Végsősoron minden áldozat optimista, amelynek értelme van. A komisszárnő fizikai megsemmisülése értelmes áldozat. Köznapi szinten, mert ezzel az áldozatával a többiek életét válthatja meg filozófiai szinten, mert egy eszme győzelmét segítette elő, áldozata olyan eszmei erővé lett, amely az emberek humanitásának kiteljesítését, a forradalom ügyét szolgálta. Csak fizikuma semmisül meg, humanitása nem. — Az előbb említett formai újszerűség mellett miben különbözik majd a szolnoki előadás a Magyarországon eddig látott Optimista tragédia előadások felfogásától? — A Petőfi Színház emlékezetes 1957-es és a debreceni előadásban, amelyet szintén láttam, véleményem szerint egyaránt túlhangsúlyozták a komisszárnő és Alekszej konfliktusát amelybe bonyolult módon belejátszanak a kölcsönös vonzalom szálai is. Anélkül, hogy szegényebbé akarnánk tenni a drámát, ennek az érzelmi vonalnak a kiiktatásával, a főkonfliktust a komisszárnő és az anarchisták, a forradalmi humanitás és a forradalmiság álarcában jelentkező vad és kegyetlen, öncélú erőszak összecsapásában szeretnénk kiélezni. Ehhez a rendezői elképzeléshez kitűnő segítőtárs lesz Andaházy Margit, aki a komisszárnő szerepét játssza. Rideg Gábor Kitüntették az Utószezon című magyar filmet A veleencei filmfesztiválon pénteken reggel a „Cineforum” egyéni díjjal tüntették ki Fábry Zoltán Utószezon című filmalkotását Egyébként Velencében ugyancsak péntek reggel választották meg a filmfesztivál legrokonszenvesebb és legellenszenvesebb színészét A „legrokonszenvesebb személyiséget” jelző „Arany Rózsa” Milena Dravics jugoszláv filmszínésznek jutott, míg a fesztivál „legellenszenvesebb egyéniségét” szimbolizáló „Bronz Szív”-díjat Jack Clayton angol színésznek ítélték. MI ÉRDEKŰ ŐRT ? III. „Nem járok tanyázni' Kis település ez a Tiszaörvény. Nyolc -kilencsze’ lelket ha számlál. Bizonyára ezért csatolták a közel-i Tiszafüredhez. Nem kell ide sok kézbesítő, elég egy is. Gondoltuk, sokat tud a faluról, hiszen a postás a legtöbb helyen hírharang, viszi, hozza a híreket. S ha ez így van általában miért ne lenne így itt örvényen, ahol nő a kézbesítő: özvegy Bárczi József* né. Ő azonban egy-kettőre lelohasztja kíváncsiságunkat. — Nem igen beszélek én senkivel. — Talán kevés ember* ismer. Bazsalyogva végigmér, mint a buta kérdést feltevő két szokás — Mindenkit ismerek Itt születtem, s naponta járok úgyszólván minden házba. Hordom az újságokat, a leveleket, az expressz-csomanót. Délutánonként meg benézek: van-e távirat? Azt is nekem kell kivinni. Este fél hatkor jön a busz arra pakolom fel a napi postát . Jár-e sok újság a faluba? — Igen. Több mint tzíz ha M számolom. — Ön milyen újságot járat? Pillanatnyi tétova csend Úgy látszik, meglepte a kérdés, mert csak másodpercek múlva válaszol. — A Népszabadságot járatom, meg a Szovjet Híradót — Miért járatja a Szovjet Híradót? — Hát, két híradó elhelyezése volt a terv, s csak egyet rendeltek meg Különben nem sok érte az a négy forint, meg aztán szép képek vannak benne Elnézegetjük a kislányommal. — Irodalmi lapokat, folyóiratokat járatnak-e a községben? Ismét rövid töprengés, halk válasz: — Egy Új írás jár. Az óvónő fizette elő — Mást nem rendeltek? Mondjuk a Társadalmi Szemlét, a Pártéletet, a Valóságot vagy valami mást? — Nem. — Szokott olvasgatni? — Hát esetleg a külpolitikát. Nem érek én rá arra A hónap elején még csak végzek délre de — mint mondtam akkor is be kell jönnöm délután a táviratok meg a csomagfeladás miatt. A hónap végén az újságelőfizetés, meg a nyugdíjak kézbesítése miatt jó, ha délután háromra végzek. — S mi érdekli egyáltalán? Mivel tölti szabadidejét? — A kerttel meg az otthoni munkával megy el az időm. — Utazni szokott? — Nekem nem jár féláru jegy. A szakszervezettől szoktam évente egyszer kedvezményes jegyet kapni. Azzal voltunk most a kislányommal Gyulán, tavaly meg Pesten Tudja, nagy a család tizenketten voltunk testvérek. Azért is nem végeztem és csak hat osztályt. Felötlik bennem a kérdés, hogy vajon egy ilyen özvegyasszony hogyan, minek neveli a lányát? Talán ilyen irányú kérdésemre válaszol a leggyorsabban: — Ráérek még gondolkozni, még csak ötödikes Attól füaa, hogyan tanul. Annyi biztos nem akarom, hogy a téeszbe kerüljön. Legalábbis szakma nélkül nem. A posta előtti kispadon ülünk Nézem az asszonyt s az ördög nem hagy békén. Több kérdéssel próbálom kiugratni a nyulat a bokorból. A kerten, az otthoni munkán túl, mégis kell, hogy érdekelje valami. De aztán rájövök, hogy behatóbban semmi. Még egy utolsó kérdés: — Barátnőivel, szomszédaival miről szokott a legtöbbet beszélni? — Nem járok én tanyázni sehová. Félek a sötétben. Ha beesteledik, jól magamra zárom az ajtót Úgy, hogy ne tudjon bejönni senki... (Folytatjuk.) Simon Ebben a ruhában ne fényképezzenek