Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI Iá MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TAKÁCS LAPJA Ara i 50 fillér XVIII. évfolyam, 276. szám, 1967. november 22. szerda. Jöhet a tél Kiskörére Négyszázezer köbméter földet mozgattak meg ebben az évben a Tisza II-nél • Jövőre már a Jászsági és Nagykunsági Főcsatornák hídjait is építik Már a Szolnok megyei Tiszabura—Taskony határá­ban elérjük a Tisza II-et Ugyanis, magas rúdon tar­ka szélzsák csattog a leve­gőben, nem messze a mó­ditól. Repülőtér. A kiskö­rei vízlépcső építkezés re­pülő leszállóhelye. Friss lé­tesítmény, az idén csinálta a szolnoki vízügyi igazga­tóság. Az abádszalóki híd­nál újabb „kisköres” mun­kával találkozunk. A Ti­sza hullámtéri erdejében motorfűrészek sivítanak. ttószok sokaságában ös­­­szerakva a kivágott fa. A Szolnok megyei Erdőgaz­daság kezdte meg az ir­tást. Az Alföld mestersé­ges tengerének medrét ké­szítik itt elő. Ugyanitt a szolnoki vizesek is nagy munkában vannak. Partbiztosítás Az új medrébe terelendő folyó itt áramlik majd nagy erővel, s hogy az ide zúduló víz nekiütköz­ve a partnak ki ne mos­hassa, terméskőfalat építe­nek elé. Hatalmas, 35 mil­lió forintos beruházás csak ez. A hídon átérve pedig lépten-nyomon a Második Tiszai Vízlépcső nyomá­val futunk össze. A kis­körei régi szilvás között új vasútvonal, félkész állapot­ban. A kitérő vágány a vízlépcsőhöz vezet. Ezen szállítják majd hamarosan az építőanyagokat. Átala­kult a hajdan jelentékte­len kiskörei vasútállomás is. Az új sínpárok készen vannak, s most készül nagy ütemben a többszö­rösére megnagyított rako­dótér. Minden arra vall, nagy ütemben épül a vízlépcső. A faluból már az odaveze­tő út műúton mehetünk ki. Kiskörén elsőnek a nagy építkezés feltételeit terem­tették meg. Ezt az eszten­dőt még jórészt arra szán­ták, de a volt hullámté­ren dolgozó óriás teljesít­ményű olasz Titánia pré­selőgép már a hajózsilip támasztófalét vágja 30 mé­ter mélységben. Laiku-S számára ~rantírozu& '■ e’forduld* 'képét mutatja a nagy mun­katel­ep. Szkreperek, döm­perek, teherautók sokasága zúg, mozog, mély csator­nákból alig látszanak ki az emberek, kábelek futnak, s hatalmas földhányások között járunk. Gépek, gépek mindenütt Kiskörén félezer ember dolgozik már. Csakhogy ez a szám nem kifejező. Mert a földmunka teljesen gé­pesítve van, a betonozás, a szállítás és a rakodás is Annyira, hogy majd az építkezés legnagyobb dan­dárjában sem számolnak ezerháromszáz—ezerötszáz embernél többre. Kisköré­nek már saját gépgyártó műhelye is van, egy rész- 16 gép már itt készült. Az építkezés ad már ivóvizet a kis falunak is. M épül most? Kész a trtárgát, amellyel a Tisza főszámterébe kizárták a folyót, a precíz tervdoku­mentáció — mérnökök so­kaságának alkotása — mindennel számolt, de azzal nem, hogy e tava­szon ilyen nagy erővel árad majd a Tisza. Akko­riban bizony rohamléptek­kel épült a gát. Szinte a víz előtt emelkedett egyre magasabbra. Éjjel a kivi­lágított Tisza-parton dol­goztak az emberek. S győztek. A Tisza most már csak az ember parancsára, csak akkor jöhet majd ide, ha minden felépül, s engedélyt kap rá, hogy új medrébe zúdulhasson. A legnagyobb munka a főművek — a duzzasztó, a hajózsilip, az erőmű — alapozása. Ezt csinálják most Ide vezették az uta­kat. S már kijelölve — sőt a hajózsilipen már dolgoz­nak is — a három nagy létesítmény alapja. Meg­kezdődött a lakótelep építése is. Az első három­szintes lakóház már áll. Mellette kijelölve másik három hasonló, s egy két­­szintes épület helye. Az egykori libalegelőre szép lakótelep kerül, önkiszol­gáló bolttal, étteremmel. Négy építésvezetőség irá­nyítja a munkát most Kis­körén. Egyiknek „hazai”, jászárokszállási ember, Bobák Zoli bácsi a veze­tője. Sokan vannak itt Szolnok megyeiek. A VÍZI­­TERV főmérnöke, Lévai Elek karcagi, a gépeken a jászladányi Pomáz Lajos, Nagy László, s Jászkisérről itt van a Pethő-család. Ap­ja is, fia is. A környékbeli falvakba Abádszalókra, Ti­­szaszentimrére, Tiszaroffra, Tiszaderzsre befut regge­lenként a kiskörei építke­zés autóbusza, hozza a munkásokat, s este viszi haza. Az idén nagyon sokra vitték a kiskörei építők. Jövőre még nagyobb ütem­ben halad majd a munka. Egyébként hiába jön a tél is. Itt olyan gépek dol­goznak, amiket az időjárás nem befolyásol, a munka semmit sem csökken. Jö­vőre pedig már hozzákez­denek a Nagykunsági és a Jászsági Főcsatorna híd­jainak építéséhez is. A csatornák több helyen vasútvonalak alatt futnak majd át. — bőrrák —• Mezőgazdasági technikum Jássberényben A pártbizottság és a já­rási, városi tanács mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztályának szervezésében középfokú mezőgazdasági technikumot szerveznek Jászberényben. Az iskola a törökszentmiklósi techni­kum kihelyezett első osztá­lyaként fog működni. A tech­nikum levelező tanfolya­mára ötvenen jelentkeztek a város és a járás közös gazdaságaiból. Nagy több­ségük brigádvezető. A fel­vételi vizsgára az előké­szítő tanfolyam már meg­kezdődött a Petőfi kultúr­­otthomban. A technikum január 1-én nyitja meg kapuit. M­a: A szerkesztőség posttjából £<•1 •• f ^ I w rr rr Sikerült a hossura Újból le is repesztett üveg „üvegtudósok" Berekfürdőn Évente mintegy 1000— 1200 féle cikket gyártanak a Karcag-berekfürdői üveg­gyárban. Legtöbb az üveg­cső, amiből nem kevesebb, Hőálló háztartási üveg­edényeket hosszú éveken át külföldről szereztük be. Az Üvegipari Országos Vállalat javaslatára egy év­vel ezelőtt itt programba vették ennek a hazai gyár­tását. A válalkozás siker­rel járt és két tál típusból eddig már 60 ezret el is adtak. Ennél is sokkal jelentő­sebb egy másik vállalkozá­suk, a hőszűrő üveg kikí­sérletezése. Ezt az üvegfaj­tát eddig szinte kizárólag Japánban és Angliában gyártották. Az érdeklődés viszont nagyon nagy irán­ta, mert orvosi műtőkben, színházakban, diafilmvetí­téseknél és sok más helyen óriási az előnye. Ez a fosz­fát alapanyagú üveg ugyan­is 96 százalékban kiszűri a hőt és csak a világító su­garakat engedi át, így pél­dául operációknál, ahol sok fényre van szükség, ezek a lámpák nem növelik feles­legesen a hőt. A kísérleteket két évvel ezelőtt kezdték Suha Zol­tán főmérnök vezetésével. Technológusok, fúvók, csi­szolók és midenki más se­gítette, hogy a kísérlet nagyüzemi gyértáe,­á érjen. A harmadik negyedév­ré­mint 400 féle változat hagyja el évente az üzem­kaput a 140—150 tonnányi áru között. géig már körülbelül egy­millió forintot érőt értéke­sítettek is. A berekfürdői termékeik minőségét egyébként min­denütt elismerik A kőolaj­kitermelésben használt rob­bantókamráik teherbírását külföldön is ismerik. A dupla biztonságúra gyártott kamrákat ugyanis a baráti országok laboratóriumai­ban mérik be. A 900 at­moszféra nyomást is mind kibírják. Az autóbuszok, a folyami és tengerjáró ha­jók is sok­felé viszik ma­gukon azokat a jelzőlám­pákat, amelyeknek üvegét Berekfürdőn készítették, s amelyekből sok exportra is került. Most arra készülnek, hogy ha a hajózási szakemberek a folyami és tengerhajózási fény és színjelzéseket a ter­vezettnek megfelelően egy­ségesítik, ahhoz is gyárta­nak lámpákat. Kooperálnak a világítástervező intézettel is új, modern cikkek gyár­tására. Előreláthatólag a moszkvai új KGST palotá­ba is építenek be mennye­zeti közvilágzásra készült színes üvegeikből. Sokan nem tudják egyébként,­­ amit Perge József termelé­si előadó tájékoztatójában is elmondott: Itt az üvege­ket nem utólag színezik, hanem az alapanyagba ke­verik a festéket. A fémoxi­dok variációjával a legvál­tozatosabb színeket lehet előállítani. A végleges színt azonban mindenkor csak utólag, a lehűtés után kapják meg. A zöld üveg is pi os Az 1200—1500 Celsius fokos hőmérsékleten — amíg dol­goznak az anyaggal — min­den szín egyformán izzó piros. Tehát mindig utólag derül ki, elérték-e számítá­sukat. Egyébként 30—35 féle alapanyagból dolgoznak évente, amiből a legtöbb, mintegy 400 tonna a finom importált kvarc­homok. Kísérletezésekből ezután sem fogynak ki az üzem­ben. 1968-ra például újból programba vették a repesz­­tett, vagy más néven a fá­­tyol üveg gyártását, amely­ből néhány évvel ezelőtt már sok, különlegesen szép és máig is keresett díszmű árut gyártottak. Ezeket most világítási testekhez is szándékoznak használni. — Ezenkívül új típusú kávéfő­zők bevétjeinek, új bánya­­biztonsági búrák előállítá­sának lehetősége, szüksége és a siker biztos reménye tartja nap, mint nap új iz­galomban az üveggyártás berekfürdői tudósait. B. & Miért kölföldről, miért ne Karcagról ?! Ma nyílik az országos sajtó­kiállítás Szolnokon Mint arról már hírt adtunk, a Posta Központi Hírlapiroda november 22-től 26-ig hírlap- és szak­­folyóirat kiállítást rendez Szolnokon, a városi tanács nagytermében. Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára nyitja meg ma délután 5 órakor a kiállítást. A sajtótörté­neti anyag mellett képriport mutatja be, hogyan ké­szül és jut el az olvasókhoz a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. Más meglepetésekben is bővelkedik a kiál­lítás. A Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat minden századik látogató számára egy hónapra előfizeti a Szolnok megyei Néplapot A kiállítás ma 17-től 20 óráig, a többi napokon 10-től 19 óráig tekinthető meg. A brémai kutatóintézet igazgatójának látogatása megyénkben töltött Magyarországon. — Tanulmányozta a méhésze­tek fejlődését, s többek kö­zött a méz minőségét A professzor tegnap Szol­nok megyében volt. Elláto­gatott a MESZÖV-höz,­­ majd a cibrákiházi Vörös Csillag Tsz és a helyi szak­csoport méhészetét tanul­mányozta. Kíséretében itt volt Kocsis Sándor, az OMSZK igazgatója is. A német vendég elmondotta, hogy sok mézet vásárolnak hazánkból. Elégedettek a méz minőségével. Különösen az akácmézről nyilatkozott elismerően. Meglepte, hogy nálunk a nagyüzemek is foglalkoznak méhészettel. Elismerően szólott arról is, hogy Szolnok megyében 34 ezer méhcsaládot tartanak nyilván, s a szövetkezetek 27 vagon terméket vásárol­nak fel. Duisberg professzor, a brémai méhészeti kutató intézet igazgatója öt napot Jól halad a megyében a mélyszántás mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának leg­utóbbi jelentése. Eszerint 10 ezer holddal több mélyszántás van most a megyében, mint tavaly ilyenkor. Bár a hátralévő elvégezni való még mindig 70 ezer hold szántás. De ha azt vesszük, hogy mostanra lé­nyegében minden más munka véget ért a határban, meglehet a bizodalmunk. A­ jelentés szerint egyéb­ként a legjobban a kisúj­szállási termelőszövetkeze­tekben haladnak az őszi szántással. Ott már a me­­gyei 71 százalék előtt 91 százaléknál járnak. Utánuk Túrkeve következik, s Me­zőtúr és Törökszentmiklós. A jelenlegi sorrendben a tiszafüredi járásban szán­tották még fel a legkeve­sebbet. A jászberényi járási ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályától érte­sültünk, hogy keddig a já­rás közös gazdaságai a mélyszántást 83 százalékra végezték el, s befejezéshez közeledik a kukoricaszár lehordása. A jászteleki Tol­­buchin Termelőszövetkezet­ben minden őszi munkát befejeztek. A traktorosok szorgalmát dicséri, hogy november 25-e helyett már tegnap végeztek a mélyszántással. A közös gazdaság által patronált alattyáni Új Élet Tsz-nek gépeket kölcsönöz­tek, s néhány nap múlva itt is túllesznek a szántáson. Amit évek óta nem sike­rült megvalósítani, úgy lát­szik az idén meglesz. Tud­niillik, hogy ősszel minden talpalatnyi földet felszánta­nak a termelőszövetkeze­tekben, ne maradjon ta­vaszra semmi. A jó kilátás­ra vall a megyei tanács vb Mindenkivel beszélgetnek Jelvény a „10 évért“ — Tagkönyvcser a KISZ-ben A KISZ VII. kongresszu­sa határozatának értelmé­ben ez év végén összeír­ják a KISZ taglétszámot és a jövő év elején kicse­rélik a tagkönyveket. A könyvcserét — ahogyan ez már szokásos — a tagok összeírása és mindenkire kiterjedő beszélgetések elő­zik meg. A munka előkészítésére novemberben minden alap­szervezetben vezetőségi ülést tartanak. Erre meg­hívják azokat az aktívá­kat is, akikre az összeírá­sok során munkát szándé­koznak bízni. Általában húsz tagot bíznak majd egy-egy összeíró aktívára. A beszélgetést, amely az adminisztrációs munkát feltétlenül kiegészíti, több­­nyire négy-öt főből álló csoport végzi. A vezetőség előkészületei után taggyűlést tartanak az alapszervezetekben, ahol mindenkit tájékoztatnak az összeírással járó tenniva­lókról. A tagkönyvcsere egyik legkedvesebb tennivalója a tíz év óta KISZ-tagok köszöntése lesz, akik az új könyvek kiosztása alkal­mával a „10 évért” járó jelvényt is átveszik majd. Erre és az új KISZ tagsá­gi könyvek kiosztására 1968. február elseje és március huszonegyedike között ünnepélyes taggyű­léseken kerül majd sor,

Next