Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-12 / 214. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK KgC.Yh XIX. évfolyam, 814. szám. Ára 70 fillér A lángja legyen nagyobb ne a füstje Az íróasztalon kis kazalban állnak a meghívók, amelyek Sárvártól a Hernád mentéig lebonyolítóit — nem is eseményeken, inkább rendezvénysorozatokon való részvételre invitáltak. Az idei nyár a látványos népművelési események nyara. Most, hogy az ősz itt van már a kertek alatt, aligha számíthatunk arra, hogy folytatódik az ilyen külsőségek közepette végzett népművelő tevékenység. A szabadtéri előadásoknak, kiállításoknak, vetélkedőknek nem kedvez a borongós, csapadékos őszidő. Különben sem nélkülözheti ez a munka az egyszerűbb, bensőségesebb, személyhez szólóbb megnyilvánulási formákat. Az ősz kedvez ezeknek. És szinte csábít arra: gondoljuk végig, milyen irányban fejlődhetne tovább falun a népművelői gyakorlat. E tevékenység egyik országos irányítója említette a minap: szeretnénk, ha a népművelés közelebb kerülne a társadalom mindennapi problémáihoz; segítene abban, hogy a gondok kevesebbedjenek; a népművelés oly „prózai’” kérdésekre is okos és használható választ tudjon adni — hogyan élhetünk még tartalmasabb, szebb életet. Nagyon jó dolog, ha minél többen tudják, mit jelent a futurizmus szó; kik voltak az urbánus írók, vagy mik a szonáta ismertető jegyei a zeneművészetben. A népművelésnek minden fokon sok a teendője. A tömegmunkának azonban lényegesen egyszerűbb és mindennapibb kérdésekre kell naponta válaszolnia. Tegnap levelet kaptam egy olvasótól. Tanácsot kért. Huszonegy éves, egy esztendeje nős, mindenképpen gyermeket szeretne. A felesége azt mondja, előbb gyógyuljon meg — tbc-vel most is betegállományban van —, fejezze be általános iskolai tanulmányait, mert az ötödiknél valami okból abbahagyta a tanulást, és végül sajátítson el valami szakmát. Első gondolatom az volt, vajon mit tudott ez az emberpár egybekelése előtt a házasság egészségügyi, gazdasági és kulturális alapjairól. Nagyon keveset, mert nálunk tulajdonképpen nincs igazi gazdája a házasságra való ilyen természetű fölkészítésnek... Tulajdonképpen ez is népművelési feladat volna. Ám, hogy a tevékenység mégis mind határozottabban fordul a praktikus kérdések felé, annak föltűnő jelei vannak. Olyanok, mint például a Technikakedvelők X. Országos Kiállítása, melyet a budapesti őszi Vásár keretében rendeznek meg. Ott az iskolán kívüli műszaki nevelés eredményeit mutatják be és ez a keret alkalmat nyújt az országszerte működő, mintegy kétezer ilyen szakkör elvi, pedagógiai, módszertani kérdéseinek megvitatására is. És ez megintcsak a hogyan éljünk” kérdéskörével kapcsolatos. A népművelés ott válik igazán hatékonnyá, ahol majdnem személyre szóló választ tud adni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Roppant nehézségekkel kell megküzdenie annak a népművelőnek, aki az élet jelentkező aktuális problémáira gyorsan akar reagálni. Emlékezetes, hogy amikor sok helyütt az országban játszották a beat-zenét, akkor még mindig inkább a más zene létjogosultságát sommásan elvető rajongás, vagy az átok hangzott el róla. Hogy hól a zenetörténeti helye, melyek népszerűségének forrásai, milyen jelensége ez az afro-amerikai zenének — arról csak később hallhatunk. A mind hosszabb őszi estéken ezernyi kérdés bukkan majd föl. Köztük olyanok is: mire tanított meg bennünket az idei aszály? Vagy: a rengeteg őszibarackfa termőre fordulása módosítja-e a gyümölcstelepítési terveket? Esetleg: a melléküzemágak fejlődése nem igényli-e a tsz-eken belüli népművelési tematika jelentős módosítását? Néhány helyen, ahol sok az ipari dolgozó, a 44 órás munkahét bevezetésével megnövekedett szabadidő fölhasználásának milyen kulturált lehetőségei vannak? Van egy népi szólás, mondás: megérik, mint őszre a kökény. Nos, őszre a népművelési tevékenységet gazdagító gondolatoknak is meg kell élniök. Gyümölcsük pedig akkor lesz, ha a helyi adottságokból, a helyi igényekből indulnak ki. Egyébként csak formális ,népművelési terv teljesítése lesz, aminek, hogy a szólásmondásoknál maradjunk, nagyobb a füstje, mint a KIS MOZIK ELLÁTÓI A hiba nem a képben van • Milyen az abszolút rossz film ? Illúziót a nézőknek ! A MOKÉP öt keskenyfilm kirendeltséget tart fenn az országban, ezek közül egyet Szolnokon. Az Ady Endre utcai modern épületben 1961- ben kaptak helyet, de már Munkájuknak csak egy részét jelenti a szétosztás. Ha egy film megsérül, ők javítják ki lehetőség szerint, vagy megállapítják a rongálódás mértékét. A Moziüzemi Vállalat kártérítést fizet, például utóbb a Kárpáthy Zoltán két felvonásának megsérüléséért 10 ezer forintot kellett volna, s bár ezt az összeget mérsékelték, így is jónéhány ezresbe került. Elég sok filmet kell kiselejtezni, pedig hibátlan kópiákat kapnak. Ez év első felében a megyében 13 rongálódást állapítottak meg, négy filmet ki kellett hagyni, az anyagi kár 11 782 forint volt. Különösen a hang minősége romlik igen könnyen. A kontroll vetítőben tizennégy éve dolgoznak a városban. Innen látják el Csongrád, Békés, Heves és Szolnok megye községeit a játékfilmek keskeny kópiáival és a kísérő kisfilmekkel. Zsíros Ferenc, a kirendeltség vezetője bemutatott egy részt a Bosszúállók című szovjet filmből. A kép még teljesen tiszta, de az állandó recsegés és zörej miatt már élvezhetetlen a film, pedig feliratos, így a hangromlás a közvetlen megértést nem zavarja. Egy kópiának átlagban negyven vetítés után 35—40 százalékkal csökken a használhatósága, amely után már kiselejtezik. Gondos, hozzáértő kezeléssel azonban meg lehet óvni, bár van egy természetes elhasználódási folyamat is. Az egyik szobában éppen az „Ezek a fiatalok” című film egyik kópiáit ellenőrizték és hetven lejátszás után is anyagban 10, képben és hangban 25 százalékos romlást állapítottak meg. Világjelenség a filmek iránti érdeklődés csökkenése. A „nagy” mozikat is sújtja ez, s nyilván még fokozottabban azokat, amelyek keskeny filmeket vetítenek. Szolnok megyében 59 állami, 16 társadalmi szervezet tulajdonában lévő moziban vetítenek keskenyfilmet. Ez utóbbi számban a három művelődési autó is benne van, amelyek szinte naponta járják a tanyavilágot. Egy év alatt az állam két, a társadalmi szervezetek három mozit szüntettek meg. Ennek ellenére a keskenymozik hálózata még sokáig fenn fog maradni, hiszen fontos igényt elégít ki. A maga eszközeivel s keskenyfilm is küzd a közönség megtartásáért. Megszületett a szélesített keskenyfilm, amelyet torzító lencsével vesznek fel és azzal is vetítik. Ilymódon szinte a normál film illúzióját adja. B. A: Elromlott kópiák Üzemi állatorvosok a megye termelőszövetkezeteiben Jó tapasztalatok Abádszalókon és Mezőhéken (Tudósítónktól) Szolnok megye nagy területén, öt-tízezer holdon gazdálkodó termelőszövetkezetei nagy létszámú minőségi állatállománnyal rendelkeznek A közös jószágtenyésztésből származó jövedelem sok helyen eléri, sőt meghaladja a növénytermelés együttes hozamát. A nagyüzemi állatállomány egészségügyi felügyelete és szakorvosi ellátása az üzemi állatorvosi rendszer kialakítását teszi szükségessé. A Nagykunságban a tájsérség területi szövetségéhez tartozó tagszövetkezetek közül már négy, a szolnoki járásban pedig két tsz foglalkoztat önálló üzemi állatorvost, akik alkalmazottként, illetve tagként végzik szakmai tevékenységüket. Az abádszalóki Lenin Tszben több mint 1200 szarvasmarha, csaknem 4000 sertés és másfél ezer juh egészségére vigyáz a tsz saját állatorvosa. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben az Alföld egyik legnagyobb baromfitenyésztő kombinátja, az 1300-as létszámú szarvasmarhaállomány és a csaknem négyezres létszámú „sertéshúsgyík” ad elfoglaltságot az üzemi szakállatorvosnak. Az üzemekben házi gyógyszertárat és elkülönítő istállót, „állatkórházat” is létesítettek. A tsz-ek saját állatorvosai a háztáji gazdaságokban lévő állatállomány egészségügyi felügyeletében is résztvesznek. A megye többi állattenyésztő gazdaságat a megyei állategészségügyi állomással kötött szerződés alapján biztosítja a jószágállomány szakállatorvosi ellátásra Év elején a szolnoki zeneiskolában Az új tanév legnagyobb eseménye a törökszentmiklósi önálló zeneiskola megalakulása. Eddig az ottani intézményes zeneoktatás is a szolnoki iskolához tartozott. Zongora, hegedű, gordonka, fa- és rézfúvós szakokon tanulhat a körülbelül kétszáz helybeli és bejáró növendék. A kapcsolat nem lazul a két iskola között, mert sok zenetanár továbbra is Szolnokról jár át Törökszentmiklósra s ezen kívül is maximális segítséget kívánnak adni az új iskolának. A dupla tandíj is „olcsó" Kevésbé örvendetes az új tanév másik eseménye, a zeneiskola tandíjainak mintegy százszázalékos emelkedése. Az összegek azonban még így is igen kedvezőek, általában alacsonyabbak, mint a magán zeneoktatásban megszokott tandíjak. A növendékek eredményeitől függően a tandíj emelkedik, illetve csökken, átlagban évi 200—600 forint között van. Lehetőség van arra, hogy az átlagon felüli tehetséges és megfelelően szorgalmas növendékek különféle kedvezményeket kapjanak. Ilyen például az órák időtartamának emelése alkalmanként, harminc percről negyvenötre, továbbá tandíjkedvezmény, esetleg tandíjmentesség biztosítása. Kóbor Antal igazgató elmondotta, hogy teljes tandíjmentességet a jeles tanulók közül is csak a legjobbak kaphatnak , akik egyben a legjobban rá is szorulnak a kedvezményre. Jelenleg, 10 ilyen növendék van, a többiek tandíját általában felére csökkentik. Továbbtanulás A kedvezmény összege évente körülbelül húszezer forint, a befizetett tandíjak tíz százaléka. Az új tanévben az iskola növendékeinek száma hatszázötven, százhúszan most kezdik el alapfokon a zenetanulást. A hatodik osztályt az elmúlt évben nyolcvanan végezték el, közülük hetvenen folytatják zenei tanulmányaikat. A négyéves továbbképzőt tizenkét növendék végezte el, ketten főiskolára mentek Budapestre, illetve Miskolcra. A tehetségek sorsa Az igazgató véleménye szerint a növendékeknek mintegy 5-8 százaléka rendelkezik átlagon felüli zenei adottságokkal, nekik kellene elsősorban zenei pályára menni. „A zenei tehetség azonban — mondotta — rendszerint más adottságokkal együtt jelentkezik s tehetséges növendékeink gyakran más pályára mennek, holott jó zenészekké is válhatnának.” Bistey 1968. szept. 12., csütörtök. Aratják a rizst a megyében Jó közepes a termés a Nagykunságban (Tudósítónktól.) Az Alföld egyik sajátos tájegységében, a Nagykunságban található az ország összes rizsvetésének 35 százaléka. Ebben az évben mintegy 12 ezer katasztrális holdon termelték az évtizedekkel ezelőtt meghonosodott „vízigabonát” a tsz-ek. A termés betakarítása már megkezdődött. Elsőnek a mezőtúri Vörös Október Tszben láttak hozzá a korábban lecsapolt rizsföldek aratásához. A nyáreleji meleg időjárás kedvezően hatott a kalászok kifejlődésére, s bár az utóbbi két hónap időjárása hűvösebb volt, jó közepes terméssel számolnak. A tájegység holdankénti átlagtermését tizenöt mázsára becsülik. A tsz-ek vállalkozása igen jövedelmező, az idei terméshozamból a rizsárak kedvező rendezésével mintegy 120 millió forint bevételre számítanak, • • Ismét nőtt a megye hírneve Ötvenezer bárány és hízott juh Európának Nagyobb export érdekeltség 1969-től Juhtenyésztésben Szolnok megye Borsoddal, Hajdú-Biharral és Szabolcs-Szatmárral az ország élvonalába tartozik. Ezen a nyár végén 110 ezer anyajuh, mintegy 50 ezer bárány legel a jászsági, kunsági réteken. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek megtanulták és megszerették a megyében a nagyüzemi juhtenyésztést. Mint Kovács Károlytól, a Gyapjúforgalmi Vállalat Szolnok megyei kirendeltségének vezetőjétől megtudtuk: 1968 húsz évre visszamenően a legjobb esztendő. Tavaly például egész évben 46 ezer bárányt és hízott juhot exportáltak Szolnok megyéből. Az idén már eddig 42 ezret szállítottak a megye tájairól Franciaországba, Görögországba, Svájcba, Líbiába, Kuvaitba és más európai országokba. Mindez azt is jelenti, esztendő végéig meghaladják a félszázezres exportszámot. Ilyen még nem volt a megye történetében. Ezekben a napokban is tele vagonok indulnak Franciaországba, és már előkészítik a soron következő olaszországi és görögországi szállítmányokat is. A megye gazdaságai megtanultak a külföldi vevők igényeinek megfelelően tenyészteni. Az újszászi Szabadság, a tiszaföldvári Lenin, a karcagi Lenin, a Középtiszai és a Nagykunsági Állami Gazdaság kiváló minőségű juhait nagyon szívesen vásárolják a külföldi cégek. Nőtt a megye hírneve az idén a gyapjúhozamot illetően is. A kirendeltség már túlteljesítette gyapjúfelvásárlási tervét, 7200 mázsát adtak már az ország feldolgozó üzemeinek. Még további két vagon gyapjú felvásárlására pedig kilátásuk van. De ezen túlmenően is nagyon jelentősnek tartják a szakemberek, hogy a gyapjú minősége is javult a megyében. Ezt bizonyítja, hogy 1968-ban az előzetes 70 forintos kilogrammonkénti irányár helyett 75—80 forint volt a minőségi felárral együtt a Szolnok megyei gazdaságok gyapjúinak vételára. A legjobb gyapjút adó gazdaságok között a nagykörűi Haladás, a besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezetet és a Nagykunsági Állami Gazdaságot emlegetik. A juhtenyésztési kedv tovább fokozódik. Már 1969-re 80 megyénkbeli állami gazdaság, termelőszövetkezet kötött export szállítási szerződést. 1969-től egyébként új akcióval teszik még érdekeltebbé az exportálásban az üzemeket. Tudniillik a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat a Gyapjúforgalmi Vállalattal megállapodást kötött: a juh exportforgalmazás jövedelmének 85 százalékát a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak adják át.