Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX évfolyam, 246. szám. Ára 70 fillér Új vasúttörvény A NEB a parlament előtt Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülést az elnöklő Vass Istvánné nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúttörvény tervezet és közleke­déspolitikai koncepció fölött. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emel­kedett szólásra. Dr. Horgos Gyula beszéde Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter bevezető­ben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai koncep­ciók megvalósítása külö­nösen nagymértékben múlik a hazai gépipar felkészült­ségén és jövőbeni fejlődé­sén. A miniszter ezután részle­tesen taglalta a közúti jár­műgyártás központi fejlesz­tési programját. Ennek meg­valósítására az álló- és for­góeszközökkel együtt össze­sen 11,6 milliárd forintot fordítunk, a beruházási ös­­­szegből 9,7 milliárd forintot központi forrásból fedeznek. — A közúti jáműgyártás nagyarányú fejlesztése — mondta — lehetővé teszi hogy gazdaságosan előállított járműipari termékekből fo­kozzuk exportunkat, —­ másrészt mennyiségileg tel­jesebben és minőségileg ma­gas színvonalon hazai gép­ipari termékekkel lássuk el a közlekedést. A járműipa­ri beruházások általában a tervezettnek megfelelően haladnak. A múlt év végéig a beruházásoknak mintegy 26 százaléka valósult meg, s a részarány ez év végére meghaladja a 60 százalékot A miniszter befejezésül elmondta, hogy a közúti szállítás fejlesztésével kap­csolatban a közlekedéspoliti­kai koncepció számol a sze­mélygépkocsi-állomány nö­vekedésével is. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy a kohó- és gépipar, eddigi fej­lesztési irányának megfele­lően, nem kíván személy­­gépkocsik gyártására beren­dezkedni.­­ A számítások ugyanis azt mutatják, hogy a személygépkocsi-gyártás akkor gazdaságos, ha évente legalább 150 000—160 000 ké­szül belőle, ez a mennyiség azonban többszöröse a vár­ható igényeknek. Gazdasá­gosabb, ha részt veszünk a Szovjetunió személygépko­csi gyártásában kooperációs szállításokkal. A két ország között létrejött megállapo­dás alapján a szovjet gépko­csigyártás fejlesztéséhez kü­lönféle alkatrészek szállítá­­sával csatlakozunk. Ezeket az alkatrészeket évi 300 ez­res példányszámban állít­hatjuk elő, ami gazdaságos. Az alkatrészekért a Szovjet­uniótól évenként 12—14 000 személygépkocsit kapunk majd, amit a Fiat licenc alapján gyártanak. Arra tö­rekszünk, hogy ehhez ha­sonló megállapodások más államokkal is létrejöjjenek. A miniszter ezután a szál­lítás gépesítéséről szólt. Vé­gül a törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután az elnök a képvi­selőknek adta meg a szót. Szenes Ottój­ megyénk ország­gyűlési képviselője — többek között — ezeket mondotta: — A vasutakról szóló tör­vényjavaslat, mely az ország­­­gyűlés elé került, speciális jellegű, mert bár hazán­kban több közforgalmú vasút mű­ködik, ezeket gyakorlatilag egyetlen vállalat, a Magyar Államvasutak személyesíti meg, így a törvényjavaslat döntően annak jogait és köte­lezettségeit rendezi és fog­lalja törvénybe. Egyetértek a törvényjavaslat indoklásával, mely szükségesnek tartja az elmúlt száz év során megfo­galmazott, esetenként még a kapitalista rendszer sajátos­ságait tükröző, szétszórt jog­szabályoknak a társadalmi viszonyok mai helyzetének, szocialista építésünk mai ál­lapotának megfelelő rende­zését. Ezután azokról a kedvez­ményekről beszélt, amelyeket a vasút az alkalmazottainak nyújt és amelyek a munka­erő szükséglet biztosításához az új gazdasági mechaniz­musban is elengedhetetlenek. Majd ezt követőleg a vasút egészségügyi szolgálatának speciális munkájáról szólt a képviselő. Erről vallott néze­teit így összegezte: — A vasút egészségügyi szervezeteinek az általánostól eltérő vonásai nemcsak a múlt egészséges hagyomá­nyainak megtartását jelenti, hanem azt is kifejezi, hogy szocialista államunkban a termelés középpontjában — bárhogy fejlődjék is a tech­nika — továbbra is az ember áll. Ezért örömmel üdvözlöm azt, hogy ezek a gondolatok a törvényjavaslatban is fel­lelhetők és állítom, ezekkel a legközvetlenebbül érde­keltek, a vasutas dolgozók is teljes mértékben egyetérte­nek. Szenes Ottó felszólalása során a magyar közlekedés­­politika koncepciójával kap­csolatban is kifejtette állás­pontját. — Az a­ véleményem, hogy a koncepció világos és alkal­mas arra, hogy megoldja a közlekedés komplex fejlesz­tését, biztosítva azokat az arányokat, amelyek a nép­gazdaság egészének harmoni­kus fejlődése szempontjából szükségesek... A közlekedés­­politikai koncepció aláhúzza A népi ellen­­őrzésről szóló törvényjavaslatot dr. Dabró­naki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé. — Az 1967. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőr­zési bizottságok tagjai az ar­ra illetékes államhatalmi szervet meghatározatlan idő­tartamra választották. A jö­vőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyű­lési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos idő­tartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál job­ban megfelel a szocialista demokratizmus követelmé­nyeinek, jobban hangsúlyoz­za, hogy a népi ellenőrző bi­zottságok választott tagjai és tisztség­viselői közvetlenül fe­lelősek az őket megválasztó tanácsoknak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a annak a jelentőségét, hogy a közlekedés fejlesztésénél fo­kozott mértékben kell előtér­be állítani a gazdaságossá­got, a jövedelmezőséget és a szállítási szükségletek legki­sebb költségráfordítással va­ló kielégítését. A magyar közlekedéspolitikai koncep­ció mintegy 2000 kilométer gazdaságtalanul működő vas­útvonal forgalmának közútra terelésével számol. Mivel ezek az intézkedések a társa­dalmi—gazdasági élet széles területét érintik, helyénvaló, a körültekintő végrehajtás. Ezért javaslom, hogy a kon­cepció gyakorlati megvalósí­tásának ütemtervében időről időre kísérjék figyelemmel és értékeljék a születő új szállí­tási igényeket, melyek a nép­gazdaságunk fejlődésével kapcsolatban gyakorta fel­színre kerülnek abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak azok a racionalizálási tervre. Felszólalásának záró részé­ben a vasutasok munkakö­rülményeiben bekövetkezett változásokat ecsetelte az or­szággyűlés előtt a képviselő. Végül elfogadásra ajánlotta a vasutakról szóló törvényja­vaslatot. A képviselők felszólalása után Kállai Gyula elnök rész­letesen ismertette a törvény­­javaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, s ezekről az országgyűlés kü­­lön-külön szavazott, s azokat egyhangúlag elfogadta. Az el­nök bejelentette, hogy az el­fogadott módosításoknak megfelelően a törvényjavas­lat indokolását értelemszerű­en kiigazítják. Ezután újabb szavazás kö­­vetkezett: az országgyűlés a vasutakról szóló törvényja­vaslatot általánosságában és — a már megszavazott mó­dosításokkal — részleteiben is elfogadta. Az Országgyűlés határozat­ban mondotta ki, hogy a ma­gyar közlekedéspolitika kon­cepcióját és a vitájában el­hangzott felszólalásokra adott miniszteri választ jóvá­hagyólag tudomásul veszi. Ezután a napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása kö­vetkezett. Dr. Dabrónaki Gyula ál­lamtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke emelkedett szólásra. Minisztertanács, a Területi Népi Ellenőrzési Bizottságok pedig a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság és az illeté­kes tanács irányítása alatt tevékenykednek. A törvényjavaslat tovább­fejleszti a választó államha­talmi szervek és a népi el­lenőrzési bizottságok kapcso­latát. Előírja, hogy a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke a népi ellen­őrzés munkájáról az ország­­gyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Mi­nisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a választó tanácsok­nak kötelesek beszámolni. A népi ellenőrzési bizottságok közvetlenül fordulhatnak a helyi tanácsokhoz előterjesz­­téseikkel: a tanácsok végre­hajtó bizottságainak elnökei tanácskozási joggal részt ve­(Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Dabrónaki Gyula beszéde MA: Realitás és lehetőség Nyomozás sör-ügyben Másfél hónap kollégiumban Kereskedelmi tanácskozás Szolnokon A megyei pártbizottság ipari, közlekedési osztályá­nak rendezésében tegnap délelőtt nagysikerű kereske­delmi tanácskozást tartottak az SZMT székházának nagy­termében. Ezen a rendezvé­nyen a megye állami és szövetkezeti kereskedelmé­nek, illetve iparának gaz­dasági és politikai vezetői vettek részt. A vitaindító előadást a „Piackutatás a vállalati te­vékenységben” címmel dr. Szabó László, az Országos Piackutató Intézet igazgató­ja tartotta meg. A rendkívül érdekes és gyakorlatias jel­legű előadást élénk vita kö­vette. Az 50. évforduló tiszteletére Többet teljesítettek a vállaltnál Pontosan indultak a vonatok Takarékoskodnak a tejüzemben A szolnoki vasútállom­ás dolgozói, szocialista brigád­­jai a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére olyan munkafelajánlásokat tettek, amelyek az élüzem cím elérésének követelmé­nyeit is meghaladták. A harminchét szocialista brigád csaknem ötszáz dol­gozója — vállvetve az állo­más kollektívájával — ed­dig derekasan helytállt a versenyben. Január és szep­tember között elért eredmé­nyeik ismertek már. Esze­rint a személyvonatok 98,69 százalékát indították Szol­nokról menetrendszerűen, ami meghaladja az eredeti vállalásukat (98,5 százalék). A tehervonatok pontos köz­lekedtetése a szállítás gaz­daságosságát és a megrende­lők érdekeit tekintve is fon­tos. A szolnoki vasutasok jó munkáját dicséri, hogy az említett időszakban a teher­­szerelvények 80,9 százaléka hagyta el az állomást a me­netrendben feltüntetett idő­pontban. Vállalását e vonat­kozásban is jelentősen túl­teljesítette a kollektíva. Ugyancsak a gazdaságos­ság javítására törekedtek, amikor felajánlották, hogy az állomás árutonna tervét (kocsikihasználás) garantál­ják. A vasutasok nagy szak­értelmére és a jó munka­­szervezésre vall, hogy a vagonok kihasználása át­lagosan 99,6 százalékos volt. A verseny értékelésének e néhány részlete magyaráza­tul szolgál arra, hogy mi­lyen módon sikerült a vas­­i utasoknak az állomás szállí­­­­tási és a vonatok terhelési­­ tervét az élüzem szint fölött­­ teljesíteniük és ne feledjük a fenti eredményeket igen nehéz körülmények között érték el. A rekonstrukciós munkála­tok miatt sokszor vágány­zárra került sor, ami a for­galom zökkenőmentes lebo­nyolítását hátráltatta. Az állomás dolgozói, vezetői ezeket az akadályokat is leküzdötték. * A szolnoki tejüzem dolgo­­zói 1968 első­­ félévére fél millió forint megtakarítását vállalták a jubileumi mun­kaversenyben. Felajánlásu­kat túlteljesítették, mégpe­dig kishíján egymillió fo­rinttal. Hogyan? Például vállal­ták: a fuvarköltségeket 200 ezer forinttal csökkentik. — Ésszerű szervezéssel, rako­dással, a szállításra egymil­lió forinttal kevesebbet köl­töttek a tervezettnél. — A postai, a telefon és egyéb kiadásokat is alaposan le­faragták, mintegy 600 ezer forinttal. Még sorolhatnánk hogyan fogták vissza a filléreket forintokat azért, hogy a vál­lalt megtakarításokat téte­lesen teljesíthessék. A szol­noki tejüzemben összesen 3,8 millió forintot eredményezett az eddigi számítások szerint a mun­kaverseny. A harmadik negyedévben a két szocialista címért küzdő brigád változatlanul vállalá­sainak megfelelően dolgo­zott. Minden bizonnyal a jubileumi munkaverseny hátralévő időszakában az ígértnél is jobb eredménye­ket produkálnak a szolnoki tejüzem dolgozói. 1968. október 19., szombat. Lapzártakor érkezett: Kajdi kiesett, Túróczy továbbjutott Az olimpia mai műsora Október 19-én a Mexikói XIX. Nyári Olimpiai Játé­kok hetedik versenynapján a magyarok — atlétikában, ökölvívásban, vívásban, bir­kózásban, úszásban, evezés­ben, vitorlázásban, vízilab­dában és sportlövészetben érdekeltek. ATLÉTIKA 17 órától: tízpróba máso­dik napja, 4x100 m férfi vál­tó, 4x100 m női váltó (Kis­­pálné, Nemesháziné, Balogh, Tóthé), 1500 m középfuta­mok, 800 m női döntő. ÖKÖLVÍVÁS 20 és 24 órától: újabb se­lejtező mérkőzések. KERÉKPÁR 17 órától: repülőverseny döntők, 4000 m-es üldöző­­csapatverseny selejtezői és középdöntője. VÍVÁS 15.30 órától: női tőr egyé­ni selejtezők (Bóbis, Gulá­­csi, Marosi, Sákovicsné, Rej­tő közül három (férfi tőrcsa­pat döntő). SÚLYEMELÉS 18 órától: nehézsúlyú ver­­seny. BIRKÓZÁS 18 órától: szabadfogású verseny újabb fordulói. ÚSZÁS és MŰUGRÁS 18 órától: 200 m férfi ve­gyesúszás (Lázár, Szentir­mai) selejtezők, 400 m női selejtezők, férfi műugrás se­lejtezők, 100 m férfi és női­ mell döntő, 100 m férfi és­ női gyors döntő. EVEZÉS 20 órától: hat döntő a kü­lönböző osztályokban. LÖVÉSZET 15.30 órától: kisöbű sport­puska fekvő testhelyzet (Hammert és Papp,) korong­­lövés második rész, VITORLÁZÁS 20 órától: újabb futam va­lamennyi hajó­osztályban. VÍZILABDA 18 órától: további mérkő­zések az a) és b) csoportban. Egyesült Államok—Magyar­­ország találka^

Next