Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-02 / 177. szám
1969. augusztus 2. Mit főzzünk RAGULEVES TÖLTÖTT PARADICSOM CSOKOLÁDÉ FAGYLALT Töltött paradicsom: hozzávalók : 8 db középnagyságú paradicsom, 12 dkg rizs, negyed kg zöldborsó, 2 keményre főtt tojás, 4 dkg zsír, 1 dl tejföl, 1 kávéskanálnyi liszt, zöldpetrezselyem, só A paradicsomok tetejét levágjuk, félretesszük. Belsejét a magjától megtisztítjuk és gyengén megsózzuk. Töltelék: a rizst 2 deka zsíron félpuhára pároljuk, a zöldborsót szintén megpároljuk, a főtt tojásokat apró kockára vágjuk, s mindezeket gyengén összekavarjuk, s a paradicsomokat velük megtöltjük. A paradicsom fedőlapját visszahelyezzük, zsírozott tűzálló tálba rakjuk és forró sütőbe tesszük. A tejfölt egy kanál liszttel összekeverjük, a paradicsomokat vele leöntjük és ezzel is pár percig sütjük. Tálaláskor mindegyik paradicsom tetejére zöld petrezselyemlevelet helyezünk. Hússal töltve is készíthetjük ezt az ételt, akkor hozzávalók az előbbieken kívül 25 deka párolt sertéshús megdarálva, egy tojás és 8 deka párolt rizsből töltelék, só, bors. Tálaláskor mindegyik paradicsom tetejére egy kanál burgonyahabot teszünk. Csokoládéfagylalt: hozzávalók 3 egész tojás, 15 deka cukor, 1 csomag vaníliás cukor, vagy fél rúd vanília, 1 deka kakaó, 3 szelet reszelt csokoládé, fél liter tej. A hozzávalókat habüstben összekeverjük, gőz fölött sűrűre főzzük. Jól lehűtjük, a hűtőszekrény fagyasztótartályába öntjük és megfagyasztjuk. Újfajta parfüm, nadrászot viselő nőknek Egy párizsi gyáros szerint azok a nők, akik nadrágot viselnek, használjanak speciális illatot is, így jutott el a „nadrágviselő nők parfümje’’ gondolatáig. A gondolatot hamarosan tett követte és az új illat a „Krisztina királynő” nevet kapta. Mint ismeretes Krisztina svéd királynő többnyire férfi öltözéket viselt. Az új parfüm nagyon hasonlít a közkedvelt férfi parfümök illatára. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az első gazdasági bírság ismét fizet a vezsenyi tsz Nem örömmel adunk hírt róla, de a Szolnok megyei bíróság dr. Magyari József tanácsa kiszabta az első gazdasági bírságot, s az a napokban jogerőssé is lett. A „szenvedő” fél a vezsenyi tiszajenői Tiszamenti Tsz. Csak mint gazdasági bírságot kapó termelőegység első a megyében, mert a szövetkezet neve alighanem ismerősen cseng olvasóink fülében. Még pár éve, hogy biztosítási csalással rontották a gazdaság hírnevét a szövetkezet akkori vezetői. Most újólag tisztességtelen ügyletbe bonyolódott a tsz. Az történt, hogy Budapesten, a III. kerületben egy üzlethálózatot, négy állandó és két ideiglenes jellegű boltot vásároltak. A szolnoki járási tanács vb az engedélyezési okirat kiadásakor még külön is felhívta a figyelmet — mintha csak érezték volna — a üzleti szabályok, az üzleti szellem betartására. Ezt tavaly március 28-án adta ki a vb. De a bírósági iratokon már a tavalyi április is szerepel. Akkor kezdte a tsz vásárolni a polietilén fóliát. Tipikus iparcikk, noha az árusítási engedély élelmiszerekre — zöldség, gyümölcs, baromfi, füstölthús-áru — szólt azok ellen, akik belerántották a közös gazdaságot ebbe az ügyletbe. Nem. Értesülésünk szerint a tsz vezetősége értékelte az „eseményt” s legfőbb tanulságul azt szűrte le: eladják budapesti árudájukat. Aligha ez a módja. A tisztességes kereskedelemnek létjogosultsága van, sőt kívánatos. Az üzérkedés, árdrágítás bűncselekmény. De akkor az fizessen, aki elköveti. Ez még hozzátartozik a megye első gazdasági bírságának történetéhez. Az első, de reméljük megfelelő intőpélda is, s nem követi több. — hozzák — Százharminckét százalékos hasson Ez még eddig a kisebb dolog. A fóliát, később necchálót, málnavédő tasakot elképesztő haszonnal adták tovább. Az első tételnél még „csak” 30 százalékos árrést alkalmaztak, a második esetben már 132 százalékot. Nem kell bizonygatni, hogy ez már mennyire tisztességtelen nyerészkedés, jogtalan haszon. Hiszen mindössze annyi munkájukba telt, hogy megvásárolták az árut a Hungarofructtól és a Hűtőipari Országos Vállalattól, valamennyit felhasználtak belőle, a többit olyan áron ahogy csak tudták más szövetkezeteknek, vállalatoknak ismét eladták. Végül a harmadik kerületi Óbuda Tsz nem volt hajlandó az utolsó üzletkötés- Kinek jó az Ugyancsak a Népi Ellenőrzési Bizottság feljelentésére eljárás indult a szóbanforgó tsz két budapesti tagja Nagy József és Szetlik Ferenc ellen is. Egyikük a tsz fővárosi üzletszerzője, másikuk az áruelosztó vezetője volt. Leginkább ők jártak volna jól az üzérkedéssel. Az egyezség tudniillik úgy szólt, a 60 százalék a budapesti társaságé. Nem kevesebb, mint 140 ezer forintról van szó. Igaz, nem került a kezükbe csak 26 ezer forint, mert a közbejövő vizsgálat megelőzte a többi pénz kifizetését. nél kifizetni a számlát, hanem elnökük bejelentést tett a Központ Népi Ellenőrzési Bizottságnak. A KNEB a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság bevonásával a múlt esztendő novemberében, decemberében vizsgálta az ügyet Bebizonyosodott, hogy a rövid idő alatt a tsz összesen 200 ezer forint értékű jogtalan hasznot fölözött le. Átlag 58 százalék árréssel. Hiszen az 572 ezer forint értékű áru pár napos ott-tartózkodás után már 908 ezer forintot „ért”. A minimális ráfordítást — a szállítást, a munkadíjat — leszámítva is 200 ezer forintot ítélt meg a megyei bíróság, ahová dr. Dabronaki Gyula KNEB elnök feljelentést tett. üzérkedés ? A bíróság — figyelembe véve, hogy két községben, rossz adottságok között, közepesen gazdálkodik a tsz, földjeinek 40 százaléka árvízveszélyes — a 200 ezer forintot még 25 százalékkal, vagyis 50 ezer forinttal megemelte. Ezt kell befizetnie árdrágítási tanpénzként a szövetkezetnek. Az előző, a biztosítási perből még mindig 1 millió 200 ezer forint tartozása van a közösnek, mint azt védekezésükben előadták. És most ismét fizet a vezsenyi tsz* Miért a kosos fizet ? Nem nagyon érti az ember. Azt sem, hogy nem szolgált intő például a már korábbi eset. De leginkább azon hökkenünk meg, miért a szövetkezet fizet? Bizonyosak vagyunk benne, hogy a tsztagok közül alig néhányan tudhattak erről az egész seftelésről. Megérdeklődtük a törvényességi felügyeletet ellátó szolnoki járási tanács vb-n, tettek-e bűnvádi feljelentést 7 Olasz—magyar benzinkutak, autós eszpresszók, vízi töltőállomások az AFOR terveiben Az AFOR 1970. évi fejlesztési terve szerint jövőre észrevehetően megjavul az üzemanyag- ellátás a Balaton körül. Balatonendréden és Balatonalmádiban új benzinkutat építenek, Balatonvilágoson és Balatonedericsen pedig egy-egy szuperméretű magyar—olasz ÁFOR—AGIP töltőállomást létesítenek. — Pontosan az olaszországi AGIP-kutak mintájára. Ezeken a töltőállomásokon a magyar olajokon és benzineken kívül árusítani fogják az összes előrecsomagolt olasz olajokat és a száz oktánszámú supercortemaggiore speciál-benzint, a legújabb típusú autók, elsősorban a sportkocsik — így többek között a Jaguárok, az Alfa- Romeók, a legújabb Volvók, stb. „kedvenc csemegéjét”. Az AFOR és az Utasellátó Vállalat megállapodása értelmében még az idén megkezdik a közúti autóseszpresszók hálózatának kiépítését, a jövő év újdonságai viszont a vízi benzinkutak lesznek. 1970-ben ilyen töltőállomást létesítenek Balatomfüreden, Balatonföldváron és Siófokon, valamint a Dunakanyarban a motorcsónakok kiszolgálására. Itt az üzemanyagot a parton leásott tartályban tárolják majd és onnan juttatják el rugalmas csővezetéken át a tutajon lebegő benzinkúthoz. Egy minta sok mindenre Rajzunkon olyan keresztszemes mintát mutatunk be, amelyet többféle elrendezésben, sokféle kézimunka hímzéséhez felhasználhatunk. Anyagként ritka, egyenletes szövésű vásznat, konkrét, hímzéshez Perié, vagy Volga fonalat, esetleg gyapjúfonalat vegyünk. A minta egy téglaalakú terítő egyik sarkát ábrázolja. A vastagabb csík a terítő közepén fut végig, a keskenyebb pedig körbe, a terítő szélén vonul. Ennek a mintának különböző formában való alkalmazásához adunk segítséget a kis rajzokkal. Középen függönyt látunk. A szél- és középminták különböző alakzatokban való elhelyezésével egyaránt készíthetünk modern hatású párnát, térítőket, falvédőt és egyéb kézimunkát Egyébként mind a kocka, mind a csíkmintákat felhasználhatjuk külön-külön is, például gyermekruhák díszítésére is. Ez most nagyon divatos. B. K. cAz izgága ember nettő/ága Az alapkőről, a sztriptízről és a szerpítő táncdal énekeséről Jó, hogy jön szerkesztőkém! De régen találkoztunk. Szabin volt maga is? És hol, olaszban, vagy franciában? Hogy a Tisza-parton is lehet jól pihenni? Azt elhiszem, de nem sikk. Hogyan áll oda a sok szolnoki procc elé szerkesztőként, ha még azzal sem dicsekedhet, hogy melyik divatos külföldi fürdőhelyen süttette zsíroskenyérrel táplált hasacskáját... Mert egyeseket annak idején a tanya körül zavargászott a faterja, ha nem akart külföldön nyaralni. Olyan sok minden történt, amíg nem volt itthon, hogy nem is tudom, hol kezdjem a dumcsizást. Képzelje van már alapkövünk is. Lerakták a városközpontban. Olvasom, hogy az alapító okirattal együtt egy képlapot, fényképeket, és más dokumentumokat is elhelyeztek az elsüllyesztett rézhengerben. Szerkesztőkém, mondja csak, egy piaci árjegyzéket nem kellett volna odatenni? Had tudja meg az a hálátlan utókor, hogy a mi időnkben sem volt minden fenékig tejfel. Én sokat várok szerkesztőkémt ettől az alapkőtől. Mert egy város, amelynek már leendő városközpontja is van, s azt még alapkővel is megjelölik, az apuskám előbb utóbb menthetetlenül tényleg város lesz. És még azt is megérjük netán, hogy az alapkővel szemben a járdát is lesöprik mindennap. Szakikám, előre be kell dilizni az örömtől, ha arra gondolok még mi mindent megérünk, ha olyan igazán fáintos város lesz ez a Szolnok, ahogyan azokon a képeken látni, amit ott ki is tettek a kirakatba. Még talán sztriptíz is lesz... Ne villogtasson szerkesztőkém! — Debrecenben lehet, meg Szegeden, Pécsen... ...Azok nagy városok. Idegenforgalmuk is van... ...Zalaegerszegen is van sztriptiz. Szolnokon miért nem lehet? Különben erről van egy oltári jó anekdotám. Egy másik nagymúltú alföldi városban sincs sztriptiz, mert leszavazták. Történt pedig, hogy egy haladó szellemű polgár javasolta, legyen sztriptiz. Legyen, de ,meg kell azt nézni” — válaszolták. Munkabizottságot alakítottak a megfelelő csaj kiválasztására, mert „nem lehet a kultúrát akárkire bízni”. Lelkükre kötötték, hogy olyan kádert kerítessenek erre a feladatra, aki erkölcsileg is teljesen megbízható. Végre találtak egy megbízható dolgozót, aki felvállalta. Erkölcsileg minden gyanú felett áll, mind a hat gyermekét már tisztességgel felnevelte, ki is iskoláztatta, a legidősebb a tűzoltó alezredes. No, összeül a főbizottság, hogy döntsön. Előáll az öreglány és elkezd a helyi úttörőzenekar kíséretével vetkőzni. (Temetni is ők szoktak, mert csak ez az egy fúvós zenekar van a városban, az pedig köztudomású, hogy a városatyák szerint ez az igazi muzsika.) Ledobja a nyanya a fejkendőt, a réklit- a barchetruhát, alsószoknyát, meg a bundanadrágot, letekeri a flanelkapcát — végül is úgy áll ott a hapsik előtt, ahogy a századforduló táján a jóisten megteremtette. Csak az idő nyomai ugye... Nézik a fejek, aztán ahogyan annak rendje van, szavazásra teszik fel. El is utasítják egyhangúlag. Azzal az indokolással, hogy nem értik ezt a pesti népet. Miért vannak ezek annyira oda a sztriptízért. Nincs abban semmi érdekes... ...Az anekdota jó. De nem az adja meg egy város rangját, hogy milyen gyorsan követnek bizonyos divatokat. Ebben, az utánzási mániában veszély is van. Könnyen úgy járhatnak, hogy a nagy erőfeszítésből semmi haszon nem születik a lakosságnak, de tűrnie kell az izzadtságszagot és a nyögést. ...Ej, de szépen mondta ezt, akárcsak egy pap. Erről jut eszembe szakikám, a TV főgóréi nem olvasnak Néplapot? Pedig rájuk férne. Annyit prédikálnak az újságban szerkesztőkém a gicsről, az álkultúráról, az ízlésnevelésről, hogy néha a könyökünkön jön ki. Nekünk unalmas ez szerkesztőként. Nem a melósokra kell a szent szöveget szórni, mi csak megesszük, amit tálalnak. Itt van ez a táncdalfesztivál, órákon át nyomják, sipítják, hörgik, újabban már szerpítik is, az isztenadták az ostobábbnál ostobább dalocskákat. A múltkor meg már egyenesen egy galeri kedvenc szórakozóhelyévé tették a tévét. Ezúttal nem erőszakoltak meg senkit a grundon, hanem a tévénézők millióit. Szakikám, nem akadt senki, aki annak a jól fésült kócosfejűnek két pofont adott volna, aki virággal dobáltatta magát a haverjaival a pódiumon. Egy rendező sem volt, aki kivitte volna azt a néhány menő gyereket a nézőtérről? ...Engem nemcsak ez bosszant. Biztosan olvasott már az égető nyomdai gondokról. Egy tudományos könyv, vagy értékes regény, verseskötet nyomdai átfutási ideje egykét év. A havi tudományos és kulturális folyóiratoké egy-másfél hónap. Elavult géppark, kevés kapacitás, valután szerzett importpapír a magyarázat. Ezek az ostoba fércművek pedig bámulatos gyorsasággal, hatalmas példányszámban, naprakészen kinyomattak... ...Szakikám, itt megy föl a pumpa. Azt szoktuk mondani, hogy a rothadó kapitalita társadalomban a kultúra is áruvá válik. Minden a biznisz. Hát akkor ez mi, szerkesztőkém? Pénzszagot érzek, drága hapsikám, ezért nem tetszik ez a dolog. Ne is nyomják nekem a szöveget az ízlésről, meg ilyesmiről, amíg a kultúrszemétnek ott fenn ennyi bábája van... ...Nem Hivatalos támogatás ez, csak egyesek nehezen értenek meg dolgokat, ha azok olyan egyszerűek is mint a kétszer kettő. Varga József