Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

1969. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tisza II. intézőbizottságot vár a táj A H. Tiszai Vízlépcső és öntözőrend­szere tájunk lélegzetállító, nagy termé­szetátalakító vállalkozása. Mégis keveset tudunk róla. Szerkesztőségünk kerekasz­­talhoz invitálta azokat az intézmény, vál­lalat, iskola, mozgalom vezetőket, akik so­kat tehetnek azért, hogy a megyében élők megismerjék, megszeressék a készülő nagy művet A beszélgetésen ott volt Balajti Bálint, az MSZMP tiszafüredi járási bi­zottságának munkatársa, Borbély László, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bi­zottságának munkatársa, Hegedűs András, a Hajdú-Bihar megyei Idegenforgalmi Hi­vatal vezetője, Hegedűs Lajos, a Közép­­tiszvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Kurucz Tibor, a Szolnok megyei Idegen­­forgalmi Hivatal vezetője, Mészáros Fe­renc, a TIT Szolnok megyei titkára, Nagy István, a kuhegyesi Vörös Október Tsz el­nöke, Suba István, a nagykunsági tsz szö­vetség titkára, Szabó János, a szarvasi fel­sőfokú mezőgazdasági technikum tanszék­­vezetője, Szabó Lajos, a MÉM Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodájának igaz­gatója, Száraz László, a Szolnok megyei KISZ bizottság titkára, Szudi Antal, a kunhegyesi Mezőgazdasági Szakmunkás­­képző Iskola igazgatója és Tóth Tibor, a Szolnok megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Munkatársunk: Akik köze­lebbről ismerjük a monu­mentális építkezést és a ké­szülő öntözőrendszer terveit, megdobban a szívünk annak hallatán, hogy Szolnok me­gye kétharmada és az Alföld nagy része öntözhetővé lesz. Ám azt tapasztaljuk, keveset tudnak róla. Az átalakuló tájon emberek élnek. Na­gyon izgatja őket, mi vár rá­juk, s ők mit várhatnak a jövőtől. Szabó Lajos: Teljesen igaz. A kormányzat kezdettől fog­va úgy is tekintette, hogy a Tisza EL nemcsak műszaki létesítmény, nemcsak 220 ki­lométer hosszú öntöző fő­csatorna, nemcsak 2 millió hold öntözés fejlesztése, nem­csak 400 mezőgazdasági nagy­üzem öntözhetővé tétele. En­nél sokkal több. Ez elsősor­ban a tájon élő félmillió ember sorsai Munkatársunk: Ezért len­ne természetes, hogy legalább ez a félmillió ember tudja is mi készül. Az ötvenes évek elején a dunaújvárosi építkezés adatait fújta az ország. Most és a következő években 28 milliárd forintot költ a népgazdaság a víz­lépcső és az öntözőrendszer megvalósítására. A demokrá­ciához hozzátartozik, hogy a közvéleménynek számot ad­junk, mire fordítjuk az or­szág pénzét. Hegedűs Lajos: A téma felvetése jogos. De azért az túlzás, hogy nincs tájékozta­tás. Nagyon sok minden tör­tént már azért, hogy az em­berek megismerkedjenek a Tisza II-vel 1967 óta isme­retterjesztő előadásokat szer­vez a TIT a legjobban érin­tett községekben. Tiszaszöllő­­sön, Abádszalókon, Kunhe­gyesen, Tiszaderzsen is el­hangzottak már ilyen elő­adások. Kunhegyesen Szabó Lajos előadását háromszá­zan hallgatták meg. Abád­szalókon százötvenen voltak az én beszámolómon. Ez is azt mutatja, milyen nagy az érdeklődés. Jó szolgálatot tesz a sajtó, összeszámoltam és kiderült, hogy csak­­ a Néplap hetven alkalommal adott hírt eddig az építke­zésről, az öntözőrendszerről A mi vállalatunknak há­romezer alkalmazottja van. Ők nagyon sokat tudnak a Tisza II-ről. Márpedig egy­­egy munkás átlagosan har­minc másik emberrel van közeli ismeretségben. Roko­nokkal, szomszédokkal, jó ismerősökkel Ez pedig ki­lencvenezer ember tájékozó­dását jelenti. A kiskörei építkezésen ezren dolgoznak. Az újabb harmincezer em­ber tájékoztatását jelenti. Munkatársunk: És aki kí­vül marad e körön? Hegedűs Lajos: A legtöb­bet a sajtóból kapják. Szol­nokon négy alkalommal tar­tottunk eddig országos jel­legű tanácskozást a Tisza I-ről. A sajtó mindről be­számolt. A televízió adásso­rozatban mutatja be a kis­körei építkezést A tájékoz­tatásban nem is a mennyi­séggel van baj, hanem a rendszeresség hiányzik. Azt javaslom, a jövőben prog­ramozottan számoljunk be a vízlépcső építésének ese­ményeiről, az öntözőrendszer előkészületeiről és azokról, akik mindezt megvalósítják. Mészáros Ferenc: Én is azt mondom a tájékoztatás hatékonyságával lehet baj. Hiszen amikor még a Tisza IL csak álom volt, már 1960- ban a Jászkunság cikket kö­zölt róla. 1968-ban tudomá­nyos dolgozatoknak beillő cikkeket adott közre. De ho­vá jut el? A folyóiratot meg­kapja minden községi könyv­tár, de csak egy példányban. Aztán itt vannak a kiváló előadások. A mezőgazdasági tudományos napokon Szász­­helyi Pál és mások kiváló előadásait hallgattam nagy élvezettel a Tisza II-ről Borbély László: Azt kell elérnünk, hogy ezek a na­gyon jó előadások sokszoro­­sítottan eljussanak a lakos­sághoz. Ne csak szűk hallga­tóság tudjon róla. Kapják ezt meg a községi népfront­bizottságok például, hogy tu­dathassák a közvéleménnyel Mészáros Ferenc: önma­gába visszatérő kör. Javítsuk meg a tájékoztatást, — mondjátok. Igen. De az is­meretterjesztő előadások ter­vezése a községekben törté­nik. És csak oda tudunk előadókat küldeni, ahová kér­nek. Kérjenek többet. A Tisza II-ről van egyébként egy film is. Normál kópia. Nagyon sokat segítene a tá­jékoztatásban, ha keskeny­­kópia is készülne belőle, s vetítettképes előadásokat tarthatnánk. Tóth Tibor: Bizony nagyon megérné a befektetést az ilyesmire fordított pénz. Azt ígérem, mi gondoskodunk róla, hogy a MOKÉP vetítse az ilyen jellegű filmeket, hogy elkerüljenek az isko­lákba, a művelődési ottho­nokba. Nagyon kellenének plakátok, kiadványok, szí­nes diafilmek, nyolc-tizenkét képből álló sorozatok. Sokat adnának az iskolai nevelés­ben, a felnőttek között vég­zett népművelésben. A Tisza II. kiemelkedő szocialista lé­tesítmény. Az iskolákban ne­velési célkitűzés a nemzeti büszkeség ápolása, a hazasze­retetre nevelés. Nálunk en­nek nagyon jó eszköze a Ti­sza II. megismertetése, meg­szerettetése. Beillik például az általános iskolák harma­dik osztályának tananyagába. A nevelők más osztályokban is mindig tudnának aktuali­zálni, ha lennének hozzá eszközeik. A művelődési ott­honokban vándorkiállításo­kat tudnánk útjukra indí­tani. A KISZ adott ki nem­régen egy olyan kiadványt a Tisza II-ről, amelyet jó len­ne mindenhová eljuttatni. De még én is csak egy barátom­tól értesültem­­ róla, hogy van ilyen. Pedig az kellene, hogy elárasztanánk a megyét, az iskolákat, a művelődési otthonokat ilyen kiadványok­kal. Hegedűs Lajos: A KISZ egyébként nagyon sokat tesz azért, hogy a fiatalok meg­ismerkedjenek a létesítmén­­nyel. Az öntözőrendszer mű­ködtetése ötszáz mérnököt, ezerötszáz technikust feltéte­lez. A KISZ segít abban, hogy a fiatalok tudjanak ró­la, milyen munkalehetőséget ad a Tisza IL Száraz László: A KISZ védnökséget vállalt a kiskö­rei építkezés és az öntöző­­rendszer felett Jó módszer­nek tartjuk a védnökségi na­pok rendezését. Az elsőt Kunhegyesen szerveztük meg igen nagy sikerrel, össze­kötöttük az öntöző szakmun­kások vetélkedőjével. Ezt to­vább fejlesztettük. Hiszen nem közömbös, hogy törté­netesen a Jászapátin, Jász­berényben egyéb szakmát ta­nuló fiatalok is megismerjék a Tisza II-t A jövőben sok fiatalt elviszünk Kiskörére, hogy személyesen ismerked­jenek a nagy építkezéssel Munkatársunk: A Tisza II. elsősorban az ifjúság sze­mélyes ügye. Száraz László: Így is tart­juk. Nagyon nagy az ér­deklődés a fiatalok között A nyáron a Tisza-ligetben volt KISZ vezetőképző tábo­runk. Ott tapasztaltuk men­­nyire szeretnének sokat tud­ni róla. De van másik pél­da is. A Kiváló Ifjú Mérnök és Kiváló Ifjú Technikus pályá­zatot azzal a feltétellel ír­tuk ki, dolgozzák fel a II. Tiszai Vízlépcső hatását Nos, 62 pályamű érkezett eddig a Szolnok megyei KISZ bizott­ságra. Azt hiszem ez mutat valamit. Ezért azt csináljuk, a két modellgazdaság, a tö­rökszentmiklósi Aranykalász és a kisújszállási Búzakalász Tsz fiataljaival megbeszélést tartottunk. KISZ taggyűlések, beszélgetések következnek azokban a gazdaságokban, amelyek az első lépcsőben kapnak vizet. Munkatársunk: Tudnak-e arról a fiatalok, hogy a víz­lépcső nemcsak munkaalka­lom, hanem éppen nekik sok­kal több ennél? Száraz László: Igen. A Ti­sza II. pihenést, üdülést, ví­zisportot is jelent. Ennek nyilván az ifjúság örül a legjobban. Ezért határozta el a KISZ; nagy tábort és if­júsági üdülőt létesít a Tisza bal partján Tiszafüred, Ör­vény és Derzs térségében. Ezenkívül az Express Ifjúsá­gi és Diákutazási Iroda cse­reüdülőt tervez. Az ország minden részéből jönnek majd ide a fiatalok megismerni a nagy művet. Balajti Bálint: A tiszafü­redi járás úttörő csapataiban már elindult egy mozgalom. Gyűjtik a pénzt egy négy­személyes úttörő vikendház építésére. Szudi Antal: A tájon élő ifjúság már a Tisza II-ben gondolkodik. Elfogadott, hogy a jövőben tízezer öntöző szakmunkást képzünk ki- Az öntözőrendszerben minden ötven holdra jut majd egy szakmunkás. A mi iskolánk­ra három-négyezer fiatal kiképzése vár. 1970-től rá­térünk a felnőtt szakmunkás oktatásra is. Az ifjúság von­zónak találja a pályát. A mostani tanévre százhúszan jelentkeztek, de csak nyolc­vanat tudtunk felvenni. Az is mond valamit, hogy a hallgatók nagy­­ része a kör­nyékből kerül ki. A török­szentmiklósi Aranykalász Tsz-ből negyvenkét, a tisza­füredi járásból harminchat fiatal tanul. Abban sokat se­gíthetne a KISZ, hogy a pá­lyaválasztó fiatalok ország­szerte tudjanak róla, a leg­alkalmasabbakat választhas­suk a jelentkezőkből. Tóth Tibor: Bejelenthetem, hogy 1972-ben öntöző szak­­középiskolát kap Szolnok. Előbb egy, később két osz­tállyal működik. Ezt is tuda­tosítanunk kell a fiatalok kö­zött Szabó János: Kevés nagy beruházásról mondhatjuk el, hogy olyan tervszerűen ké­szültünk volna rá, mint a Tisza II-re. A kormányzaton kívül ez a Szolnokon mű­ködő Tiszavidék Mezőgazda­ságfejlesztési Iroda érdeme is. Nemcsak a két tárca, a MÉM és az OVH között ko­operál, hanem szinte az Al­föld felkészülésének gazdá­ja. A kutatóintézetek, a gaz­daságok, intézmények mun­káját is egybehangolja. A szarvasi Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikumnak is meg­van a programja. A nagy öntözőrendszernek mi adunk öntöző szaktechnikusokat Szolnok megyének is. Eddig ötvenöt Szolnok megyei fia­tal állam vizsgázott nálunk. De a mostani elsőévesek kö­zött már harminchárman vannak. Mi úgy készítjük fel a le­endő szakembereket, hogy már most megismerjék maj­dani munkaterületüket. Rendszeresen elvisszük őket a kiskörei építkezésre. Jár­juk a Szolnok megyei öntöző­­gazdaságokat is. Borbély László: Az ifjúság felkészítéséről sok szó esett eddig. A társadalom vala­mennyi rétegének tájékozta­tásában azt hiszem a nép­front tehet nagyon sokat. Elkezdtük már, de a lényegi munka ezután következik. Még ebben az évben három­napos tanfolyamot­­ tartunk a népfront elnököknek, titká­roknak, ahol a Tisza II-ről hallgatnak előadásokat hoz­záértők szájából. Utána ők adják majd tovább. Mező­­gazdasági akcióbizottságunk nemrégen megvizsgálta mi­lyen a műszaki újdonságok terjedési sebessége. Sajnos 10—15 év. A Tisza II-vel nem járhatunk így. A tájegység felkészítésé­ben jó eszköznek tartjuk a mezőgazdasági szakköröket. Éppen a napokban csak a törökszentmiklósi járásban öt öntöző mezőgazdasági szakkör alakult. Nem kis gond, hogy milyen tematikát adjunk, mivel foglalkozza­nak. Izgatja a lakosságot az öntözőrendszerbe eső telepü­lések községfejlesztése. Van olyan elgondolásunk, hogy megyei programbizottságot szervezünk e községek fej­lesztésének segítésére. A la­kosság tájékoztatásában a tanácsokkal együttműködve nagyon sokat tehet a nép­front és sokat is akarunk tenni. Suba István: Azt hiszem, a Tisza II. a termelőszövetke­zeti tagokat foglalkoztatja leginkább. Hiszen a legköze­lebbről mégis csak őket érinti, ők dolgoznak majd az öntözőtelepeken. Nagy István: Pontosan így van. A mienk hét és félezer holdas közös gazdaság. El­készült az üzem fejlesztési terve. A tagokat annyira ér­dekli, hogy nemrégen hu­szonnyolc szövetkezeti tagot két napos tanulmányútra el­vittünk Tiszalökre. Megis­merkedtek a tiszalöki öntö­zőrendszerrel. De nemcsak ez a huszonnyolc ember sze­retne pontosat tudni, ha­nem a tsz félezer tagja. És nem is Tiszalökről, hanem a Tisza II-ről Igen, de ne­künk üzemi vezetőknek is kevés ismeretünk van. Azt javasolnám a Tiszavidék Me­zőgazdaságfejlesztési Irodá­nak, az érintett üzemek ve­zetői pontos tájékoztatást kapjanak, hogy tovább ad­hassák tagjaiknak. Suba István: A tsz szövet­ségeknek sajátos feladatuk van a hat megyében a Tisza II-t érintően. Érdekképvise­letet is ellátnak. Érdekeltek voltunk abban is, hogy az abádszalóki, a tiszafüredi, a tiszaörvényi szövetkezet meg­felelő kártérítést kapjon a kisajátításért. Segítjük a termelőszövetkezeteket a tár­­­sulások szervezésében. Fegy­vernek és Törökszentmiklós környékén van olyan elgon­dolás, hogy az ottani üzemek összefogva hasznosítják az öntözőrendszert. Nagyon iz­gatja a szövetkezeteket az öntözés gazdaságossága. A szövetkezeti tagokat pedig az is, milyen üdülési lehető­ségekhez jutnak ők a Tisza II-reL A termelőszövetkezeti tagok érdeklődésére tekintet­tel a mi szövetségünk el­nöksége külön napirenden tárgyalta milyen teendőink vannak a vízlépcső és az ön­tözőrendszer megismerésé­ben, megismertetésében. Hegedűs András: Nemcsak Szolnok megyét érdekli a Tisza IX. Debrecenhez mind­össze 70 kilométernyire van Tiszafüred. A víz már­is felgyújtotta a debreceniek fantáziáját. Balajti Bálint: A debrece­ni vállalatok összefogtak és egy bizottságot választottak. Ennek a TITÁSZ vezérigaz­gatója a vezetője. E vállala­tok ugyanis három, egyen­ként százötven személyes szállodát építenek Tiszafüred alatt. Jászberény is bejelen­tette már az igényét egy százötven személyes üdülő megépítésére. Hegedűs András: A debre­ceni példa is mutatja, hogy a Tisza II-ben nemcsak Szol­nok megye az érdekelt Mi úgy véljük, itt lenne az ideje egy Tisza II. Intéző­bizottság megalakításának. Balajti Bálint: Engem is azzal bocsátottak ide a járás vezetői, hogy a Tisza II. intézőbizottságot proponál­jam. Annyi minden összejött már a Tisza II-ről, hogy kellene olyan bizottság, amely a táj idegenforgalmi fejlesztésének gazdája. Mint a balatoni, a velencei és a dunakanyari intézőbizottság is. Az érintett megyék első számú vezetői legyenek e bizottság tagjai. Olyan em­berek, akik dönteni is tud­nak. Szabó Lajos: Az intézőbi­zottság nyitott kapu. Kiskö­rén a miniszteri értekezle­ten ez már szóba került Dr. Dimény Imre mezőgazdasági­ és élelmezésügyi miniszter meg is jelölte feladatként létrehozását. Kurucz Tibor: Legalább három megye nagyon érde­kelt az intézőbizottságban. A vízlépcsőhöz közel van a Hortobágy, Eger és Tokaj. Egy körzetben a víz, a bor, a romantika. Ez már komp­lett idegenforgalom. De még nagyon sok minden hiányzik ahhoz, hogy kül­földieket hozzunk ide, hogy az országhatáron túliak is megismerjék a Tisza II-t. Nincs közművesítve a körzet Nincsenek jó utak. Ezért nagyon megért az idő az in­tézőbizottság megalakítására. Nem akarok tippeket adni, de szerintem be kell vá­­­­lasztani a közúti igazgató­ságot a csatornázási és víz­műveket, mindazokat a vál­lalatokat, amelyek együtte­sen sokat tehetnek a tájért. Balajti Bálint: Mielőtt a külföldi turisták megismer­kednének a Tisza II-vel, a helyi lakosság pontosan tud­jon róla. Nálunk működik egy járási agrárfórum. En­nek mezőgazdasági szakem­berek a tagjai. A falvakban, környezetükben ők a Tisza II. propagandistái. De a jö­vőben is nagyon sokat vá­runk a Néplap írásaitól. A sajtó jut el a legtöbb em­berhez. Szabó Lajos: Amilyen tar­ka az Alföld földrajzi képe, olyan társadalmi vetülete is, s olyan vegyes a felfogás a Tisza II-ről. Ez itt valamen­­­nyiünk hibája is. Még nem tartunk a nézetazonosságnál. Még országgyűlési képviselő­vel is találkoztam, aki keve­set tudott a Tisza II-ről. Munkatársaim jártak olyan termelőszövetkezetben, ahol alaposan tájékoztatják a ta­gokat, de találkoztak olyan szövetkezeti tagokkal is, akik mit sem tudnak az öntöző­­rendszerről. Már­pedig a tsz-tag, a szövetkezet tulaj­donosa is. Joga, hogy tud­jon arról, milyen jövő vár üzemére. Hiszen végsősoron ő dönt majd arról, felhasz­nálják-e, s hogyan használ­ják fel az öntözővizet. Azt hiszem, most jó al­kalom kínálkozik. A felsza­badulás 25 éves jubileumára készül az ország. Községen­ként, városonként felmérik, hová jutottak a negyedszázad alatt, s hová tartanak. Te­gyük tartalmasabbá az ün­nepségeket azzal is, hogy a táj jövőjéről, a Tisza II-ről többet beszéljünk. Van már miről. Halad az építkezés Kiskörén, elkészült negyven üzem fejlesztési programja, készül harmincegy öntöző­fürt terve 120 ezer hold ön­tözésére. Nagy napokat él az Alföld. Suba István: A Tisza II. nagy jövőt, de nagy fele­lősséget és nagy feladatot is jelent sokunknak. Felelősek vagyunk azért is, milyen lelkiismeretettel készítjük fel a tájon élőket. Borzák Lajos A N­­ÉP L­A­P KEREKASZTALA A II. TISZAI VÍZLÉPCSŐRŐL Mészáros Suba Ferenc István Tóth Nagy Balajti Szabó Száraz Szudi Hegedűs Szabó Borbély Tibor István Bálint Lajos László Antal Lajos János László

Next