Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

2 Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában MINDENFELŐL Az a hír, amely szerint Andrej Gromiko szovjet és Maurice Schumann francia külügyminiszter Moszkvában megkezdte tárgyalásait, világszerte nagy figyelmet keltett — persze, nem mindenütt azonos előjellel. Már az első visszhangokból kitűnik, hogy Washington­ban, Londonban és Bonnban keserű csalódást keltett a francia külpolitikának ez a látványos lépése. De Gaulle tábornok visszavonulását, mint emlékezetes, felfokozott reményekkel kommentálták atlanti körökben. Nem csinál­tak titkot abból, hogy a tábornok-elnök távozásától minden szempontból új kurzust vártak a francia külpolitikában, mindenekelőtt a NATO-hoz és a Szovjetunióhoz való viszonyt illetően. Maurice Schumann moszkvai látogatása elhervasztotta a hidegháború bajnokainak a francia—szovjet kapcsolatok megromlására irányuló reményeit. Párizs meglehetősen fél­reérthetetlen jelét adta annak, hogy a De Gaulle utáni Franciaország vezetése meg akarja tartani, sőt tovább akarja fejleszteni az utóbbi esztendőkben biztatóan fejlődő szovjet—francia kapcsolatokat. A külügyminiszter személyes moszkvai bemutatkozása természetesen önmagában is fontos esemény. De nemcsak erről van szó. Schumann Washingtonban járt a közelmúlt­ban és ott előkészítette Georges Pompidou államfő kora­tavaszi útját. Az időpontok még bizonytalanok, de aligha lehet vitás, hogy a francia diplomácia vezetője hasonló megbízatással érkezett a szovjet fővárosba is. És még ez sem minden. Schumann látogatása csak a nyitánya egy immár ha­gyományossá vált szovjet—francia eseménynek, a két or­szág magasrangú képviselőiből álló munkacsoport, az úgy­nevezett nagybizottság ülésének, amelyre ugyancsak a szov­jet fővárosban kerül sor. New Yorkban véget ért az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája, amely ezúttal is érdekes szeizmográfnak bizonyult. Kitűnt, hogy — mint erre a TASZSZ tudósítója összegező kommentárjában rámutat : a nemzetközi köz­véleményt mindenekelőtt a közel- és a távol-keleti agres­­­szió megszüntetése foglalkoztatja. Mind­két véres kalandért az amerikai vezetés felelős. Veszélyes jobboldali támadás érte Indira Gandhi as­­­szonyt és híveit: Nidzsalingappa, a kongresszus párt elnöke önkényesen felfüggesztette tisztségéből a párt balszárnyá­nak számos személyiségét. Amikor a miniszterelnök-asszony a nyáron bejelentette a bankok államosítását, várható volt, hogy a jobbszárny minden módon igyekszik visszavágni majd. A reakció dühét csak fokozta, hogy jelöltje az állam­fő-választásokon is alulmaradt Indira Gandhi hívével szemben. Nem vitás, hogy a progresszív erők felsorakoznak ezzel a támadással szemben is: Indira Gandhi máris kérte a párt legfőbb testülete, az úgynevezett munkabizottság össze­hívását, (KS) Vietnami hírek SAIGON A dél-vietnami felszabadí­tó erők szerda este és csü­törtökön hajnalban tíz kato­nai célpont ellen indítottak támadást. Az amerikai B—52-es ne­hézbombázók öt bevetésben támadták a kambodzsai ha­tár mentén a szabadsághar­cosok feltételezett állásait. A szabadságharcosok szer­dán éjjel átfogó támadást in­dítottak az első amerikai légihadosztály­­ Saigontól északra fekvő támaszpontja ellen. Az amerikai epedíciós had­sereg saigoni parancsnoksá­gának jelentése szerint a múlt hét amerikai vesztesé­gei három év óta a legala­csonyabbak. WASHINGTON Változatlanul folytatódik Washingtonban a vietnami figysettel kapcsolatos „sze­nátusi háború”. Church sze­nátor a szerdai vita során el­hangzott beszédében az ame­rikai­ csapatok kivonási üte­mének meggyorsítását köve­telte, hivatkozva arra, hogy mind több amerikai állam­polgár ábrándul ki a kor­mány vietnami politikájából. SAIGON Az amerikai tengerészgya­logság egyik tizedese, a 22 éves Albert Smith szerdán berohant a saigoni amerikai nagykövetség épületébe és lelőtte az őrszolgálatban levő tengerészgyalogos társát, aki azonnal meghalt. Tüzet nyi­tott a helyszínre siető másik őrre is és súlyosan megsebe­sítette. A hírt jelentő ameri­kai nagykövetség közölte,­­ hogy Smith-et azonnal letar­tóztatták, tettének indítékai még nem ismeretesek, ■ ■Ülésezett a csehszlovák kormány A csehszlovák kormány Oldrich Cernik elnökletével ülést tartott. Mint a Cseh­szlovák Távirati Iroda jelen­ti, a kormány rendeletet fo­gadott el azokról a politikai és szervezeti intézkedésekről, amelyek a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága szeptemberi plénu­mán hozott határozat megva­lósítását szolgálják. Ugyan­akkor felhívással fordul a dolgozókhoz, hogy tegyenek újabb munkakezdeményezé­seket Csehszlovákia felsza­badítása 25. évfordulójának tiszteletére. Az ülésről kiadott közle­mény szerint a kormány ki­dolgozza a jövő évi népgaz­daságfejlesztési tervet, a csehszlovák gazdasági élet konszolidálásának program­­tervezetét, valamint az 1971 —1975-ös ötéves terv első előirányzatait. A Rudé Právo csütörtöki száma arról tájékoztat, hogy V. Svobodának, a prágai I. kerületi pártbizottság első titkárának bejelentése szerint a prágai I. kerületi pártbi­zottság elnöksége megvitatta azon párttagok ellen indított párt- és fegyelmi vizsgálat eredményeit, akik pártelle­nes tevékenységükkel és írá­saikkal durván megsértették a párt szervezeti szabályza­tát. A prágai I. kerületi párt­­bizottság elnöksége határo­zatot hozott Pavel Kohout­­nak, Ludvik Pacovskynak, Antonin Liehmnek és Lud­vik Vaculiknak a pártból va­ló kizárására, továbbá az el­nökség határozata alapján felfüggesztik Jiri Hanzelka és Jan Stemn párttagságát és fegyelmi eljárást indítanak ellenük. A jugoszláv szakszervezetek a sztrájkokról A jugoszláv szakszerveze­tek elnöksége megvitatta a sztrájkok problémáját az országban. Az elnökség a határozathozatalt a követke­ző ülésre halasztotta, a vita során megállapították azon­ban, hogy a munkabeszünte­tések jelentős károkat okoz­nak. A téma előadója Milan Vukasovics, a szakszervezeti tanács titkára, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a jugoszláv társada­lom körülményei között a sztrájkokat nem lehet egy­értelműen szocialistaellenes jelenségeknek minősíteni. Az elnökségi ülésen szükséges­nek mondották a szakszerve­zetek ezzel kapcsolatos né­zeteinek összehangolását. Konzervatív Az angol konzervatív párt 87. kongresszusán csütörtö­kön a gazdasági helyzet vitá­jában Iain MacLeod, az „ár­nyékkormány” pénzügymi­nisztere vitába szállt Enoch Powell jobboldali konzerva­tív politikussal, aki a mozgó devizaárfolyam bevezetését követelte. MacLeod azzal ér­velt, hogy az NSZK is csu­pán rövid időre szabadította fel a márka árfolyamát, s ezt csak a világ legerősebb valutái viselhetik el súlyo­sabb károsodás nélkül. A kongresszus csekély többséggel elfogadta az arról szóló javaslatot, hogy Nagy- Britanniában állítsák vissza a halálbüntetést. Jövőre jár le ugyanis az ötéves próba­idő, amelyre 1965-ben a ha­lálbüntetés kiszabását felfüg­gesztették, s az alsóháznak nemsokára döntenie kell. A délutáni ülésen került sor a közös piaci tagság vi­tájára. E kérdésben két ha­­tározati javaslatról kellett dönteni" a hivatalos javas­lat szükségesnek nevezte Anglia csatlakozását az EGK­ kongresszus­ hoz, Sir Dereik Walker — Smith ellenzéki javaslata vi­szont azt ajánlotta, hogy „a konzervatív párt ne kötelezze el magát a végleges csatla­kozás mellett, amíg nem ke­rül sor a belépés politikai és gazdasági következmé­nyeinek teljes és objektív felülvizsgálatára.” Jelenleg az angol nép több­sége ellenzi a belépést. Sir A­lec Douglas-Home, volt miniszterelnök, az „ár­nyékkormány” külügyek­kel foglalkozó tagja, vitazáró beszédében a csatlakozást tá­mogató javaslat mellett emelt szót. Emlékeztetett ar­ra, hogy a végső szót a par­lamentnek kell kimondania, miután a kormány biztosítot­ta, hogy Anglia érdekeit nem érheti károsodás. A kongresszus végül szó­többségel elfogadta a hiva­talos javaslatot. Pénteken a kongresszus a színes hőnők bevándorlásá­ról, faji kérdésekről, a nők helyzetéről, valamint több más bel­poli­ti­kai és gazdasági kérdésről tárgyalt. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Egyhelyben topogás Párizsban folytatására törekszik. Más­részt azt akarta bebizonyí­tani, hogy 60 000 katona ki­vonása a több mint fél mil­liós amerikai expedíciós had­seregből­­ „jelentős lépés”. Hasonló hangnemben szólalt fel Pham Dang Lam nagy­követ, a saigoni rezsim kép­viselője is, aki a fentiekhez még hozzáfűzte a „titkos ta­lálkozókra” vonatkozó régi javaslatát is. Nguyen Thi Binh asszony, külügyminiszter, a dél-viet­nami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének ve­zetője tényekkel cáfolta meg Nixon elnöknek azt az állí­tását, amely szerint az ame­rikai kormány „lemondott a katonai megoldásról Viet­namban”. Éppen ellenkező­leg­­ mutatott rá, a Nixon­­kormányzat célja az agres­­­sziós háború folytatása. Továbbra is egyhelyben topogás jellemzi a Vietnam­mal foglalkozó párizsi né­gyes értekezletet. A csütör­tökön megtartott Henry Ca­­bot-Lodge amerikai küldött megpróbálta tagadni, hogy a Nixon-kormányzat a háború Törökország Már csak pár nap maradt Törökországban a vasárnap sorra kerülő parlamenti vá­lasztásokig. A Szófiába ér­kező hírek és lapjelentések szerint a politikai pártok kö­zött folyó küzdelem elérte a tetőpontját Ezt bizonyítja egyébként a Diazbekirben szerdán bekövetkezett, sebe­sülésekkel és letartóztatások­kal együttjáró verekedés is. Az incidens után — amely Süleyman Demirel minisz­terelnök, igazságpárti vezér választási gyűlésén történt — Demirel megszakította körút­ját és visszautazott Anka­rába. Legutóbbi beszédeiben De­mirel az ellenzéki republi­kánus néppártot ismételten azzal vádolta, hogy okozója a baloldali erőik megélénkü­lésének. Az igazságpárttól leszakadt szélsőjobboldali képviselőjelölt, Erbakan pro­fesszor viszont Demdreléket vádolta meg a balodali erők pártfogolásával, a kormány­párt képviselőjeként mondott választási beszédet Arsel Menderes, az 1960. évi for­dulat után kivégzett volt mi­niszterelnök fia. A szónokok kihasználják hallgatóságuk nacionalista, vallási és egyéb érzelmeit, hogy gyarapítsák szavazataik számát. A kormányon levő igazságpárt például a saját jelvényével díszített koráno­kat — imakönyveket — osz­togat ingyen. Harcok a Jordán folyónál Az Asszifa, az El Fatah katonai szervezete Kairóban bejelentette, hogy az eltelt két nap alatt kommandóegy­ségei kétszer is megütköztek az izraeli katonasággal a Jordán folyó völgyében. Az egyik ütközet Um Szidra tér­ségében zajlott le. Nem egé­szen másfél órás harc után az arab ellenállók rakéták­kal és más tűzfegyverekkel megsemmisítettek egy izraeli megfigyelőállást. A másik összeütközés szerdán este tör­tént Al Szueimánál. Mint a közlemény mondja, az izrae­liek megpróbálták bekeríteni a kommandót, de az ellenál­lók négyórás harcban, mi­közben nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek, ki­vágták magukat a gyűrűből és visszatértek támaszpont­jukra. Összetűzések Chicagóban Súlyos összetűzésre került sor szerdán éjjel Chicagóban a rendőrség és egy ifjúsági tüntető csoport között.­­ A tüntetők, a Chicagóban folyó „összeesküvési” per ellen til­takoznak, amelyet a hatósá­gok a tavalyi chicagói tünte­tések nyolc szervezője ellen indítottak. A rendőrök és a tüntetők egyaránt gumibotokat, sőt lőfegyvereket használtak. A rendőrség egy új vegyszert is felhasznált az eddigi könny­gázgránátok helyett. Több sé­rült került kórházba lőfegy­vertől származó sebbel, bár a hivatalos jelentések sehol sem említették, hogy akár a rendőrök, akár a csoport tag­jai fegyvert használtak vol­na. A rendőrség több mint hatvan tüntetőt vett őrizetbe. 1969. október 10. THN­SZ Katasztrofálissá vált a helyzet Tunéziában, ahol több mint két hete hatalmas árvíz pusztít. A halottak szám­­a 425, az anyagi káro­kat 30 millió frankra be­csülik. Az árvizek 40 hidat elsodortak, használhatatlanná tették az úthálózat és a vasúti pályák jelentős részét. A kormány újabb felhívást intézett a világhoz, nemzet­közi segítséget kérve. A mentési munkálatokban részt vesz a légierő összes repülő­gépe és helikoptere is. PÁRIZS A francia nőszövetség nyílt levelet intézett a Vietnamban fogságba esett vagy eltűnt amerikai katonák feleségei­hez. „Csak az igazi béke mentheti meg fiaitok, férjei­tek, testvéreitek életét” — írják levelükben. MOSZKVA Xuan Thuy, a párizsi tár­gyalásokon résztvevő VDK küldöttség vezetője, a Viet­nami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára, a VDK kormányának mi­nisztere, Párizs­ felé átutazó­ban csütörtökön Moszkvába érkezett. TOKIÓ Csütörtökön a Nemzetközi Postaügyi Unió 16. kongres­­­szusáról kiutasították a Dél­afrikai Köztársaság küldött­ségét. A kongresszuson részt­vevő 130 ország, köztük a Szovjetunió, a Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölő poli­tikájával indokolta a kiuta­sítást. A kiutasításról szóló határozatot több afrikai kül­döttség javasolta. SZÓFIA Idén tavasszal Bulgária és Törökország kormányának képviselői megállapodást ír­tak alá, amelynek értelmé­ben Törökországba vándorol­hatnak azok a török nemze­tiségű bolgár állampolgárok, akinek rokonai élnek Török­országban, s e rokonok 1952 előtt hagyták el Bulgáriát. Az egyezmény végrehajtása megkezdődött. Az első cso­port — a két ország kor­mányát képviselő vegyesbi­zottság jelenlétében — szer­dán elhagyta Bulgáriát. PRÁGA A Prace, a csehszlovák szakszervezetek központi lap­ja csütörtöki számában „A magyar szakszervezetek vár­ják a küldötteket” címmel közli Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának cikkét az SZVSZ Budapesten megren­dezésre kerülő 7. kongres­­­szusának előkészületeiről és a magyar szakszervezeti moz­galomról DAR ES SALAAM Lusinde tanzániai közleke­désügyi, munka- és közmun­kaügyi miniszter szerdán nagygyűlésen bejelentette: a tanzániai kormány elhatároz­ta, minden vállalatnál mun­kástanácsot alakítanak, hogy közelebb hozzák a munkáso­kat az irányításhoz. BELGRÁD Belgrádban ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének nemzetközi kap­csolatokkal foglalkozó bi­zottsága. A bizottság a JKSZ kapcsolatait egyes szocialis­ta országokkal kedvezően értékelte, s arra a véle­ményre jutott, hogy további lehetőségek vannak a kap­csolatok fejlesztésére, az együttműködés erősítésére valamennyi szocialista or­szággal, s ezen országok kommunista- és munkáspárt­jaival az egyenlőség, a füg­getlenség, s azoknak az ál­láspontoknak a tiszteletben tartása alapján, amelyek va­lamennyi ország és párt kü­lönböző fejlődési útjának kö­vetkezményei. PEKING Anthony Grey, a Reuter­­iroda pekingi tudósítója, akit a kínai hatóságok 26 hó­napig tartó háziőrizet után öt nappal ezelőtt bocsátottak szabadon, csütörtökön a Pa­­kisztáni légitársaság gépén Sanghajból elutazott Kara­­chiba. STOCKHOLM Erlander svéd miniszter­­elnök csütörtökön ünnepé­lyes keretek között benyúj­totta maga és kormánya le­mondását VI. Gusztáv Adolf uralkodónak. A svéd király várhatóan október 14-én ké­ri fel az új kormány meg­alakítására Olof Palme köz­oktatási minisztert. KAIRÓ Szalah Gohar egyiptomi külügyi államtitkár szerdán megbeszélést folytatott Bru­no Heim kairói apostoli nun­­ciussal. Az Al Gumhurija rámutat arra, hogy fontos kapcsolat jött létre a Vati­kán és Kairó között a közel­­keleti válság, különösen Je­ruzsálem kérdését illetően. GIBRALTÁR Csütörtökön reggel elvo­nult a gibraltári partok mel­lől az a spanyol hadihajó­raj, amely szerdán érkezett a sziklafokhoz „erődemonst­rálás” céljával, hogy Nagy- Britanniát az ENSZ határo­zatával összhangban rábírja a félsziget átadására. JERUZSÁLEM Abba Eban izraeli külügy­miniszter befejezte angliai „magánlátogatását” és csü­törtökre virradóan hazaérke­zett Jeruzsálembe. A KNDK kormányának emlékirata Azzal kapcsolatban, hogy a szocialista országok és több ázsiai és afrikai or­szág javasolta: az ENSZ- közgyűlés 24. ülésszakán vi­tassák meg a Dél-Koreát az ENSZ zászlaja alatt meg­szállva tartó amerikai csapa­tok kivonásának kérdését, va­lamint a „Korea egyesítése és újjáépítése ügyében ki­küldött ENSZ-bizottság” fel­oszlatásának kérdését, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya szer­dán emlékiratot hozott nyil­vánosságra. Az emlékirat hangsúlyoz­za: a Dél-Koreában állomá­sozó úgynevezett ENSZ-csa­­patok az amerikai imperia­lizmus agresszív egységei, a szóbanforgó ENSZ-bizottság pedig az amerikai imperia­lizmus agressziójának esz­­köze. Az emlékirat tényeket so­rol fel, amelyek tanúsítják, hogy az Egyesült Államok Dél-Koreában háborús ké­szülődést folytat, nem szűn­tek meg provokációi a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen. Idén január­tól szeptembrig, körülbelül 7570 esetben sértette meg az amerikai fél a koreai fegy­verszüneti egyezményt fegy­veres támadásokkal, a KNDK légiterének megsértésével, a KNDK területeinek lövetésé­­vel, kémek küldésével. Az emlékirat kifejti, hogy az amerikai imperialista csa­patok Dél-Koreából történő kivonása után a KNDK és Dél-Korea között békeegyez­mény jöhet létre, és intéz­kedések történhetnek, ame­lyeknek értelmében a fegy­veres erők létszámát kölcsö­nösen százezer főre vagy ez alá csökkentik. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya lehetségesnek tartja az ér­dekelt államok nemzetközi tanácskozásának összehívását — ha ez szükségesnek mu­tatkozik — a koreai kérdés békés rendezése végett. — Ha az ENSZ hű akar maradni alapokmánya elvei­hez és célkitűzéseihez, akkor le kell mondania az úgyne­vezett koreai kérdés megvi­tatásáról a közgyűlés 24. ülésszakán. A KNDK kormánya sür­geti, hogy hatálytalanítsák mindazokat a határozatokat, amel­yeket törvénytelenül hoztak az ENSZ-ben a ,,ko­reai kérdésről”, s egyszer s mindenkorra hagyják abba az úgynevezett „koreai kér­dés” jogtalan ENSZ-beli meg­vitatását.

Next