Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
mm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. £ ff. 242. sz. 1969. Oktober JHHEilhwHaBUiABUHEttMS&aUaSSAjUHlSHdli^lM^^M^ASU^UBftfií^UCi^HftjHdteUDHSHHiHBi Elemzés és intézkedés A munkatermelékenység alakulása Szolnok üzemeiben Szolnok város üzemeiben az ipari termelés tavaly — az ütemtervnek megfelelően — 11—12 százalékkal emelkedett. Jelentős volt a felfutás a kénsav, konyhaszekrény, papír, porfesték termelésben és a húsfeldolgozásban. Több üzemben új termékek előállítására vállalkoztak, bővült a gyártás profilja. A megyeszékhely üzemei nyereséggel dolgoztak. A statisztikai ládatokból kitűnik, hogy éves szinten, a munkabérhez viszonyított, kifizethető nyereségrészesedés A városi pártbizottság felfigyelt a kedvezőtlen jelenségre és 1969. április 18-i ülésén hat üzem kommunista vezetőit beszámoltatta, miért nem teljesítették a termelékenység mutatóit. A pártbizottság ülésén a Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Bútoripari Vállalat 4. sz. gyáregysége, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Földgázszolgáltató Vállalat és a Vörös Csillag Ruházata Ktsz vezetői adtak számot A vegyiművekben tavaly 7,5 százalékkal volt alacsonyabb a termelékenység 1967-hez viszonyítva. A bútorgyárban a termelékenység 25 százalékkal alacsonyabb volt a tervezettnél . A városi pártbizottság határozatában felhívta az üzemi pártszervek és pártszervezetek figyelmét: elemezzék az 1968. évi vállalati, gyáregységi eredményeket Többek között a nyereség forrását és összetételét s különösképpen a munkatermelékenység kedvezőtlen alakulását. Azt ajánlotta az üzemeknek, készítsenek intézkedési tervet Rögzítsék, hogy a csökkentett munkaidő bevezetése esetén a 8,3 százalékos termelékenység növelésén felül milyen intézkedéseket terveznek. Az üzemek javítsák a munkaerőgazdálkodást, stabilizálják a munkaerőt A pártbizottság javasolta: az alapszervezetek javítsák meg a pártellenőrzést, s alkalmazzák erre a különböző módszereket (vezetők beszámoltatása, belső információ, csoportos beszélgetések, brigád ellenőrzés). S fokozottabban támaszkodjanak a szocialista brigádokra és az újító mozgalomra. Némi javulás A városi párt végrehajtó bizottság egy hónappal ezelőtt megvizsgálta és értékelte az ipar üzemek 1969 első félévi tevékenységét. Kiemelten foglalkozott a pártbizottság által áprilisban beszámoltatott üzemek helyzetével A munka termelékenysége ez év első felében némileg javult, azonban a termelésnövekedésének a termelékenység növekedéséből eredő hányada nem érte el a kívánt szintet, összességében a termelékenységnövekedés előirányzatát 97,7 százalékra teljesítették. Az áprilisi pártbizottsági ülés óta a beszámoltatott hat üzemben a gépjavító vállalatot kivéve a termelőátlaga 8,7 százalék volt. A III-as kategóriában például nyolc nappal növekedett. Ezek az eredmények kétségkívül biztatóak. Nyugtalanító azonban, hogy az üzemek jelentős részében a tervfeladatokat magasabb létszámmal érték el. A termelékenységi mutatót nem teljesítették. A népgazdasági tervben előírt 5 százalékos termelékenység növekedés helyett az egy főre eső termelési értéknövekedésben csak 1,2—1,5 százalékot értek el Földgázszolgáltató Vállalat termelési feladatát csak 87,5 százalékra teljesítette. A gépjavítónál és a ruházati ktsz-nél pedig a kapun belüli munkanélküliség okozott gondot A termelékenység alacsony színvonala összefügg a lazább munkaerőgazdálkodással. Az üzemek vezetői erre nem fordítottak kellő gondot. Nagy volt a munkaerő vándorlás, a belépő új dolgozókkal nem foglalkoztak kielégítően. A munkaerőmozgás számos helyen elérte a dolgozó létszám 23—25 százalékát Kiestek a látószögből a munka- és üzemszervezési intézkedések, s a korábbi évekhez viszonyítva lassúbb volt a műszaki fejlesztéskenység 2—4 százalékkal növekedett Hátráltató tényezők A párt végrehajtó bizottság megvizsgálta a munkatermelékenység emelkedését hátráltató okokat. Jónéhány üzemben a műszaki színvonal alacsony fokon áll a fejlődés stagnál Erre a pénzeszköz is kevés. Több helyen csak a nagyobb rekonstrukció hozhat kielégítő eredményt. Hatással volt az alacsony színvonalra az új termelőkapacitások késedelmes üzembehelyezése. A Beton és Vasbetonipari Műveknél az első félévben emiatt 400 embert alkalmaztak improduktív feladatokra. Az üzemekben az átlagosnál nagyobb a munkaerő hullámzás. A vasipari üzemekben például a dolgozó létszám 28 százaléka kicserélődött. A termelést a gazdálkodó egységek ezer- ezerkétszáz új munkaerő alkalmazásával igyekeztek megoldani. Több helyen szemléletben problémák is akadályozzák a munka termelékenység emelkedését. Elhanyagolják ennek vizsgálatát ugyanakkor a nyereségtömeg képzését helyezik előtérbe. A munkafegyelem is laza. Ha egyes embereket figyelmeztetnek a hanyagság miatt, odavágják, kikérem a munkakönyvem. A párt vb arra is felfigyelt hogy az építőiparban az egyéni- és csoportérdek a társadalmi érdek fölé nőtt. (Feláras építkezések.) A termelékenység kedvezőtlenül alakult a csökkentett munkaidőt bevezető üzemekben. Ezekben az üzemekben az egy munkaórára jutó termelés 2,5—3 százalékkal nőtt Ez a fejlődés azonban nem pótolta a munkaidő csökkentéssel kieső 8,3 százalékos fejlődést feltételező munkaidő alapot A város üzemeiben átlagosan 8—9 százalékos volt a létszámnövekedés* A városi pártob értékelését eljuttatták a pártszervezetekhez és a kommunista gazdasági vezetőkhöz. A határozatban felhívták a figyelmüket hogy elemezzék a munktermelékenység emelését gátló tényezőket, s tegyenek konkrét intézkedéseket a termelékenység szintjének növelésére. Máthé László Laza a munkaerőgazdálkodás Céltudatosabb elemző munkát Tsz-ek százai kérik a tartalékföldek tulajdonba adását Másfél éve van érvényben az a rendelet, amelynek alapján a tsz-ek kérhetik, hogy a használatukban lévő, nagyüzemileg hasznosítható állami földeket adják tulajdonukba. Az MTI munkatársa megkérdezte a MÉM illetékeseit, hogy van-e érdeklődés az ilyen, úgynevezett tartalékföldek iránt és ha igen, milyenek az átvétel eddigi eredményei? A minisztérium földhivatalának szakemberei szerint különösen az elmúlt hónapokban nőtt meg feltűnően az érdeklődés a tulajdonbavétel iránt. A gazdaságok — az idei jó terméseredmények ismeretében — azon igyekeznek, hogy az éveken át használt, gyakran jelentős összegű beruházásokkal fejlesztett területeket jogilag is magukhoz csatolják. Az „átírásokra” azért is szükség van, mert sok helyen manapság egyre nehezebb megállapítani, hogy a területek melyik része van állami tulajdonban. A korábbi szétszórt parcellákat ugyanis a tsz-ek időközben összevonták és önálló egységként kezelik. A földek tulajdonba vételével a közös gazdaságok távlatilag is biztonságosabbá tehetik a gazdálkodást. Ára: 80 fillér Ma: Tisza II. intézőbizottságot vár a táj 3. oldal A rendőrtiszt naplója Világgazdasági hírek 4. oldal Gyárkapu tábla nélkül 5. oldal Nem mind arany, ami fém 7. oldal Megkezdte tanácskozását a VII. szakszervezeti világkongresszus Pénteken délelőtt kilenc órakor Budapesten, az Építők Szakszervezeti Székházában megnyílt a VII. szakszervezeti világkongresszus. A szakszervezeti mozgalom kiemelkedő nemzetközi eseményére a világ minden tájáról — összesen 124 országból érkeztek küldöttek, több mint 200 országos szakszervezet, valamint 33 nemzetközi szervezet képviseletében. A tíz napig tartó tanácskozás megnyitójául a szakszervezeti székház kongresszusi termében ünnepélyes ülést tartottak, amelynek elnökségében helyet foglalt: a házigazda tisztét betöltő magyar szakszervezetek képviseletében Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Louis Saillamt, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, Pierre Gensous, az SZVSZ helyettes főt litkára továbbá a világiszövetség alelnökei és titkárai. Meghívott vendégként részt vett a megnyitó ünnepségen és ugyancsak a díszelnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Bertil Bohn, a nemzetközi munkaügyi hivatal főigazgatóhelyettese. A magyar himnusz hangjai után, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondott megnyitó beszédet. Ezután Louis Saillant, az SZDSZ főtitkára üdvözölte a világkongresszus küldötteit Meleg szavakkal köszöntötte a magyar szakszervezeteket, s a kongresszusnak otthont adó főváros lakóit Utalt azokra a bensőséges kapcsolatokra, amelyek a szakszervezeti világszövetség és a magyar szakszervezetek között a közös munka során kialakultak, elismeréssel szólt a magyar szervezett dolgozók részvételéről a szocialista építésben. Hangsúlyozta, a szocializmus Magyarországon a dolgozóknak abból a felelősségvállalásából és mindennapi tevékenységéből valósult meg, amelynek célja az ország felvirágoztatása, a népjólét szüntelen emelése. Végezetül kifejezte azt a reményét, hogy a VII. szakszervezeti Világkongresszus újabb lendületet ad majd az SZVSZ munkájának, s jelentősen hozzájárul a szakszervezeti egység megteremtésére irányuló mozgalom kibontakoztatásához. Az SZVSZ főtitkára után Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szólt a kongresszus résztvevőihez. Leszállt a Szojuz—7 — NATO hadgyakorlat Varsó—Bonn párbeszéd — A Közel-Kelet hírei Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - Péter János fogadta Hoang Bich Sont Péter János külügyminiszter pénteken délelőtt hivatalában fogadta a DNFF és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségével Magyarországon tartózkodó Hoang Bich Song az ideiglenes forradalmi kormány külügyminiszterhelyettesét A szívélyes, baráti hangulatú megbeszélésen jelen volt Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete is. A dél-vietnami küldöttség sajtótájékoztatója A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány küldöttsége pénteken a delegáció elutazása előtt a külügyiminsztérium Dísz téri vendégházában találkozott a magyar és a külföldi sajtó munkatársaival. A sajtóértekezletet dr. Randé Jenő, a külügyminisztérium főosztályvezetője nyitotta meg, majd Tran Buu Kiem, a küldöttség vezetője összefoglalta a delegáció benyomásait a Magyarországon látottakról Kamarakiállítás nyílt Szolnokon Benedek Jenő műveiből Benedek Jenő Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész jelenleg budapesti műtermében dolgozik, de művészi pályájának egyik igen fontos korszaka Szolnokhoz köti. A felszabadulás után egy ideig a szolnoki művésztelepen élt és dolgozott, itt alkotta azokat a műveket, amelyekért Munkácsy-, majd Kossuthdíjat kapott. A szolnoki Aba-Novák teremben tegnap délután 5 órakor nyílt kamarakiállítását olyan képekből állította össze, amelyeknek egy másik táj, a Balaton vidék az ihletője. Az ünnepélyes megnyitóra Szolnokra látogató neves mestert Szurmay Ernő, a TIT megyei szervezetének elnöke üdvözölte, ismertette a művész eddigi pályáját, majd megnyitotta a nagy érdeklődést keltő kiállítási Október 21-22: országos pedagógiai konferencia Makón Az Országos Pedagógiai Intézet neveléstudományi tanszéke, a TIT országos pedagóiai választmánya, a szegedi József Attila Tudományegyetem neveléstudományi és lélektani intézete, a Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád megyei tagozata, a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztálya és a makói városi tanács művelődési osztálya október 21-én és 22-én országos pedagógiai konferenciát rendez Makón. A tanácskozáson az egésznapos iskolával kapcsolatos, öt esztendővel ezelőtt kezdett kísérletek eddigi eredményeit és tapasztalatait összegezik, s egyidejűleg tudományos szinten elemzik a kísérlettel öszefüggő további feladatokat, munkamódszereket Lakásmúzeum nyílik Kőszegen A középkori Kőszeg egyik legszebb, többszáz éves lakóházában lakásmúzeum nyílik. A Jurisich tér 7. szám alatti, XVI. századi ház öt helyiségében, 130 négyzetméter alapterületen bemutatnak egy tipikus, középkori kőszegi otthont teljes berendezéssel és felszereléssel. Az országos műemléki felügyelőség anyagi támogatásával rövidesen megkezdődik az épület felújítása és a múzeum kialakítása. A kiállított magyar áruk sikere Damaszkuszban A HUNGEXPO-nál összesítették az idei damaszkuszi nemzetközi vásáron részt vett 15 magyar külkereskedelmi vállalat eredményeit. A rangos nemzetközi vásáron a magyar kiállítók idén érték el a legnagyobb anyagi sikert: a bemutatott áru legnagyobb része a helyszínen elkelt és különféle termékekre pótszállítási szerződéseket is kötöttek. A vásár alkalmával 45 00o dollár értékű megrendelést kaptak a festék, a kozmetikai és más használati cikkek értékesítésével foglalkozó magyar vállalatok. A MOGÜRT Diesel próbapadjai is vevőre találtak. A TECHNOIMPEX már a kiállítás alkalmával 30 000 dollár értékű szerszámgépet adott el, ezek egy része esztergapad, oszlopos fúró- és maróberendezés. Elúszik a táplálék , éhen marad a balatoni süllő A hónapok óta tartó kutató munka fényt derített arra, hogy a magyar tenger reprezentatív halfajtája, a fogas süllő még mostohább körülmények között él, mint korábban. A halak béltartalom vizsgálatai azt mutatják, hogy a süllő táplálkozásában lényeges változás következett be. A süllő kifejlett, ragadozó korában elsősorban a vágódurbincs nevű takarmányhalon élt. Ez a fajta azonban rendkívül meggyérült a tóban és már nem nyújthat elegendő táplálékot a süllőnek. A kényszerűség étrend változtatásra késztette a fogassüllőt: a vágódurbincs helyébe a balatoni kása lépett.