Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

mm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. £ ff. 242. sz. 1969. Oktober JHHEilhwHaBUiABUHEttMS&aUaSSAjUHl­SHdli^lM^^M^ASU^UBftfií^UCi^HftjHdteUDHSHHiHBi Elemzés és intézkedés A munkatermelékenység alakulása Szolnok üzemeiben Szolnok város üzemeiben az ipari termelés tavaly — az ütemtervnek megfelelően — 11—12 százalékkal emel­kedett. Jelentős volt a fel­futás a kénsav, konyhaszek­rény, papír, porfesték terme­lésben és a húsfeldolgozás­ban. Több üzemben új ter­mékek előállítására vállal­koztak, bővült a gyártás pro­filja. A megyeszékhely üzemei nyereséggel dolgoztak. A sta­tisztikai ládatokból kitűnik, hogy éves szinten, a mun­kabérhez viszonyított, kifi­zethető nyereségrészesedés A városi pártbizottság fel­figyelt a kedvezőtlen jelen­ségre és 1969. április 18-i ülésén hat üzem kommunis­ta vezetőit beszámoltatta, miért nem teljesítették a termelékenység mutatóit. A pártbizottság ülésén a Tisza­­menti Vegyiművek, a Tisza Bútoripari Vállalat 4. sz. gyáregysége, a Mezőgazda­­sági Gépjavító Vállalat, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Földgázszolgálta­tó Vállalat és a Vörös Csil­lag Ruházata Ktsz vezetői adtak számot A vegyiművekben tavaly 7,5 százalékkal volt alacso­nyabb a termelékenység 1967-hez viszonyítva. A bú­torgyárban a termelékeny­ség 25 százalékkal alacso­nyabb volt a tervezettnél . A városi pártbizottság ha­tározatában felhívta az üze­mi pártszervek és pártszer­vezetek figyelmét: elemezzék az 1968. évi vállalati, gyár­egységi eredményeket Töb­bek között a nyereség for­rását és összetételét s kü­lönösképpen a munkaterme­lékenység kedvezőtlen alaku­lását. Azt ajánlotta az üze­meknek, készítsenek intézke­dési tervet Rögzítsék, hogy a csökkentett munkaidő be­vezetése esetén a 8,3 száza­lékos termelékenység növe­lésén felül milyen intézkedé­seket terveznek. Az üzemek javítsák a munkaerőgazdál­kodást, stabilizálják a mun­kaerőt A pártbizottság javasolta: az alapszervezetek javítsák meg a párt­ellenőrzést, s al­kalmazzák erre a különböző módszereket (vezetők beszá­moltatása, belső információ, csoportos beszélgetések, bri­gád ellenőrzés). S fokozot­tabban támaszkodjanak a szocialista brigádokra és az újító mozgalomra. Némi javulás A városi párt végrehajtó bizottság egy hónappal ez­előtt megvizsgálta és értékelte az ipar üzemek 1969 első félévi tevékenységét. Ki­emelten foglalkozott a párt­­bizottság által áprilisban be­számoltatott üzemek helyze­tével A munka termelékenysége ez év első felében némileg javult, azonban a termelés­­növekedésének a termelé­kenység növekedéséből ere­dő hányada nem érte el a kívánt szintet, összességében a termel­éken­ységn­övekedés előirányzatát 97,7 százalékra teljesítették. Az áprilisi pártbizottsági ülés óta a beszámoltatott hat üzemben a gépjavító válla­latot kivéve a termelő­átlaga 8,7 százalék volt. A III-as kategóriában például nyolc nappal növekedett. Ezek az eredmények két­ségkívül biztatóak. Nyugta­lanító azonban, hogy az üze­mek jelentős részében a terv­feladatokat magasabb lét­számmal érték el. A terme­lékenységi mutatót nem tel­jesítették. A népgazdasági tervben előírt 5 százalékos termelékenység növekedés helyett az egy főre eső ter­melési értéknövekedésben csak 1,2—1,5 százalékot ér­tek el Földgázszolgáltató Vállalat termelési feladatát csak 87,5 százalékra teljesítette. A gépjavítónál és a ruházati ktsz-nél pedig a kapun belüli munkanélküliség okozott gondot A termelékenység alacsony színvonala összefügg a la­zább munkaerőgazdálkodás­sal. Az üzemek vezetői erre nem fordítottak kellő gon­dot. Nagy volt a munkaerő vándorlás, a belépő új dol­gozókkal nem foglalkoztak kielégítően. A munkaerő­­mozgás számos helyen elérte a dolgozó létszám 23—25 szá­zalékát Kiestek a látószög­ből a munka- és üzemszer­vezési intézkedések, s a ko­rábbi évekhez viszonyítva lassúbb volt a műszaki fej­lesztés­­kenység 2—4 százalékkal nö­vekedett Hátráltató tényezők A párt végrehajtó bizottság megvizsgálta a munkaterme­lékenység emelkedését hát­ráltató okokat. Jónéhány üzemben a műszaki színvo­nal alacsony fokon áll a fej­lődés stagnál Erre a pénz­eszköz is kevés. Több he­lyen csak a nagyobb rekonst­rukció hozhat kielégítő ered­ményt. Hatással volt az alacsony színvonalra az új termelő­­kapacitások késedelmes üzembehelyezé­se. A Beton és Vasbetonipari Műveknél az első félévben emiatt 400 embert alkalmaztak impro­duktív feladatokra. Az üzemekben az átlagos­nál nagyobb a munkaerő hullámzás. A vasipari üze­mekben például a dolgozó létszám 28 százaléka kicse­rélődött. A termelést a gaz­dálkodó egységek ezer- ezerkétszáz új munkaerő al­kalmazásával igyekeztek megoldani. Több helyen szemléletben­ problémák is akadályozzák a munka termelékenység emelkedését. Elhanyagolják ennek vizsgálatát ugyanak­kor a nyereségtömeg képzését helyezik előtérbe. A munka­­fegyelem is laza. Ha egyes embereket figyelmeztetnek a hanyagság miatt, odavágják, kikérem a munkakönyvem. A párt vb arra is felfigyelt hogy az építőiparban az egyéni- és csoportérdek a társadalmi érdek fölé nőtt. (Feláras építkezések.) A termelékenység kedve­zőtlenül alakult a csökken­tett munkaidőt bevezető üze­mekben. Ezekben az üze­mekben az egy munkaórára jutó termelés 2,5—3 száza­lékkal nőtt Ez a fejlődés azonban nem pótolta a mun­kaidő csökkentéssel kieső 8,3 százalékos fejlődést feltéte­lező munkaidő alapot A város üzemeiben átlagosan 8—9 százalékos volt a lét­számnövekedés* A városi párt­ob értéke­lését eljuttatták a pártszer­vezetekhez és a kommunista gazdasági vezetőkhöz. A ha­tározatban felhívták a figyel­müket hogy elemezzék a munktermelékenység emelé­sét gátló tényezőket, s te­gyenek konkrét intézkedése­ket a termelékenység szintjé­nek növelésére. Máthé László Laza a munkaerőgazdálkodás Céltudatosabb elemző munkát Tsz-ek százai kérik a tartalékföldek tulajdonba adását Másfél éve van érvényben az a rendelet, amelynek alapján a tsz-ek kérhetik, hogy a használatukban lévő, nagyüzemileg hasznosítható állami földeket adják tulaj­donukba. Az MTI munka­társa megkérdezte a MÉM illetékeseit, hogy van-e ér­deklődés az ilyen, úgyneve­zett tartalékföldek iránt és ha igen, milyenek az­­ átvétel eddigi eredményei? A minisztérium földhivata­lának szakemberei szerint különösen az elmúlt hóna­pokban nőtt meg feltűnően az érdeklődés a tulaj­donba­­vétel iránt. A gazdaságok — az idei jó termésered­mények ismeretében — azon igyekeznek, hogy az éveken át használt, gyak­ran jelentős összegű beruhá­zásokkal fejlesztett területe­ket jogilag is magukhoz csa­tolják. Az „átírásokra” azért is szükség van, mert sok he­lyen manapság egyre nehe­zebb megállapítani, hogy a területek melyik része van állami tulajdonban. A koráb­bi szétszórt parcellákat ugya­nis a tsz-ek időközben össze­vonták és önálló egységként kezelik. A földek tulajdonba vételével a közös gazdaságok távlatilag is biztonságosabbá tehetik a gazdálkodást. Ára: 80 fillér Ma: Tisza II. intézőbizottságot vár a táj 3. oldal A rendőrtiszt naplója Világgazdasági hírek 4. oldal Gyárkapu tábla nélkül 5. oldal Nem mind arany, ami fém 7. oldal Megkezdte tanácskozását a VII. szakszervezeti világkongresszus Pénteken délelőtt kilenc órakor Budapesten, az Építők Szakszervezeti Székházában megnyílt a VII. szakszervezeti világkongresszus. A szakszer­vezeti mozgalom kiemelkedő nemzetközi eseményére a vi­lág minden tájáról — össze­sen 124 országból érkeztek küldöttek, több mint 200 or­szágos szakszervezet, vala­mint 33 nemzetközi szervezet képviseletében. A tíz napig tartó tanács­kozás megnyitójául a szak­­szervezeti székház kongres­­­szusi termében ünnepélyes ülést tartottak, amelynek el­nökségében helyet foglalt: a házigazda tisztét betöltő ma­gyar szakszervezetek képvi­seletében Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Louis Sail­­lamt, a Szakszervezeti Világ­szövetség főtitkára, Pierre Gensous, az SZVSZ helyettes főt litkára továbbá a világi­szövetség alelnökei és tit­kárai. Meghívott vendégként részt vett a megnyitó ünnepségen és ugyancsak a díszelnökség­ben foglalt helyet Fock Jenő, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, Bertil Boh­n, a nemzetközi munkaügyi hi­vatal főigazgatóhelyettese. A magyar himnusz hang­jai után, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondott megnyitó beszédet. Ezután Louis Saillant, az SZDSZ főtitkára üdvözölte a világkongresszus küldötteit Meleg szavakkal köszöntötte a magyar szakszervezeteket, s a kongresszusnak otthont adó főváros lakóit Utalt azokra a bensőséges kapcso­latokra, amelyek a szakszer­vezeti világszövetség és a magyar szakszervezetek kö­zött a közös munka során kialakultak, elismeréssel szólt a magyar szervezett dolgo­zók részvételéről a szocialis­ta építésben. Hangsúlyozta, a szocializmus Magyarországon a dolgozóknak abból a fele­lősségvállalásából és minden­napi tevékenységéből való­sult meg, amelynek célja az ország felvirágoztatása, a népjólét szüntelen emelése. Végezetül kifejezte azt a reményét, hogy a VII. szak­­szervezeti Világkongresszus újabb lendületet ad majd az SZVSZ munkájának, s jelen­tősen hozzájárul a szakszer­vezeti egység megteremtésére irányuló mozgalom kibonta­koztatásához. Az SZVSZ főtitkára után Fock Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke szólt a kong­resszus résztvevőihez. Leszállt a Szojuz—7 — NATO hadgyakorlat Varsó—Bonn párbeszéd — A Közel-Kelet hírei Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - Péter János fogadta Hoang Bich Sont Péter János külügyminisz­ter pénteken délelőtt hivata­lában fogadta a DNFF és a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány küldöttsé­gével Magyarországon tar­tózkodó Hoang Bich Song az ideiglenes forradalmi kor­mány külügyminiszterhelyet­tesét A szívélyes, baráti hangulatú megbeszélésen je­len volt Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete is. A dél-vietnami küldöttség sa­jtótá­jékoztató­ja A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány kül­döttsége pénteken a delegá­ció elutazása előtt a kül­­ügyiminsztérium Dísz­ téri vendégházában találkozott a magyar és a külföldi sajtó munkatársaival. A sajtóértekezletet dr. Randé Jenő, a külügyminisz­térium főosztályvezetője nyi­totta meg, majd Tran Buu Kiem, a küldöttség vezetője összefoglalta a delegáció be­nyomásait a Magyarorszá­gon látottakról Kamarakiállítás nyílt Szolnokon Benedek Jenő műveiből Benedek Jenő Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész jelenleg budapesti műtermé­ben dolgozik, de művészi pá­lyájának egyik igen fontos korszaka Szolnokhoz köti. A felszabadulás után egy ideig a szolnoki művésztelepen élt és dolgozott, itt alkotta azo­kat a műveket, amelyekért Munkácsy-, majd Kossuth­­díjat kapott. A szolnoki Aba-Novák te­remben tegnap délután 5 órakor nyílt kamarakiállítá­sát olyan képekből állította össze, amelyeknek egy má­sik táj, a Balaton vidék az ihletője. Az ünnepélyes megnyitóra Szolnokra látogató neves mestert Szurmay Ernő, a TIT megyei szervezetének elnöke üdvözölte, ismertette a művész eddigi pályáját, majd megnyitotta a nagy ér­deklődést keltő kiállítási Október 21-22: országos pedagógiai konferencia Makón Az Országos Pedagógiai In­tézet neveléstudományi tan­széke, a TIT országos peda­­góiai választmánya, a szegedi József Attila Tudományegye­tem neveléstudományi és lé­lektani intézete, a Magyar Pedagógiai Társaság Csong­­rád megyei tagozata, a Csongrád megyei tanács mű­velődésügyi osztálya és a makói városi tanács művelő­dési osztálya október 21-én és 22-én országos pedagógiai konferenciát rendez Makón. A tanácskozáson az egész­napos iskolával kapcsolatos, öt esztendővel ezelőtt kez­dett kísérletek eddigi ered­ményeit és tapasztalatait ös­­­szegezik, s egyidejűleg tudo­mányos szinten elemzik a kísérlettel öszefüggő további feladatokat, munkamódsze­reket Lakásmúzeum nyílik Kőszegen A középkori Kőszeg egyik legszebb, többszáz éves la­kóházában lakásmúzeum nyí­lik. A Jurisich tér 7. szám alatti, XVI. századi ház öt helyiségében, 130 négyzetmé­ter alapterületen bemutatnak egy tipikus, középkori kő­szegi otthont teljes beren­dezéssel és felszereléssel. Az országos műemléki felügyelő­ség anyagi támogatásával rö­videsen megkezdődik az épü­let felújítása és a múzeum kialakítása. A kiállított magyar áruk sikere Damaszkuszban A HUNGEXPO-nál össze­sítették az idei damaszkuszi nemzetközi vásáron részt vett 15 magyar külkereskedelmi vállalat eredményeit. A ran­gos nemzetközi vásáron a magyar kiállítók idén érték el a legnagyobb anyagi si­kert: a bemutatott áru leg­nagyobb része a helyszínen elkelt és különféle termékek­re pótszállítási szerződése­ket is kötöttek. A vásár al­kalmával 45 00o dollár érté­kű megrendelést kaptak a festék, a kozmetikai és más használati cikkek értékesíté­sével foglalkozó magyar vál­lalatok. A MOGÜRT Diesel próbapadjai is vevőre talál­tak. A TECHNOIMPEX már a kiállítás alkalmával 30 000 dollár értékű szerszámgépet adott el, ezek egy része esz­tergapad, oszlopos fúró- és maróberendezés. Elúszik a táplálék , éhen marad a balatoni süllő A hónapok óta tartó ku­tató munka fényt derített arra, hogy a magyar tenger reprezentatív halfajtája, a fogas­ süllő még mostohább körülmények között él, mint korábban. A halak béltarta­lom vizsgálatai azt mutatják, hogy a süllő táplálkozásában lényeges változás következett be. A süllő kifejlett, ragado­zó korában elsősorban a vágódurbincs nevű takar­mányhalon élt. Ez a fajta azonban rendkívül meggyé­rült a tóban és már nem nyújthat elegendő táplálékot a süllőnek. A kényszerűség étrend változtatásra késztette a fogas­süllőt: a vágódur­bincs helyébe a balatoni kása lépett.

Next