Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

XX. évf. 271. sz. 1969. november 22., szombat. A részesedési alap elosztása Mint ismeretes, a kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott a részesedési alap kategóriák szerinti felosztá­sának megszüntetéséről, s az alap felosztását, felhasználá­sának módját vállalati ha­táskörbe utalta. A részesedési alap kategó­riák szerinti felosztását 1968. január 1-én az új mechaniz­mus indulásakor vezették be, s céja az volt, hogy mint­egy biztosítékot nyújtson az elosztás differenciálására, vagyis arra, hogy anyagilag jobban ösztönözzék, jutal­mazzák azokat, akik felelő­­sebb munkát végeznek, s akiktől nagyobb mértékben függ a vállalat gazdálkodása, valamennyi dolgozó jöve­delmének alakulása. Az ösz­tönzés köz­pontosításának módszere lényegében kény­szerű intézkedés volt, s csu­pán a reform kezdeti idősza­kában, a gazdasági tenden­ciák tapasztalatainak megis­meréséig volt indokolt, mert az ilyen fajta központosítás fenntartása ellentétes lenne az új mechanizmus elveivel. A közvélemény nagy része az eddigi módszer megváltozta­tását kívánta. Az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztése is szükségessé teszi, hogy a vál­lalat saját anyagi eszközei­vel maga gazdálkodjék. Egyetlen megkötöttség, hogy vállalati átlagban a részese­dés a jutalmazás és a pré­mium összege nem halad­hatja meg a bértömeg 25 százalékát A részesedési alap elosz­tása mechanikus vonásainak kikapcsolásával, a vállalati önállóság bővítésével a kor­mányzat még szabadabb te­ret ad a differenciálásra, a hatékonyabb munka anyagi ösztönzésére. Nagyobb lesz a jelentőségük a kollektív szer­ződésekben foglalt elosztási módszereknek, amelyeket maguk a vállalati kollektí­vák dolgoznak ki. Egészséges eltérést jelent az eddigiektől az az elv is, hogy nemcsak az év végi részesedést, ha­nem az alapbért is fokozot­tan differenciálni kell, ily­módon is ösztönözve a na­gyobb felelősségvállalásra, jobb munkára. A vezetők prémiumáltalá­­nya megszűnik, s az e célra eddig felhasznált összeget is differenciáltan alapbéresítik. Erre azonban nem a vezetői beosztás, hanem a vezetők végzett munkája szolgáltatja a jogcímet. Az a vezető, aki többet tesz vállalatáért, a dolgozók nagyobb jövedel­méért, az eddigi prémiumnál nagyobb összeget is kaphat alapbéremelésként, mások alapbéremelése viszont ki­­sebb lesz az eddigi prémi­umnál Ennek a fontos elv­nek az érvényesítése a tár­cák vezetőinek feladata. Magát az év végi részese­dést vezetők és beosztottak számára azonos elvek alap­ján osztják el. Megszűnik a kategorizálás, így az az edd­i­gi szabály is, amely sze­rint egy-egy kategóriába so­rolt dolgozók fizetésüknek maximálisan 80—50, illetve 15 százalékát kaphatták év végi részesedés címén. Mivel a differenciálásnak egyre na­gyobb a jelentősége, a fele­lősségteljes és jobb munka jutalmazására bevezetik az úgynevezett nyereség-prémi­­umszerdszert. Ebből a pré­miumból nemcsak a vezetők részesülhetnek, hanem azok a beosztottak is, akik jelen­tősebb feladatokat hajtanak végre. A vezetők nyereség­prémiuma a vállalat gazdál­kodásától és a dolgozók sze­mélyi jövedelmének alakulá­sától függ, tehát a vezetők anyagilag érdekeltek lesznek abban, hogy nagyobb legyen a vállalat nyeresége, és a dolgozók minél többet keres­senek. A veszteséges gazdálkodás anyagilag is erősen érinti a vezetőket, mert alapbérüket veszteség esetén 25 száza­lékkal kell csökkenteni. Azoknak a további fontos be­­osztású vezető­ alkalmazot­taknak az alapbére, akiket a kollektív szerződésben a vál­lalat külön megjelöl, veszte­séges gazdálkodás esetén 15 százalékkal csökken. Viszont valamennyi munkás és az összes többi dolgozó teljes, 100 százalékos keresetét ga­rantálják arra az esetre is, ha a vállalatnak vesztesége van. Az 1969-re megkötött kol­lektív szerződések még a ré­gi kategorizálási rendszer sze­rint intézkednek a részese­dési alapok felosztásáról, mi­vel azonban a kormány a ka­tegorizálást 1969. január 1-től tehát visszamenőleges hatál­­­lyal szüntette meg, az idei eredmények után járó része­sedést már az új rendelkezé­sek szerint osztják a válla­latok. Rövidesen megjelenik a munkaügyi miniszter vég­rehajtási utasítása, amely a többi között ezt a kérdést jogilag is tisztázza, mert ki­mondja majd, hogy az új rendelkezéseknek megfelelő­en kell módosítani a kollek­tív szerződéseket. Minden­esetre a jövő év eleji nyere­ségrészesedés kifizetésekor egyetlen munkás sem járhat rosszabbul, mintha az idén még érvényes lenne a kate­góriába sorolás. A Munkaügyi Minisztéri­um és a SZOT irányelveket is kiboncsát, amelyek a ré­szesedési alap felosztásának új módjával kapcsolatos szá­mos gyakorlati kérdésre ad választ. A részesedési alap felosz­tásának új módszere a vál­lalati önállóság bővítésével, a mechanikus központi sza­bályok megszüntetésével fo­kozott lehetőséget teremt a vállalatok jobb gazdálkodá­sának ösztönzésére, így a jö­vedelem, a nyereség fokozá­sára is, ami egyetlen módja annak, hogy a dolgozók bére és részesedése tovább növe­kedjék. Somogyi Lajos VILÁG Hazaérkezett Losonczi Pál Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, aki felesége tár­saságában hivatalos látoga­tást tett az Indiai Köztársa­ságban és az Iráni Császár­ságban, a kíséretében volt személyiségekkel — Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével dr. Házi Vencel külügyminiszterhe­lyettessel, Asztalos Lajos ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettessel és Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettessel­­ együtt pénteken délután a MALÉV különre­­pülőgépével hazaérkezett Bu­dapestre. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Fehér Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Nagy Jó­­zsefné könnyűipari minisz­ter. Ott volt S. Sinha, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete, F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Shamsedin Gharib, az Iráni Császárság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Tíz hónap alatt mintegy 4,5 millió forint többlet Véget ért a felszabadulási műszak a 7-es AKÖV-nél Október 18-tól, november 16-ig felszabadulási műsza­kot tartottak a 7-es számú Autóközlekedési Vállalatnál. Ahogyan a vállalat vezetői elmondják, a verseny a vártnál is szebb eredmé­npítő- és útépítő anyagot is temérdek mennyiségűt el­szállítottak a műszak alatt összesen mintegy 3800—4000 vagonnal. Az engedélyezett rakodási időből általában — vagononként — 35 percet ta­karítottak meg. Ebben főleg a szolnokiak és a mezőtúriak Vállalásukban szerepelt az is, hogy Kisújszálláson és Törökszentmiklóson előkészí­tik a teherfuvarozás körzete­sítését. Kisújszálláson ezt be is fejezték és Törökszentmik­lóson is hamarosan elkészül­nek vele. Az ő feladatuk volt a Tisza­bő—Fegyvernek—ör­ményes gazdasági vasútvonal és jr kisúj­szállás—kuncsor­ba—túrkevei keskeny nyom­távú vasút forgalmának a közútra terelése amit a négy nyékét hozott. Például 1468 vagon cukorrépát beszállítot­tak a gyárnak ez idő alatt. Bár egy héten át az üzem nem is tudta fogadni a ré­pát értek el kimagasló ered­ményt. Célul tűzték, hogy a négy hetes műszak alatt 180 250 árutonna kilométer pótfuvart bonyolítanak le, s ennek csaknem a kétszeresét, több mint 342 000 árutonna kilométert értek el. Ebben a teherforgalmi főnökség dol­gozói tűntek ki, hét alatt szintén megvalósí­tottak. Könyvet forgatnak A szakmában már régeb­ben meghirdették a szocia­lista brigádok szellemi ve­télkedőjét, ami a kulturális tájékozottságot is szinte minden brigádtagtól megkö­veteli. Ebbe a mozgalomba hetvennégy brigád, mintegy háromszáz tagja nevezett be és szabad idejében szinte mindenki a könyvtárat „búj­ja”, a könyveket forgatja. Nincs megállás A négyhetes mozgalom is nagyon jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a vállalat az év első tíz hónapjában a tervezettnél több mint 4,5 millió forinttal nagyobb nye­reséget ért el. Az eredmé­nyek, amelyeket a válla­lat vezetői a gazdasági és a mozgalmi szervek útján szin­te naponta közreadnak , a dolgozókat újabb és újabb tettekre sarkallják. A felsza­badulási műszak befejezése óta négy gazdálkodási egy­ség döntött úgy, hogy az Új­évet is versenymozgalommal köszöntik és újabb munka­sikerekért szállnak síkra. Hetvenhat jelvény Ma, szombaton délben a felszabadulási műszak ered­ményeinek értékelésére a vállalat minden gazdasági egységében ünnepséget ren­deznek. A négy hét alatt ta­núsított önzetlenségért, jó munkáért hetvenhatan vehe­tik át a kiváló dolgozó jel­vényt, és mintegy 50 ezer fo­rint jutalmat osztanak ki a vállalat vezetői a legszorgal­masabbaknak, a felszabadu­lási műszakban legjobb eredményt elérőknek. B. E. Vagononként 35 perc megtakarítás Körzetesítés Lélektani nyomás — Tömeg­gyilkosság — „A túlsó oldal nagyon megviseltnek látszik Görögországi helyzetkép Külpolitikai tudósításaink a 8. oldalon. ## ( Megnyílt Tamás Ervin kiállítása A szolnoki Aba-Novák te­remben tegnap délután öt órakor megnyílt Tamás Er­vin Munkácsy-díjas festőmű­vész kamarakiállítása. Szép­laki Katalin, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tály népművelési csoportve­zetője megnyitójában így jellemezte Tamás Ervin mű­vészetét: „Egyszerűen szól élmé­nyeiről, igazat mond a vi­lágról. Tömören és hitelesen közvetíti a falu nyugalmát, a tengerpartokat, hegyeket, csendéleteket és portrékat, az emberi szabadság, béke és szépség megköveteli, jogos ígéretét Érzelemgazdag mű­vészet ez, az értelmi tisztá­zás végigvitt igényével­. Tamás Ervin képeit nem először láthatja a szolnoki közönség, 1965-ben már ren­deztek kiállítást a műveiből Szolnokon. A mostani ka­marakiállítás az utóbbi né­hány év alkotói periódusáról ad áttekintést. Elhunyt Harrer Ferenc A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az ország­­gyűlés és Budapest főváros tanácsa mély­ megrendüléssel tudatja, hogy november 21-re virradó éjszaka rövid beteg­ség után, 95 esztendős korá­ban elhunyt Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának alelnöke, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke, or­szággyűlési képviselő, Buda­pest főváros tanácsának tag­ja, nyugalmazott alpolgár­mester. Temetése hétfőn 12 óra­kor lesz a Farkasréti teme­tőben. A családtagok, bará­tok 11 órától róhatják le ke­gyeletüket. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Magyar Országgyűlés, Budapest főváros tanácsa — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Épül az olajváros A Szeged és Algyő hatá­rában a több mint hatmilli­­árd forintos beruházással megvalósuló olajipartelep építkezése gyors ütemben halad: tető alá került a 2000 adagos modern konyha és étterem. Rövidesen felépül a több mint 6000 négyzetmé­ter alapterületű központi üzem, ahol kútfúró berende­zéseket, gépkocsikat és más eszközöket javítanak majd. Mintegy 100 milliós beruhá­zással épül a központi olaj­gyűjtő tankállomás, amely nagy szerepet kap a jövőre ki­termelésre kerülő egymillió tonna olaj továbbításában. Egymillós facsemete Egymillió gyümölcsfa cse­metét készítenek elő ezekben a napokban az őszí­tésekhez hazánk legnagyobb gyümölcsfa iskolájában, a badacsonyi állami gazdaság­ban. A háromszáz holdas cse­metekertből több mint 400 ezer alma­, 100 ezer cseresz­nye, ugyanennyi meggy és őszibarack facsemete jut el rövidesen a telepítőkhöz. Al­mából és őszibarackból ki­elégítik a hazai igényeket, meggyből azonban a szapo­rítóanyag mennyiség elmarad a kereslettől. Bár a men­­­nyiség nem elegendő, a faj­taválasztékot tovább növel­ték. Elszaporították az érdi nagygyümölcsű, most elis­mert meggyfajtát és a ker­tészeti kutatóintézet új fajta­jelöltjeit. Export — vesszőből Hazánk legnagyobb nád- és fűzvesszőtermék gyártó üzemében a békési kosáripa­ri vállalatnál több mint fél­ezer fajta áru készül. Hu­szonnégy országba exportál­ják a termékeket, ez évben mintegy 76 millió forint ér­tékben. Amerikába kutyako­sarakat kutyaházakat, ke­nyér­tartókat. Angliába, a Benelux államokba diva­tos színes karkosarakat, ké­zitáskákat, festett kerti garni­­túrákat, vesszőből font fote­leket, bárszékeket szállíta­nak) Túrkeve csapata jobb volt Tizenkét város és járás rá­diós vetélkedőjének elődön­tőjében tegnap este Túrkeve város és Kunszentmárton já­rás csapatai versengtek a középdöntőbe jutásért. Az első percektől kezdve szinte végig a túrkeveiek ve­zettek és nagyobb izgalom nélkül, nyerték meg a ver­senyt 39:34 arányban. Bár csak a második fordulónál tartunk és még alig van ös­­­szehasonlítási alapunk, el­mondhatjuk, hogy az előző fordulóban elért pontkülönb­ségnél nagyobb különbség is indokolt. Kunszentmárton csapata nagy lelkesedéssel és ambícióval vett részt a ver­senyben, de a túrkeveiek fö­lénye az első percektől kezd­ve meglátszott. A két műsorért kapott pontok száma, illetve kü­lönbsége itt nem esett akko­ra súllyal latba, mint Szol­nok és Jászberény vetélkedő­jén, a végeredmény kialaku­lásában azonban igen sokat jelentett, hogy Túrkeve 9, Kunszentmárton 6 pontot ka­pott a dokumentum műsorá­ért. A három pontnyi eltérés jogos és indokolt volt, a túr­­kevei műsor nemcsak a fel­dolgozott események kivá­lasztásában, hanem a művé­szi megformálásban is meg­haladta a rivális járás mű­sorát. A pol-beat beiktatása érdekes, újszerű színfoltja volt a kunszentmártoni mű­sornak, de nem tudta igazi egységbe olvasztani a kissé töredékes visszaemlékezése­ket, Szolnok város mellett te­hát Túrkeve is bekerült a középdöntő hat résztvevője közé. A harmadik résztve­vőt Tiszafüred járás és Tö­­rökszentmiklós város vetél­kedője után ismerjük meg november 28-án. A balesetek megelőzéséért A pedagógusok szakszerve­zetének munkaügyi és szo­ciális osztálya mellett alakult munkabizottság hasznos ki­adványt állított össze a tan­órán kívüli iskolai balesetek megelőzésének segítésére. Az oktatásügyi dolgozók munka­ügyi kiskönyvtára sorozatá­ban megjelent csaknem 200 oldalas kézikönyv hasznos útmutatásokat ad a pedagó­gust­ MMK

Next