Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

2 SZOLNOK MEGYET NÉPLAP Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Miközben Jordániában nyugalom uralkodik a királyi kor­mány áa a palesztin felszabadítási szervezetek közötti újabb tárgyalások előtt, a nemzetközi közvélemény figyelme egy rend­­kívül lényeges hír nyomán ismét Európa felé fordult Ez a hír, amely villámgyorsan bejárta a világot, így hangzik: Ahlers, a bonni kormány hivatalos szóvivője bejelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya telex-üzenetet kapott Kohltól, a Német Demokratikus Köztársaság államtitkárától. „Hivatkozás­sal Brandt kancellár február 18-i levelére — közli az üzenet — az NDK kormánya közli, hogy Gerhard Schaesslert, a miniszter­­tanács hivatalának helyettes vezetőjét jelölte ki a Brandt—Stoph találkozó végleges időpontjának, valamint az ezzel összefüggő más technikai és protokoláris kérdések tisztázására. Az NDK kormánya kéri, hogy az NSZK-kabinet is nevezze meg képvise­lőjét, akit március 2-án délelőtt tíz órára várnak Berlinbe, a mi­nisztertanács épületében.” A bonni szóvivő haladéktalanul hozzáfűzte, hogy kormánya a javasolt időpontot elfogadja és valószínűleg Lahm kancellári hi­vatali osztályvezetőt küldi Berlinbe. Mikor egy újságíró megkér­dezte, ezek után biztosra vehető-e a Stopha Brandt találkozó, Ah­lers egyértelmű igennel felelt. Nem csoda tehát, hogy a fenti hír világszerte rendkívül inten­zív érdeklődést váltott ki. A berlini válasz nagy lépéssel köze­lebb hozta a megvalósuláshoz a két Németország kormányfői ta­lálkozóját A két német állam párbeszéde tehát folytatódik és bi­­zonyos értelemben mind konkrétabb formát ölt A realitások va­lamennyi híve elégtétellel veheti tudomásul, hogy végleg össze­omlott az a két évtizeden át Washington által intenzíven támo­gatott nyugatnémet politika, amely az „egyedüli képviselet” ir­­reális, tehát tarthatatlan dogmáján alapult. Ugyanakkor más kérdés a tárgyalások megvalósulása és is­mét más a világszerte annyira várt eredmény. Ehhez az kellene, hogy Bonnban kérlelhetetlen következetességgel — a CDU—CSU megélénkülő aknamunkájával határozottabban szembefordulva — levonják az új helyzet valamennyi konzekvenciáját és meg­fosszák azt jelenlegi felemás karakterétől. Ez a felemás jelleg abban áll, hogy miközben az NSZK kan­cellárja személyes megjelenésével is látványosan elismeri a másik Németország létezésének alapvető tényét, továbbra is vonakodik attól, hogy ennek az elismerésnek nemzetközi jogi formát adjon. Márpedig az erre irányuló hajlandóság nélkül lényeges ered­mény nem várható a most már hamarosan sorra kerülő NDK— NSZK kormányfői tárgyalásokon. A nemzetközi jogi elismerés a tovább haladás alfája és ómegája. (KS) ESEMÉNYEK KÉPEKBEN ! U Thani beszélt Genfben. — A genfi leszerelési bizottság ülésén felszólalt: U Thani ENSZ főtitkár (középen). Mellette balról W. Epstein, a főtitkár külön megbízottja, jobbról Myrdal asszony, a svéd küldöttség vezetője. (Telefotó AP—MTI—KS) Kormány­alak­tási tárgyalások Olaszországban. — Rumor kijelölt miniszterelnök megkezdte hivatalos kormány­alakítási tárgyalásait az olasz pártok vezetőivel. A ké­pen Rumor (balról) De Martinoval, a Szocialista Párt főtitkárával tárgyal. (Telefotó AP—MTI—KS­­rika-szerte tüntetése, folynak az 1968. évi chicagói ■­nokrata konvenció idején történt tüntetés szervezői­­k bebörtönzése ellen. Képünkön: a rendőrség által bru­tálisan megtámadott tüntetők egyik áldozata. (Telefotó AP—MTI—KS) A négy nagy A négy nagyhatalom ENSZ nagykövetei csütörtökön es­te három és félórás eszme­cserét folytattak Lord Cara­­donnak, a brit misszió veze­tőjének szálláshelyén. A megbeszélésekül részle­teket nem közöltek, mindös­­­sze annyi vált ismeretessé, hogy a következő találkozóra egy hét múlva, február 27- én kerül sor. Diplomáciai források nem tartják valószínűnek, hogy a négy nagyhatalom közös fel­hívást bocsát ki a közel-ke­leti tűzszüneti vonalak hely­reállítása ügyében. Tito Szudánban Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök feleségé­vel, valamint a jugoszláv ál­lami küldöttség tagjaival együtt pénteken délután Khartoumba érkezett. BELGRÁD A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség az áremelkedések korlátozása és a lakosság életszínvonalának megvédése érdekében javaslatot terjesz­tett elő arra vonatkozóan, hogy az életszínvonalat leg­közvetlenebbül befolyásoló cikkek, így a kenyér, a cu­kor, a hús, az étolaj s a rizs árált, a lakbéreket és a közszolgáltatások díját fa­gyasszák be. LAGOS A Nigériában tartózkodó William Rogers amerikai kül­ügyminiszter pénteken zárt ajtók mögött tárgyalásokat kezdet­t Gowon államfővel. A tárgyalások idejére a hatóságok megerősítették az államfő rezidenciáját őrző biztonsági kordont. HÁGA A következő három évre a 77 éves pakisztáni Muham­mad Zafrullah Khant válasz­tották a hágai nemzetközi bíróság új elnökévé. Az al­elnöki tisztségben a libano­ni Fuad Amman követi a szovjet Vlagyimir Koreckijt PÁRIZS Pénteken több tucat Fran­ciaországban tanuló marok­kói diák elfoglalta és két órán keresztül megszállva tartotta Marokkó párizsi nagykövetségének épületét. A diákok a marokkói kormány sorozatos megtorló intézkedé­sei ellen tiltakoztak. A nagykövetség épületéből a rendőrség szorította ki a tünt­etőket ROMA A 350 000 olasz textilmun­kás csütörtöki sztrájkja után pénteken a Valle D’Aosta-i, a piemonti, a liguriai és a lombardiai vasutasok kezd­tek 24 órás sztrájkot. A munkabeszüntetés komoly fennakadásokat okozott Tori­no, Milano és más olasz nagyvárosok vasúti forgal­mában. Kínai—amerikai nagyköveti találkozó Varsóban az Egyesült Ál­lamok nagykövetségén­ek Ujazdowskie sugárúti palo­tájában pénteken délután az előzetes bejelentéshez híven megtartották a 136. ameri­kai—kínai nagyköveti talál­kozóit. Lej Jang kínai ügy­vivő a „Hongi” típusú Mao Ce-tung emblémával és a pekingi „kulturális forrada­lom’’ jelszavaival díszített személykocsija pontban dél­után két órakor érkezett meg a nagykövetség főbliáraijá­­hoz, ahol Walter Stoessel nagykövet fogadta. Stoessel nagykövet, Lej Jang ügyvivő és kíséretük tagjai a nagykövetség első emeleti tanácstermében ül­tek tárgyalóasztalhoz. Meg­beszélésük egy órán át tar­tott, s az eddigiekhez hason­lóan most is zárt ajtók mö­gött, szigorú titoktartás mel­lett zajlott le. A tárgyalá­sok után a felek kijelentet­ték: a tanácskozás „szaksze­rű légkörben” zajlott le. A mostani találkozóra egy­­hón­apos szünet után került sor. Folytatódott tehát a dip­lomácia történetének leg­hosszabb és legtitkosabb ta­nácskozássorozata, amely Varsóban nagyköveti szinten tizenkét éve folyik. 1970. február IL. P­árbeszéd B­rüsszelben Bulgária útját köve­tően és svédországi látoga­tása előtt Péter János ma­gyar külügyminiszter láto­gatást tesz Brüsszelben, Bel­gium fővárosában. A bulgá­riai tárgyalások arra nyúj­tottak alkalmat, hogy egy testvéri szocialista országgal közösen egyeztessék az ál­láspontokat a kétoldalú kapcsolatok és az európai biztonság kérdéseiben. Svéd­ország ugyanerre a semleges országok viszonylatában ad majd lehetőséget. A belgiu­mi hivatalos tárgyalásoknak azért van különleges jelen­tőségük és érdekességük, mert Belgium egyike azok­nak a NATO-országoknak, amelyek — természetesen a NATO szervezetével egyeztetve — aktív szerepet vállaltak­ a kelet—nyugati együtttműködés, az európai biztonság és konkréten az európai biztonsági konferen­cia lehetőségeinek felkuta­tásában. Ami Magyarorszá­got illeti- hivatalos külügy­miniszteri nyilatkozat szö­gezte le, hogy hazán­k fontos feladatának tartja az új biz­tonsági rendszer kidolgozá­sában való részvételt — „ha kell kezdeményezően is”. A belgiumi látogatás te­hát ebből a szempontból úgy értékelendő, mint a magyar diplomácia soroza­tos európai erőfeszítésének egy része. Mégpedig olyan szakasza, ahol az atlanti blokk nézeteit közvetítő diplomáciai partnerrel ke­rülünk szembe. Az európai konferencia vonatkozásában a fő vita­kérdés alighanem a témák meghatározása és a konfe­rencia jellegének tisztázása lesz. Em­lékezetes, hogy a szocialista országok prágai felhívása lehetőséget adott az európai biztonsági érte­kezlet előkészületeinek meg­gyorsítására. Az erőszakról való lemondásról és a gaz­dasági-kulturális együttmű­ködés elmélyítéséről szóló megállapodások indítványo­zásával pedig gyakorlati na­pirendi javaslatot is tett. Az eddigi belga nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a belga tárgyalófél nemcsak más, nem teljesen tisztázott napirendi kérdéseket is be akar iktatni- hanem azt is szükségesnek tartja, hogy a napirendi témák tekinteté­ben már a nagy konferencia összehívása előtt előzetes elvi megállapodások szüles­senek. Ehhez Brüsszel sze­rint esetleg előkészítő kon­ferenciák sorozatára is szükség lenne. Az eddigekből látnivaló, hogy az európai biztonsági konferencia ügyében még igen komolyak a vélemény- és nézetkülönbségek. Két­ségtelen azonban, hogy a belgiumi látogatás hozzájá­rulhat ezek csökkentéséhez, minthogy a belga külpoliti­ka — és személyesen Har­­mel külügyminiszter — az utóbbi években igen érzéke­nyen reagált az európai és nemzetközi helyzetben bekö­vetkezett változásokra és több ízben felvetette a NATO szerepének felülvizs­gálását. A belga diplomáciának ez a realitásérzéke a nagy európai kérdések tekinteté­ben természetesen párosul a NATO iránti kötelezettségek szigorú betartásával. Ez szükségszerűen fékezi a bel­ga külpolitikának az euró­pai konferencia k­ártyában kifejtett akcióit Ez a féke­ző hatás azonban a kétol­dalú kapcsolatok területén kevésbé érvényesült A magyar külügyminisz­teri látogatás küszöbén el­mondható, hogy kétoldalú kapcsolataink Belgiummal kielégítően fejlődnek. A személyes látogatások száma és színvonala is bizonyítja ezt. Az utóbbi két és fél év­ben látogatást tett Magyar­­országon Harmel belga kül­ügyminiszter, Van Acker, a parlament és Struge­ a sze­nátus elnöke. Ugyanebben az időszakban, de még a korábbi kormány miniszte­reként látogatta meg az or­szágot Wigny akkori igaz­ságügyi és De Winter kül­kereskedelmi miniszter. Ma­gyar részről Bíró József külkereskedelmi miniszter járt Belgiumban, most pe­dig Péter János külügymi­niszter viszonozza a Harmel látogatást parlamenti szin­ten Kállai Gyula vezetésével magas szintű magyar parla­menti delegáció látogatott Brüsszelbe s röviddel ez­előtt mindkét fővárosban megalakultak a magyar— belga parlamenti csoportok. A személyes kapcsolatok légköre mellett a kétoldalú gazdasági megállapodások is előrehaladást mutattak. A leglényegesebb kérdés ter­mészetesen az, hogy Bel­gium, mint a Benelux gaz­dasági unió és a Közös Piac tagja­i miképpen egyezte­ti össze a Közös Piac alap­vetően diszkriminációs gaz­dasági irányvonalát a szo­cialista országokkal kialakí­tott kapcsolatok fejlesztésé­vel. A jelek és a tények azt mutatják, hogy a belga part­nerek a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is keresik e két ellentmondó irányzat szintézisét. Belgium abszolút híve a teljes közös piaci in­tegrációnak. 1967-ben azon­ban magyar viszonylatban mégis olyan hosszúlejáratú szerződés született, amely­nek során a Benelux mint­egy 80 százalékban liberali­zálta importját. A magyar export az utóbbi két évben 50 százalékkal emelkedett, s a két ország közötti külke­­reskedelmi mérleg kiegyen­lített. Márciusban, a magyar külügyminiszteri látogatás után kétoldalú tárgyalások kezdődnek. Ezek célja ismét hosszúlejáratú egyezmény létrehozása és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lehe­tőség szerinti bővítése. Bel­ga részről az utóbbi időben készséget mutattak a gazda­sági és ipari kooperáció ki­­fejlesztésére is, amely kiter­jedhet a harmadik piacon történő együttműködésre. Az természetesen vitathatatlan, hogy a Közös Piac gazdasági integrációs politikája egyre újabb és nehezebb problémákat vet majd fel a kétoldalú gazda­sági kapcsolatokban A bel­ga külpolitika és gazdaság­politika egyik nagy kérdő­jele éppen az: milyen mér­tékben képes a gyakorlatban feloldani e politika belső el­lentmondásait. — ie — BEKBE vennénk Szolnok város területén! cement tárolásra alkal­­­mas zárható, száraz­ raktárhelyiségeket vál­­­lalatoktól, vagy magá­­­nősektől is.­­ Ajánlatokat kérünk Szol­j­nok m. Állami Építő-­ ipari Vállalat. Szolnok. | Ady E u. Uz­ i Telefon:| 13—231, ili. Kardos. | Esztergályo­­zott munkát vállalnánk 2000 mm-es új bolgár esztergapadunkra. Cím: Lenin Mg. Terme­lőszövetkezet Tiszabura.

Next