Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

2 Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában A Közel-Kelet körül változatlanul élénk a diplomáciai aktivitás. A négy nagyhatalom megbeszélés-sorozatát fel­függesztették és a csütörtökre tervezett találkozót március 31-re halasztották. Indokolásul a szóvivők különböző tech­nikai okokra hivatkoztak, csaknem bizonyos azonban, hogy az intézkedés összefüggésben áll egy másik fontos bejelen­téssel. Eszerint folytatódnak azok a kétoldalú szovjet—ame­rikai megbeszélések, amelyek az elmúlt év novemberében megszakadtak és amelyek témája ugyancsak a Közel-Kelet. A megbeszéléseken szovjet részről most is Dobrinyin nagy­követ vesz részt, amerikai részről azonban ezúttal nem a novemberi partner Sisco külügyminiszterhelyettes, hanem maga Rogers külügyminiszter ült tárgyalóasztalhoz a State Department épületében. Aligha férhet kétség ahhoz,­ hogy a négyhatalmi meg­beszélések elhalasztása és a szovjet—amerikai párbeszéd felújítása között ok-okozati összefüggés van. A Közel-Ke­leten az utóbbi időben nemcsak a rendezést nem lehetett elérni, de a helyzet gyors romlását sem sikerült megaka­dályozni. Egyszerűen nem maradt más alternatíva, mint az, hogy a nemzetközi békéért leginkább felelős nagyhatalmak megpróbáljanak közös kezdeményezést kidolgozni. Ezen be­lül is a legfontosabb a két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok esetleges közös fellépése lenne. Erre természetesen nincs sok esély, hiszen az álláspontok közismert különbsége túlságosan is nagy. Maga az a tény azonban, hogy a megszakadt dialógus ebben a kulcsfontosságú kérdésben folytatódik, feltétlenül örvendetes. Amíg New Yorkban ideiglenesen abbamaradtak. Euró­pában most kezdődnek a négyhatalmi tárgyalások egy ugyancsak rendkívül fontos témáról, amelynek alakulása egész Európa, sőt a világ sorsát is érintheti. Az egykori szövetséges ellenőrző tanács épületében ülnek össze a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kép­viselői, hogy a helyszínen, Nyugat-Berlinben tanácskozzanak­­ Nyugat-Berlinről. Gyors előrehaladás semmiképpen sem várható és való­színű, hogy a megbeszélések több, egymástól esetleg idő­ben távoli szakaszban folynak le. Az is biztosra vehető, hogy az első szakaszban csak az álláspontok kifejtésére kerül sor. MINDENFELŐL HANOI Ho SS Minh nevét vette fel a Vietnami Dolgozó Ifjúság Szövetsége, valamint a VDK úttörő és gyermekszervezete. Ebből az alkalomból a VDK nemzetgyűlésének termében kedden ünnepi gyűlést tar­tottak. HAVANNA A Nemzetközi Újságíró Szervezet küldöttsége, ame­lyet Jiri Klubka főtitkár ve­zetett, befejezte kubai láto­gatását A delegáció jegyző­könyvet írt alá arról, hogy 1971 januárjában Havanná­ban rendezik a Nemzetközi Újságíró Szervezet, VII. kong­resszusát KHARTOUM Dzsafar Numeiri, a szudá­­ni forradalmi tanács elnöke, miniszterelnök júniusban hi­vatalos látogatást tesz Ju­goszláviában — közölték szerdán Khartcoumban.­­ KOPPENHÁGA Szerdán benzines palackot dobtak Görögország koppen­hágai nagykövetségének épü­letébe az ablakon keresztül. Egy követségi tisztviselőt kórházba szállítottak. ATHÉN Görögország 149 évvel ez­előtt szabadult fel a török uralom alól. Az évforduló alkalmából Athénben, nagy­szabású Ica tanai díszszem­lét rendeztek. TUNISZ A tunéziai rendőrség le­tartóztatott egy hippibandát, amelynek tagjainál hét ki­logramm hasist találtak. A kábítószercsem­pészek Ma­rokkóban jutottak a hasis­hoz és Algérián keresztül csempészték Tunéziába. Az áru egy részét Tuniszban ér­tékesíteni­­ akarták és ez ve­zetett lebukáshoz. NAIROBI Szerdán Nairobiba érkezett Julius Nyerere tanzániai el­nök, hogy részt vegyen a Kenyát, Ugandát és Tanzá­niát egyesítő Kelet-afrikai Államszövetség csúcskonfe­renciáján. Nikton Obote ugandai elnök már kedden megérkezett a kenyai fővá­rosban szerdán, megnyíló ér­tekezletre. TOKIÓ Az utcai közlekedés biz­tonságának kérdéseivel fog­lalkozó első nemzetközi kon­ferencia szerdán Kyotóban megkezte munkáját. A japán rendőrség országos parancs­nokságának kezdeményezésé­re szervezett értekezleten S1 országból több mint kétszá­zan vesznek részt. BUKAREST Március 25-én a délelőtti órákban, Bukarestben meg­kezdte munkáját a r?w nemzetgyűlés negyed 11­­ .Tra­­szaka: IRKUTSZK Ludvik Svoboda csehszlo­vák köztársasági elnök Mongóliába vezető útján szerdán Irkutszkba érkezett. Megtekintette a város neve­zetességeit, majd részt vett az SZKP terül­eti bizottsága és az irkutszki területi ta­nács végrehajtó bizottsága által tiszteletére adott ebé­den. Csütörtökön reggel to­vább refin­j. Ulan Bátorba. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ülésezik a román parlament Szerdán délelőtt Bukarest­ben megnyílt a román nagy nemzetgyűlés negyedik ülés­szaka. A képviselők a szo­cialista Románia további fej­lődése szempontjából nagy fontosságú dokumentumokat vitatnak meg. A megnyitó ülésen Nicolae Ceausescuval és Ion Gheorghe Maurerrel az élü­kön megjelentek a román párt és állami vezetők. Je­len voltak továbbá a diplo­máciai képviseletek vezetői, számos meghívott, újságírók, külföldi tudósítók. A délelőtti plenáris ülésen az első napirendi pont ke­rült megvitatásra, Petre Lu­­pu munkaügyi miniszter be­számolója alapján. Délután bizottságokban folytatódott a nagy nemzetgyűlés ülés­szakának munkája. Államcsínykísérlet Chilében Patricio Rojas chilei bel­ügyminiszter szerdán beje­lentette, hogy államcsínykí­sérletet lepleztek le és hiú­sítottak meg. Az elvetélt puccs résztve­vőit — tényleges, valamint nyugállományú katonatiszte­ket — akik a bejelentés sze­rint „meg akarták változ­tatni az ország alkotmányos jellegét” a hatóságok letar­tóztatták. Vezetőjük Horacio Gam­boa nyugállományú tábor­nok, aki 1957-ben, Carlos Ibanez elnöksége alatt, a belügyminisztériumot ve­zette. A chilei biztonsági szol­gálat emberei február 13 óta követték nyomon az össze­esküvés szálait, amikor ka­tonatisztek egy csoportja kormányellenes gyűlést tar­tott Az összejövetelek ké­­sőbb többször megismétlőd­tek. Az összesküvők felett had­bíróság ítélkezik. Botrány az angol parlamentben Botrány tört ki az angol parlamentben kedden dél­után. A felfordulás fősze­replője Bernadette Devlin kisasszony, a protestáns Észak-írország egyetlen ka­tolikus képviselője volt. Miss Davlin a parlament­ben azt követelte, hogy vizs­gálják ki egy észak-ír kato­­likust, bizonyos Samuel De­­venney tavalyi halálát. Sze­rinte a szerencsétlen em­bert otthonában rendőrök kínozták meg, ez vezetett ha­lálához. Ekkor egy unionista (an­golbarát) észak-írországi kép­viselő emelkedett szólásra. A törvényhozó, Orr kapitány, heves kirohanásokat intézett Devlin kisasszony személye ellen. Kitételeit a ház elnöke is sérelmesnek tartotta és felszólította a protestáns ír képviselőt kijelentéseinek visszavonására. Orr kapitány erre híveivel együtt látvá­nyosan kivonult az ülésről. B­evlin kisasszony az ülés után húszperces beszélgetést folytatott Wilson miniszterel­nökkel, és sürgette, hogy a kormányfő rendelje el az in­cidens kivizsgálását, Wilson azonban hajthatatlan ma­radt Ez volt egyébként az első találkozásuk azóta, hogy Miss Devlin a Downing street 10. előtt az utcán töl­tötte a hétfő éjszakát. Wilson akkor nem fogadta, de Dev­lin kisasszony — éj­szakai „őrködése” folytán — meg­kapta a publicitást. Suharto megkegyelmezett Suhandriónak Suharto indonéz elnök megkegyelmezett a halálra ítélt Suhandrio volt külügy­miniszternek és az ugyan­csak halálra ítélt Omar Dha­­ni marsallnak, az indonéz lé­gierő egykori főparancsno­kának. A hírt az AFP fran­cia hírügynökség közli jól tájékozott, de meg nem ne­vezett djakartai körökre "hi­vatkozva. A francia hírügy­nökség szerint Suharto még március 16-án megkezdett malaysiai látogatása előtt kegyelmezett meg a két ha­lálraítéltnek. Subandriót és Omar Dha­­nit külön-külön megtartott perekben ítélték halálra, mindkettőjüket azzal a vád­dal, hogy részt vettek az úgy­nevezett 1965-ös szeptember 30-i puccskísérletben. Emlé­kezetes, hogy ennek a „puccskísérletnek” a villám­­gyors „elfojtása” juttatta ha­talomra a ma uralkodó indo­néz rendszert. Az AFP híre szerint Su­harto más, hasonló vádakkal halálra ítélt személyeknek is megkegyelmezett. A bünte­téseket életfogytiglani elzá­rásra változtatták. Konzulrablás Kedden reggel elrabolták az Egyesült Államok Santo Domingo-i nagykövetségének légiattaséját, a 48 éves Do­nald J. Crowley alezredest. Utóbb kiderült, hogy a vak­merő — bár korántsem egyedülálló — akciót egy dominikai szélsőbaloldali szervezet tagjai hajtották végre. A szervezet ultimátumban jelentette be, hogy 21 politi­kai fogoly szabadonbocsátá­­sát követeli a dominikai ha­tóságoktól cserében az ame­rikai légiattasé életéért. Az ultimátum szerdám m­ag­yar idő szerint 16 órakor járt le. Közölték továbbá azt is, hogy a foglyok szabadonbocsátása után 10 órával eleresztik az amerikai tisztet. Figyelmez­tették a hatóságokat, hogy a szabadonbocsátandók név­jegyzékére kerül mindenki, akit az ultimátum kibocsátá­sát követően az esetleges nyomozás során tartóztat­nak le. Az amerikai nagykövetség közölte, hogy nincs kapcso­latban az akció végrehaj­tói­val, a dominikai külügymi­nisztérium tisztviselője azon­ban beszélt velük telefonon. Vietnam A saigoni amerikai pa­rancsnokság szerda reggeli közlése szerint — amerikai B—52-esek kedden ismét lao­szi útvonalakat bombáztak. Dél-Vietnam területe fölött nem hajtottak végre egyetlen akciót sem. A szóvivő közölte, hogy szombaton lelőttek egy ame­rikai helikoptert Laosz fö­lött és négy amerikai­ ka­tona életét vesztette. A szóvivő a harcok meg­élénküléséről számolt be a kambodzsai határ menti te­rületekről és a Mekong-del­­ta vidékéről. A dél-vietnami bábcsapatok nagyobb csatát vívtak a szabadságharcosok­kal Kien Tuong vidékén,­­ közvetlenül a kambodzsai határ mellett, saigoni állítá­sok szerint 64 szabadsághar­cost megöltek. A dél-vietna­mi kormánycsapatok veszte­sége 46 fő volt. Az amerikai szóvivő sze­rint a dél-vietnami szabad­ságharcosok támadást intéz­tek az „Americal” hadosztály egységei ellen az ország észa­ki felében, Quang Nam tar­tományban. Háromórás csa­ta után a szabadságharcosok visszavonultak. A Da Nang környéki ös­­­szecsapásokban nyolc ameri­kai katona megsebesült. Repülőgép­rablás Két fegyveres kedden este eltérítette az argentin légi­­társaság egyik Comet típusú belföldi járaton közlekedő gépét, arra kényszerítve a pilótát, hogy Kubába repül­jön. A gép valamivel éjfél után leszállt Santiagoban, hogy üzemanyagot vegyen fel. A fegyveresek eközben — egy fiatal férfi és egy terhes fiatalasszony — re­volverrel tartották sakkban az 52 utast és a gép hét főnyi személyzetét. A gép egy órán belül folytatta útját Lima felé. Ebben az évben ez a ha­todik Kubába térített repülő­gép. Indokína Souvanna Phouma herceg, laoszi miniszterelnök a je­lek szerint nem hajlandó tár­gyalási alap­nak tekinteni a laoszi hazafias front párt­jának javaslatát, amely sze­rint az amerikaiaknak fel­tétel nélkül meg kell szün­tetniük a laoszi területek bombázását. A miniszterelnök egy ma­gasrangú tanácsadója szer­dán azt állította, hogy Szu­­fanuvong herceg levele, ame­lyet vasárnap juttattak el Souvanna Phouma herceg­nek, „nem tartalmazott új elemeket”. Az amerikai bombázások­kal kapcsolatos elutasító ál­láspontja ellenére, a laoszi kormány mint a szóvivő sza­vaiból a továbbiakban kide­rült „lehetségesnek tartja azoknak a pontoknak a ki­választását Szufanuvong ja­vaslataiból, amelyekről eset­leg tárgyalásokat folytat­hatnak”. 1970. március 26. Huszonkét év múltán... Tárgyalás Nyugat-Berlinről Tavaly júliusban Gro­mrnko külügyminiszter azért tett javaslatot a négy nagy­hatalom berlini tárgyalásai­nak újrakezdésére, mert az összes európai körülmények mind sürgetőbbé tették, hogy tiszta vizet öntsenek ebbe a zavaros pohárba. Amikor a szovjet javaslat elhan­gzott, a nyugat-berlini szövetségi el­lenőrző bizottság már mint­egy 22 esztendeje csak pa­píron létezett, a három nyu­gati nagyhatalom, az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország gyakorlatilag lehetetlenné tették a SZEB munkáját, azáltal, hogy a városrész feletti közigazga­tási jogaikat formálisan — és jogtalanul — átruházták a Német Szövetségi Köztár­saságra. Ezáltal olyan vál­sággócot hoztak létre Európa közepén,, amelynek segítségé­vel bármikor kiélezhetik a helyzetet. Gromiko javaslata azért is volt oly időszerű, mert ez a válsággóc a nyugati hatal­mak számára is mindinkább „korszerűtlenné” válik, hi­szen a rosszemlékű hideghá­ború terméke. Feltehető te­hát, hogy a három nyugati partner is hajlandó változtat­ni a helyzeten. Szeptemberben megindul­tak az előtárgyalások a négyhatalmi megbeszélés színhelyéről és időpontjáról. Végül is megegyeztek abban, hogy március 26-án, csütör­tökön a Szövetségi Ellenőrző Bizottság immár több mint két évtizede „üzemen kívül helyezett” nyugat-berlini épületében találkozik a­ Szovjetunió berlini, valamint a három­ nyugati hatalom bonni nagykövete. Miről fognak tárgyalni? A kérdés lényege: mi a státu­sza annak a városrésznek, amely 1945-ben, Berlin négyhatalmi megszállásának idején a három nyugati ha­talomhoz tartozó zónák egye­sítéséből született, s megma­radt a tőkés társadalmi rendszerben, miközben körü­lötte létrejött a szocialista Német Demokratikus Köz­társaság? Nyugat-Berlin tu­lajdonképpen sziget, amelyet csak a Német Demokratikus Köztársaságon keresztül ve­zető útvonalakon, vagy légi­­úton lehet megközelíteni. Az­ a hidegháborús időkben szü­letett koncepció, amely ezt a városrészt az NSZK részé­nek tekinti, abból indul ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem életképes, és az adenaueri bonni ál­lam előbb-utóbb be fogja kebelezni. Nyugat-Berlint a három nyugati nagyhatalom sajátos harci előőrseként ke­zelte. Óriási pénzeket áldo­zott gazdasági fellendítésére, a bonni vezetők pedig még államelnököt is itt választot­tak, hogy ezzel is provokál­ják az NDK-t és hangsúlyoz­zák: igényt tartanak Nyugat- Berlinre. Ez a koncepció nyilvánva­lóan megbukott. Elsősorban azért, mert a Német Demok­ratikus Köztársaság megerő­södött, a világ kilencedik legfejlettebb ipari államává nőtt, és húszéves fennállása alatt olyan tekintélyt ví­vott ki magának, hogy a bonni vezetők ma már tár­gyalóasztalhoz ülnek a nem is olyan rég „szovjet zóna­ként” kezelt országgal. Ebből következik, hogy a Nyugat­nak előbb vagy utóbb el kell ismernie: Nyugat-Berlinnek különleges és mindenképpen önálló politikai státusza van, semmiképpen sem tartozik az NSZK-hoz, s a hozzávezető utakon az NDK teljes mér­tékben gyakorolhatja felség­jogait Ennek elismertetése a tár­gyalásokat kezdeményező szovjet fél elsőszámú acélja. A nyugati hatalmak azon­ban le szeretnék szűkíteni a tárgyalásokat a „közlekedési problémákra”; olyan megál­lapodást szeretnének kötni, amely feltétel nélkül bizto­sítja a szabad közekedést az NDK területén átvezető 180 kilométeres útvonalon s kor­látozná a Német Demokrati­kus Köztársaság ellenőrzési jogát A kezdet a tárgyalá­­ sokon bizonyára csak az el­lentétes álláspontok tisztázá­sának és jobb megismerésé­nek szakasza lesz. Mégis biz­tató már maga a tény, hogy a 22 éven át tartó „jegyzék­­háború” helyett végre ismét egy asztalnál ül a négy nagyhatalom a nyugat-berlini kérdésben. Olyan időben tör­ténik ez, amikor az NDK— NSZK, lengyel—nyugatnémet sőt szovjet—nyugatnémet megbeszélések is folynak. Nyugat-Berlin státusza két­ségtelenül része az általá­nos európai rendezésnek, az európai biztonság széles probléma­körének; az előre­haladás ebben az ügyben feltétlenül visszahat a konti­nensünket érintő más, fon­tos sorskérdésekre. Szabó L. István A MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség Budapest, X., Kőbánya felső pályaudvar felvételre keres vasipari szakmunkásokat, női és férfi segédmunkásokat, budapesti, ceglédi, szolnoki kisújszállási, debreceni munkahelyekre jó kereseti lehetőség, 44 órás munkahét. Minden szombat szabad. Munkaruhát, védőruhát, ingyenes munkásszállást és az összes MÁV utazási kedvezményeket biztosít­juk. Dolgozóink részére belföldi és külföldi vas­útra szabadjegy, díjmentes áruszállítás. Minden olyan dolgozó jelentkezését elfogadjuk, aki 1969. évben kettőnél több alkalommal nem változtatott munkahelyet. Felvételre levélben történő jelent­kezés esetén díjmentes utazási igazolványt küldünk. Jelentkezés a személyzeti csoportnál, Budapest, Kő­bánya-felső pályaudvar.

Next