Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

Vasárnap a gátakonC­ sendes, hűvös vasárnap. Szolnoktól Szegedig a Tisza mentén és visz­­sza. Máskor a tájakban gyö­nyörködni, napsütésben für­­dőzni vágyó turista azon mérgelődne, miért van ilyen kellemetlenül hűvös május végén. De ez most nem tu­ristaút. Az elemi erőikkel küzdő ország keresztmetsze­tét látni itt a Tisza mentén. Árvíz van. Induláskor el­mesélem útitársaimnak az első árvízi emlékem. Több mint másfél évtizede, kato­nák élén a Duna-kanyar egyik községét mentettük. (Hadd maradjanak a névte­lenség homályában. Nagyon szégyellnék m­a már.) Egész nap hordtuk a frissen le­aratott gabonát a védettebb, magasabb helyekre. Tudtuk, hogy éjjelre elönti ezeket a földeket a víz. Mások nyúl­­gátat húztak a község ala­csonyan fekvő lakóházai kö­zé. Fegyelmezett, megfeszí­tett munka folyt. Éjjel, pi­henőre tartva a községi kul­­turház előtt mentünk el. Ze­ne hallatszik. Bemegyünk. Ott mulat a bálban a falu apraja-nagyja- Amíg mi az ő búzájukat mentjük... Most nem így van. Alig hagyjuk el Szolnokot, a pol­gári védelem embereivel ta­lálkozunk. Civilben munká­sok, tisztviselők, most egyik óráról a másikra katonák lettek. Nagy hozzáértéssel, jókedvűen dolgoznak. Itt nem tör át a víz — biztat­nak. A község párt- és ál­lami vezetői felkészültek minden eshetőségre, a lakos­ság apraja-mafiyja is készen áll, mindenki tudja a köte­lességét. De ugyanezt láttuk Szegeden és bárhol, ahol jártunk a Tisza mentén. A máskor nyüzsgő fesztivál­város most ünnepélyesen csendes. Igen. Csendes, mert az emberek, akiknek ott a dolga, a Tisza, Maros men­tén vannak, mások kisétál­tak a partra, nézik a soha nem látott tengernyi vizet. A várost a jól szervezett vé­delmi munka láttán a biz­tonságérzet nyugalma és csendje áli meg. Jó érzéssel fordulunk vissza Algyőn át Hódmezővásárhely felé. Alig van nyoma a rendkívüli ál­lapotnak — több mint 15 000 makói lakost menekítettek át ide az elmúlt héten — olyan a kép, mint általában egy vidéki városban, vasárnap délután. Cukorkát majszoló gyerek az utcán, előadásra várók csoportokba verődve csevegnek a mozi előtt. Nem lehet felismerni közöttük ki a makói, ki a vásárhelyi. Rendkívüli? Talán csak an­­­nyi, hogy egy kialvatlan sze­mű, borostás arcú forgalom­­irányító munkásőr állítja meg a kocsit, kéri, hogy a városon óvatosan haladjunk át, mert az árvízvédelmi munkák miatt nagy a teher­autók, s más szállító jár­művek forgalma. S kérdi: ha Makó felől jövünk, monda­nánk el, milyen most ott a helyzet. Nyugalom mindenütt a Tisza mentén. S a nyugalom mögött megfeszített munka. Semmi látványosság , de mégis látható, tapintható, hogy a természeti csapás el­len küzdők mögött az egész ország összefogása, páratlan segítőkészsége áll. Mindenki ismeri a sajtóból, hogy kor­mányszerveink, a szakszer­vezetek, a Vöröskereszt, az üzemek, a termelőszövetkeze­tek­ , szállító vállalatok mi­lyen hatalmas és­ jól szerve­zett apparátusa mozdult meg. Ennek köszönhető, hogy az évszázada példátlan természeti csapás eddig nem okozott katasztrófába káro­kat — s bizonyára ezután sem fog okozni. De nem csak a hivatalos apparátus, az erre hivatott gépezet indult meg. Az egész ország lakossága megmozdult. Alig egy hete közölt lapunk felhívást az árvízkárosultak megsegítésére. S máris az emberi szolidaritás soha nem látott példája bontakozik ki. Nem frázis ez. Itt a Tisza partján, vasárnap, az embe­rek között szemlélődve min­den egyszerűbb és érthe­tőbb. Szinte természetessé válik, hogy egy zirci gyógy­szerész, amint hírét vette a Szamos menti veszedelem­nek beült a saját kocsijába, s délután már nyíregyházi testvérlapunk szerkesztősé­gében jelentkezett, kérdezve, hol van rá szükség. Napo­kon át az árvízvédelem szol­gálatában állt kocsijával. Belső tulajdonságból fa­kadó, természetes reagálása volt az embereknek a szo­lidaritás vállalása. Nyíregy­házi testvérlapunk vasárnapi számában , a Szamos men­tén túl vannak a nagy veszé­lyen, már így summázhatta a tapasztalatokat: Nagy lecke volt. Tudunk másokkal együttérezni, tud furdalni a lelkiismeretünk, tudunk másokért áldozatokat vál­lalni, összébb szorulni, bü­rokrácia nélkül intézkedni. Rádöbbenünk, hogy az én asztalomból a mindnyájunk asztala lehet, csak rajtunk múlik — s az is, hogy ma­radjon a miénk. Sok minden elmaradhat. A vasárnapi kényelem, az esti film a televízióban, egy ki­rándulás, egy fröccs a ven­déglőben, egy új frizura egy új cipő. S még csak nem is sajnáljuk, anélkül ma­radhat el. Vizsgázunk. Sem pénzzel, sem egyéb földi lá­vákkal nem szerezhetünk magunknak annyi örömöt, amennyit emberséggel, ap­róbb, vagy nagyobb áldoza­tokkal másokért. Ezt már nem lehet fizetésért csinál­ni. És ez már több minden szónál is. Ez már egy nép életfelfogása. Hitvallása. M­ás nép vagyunk már, mint annak idején, az idézett dunai árvíz idején. S miniszterelnökünk­kel szólva —­ aki a vasár­napot a veszélyeztetett kör­zetekben töltötte — az em­ber büszke lehet, hogy ilyen népnek a fia. V. J. E­gy kambodzsai interjú Kanadai határozat Két fontos tanácskozás Szocialista előretörés Ausztriában KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A­Z OLDALON Ismét Kisújszállás az első A megyei tanács értékelte az 1969. évi fejlesztési versenyt Szolnok megye Tanácsa tegnapi ülésén megvitatta és jóváhagyta Szolnok megye 1969. évi költségvetési és fejlesztési tervének teljesíté­séről készített jelentést és a megyei NEB e témához tar­tozó kiegészítő jelentését. A lakosság és a termelő­­szövetkezetek által befizetett önkéntes anyagi hozzájáru­lás összege 5 millió 844 ezer A lakosság számához viszo­nyítva a részt vevők aránya a városok átlagában 37.5, a községekében 37.2 százalék volt. A megyei tanács nagy­ra értékeli ezt és köszönetét fejezi ki a társadalmi mun­kásoknak, akik önzetlen ál­dozatvállalása hozzá­járult ahhoz, hogy a tanácsok a korábbi éveknél eredménye­sebben oldották meg fejlesz­tési feladataikat, munkájuk nyomán megyénk városai, községei szebbek, kulturál­tabbak lettek. A megye la­kossága 27 millió 90 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett, ami csaknem 4 millió forinttal magasabb az 1968. évinél. Fegyvemek, Jászfényszaru, Kenderes Az értékelés szerint a vá­.. - - - . 1...- J"í~ ., ••; rosok között Kisújszállás ér­te el a legjobb eredményt, forint volt 1969-ben. Ez a korábbi évekhez viszonyítva előrelépést jelentett. Különö­sen dicséretes módon növe­kedett a termelőszövetkeze­tek önkéntes anyagi áldozata vállalása a tanácsi fejlesztési tervek megvalósítása érdeké­ben. Tavaly, megyénk felnőtt lakosságának 37,3 százaléka csaknem az egy lakosra jutó 153.81 forint értékű társadalmi munkával. Jól kiérdemelt első helyével elnyerte a me­gyei tanács verseny zászlaját s az ezzel járó 200 ezer fo­rint jutalmat. Az ötezer lé­­lekszámot meghaladó népes­ségű községi tanácsok verse­nyében Fegyvernek bizonyult a legjobbnak, így a verseny­zászló mellé megkapja a 120 ezer forint jutalmat. A má­sodik helyezett Jászfénysza­ru, a harmadik Kenderes. Az előbbi zászló mellé 90 ezer, az utóbbi pedig 70 ezer forintot kap. A harmadik csoportba sorolt 5 ezer lélek­­számot el nem érő községek versenyében Jászboldogháza szerezte meg az első helyet jutalma versenyzászló és 80 ezer forint. Tiszaroff 70 ezer, Tiszabő 50 ezer forintot kap a zászló mellé. A törökszent­miklósi járás jutalma pedig, a versenyzászló és 200 ezer forint. Szolnok megye Tanácsa eredményes munkájáért di­cséretben részesítette Mező­túr és Túrkeve városi taná­csokat, valamint Kunmada­ras, Kunhegyes, Zagyvarékas és Jászalsószentgyörgy köz­ségi tanácsokat, úgyszintén a jászberényi járási tanácsot, amely kiválóan szervezte, irányította és segítette a községi tanácsok fejlesztési terveinek végrehajtását. A megyei tanács egyetért­ve az állandó bizottság ja­vaslatával — a három egy­mást követő évben elért ki­emelkedő eredménye elisme­réséül külön versenyzászlóval jutalmazza a kisújszállási városi, a jászfény­szarui köz­ségi és a törökszentmiklósi járási tanácsot. A verseny­zászlókat ünnepi tanácsülé­seken adják át a jutalma kot­táknak. Döntött a megyei tanács a társadalmi munkáért járó ki­tüntető jelvény arany foko­zatának odaítéléséről, és a plakettek adományozásáról is. Megyénkben kétszázhet­venkét személy részére a jel­vény arany fokozatát, s het­­venhárom szervezet részére plakettet adományoz a me­gyei tanács. Kilencszázan a járási, városi tanácsok dön­tése alapján a jelvény ezüst és bronz fokozatának birto­kosai lesznek, tizenötezer ember vett részt társadalmi munkában /■ " v."..-/; Megfeszített küzdelem az árral Tegnap már hatezren dolgoztak a vízügyi igazgatóság tiszai szakaszán • A lakosság készséggel segít — Szolnoknál a tetőzés a hét végén várható Azok, akik vonattal, vagy busszal utaznak Szolnok térségében, vagy máshol a Tisza mentén­, szorongva lee­sik az egyre növekvő árada­­tot. Ott azonban, ahol a védelmet irányítják, nyuga­lom van. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon — a védekezés főhadiszállásán — tudják mikorra milyen víz­magasság várható és ennek megfelelően irányítják a munkálatokat Tervszerűen, fegyelmezetten Tegnap reggel a szokásos­­ tájékoztatón Hegedűs Lajos, a vízügyi igazgató, védelem­vezető beszámolt a vasárnapi tapasztaltakról. Elmondta, (Folytatás a 3. oldalon) Jila: Árvizes gondok a termelő­­szövetkezetek­ben Szabadszombat volt Rejtekhely az Elbán A tudomány világából Tanácskoznak az írók Hétfő délelőtt megkezdte tanácskozását a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. Az eseményen , amelynek színhelye az új városháza ülésterme, részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Orbán László, a művelődés­­ügyi miniszter első helyette­se, valamint a kulturális élet több más vezető személyisé­ge. Elsőként Darvas József, az írószövetség elnöke emelke­dett szólásra és Irodalmunk helyzete címmel tartott ex­pozét. Áttekintést adott a magyar irodalom felszabadu­lás utáni alakulásáról, ele­mezte az 1945-öt követő első évtized irodalompolitikájá­nak tanulságait, majd arról szólt, hogy jelenleg kiegyen­súlyozott, jó légkör jellemzi a politika és az irodalom kapcsolatát, az irodalompoli­tikát. Különösen az utóbbi években hozott értékes ter­mést irodalmunk, amelyben kedvező tendenciák érvénye­sülnek. Az alkotók munkás­ságát a sokszínűség, a ter­més gazdagsága, stílusbeli változatosság jellemzi. Be­szélt Dar­vas József a társa­dalmi elkötelezettségű iroda­lom kérdéseiről, majd rész­letesen foglalkozott a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolatával, szólt a fiatal írónemzedékről, arról, hogy sok új tehetség tűnik fel az utóbbi esztendőkben a ma­gyar íráskultúrában. A közgyűlésen a Magyar írók szövetségének a leg­utóbbi közgyűlés óta végzett munkájáról és új feladatai­ról Dobozy Imre főtitkár tart beszámolót. — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK A BNV-ről jelentik Jablonkai István, az­ Épí­­tőgép­javító és Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója va­sárnap a BNV-n bemutatta a sajtó munkatársainak a vállalat termékeit Huszonöt méter magas a vásár főterén látható óriásdaru, amellyel az épülő házak paneljeit és más szerkezeteit emelik a magasba. A vállalat az NSZK-beli Elba céggel koo­perációban állítja elő a hor­dozható betongyárat. A vá­sáron külföldi vállalatokkal arról tárgyalnak, miképpen lehetne újabb berendezések­kel még használhatóbbá ten­ni a betonkeverő-telepet. Egyebek között anyagszállító járműveket és speciális épí­­tőanyagszivattyút akarnak a külföldi vállalatokkal koope­rációban gyártani. ☆ Vasárnap a BNV-n a tí­pusterv­ező Intézet, a Beton- és Vasbetonipari Művek, va­lamint az Agrotröszt együt­tesen tartott sajtótájékozta­tót, ezzel is jelezve, hogy a tervező, a gyártó és az érté­kesítő egymásra talált. Az érdekeltek együttműkö­désével olyan többszintes épület vasbeton vázszerkeze­tét alakították ki, amelyből nemcsak irodaházakat, ha­nem ipari üzemeket és me­zőgazdasági épületeket is emelhetnek. A típus máris népszerű a felhasználók kö­rében: összesen 200 000 négy­zetméter alapterületű épüle­tekre van megrendelése a beton- és vasbetonipari mű­veknek. Eddig két mintaépü­letet adtak át, s a felhasz­nálók elégedettek a műszaki megoldásokkal. Gondoltak a mezőgazdaság igényeinek ki­elégítésére is­ A BNV tavaly 600 000 négyzetméternyi épü­let vasszerkezetét adta át ér­tékesítésre az Agrotrösztnek, jövőre a mostani tárgyalások szerint, már 840 000 négyzet­­méternyire lesz szükség. Vasárnap 10 órakor nyitot­ta meg kapuit a vásárváros. A napsütéses, nem túlságo­san meleg, ideális ,,vásári” időben a BNV három főka­puján át érkeztek a vendé­gek. A vendégek érdeklődése megoszlott. Az autókiállítás ezúttal is sláger volt, annál is inkább, mert az idei BNV-n minden eddiginél több, összesen 24 autógyár mutatja be legkorszerűbb járműveit. Újabb tanyai iskolákat zártak be Szolnok megyében újabb tanyai iskolát zártak be. Karcag határában, az apavá­ri és bikási általános isko­lák, mezőtúr külterületén az alsó vízközi, az ötölesi és a csergettyűi iskolák szűntek, illetve szűnnek meg. A ta­nyai iskolák bezárásának oka az elnéptelenedés. A külterületen élők közül egy év alatt több mint ötszázan építettek, vagy vásároltak lakást a községek belterüle­tén. A gyermekek a közös­ségi tanintézetekben szak­rendszeri­ oktatásban vesz­nek részt. A még tanyán la­kó tanulók közül mintegy százan a tanyai iskolások üzakkollégám­ban kaptak el­helyezést. A megszüntetett iskolákat állapotuktól függő­en kulturális célokra, vagy raktározásra használják a tsz-ek. A gyenge állapotban levő épületeket lebontják.

Next