Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-26 / 121. szám
Vasárnap a gátakonC sendes, hűvös vasárnap. Szolnoktól Szegedig a Tisza mentén és viszsza. Máskor a tájakban gyönyörködni, napsütésben fürdőzni vágyó turista azon mérgelődne, miért van ilyen kellemetlenül hűvös május végén. De ez most nem turistaút. Az elemi erőikkel küzdő ország keresztmetszetét látni itt a Tisza mentén. Árvíz van. Induláskor elmesélem útitársaimnak az első árvízi emlékem. Több mint másfél évtizede, katonák élén a Duna-kanyar egyik községét mentettük. (Hadd maradjanak a névtelenség homályában. Nagyon szégyellnék ma már.) Egész nap hordtuk a frissen learatott gabonát a védettebb, magasabb helyekre. Tudtuk, hogy éjjelre elönti ezeket a földeket a víz. Mások nyúlgátat húztak a község alacsonyan fekvő lakóházai közé. Fegyelmezett, megfeszített munka folyt. Éjjel, pihenőre tartva a községi kulturház előtt mentünk el. Zene hallatszik. Bemegyünk. Ott mulat a bálban a falu apraja-nagyja- Amíg mi az ő búzájukat mentjük... Most nem így van. Alig hagyjuk el Szolnokot, a polgári védelem embereivel találkozunk. Civilben munkások, tisztviselők, most egyik óráról a másikra katonák lettek. Nagy hozzáértéssel, jókedvűen dolgoznak. Itt nem tör át a víz — biztatnak. A község párt- és állami vezetői felkészültek minden eshetőségre, a lakosság apraja-mafiyja is készen áll, mindenki tudja a kötelességét. De ugyanezt láttuk Szegeden és bárhol, ahol jártunk a Tisza mentén. A máskor nyüzsgő fesztiválváros most ünnepélyesen csendes. Igen. Csendes, mert az emberek, akiknek ott a dolga, a Tisza, Maros mentén vannak, mások kisétáltak a partra, nézik a soha nem látott tengernyi vizet. A várost a jól szervezett védelmi munka láttán a biztonságérzet nyugalma és csendje áli meg. Jó érzéssel fordulunk vissza Algyőn át Hódmezővásárhely felé. Alig van nyoma a rendkívüli állapotnak — több mint 15 000 makói lakost menekítettek át ide az elmúlt héten — olyan a kép, mint általában egy vidéki városban, vasárnap délután. Cukorkát majszoló gyerek az utcán, előadásra várók csoportokba verődve csevegnek a mozi előtt. Nem lehet felismerni közöttük ki a makói, ki a vásárhelyi. Rendkívüli? Talán csak annyi, hogy egy kialvatlan szemű, borostás arcú forgalomirányító munkásőr állítja meg a kocsit, kéri, hogy a városon óvatosan haladjunk át, mert az árvízvédelmi munkák miatt nagy a teherautók, s más szállító járművek forgalma. S kérdi: ha Makó felől jövünk, mondanánk el, milyen most ott a helyzet. Nyugalom mindenütt a Tisza mentén. S a nyugalom mögött megfeszített munka. Semmi látványosság , de mégis látható, tapintható, hogy a természeti csapás ellen küzdők mögött az egész ország összefogása, páratlan segítőkészsége áll. Mindenki ismeri a sajtóból, hogy kormányszerveink, a szakszervezetek, a Vöröskereszt, az üzemek, a termelőszövetkezetek , szállító vállalatok milyen hatalmas és jól szervezett apparátusa mozdult meg. Ennek köszönhető, hogy az évszázada példátlan természeti csapás eddig nem okozott katasztrófába károkat — s bizonyára ezután sem fog okozni. De nem csak a hivatalos apparátus, az erre hivatott gépezet indult meg. Az egész ország lakossága megmozdult. Alig egy hete közölt lapunk felhívást az árvízkárosultak megsegítésére. S máris az emberi szolidaritás soha nem látott példája bontakozik ki. Nem frázis ez. Itt a Tisza partján, vasárnap, az emberek között szemlélődve minden egyszerűbb és érthetőbb. Szinte természetessé válik, hogy egy zirci gyógyszerész, amint hírét vette a Szamos menti veszedelemnek beült a saját kocsijába, s délután már nyíregyházi testvérlapunk szerkesztőségében jelentkezett, kérdezve, hol van rá szükség. Napokon át az árvízvédelem szolgálatában állt kocsijával. Belső tulajdonságból fakadó, természetes reagálása volt az embereknek a szolidaritás vállalása. Nyíregyházi testvérlapunk vasárnapi számában , a Szamos mentén túl vannak a nagy veszélyen, már így summázhatta a tapasztalatokat: Nagy lecke volt. Tudunk másokkal együttérezni, tud furdalni a lelkiismeretünk, tudunk másokért áldozatokat vállalni, összébb szorulni, bürokrácia nélkül intézkedni. Rádöbbenünk, hogy az én asztalomból a mindnyájunk asztala lehet, csak rajtunk múlik — s az is, hogy maradjon a miénk. Sok minden elmaradhat. A vasárnapi kényelem, az esti film a televízióban, egy kirándulás, egy fröccs a vendéglőben, egy új frizura egy új cipő. S még csak nem is sajnáljuk, anélkül maradhat el. Vizsgázunk. Sem pénzzel, sem egyéb földi lávákkal nem szerezhetünk magunknak annyi örömöt, amennyit emberséggel, apróbb, vagy nagyobb áldozatokkal másokért. Ezt már nem lehet fizetésért csinálni. És ez már több minden szónál is. Ez már egy nép életfelfogása. Hitvallása. Más nép vagyunk már, mint annak idején, az idézett dunai árvíz idején. S miniszterelnökünkkel szólva — aki a vasárnapot a veszélyeztetett körzetekben töltötte — az ember büszke lehet, hogy ilyen népnek a fia. V. J. Egy kambodzsai interjú Kanadai határozat Két fontos tanácskozás Szocialista előretörés Ausztriában KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK AZ OLDALON Ismét Kisújszállás az első A megyei tanács értékelte az 1969. évi fejlesztési versenyt Szolnok megye Tanácsa tegnapi ülésén megvitatta és jóváhagyta Szolnok megye 1969. évi költségvetési és fejlesztési tervének teljesítéséről készített jelentést és a megyei NEB e témához tartozó kiegészítő jelentését. A lakosság és a termelőszövetkezetek által befizetett önkéntes anyagi hozzájárulás összege 5 millió 844 ezer A lakosság számához viszonyítva a részt vevők aránya a városok átlagában 37.5, a községekében 37.2 százalék volt. A megyei tanács nagyra értékeli ezt és köszönetét fejezi ki a társadalmi munkásoknak, akik önzetlen áldozatvállalása hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsok a korábbi éveknél eredményesebben oldották meg fejlesztési feladataikat, munkájuk nyomán megyénk városai, községei szebbek, kulturáltabbak lettek. A megye lakossága 27 millió 90 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, ami csaknem 4 millió forinttal magasabb az 1968. évinél. Fegyvemek, Jászfényszaru, Kenderes Az értékelés szerint a vá.. - - - . 1...- J"í~ ., ••; rosok között Kisújszállás érte el a legjobb eredményt, forint volt 1969-ben. Ez a korábbi évekhez viszonyítva előrelépést jelentett. Különösen dicséretes módon növekedett a termelőszövetkezetek önkéntes anyagi áldozata vállalása a tanácsi fejlesztési tervek megvalósítása érdekében. Tavaly, megyénk felnőtt lakosságának 37,3 százaléka csaknem az egy lakosra jutó 153.81 forint értékű társadalmi munkával. Jól kiérdemelt első helyével elnyerte a megyei tanács verseny zászlaját s az ezzel járó 200 ezer forint jutalmat. Az ötezer lélekszámot meghaladó népességű községi tanácsok versenyében Fegyvernek bizonyult a legjobbnak, így a versenyzászló mellé megkapja a 120 ezer forint jutalmat. A második helyezett Jászfényszaru, a harmadik Kenderes. Az előbbi zászló mellé 90 ezer, az utóbbi pedig 70 ezer forintot kap. A harmadik csoportba sorolt 5 ezer lélekszámot el nem érő községek versenyében Jászboldogháza szerezte meg az első helyet jutalma versenyzászló és 80 ezer forint. Tiszaroff 70 ezer, Tiszabő 50 ezer forintot kap a zászló mellé. A törökszentmiklósi járás jutalma pedig, a versenyzászló és 200 ezer forint. Szolnok megye Tanácsa eredményes munkájáért dicséretben részesítette Mezőtúr és Túrkeve városi tanácsokat, valamint Kunmadaras, Kunhegyes, Zagyvarékas és Jászalsószentgyörgy községi tanácsokat, úgyszintén a jászberényi járási tanácsot, amely kiválóan szervezte, irányította és segítette a községi tanácsok fejlesztési terveinek végrehajtását. A megyei tanács egyetértve az állandó bizottság javaslatával — a három egymást követő évben elért kiemelkedő eredménye elismeréséül külön versenyzászlóval jutalmazza a kisújszállási városi, a jászfényszarui községi és a törökszentmiklósi járási tanácsot. A versenyzászlókat ünnepi tanácsüléseken adják át a jutalma kottáknak. Döntött a megyei tanács a társadalmi munkáért járó kitüntető jelvény arany fokozatának odaítéléséről, és a plakettek adományozásáról is. Megyénkben kétszázhetvenkét személy részére a jelvény arany fokozatát, s hetvenhárom szervezet részére plakettet adományoz a megyei tanács. Kilencszázan a járási, városi tanácsok döntése alapján a jelvény ezüst és bronz fokozatának birtokosai lesznek, tizenötezer ember vett részt társadalmi munkában /■ " v."..-/; Megfeszített küzdelem az árral Tegnap már hatezren dolgoztak a vízügyi igazgatóság tiszai szakaszán • A lakosság készséggel segít — Szolnoknál a tetőzés a hét végén várható Azok, akik vonattal, vagy busszal utaznak Szolnok térségében, vagy máshol a Tisza mentén, szorongva leesik az egyre növekvő áradatot. Ott azonban, ahol a védelmet irányítják, nyugalom van. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon — a védekezés főhadiszállásán — tudják mikorra milyen vízmagasság várható és ennek megfelelően irányítják a munkálatokat Tervszerűen, fegyelmezetten Tegnap reggel a szokásos tájékoztatón Hegedűs Lajos, a vízügyi igazgató, védelemvezető beszámolt a vasárnapi tapasztaltakról. Elmondta, (Folytatás a 3. oldalon) Jila: Árvizes gondok a termelőszövetkezetekben Szabadszombat volt Rejtekhely az Elbán A tudomány világából Tanácskoznak az írók Hétfő délelőtt megkezdte tanácskozását a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. Az eseményen , amelynek színhelye az új városháza ülésterme, részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, valamint a kulturális élet több más vezető személyisége. Elsőként Darvas József, az írószövetség elnöke emelkedett szólásra és Irodalmunk helyzete címmel tartott expozét. Áttekintést adott a magyar irodalom felszabadulás utáni alakulásáról, elemezte az 1945-öt követő első évtized irodalompolitikájának tanulságait, majd arról szólt, hogy jelenleg kiegyensúlyozott, jó légkör jellemzi a politika és az irodalom kapcsolatát, az irodalompolitikát. Különösen az utóbbi években hozott értékes termést irodalmunk, amelyben kedvező tendenciák érvényesülnek. Az alkotók munkásságát a sokszínűség, a termés gazdagsága, stílusbeli változatosság jellemzi. Beszélt Darvas József a társadalmi elkötelezettségű irodalom kérdéseiről, majd részletesen foglalkozott a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolatával, szólt a fiatal írónemzedékről, arról, hogy sok új tehetség tűnik fel az utóbbi esztendőkben a magyar íráskultúrában. A közgyűlésen a Magyar írók szövetségének a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkájáról és új feladatairól Dobozy Imre főtitkár tart beszámolót. — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK A BNV-ről jelentik Jablonkai István, az Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója vasárnap a BNV-n bemutatta a sajtó munkatársainak a vállalat termékeit Huszonöt méter magas a vásár főterén látható óriásdaru, amellyel az épülő házak paneljeit és más szerkezeteit emelik a magasba. A vállalat az NSZK-beli Elba céggel kooperációban állítja elő a hordozható betongyárat. A vásáron külföldi vállalatokkal arról tárgyalnak, miképpen lehetne újabb berendezésekkel még használhatóbbá tenni a betonkeverő-telepet. Egyebek között anyagszállító járműveket és speciális építőanyagszivattyút akarnak a külföldi vállalatokkal kooperációban gyártani. ☆ Vasárnap a BNV-n a típustervező Intézet, a Beton- és Vasbetonipari Művek, valamint az Agrotröszt együttesen tartott sajtótájékoztatót, ezzel is jelezve, hogy a tervező, a gyártó és az értékesítő egymásra talált. Az érdekeltek együttműködésével olyan többszintes épület vasbeton vázszerkezetét alakították ki, amelyből nemcsak irodaházakat, hanem ipari üzemeket és mezőgazdasági épületeket is emelhetnek. A típus máris népszerű a felhasználók körében: összesen 200 000 négyzetméter alapterületű épületekre van megrendelése a beton- és vasbetonipari műveknek. Eddig két mintaépületet adtak át, s a felhasználók elégedettek a műszaki megoldásokkal. Gondoltak a mezőgazdaság igényeinek kielégítésére is A BNV tavaly 600 000 négyzetméternyi épület vasszerkezetét adta át értékesítésre az Agrotrösztnek, jövőre a mostani tárgyalások szerint, már 840 000 négyzetméternyire lesz szükség. Vasárnap 10 órakor nyitotta meg kapuit a vásárváros. A napsütéses, nem túlságosan meleg, ideális ,,vásári” időben a BNV három főkapuján át érkeztek a vendégek. A vendégek érdeklődése megoszlott. Az autókiállítás ezúttal is sláger volt, annál is inkább, mert az idei BNV-n minden eddiginél több, összesen 24 autógyár mutatja be legkorszerűbb járműveit. Újabb tanyai iskolákat zártak be Szolnok megyében újabb tanyai iskolát zártak be. Karcag határában, az apavári és bikási általános iskolák, mezőtúr külterületén az alsó vízközi, az ötölesi és a csergettyűi iskolák szűntek, illetve szűnnek meg. A tanyai iskolák bezárásának oka az elnéptelenedés. A külterületen élők közül egy év alatt több mint ötszázan építettek, vagy vásároltak lakást a községek belterületén. A gyermekek a közösségi tanintézetekben szakrendszeri oktatásban vesznek részt. A még tanyán lakó tanulók közül mintegy százan a tanyai iskolások üzakkollégámban kaptak elhelyezést. A megszüntetett iskolákat állapotuktól függően kulturális célokra, vagy raktározásra használják a tsz-ek. A gyenge állapotban levő épületeket lebontják.