Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

XX. évi 123. az. 1970. május 28., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megfeszített küzdelem az árral Tájékoztatás az ár- és belvízvédelmi helyzetről — Kunszentmárton előtt víz alatt az országút — Sebességkorlátozás az Újszász-szászbereki útszakaszon Tegnap délután Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács v­b elnöke az ár- és belvízvédelmi területi bi­zottság vezetője tájékoztatót tartott az árvízvédelem helyzetéről. —­ A víz magassága a Ti­szán megközelítette az 1932- ben mért maximumot. Ked­den lehetőségünk volt átte­kinteni nemcsak a Tiszát, de a Körös és a Hortobágy- Berettyó környékét is. A helyzet ezeknél a folyósnál is éppen olyan súlyos, mint a Tiszán. Tegnap a békés­csabai utat le kellett zárni, mivel Kunszentmárton előtt a Körös átlépte az ország­utat így csak nagy kerülő­vel, Öcsöd felé lehet a köz­lekedést biztosítani.­­ Az a kérésünk, hogy a lakosság vegye figyelembe a helyzet súlyosságát. A védel­mi munkákhoz szükséges közerőt a jövőben nemcsak a Tisza mentéről, hanem az egész megye területéről ren­­deljük ki. Az emberek míg a gátakon tevékenykednek, minden­ erejüket a védelem biztonságára fordítsák, mivel minden perc előnyt jelent­het a vízzel vívott küzde­lemben. — Elmondhatom, hogy az utóbbi két nap alatt mind a közerő, mind a honvédség,­­ a vízügy dolgozói is na­gyon kemény munkával biz­tosították a gátak védelmét A gátak elég magasak, de na­gy gondot okoznak a szi­várgó és fakadó vizek. Hu­szonnégy óra alatt több mint 20 kilométerrel nőtt szi­várgóvíz hossza, az elöntött földterület pedig 3500 ka­­tasztikás hold felett van.­­ Bármennyire is fel va­gyunk készülve a víz ma­gasságának kivédésére, egy eső, vagy zivatar gondot okozhat, a gátak védelmében. A töltések őrzésére kirendelt védők számát nemcsak meg kell tartani, hanem szükség esetén növelni is kell. Akik őrjárati feladatot látnak el, azok állandóan figyeljenek, hiszen nagy felelősség hárul rájuk. A legkisebb rendelle­nességet is jelezzék, hogy a jelentkező veszélyt idejében el tudjuk hárítani. — A védekezés emberi, anyagi feltételei biztosítva vannak. Több mint hétezer ember dolgozik a gátakon. Rajtuk kívül több mint 400 gépjármű, 12 vízijármű, 131 földmunkagép vesz részt a a védekezésben a vízügyi igazgatóság területén.­­ A tetőzés hétfőn, vagy kedden várható Szolnoknál, de a kritikus helyzet a jövő hét egész időszakára kiter­jed. Hatezer négyzetméter fólia van ezideig lerakva. Az elkövetkező napokban ahol szivárgást, vagy buz­gárt észlelünk, ott nem kí­sérletezünk a lokalizálással, hanem a műszaki osztagok pátrialemezek leverésével nyújtanak védelmet. Az üze­mek is segítenek a vízzel vívott küzdelemben. Nem egy esetben adják át gépi eszközüket, a meghibásodot­­tak pótlására. Szolnokon több vállalat küldte nélkü­lözhető dolgozóit a Tisza­ligert körglátjailnak erős­íté­­sére. — Feltétlenül szükséges, hogy a gátak mentett olda­láról a füvet lekaszálják, mi­­vel a jelenlegi dús fűtakaró megnehezíti a töltések álla­potának figyelését, a további munka koordinálására szom­baton délelőtt 9 órára össze­hívták az ár- és belvízvé­delmi területi bizottságot. A bizottság határozatairól a lehető legrövidebb időn be­lül tájékoztatjuk a lakossá­got. — Elmondhatom, hogy — a hírekkel ellentétben — lakott település egyelőre nincs közvetlen veszélyben. Egyes épületekből ugyan már történtek kitelepítések Zagy­­varékason, Tószegen és Szol­nokon is, de ismétlem: ös­­­szefüggő területek kitelepíté­séről nincs szó.­­ A lakosságot rendszere­­sen tájékoztatjuk az árvízi helyzetről. Nem túlozzuk el a gondokat, de nem is ken­dőzzük el a veszélyt, hiszen egy rendkívüli időjárás még rendkívülibb helyzetet te­remthet. Nehéz a helyzet a vízparton a Tisza, a Körös és a Berettyó mentén egy­aránt. A Zagyva Újszászig duzzad, Szászberek környé­kén a járművek számára sebességkorlátozást rendeltek el. A Tisza Vízszintjének emelkedésével a Zagyva is tovább duzzad, így várható, hogy a forgalmat Újszász és Szászberek között meg kell szüntetni — fejezte be nyi­latkozatát Fodor Mihály. kormány egyébként javasla­tot dolgozott ki arra, hogy a román és a magyar határ közelében levő falvak és vá­rosok nyújtsanak segítséget a magyarországi és romániai árvízkárosultaknak, illetve az árvíz ellen a szomszédos országokban küzdőknek. Szerda délután két kedvező hír érkezett. A Tisza partján, Szabadnál sikerült helyreál­lítani a gátakat. A Temes pedig 40 cm-rel a korábbi maximum alatt tetőzött s így pillanatnyilag ezen a te­rületen elmúlt a nagy ve­szély. Segít az ország Újabb üzemek, vállalatok, intézmények sora kapcsoló­dott be az árvízkárosultak megsegítésére indított orszá­gos méretűvé szélesedett ak­­cióba, amelynek részesei már eddig is szép példáit adták az áldozatkészségnek, az ön­zetlen segíteni akarásnak. Mint ismeretes, a Minisz­tertanács a Magyar Vörös­­keresztet bízta meg a gyűj­tési és segélyezési akciók országos szervezésével. A Vöröskereszt most három­öt tagú akcióbizottságot ala­kít, amelynek tagjai között helyet kapnak a különböző állami és társadalmi szerve­­zetek képviselői, a tanácsok küldöttei. Több mint 50 000 gyűjtőlapot bocsátottak ki; a fekete-vörös színnyomású, sorszámozott gyűjtőíveket a Vöröskereszt emblémája dí­szíti. Csaknem tízezer ön­kéntes­ társadalmi munkás vállalta, hogy gyűjtőpárokba szerveződve sorra j­árják­ majd a városokat és a fal­vakat, s otthonukban keresik fel azokat, akik tőlük tel­hető módon igyekszenek eny­híteni az árvízkárosultak gondjain. (A Magyar Vörös­­kereszt ezúton is kéri a la­kosságot, hogy fogadja biza­­lommal a Vöröskereszt nevé­ben bekopogtatókat, akik önkéntesen végzik áldozat­kész munkájukat.) A gyűjtő­íveken feltüntetik az ado­mányozó nevét, lakcímét, a felajánlott összeget. A gyűj­­tőpárok a pénzt, a napok alatt ismertté vált 5350-es csekkszámlára fizetik be. A Vöröskereszt illetékesei már megszervezték a gyors­segélyek kiadásának lebo­nyolítását. A társadalmi ak­cióbizottságoknál jelentkező árvízkárosultak személyen­ként 500, családonként ma­ximálisan 3000 forintot kap­­nak a helyszínen vagy a ki­telepítés helyén. Ez termé­szetesen csupán gyorssegély — a felajánlott állami, il­letve önkéntes támogatásból összegyűlt pénzt folyamato­san osztják el. A Vöröske­reszt illetékeseinek informá­ciója szerint eddig mintegy 15 millió forint értékű tel­(Folytatás a 1 3. oldalon) Jelentés a vízállásokról A tiszafüredi vízállás 27-én 6 órakor 774 centiméter volt, az eddigi maximumot 9 cen­timéterrel halad­ta meg, s a lassú tetőzés folytatódik. Tiszaroffnál a víz magassága 932 centiméter, amely 5 cen­timéterrel volt magasabb mint az eddig ismert maxi­mális vízállás. Szolnok térsé­gében a legutóbbi 24 órában 13 centiméterrel emelkedett a víz szintje, a szolnoki ed­dig ismert maximális vízál­lás 1932-ben 894 centiméter volt, most 889 centimétert mutat a vízmérce.­­ A Zagyva Szászbereknél 859 centiméter, a Hortobágy —Berettyó Ecsegfalvánál 307 centiméter a Hármas-Körös Szarvasnál 788 centiméter magas. Az elmúlt huszonnégy órá­ban csapadék nem esett, a kedvező időjárás segítette, hogy a védekezési munkák eredményesen follyanak. Ti­szafüredtől Csongrádig har­madfokú védelmi készültsé­get tartanak a tiszai védvo­nalakon. A Hármas-Körös menti gátszakaszokon a vis­­­szaduzzasztás miatt ugyan­csak harmadfokú készültsé­get kellett elrendelni. A Hortobágy—Berettyó­ mellett tegnap reggel hat órától szintén harmadfokú készült­séget tartanak. A Szovjetunió kormányának segítsége a magyar árvízkárosultaknak Fock Jenő, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét, aki átadta A. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Fock Jenőhöz kül­dött levelét, amely így szól: „A Magyar Népköztársasá­got ért elemi­­ csapással, az ország népgazdaságát és az északkelet-magyarországi la­kosságot ért jelentős csapás­sal kapcsolatban a Szovjet­unió kormánya és a magam nevében őszinte együttérzé­semről biztosítom a MNK kormányát és az egész baráti magyar népet. Értesítem önt, hogy a szovjet kormány határozatot hozott, melynek értelmében térítés nélküli segélyként építőanyagokat, élelmiszert és egyéb elsődleges szükség­leti cikket bocsát az Önök rendelkezésére.­­ Egyidejűleg a szovjet Vö­röskereszt és a Vörös Félhold társaságok szövetségének végrehajtó bizottsága élelmi­szert és egyéb cikkeket küld Magyarországra. Eredményes küzdelmet kí­vánok­­ a testvéri magyar népnek az elemi csapással vívott harcukban, kívánom az árvíz által okozott károk mielőbbi felszámolását.” Felkészültek a Tisza áradására Jugoszláviában A Tisza Jugoszláviában az elmúlt 24 órában, lassabban ugyan, mint az előző napok­ban, de tovább áradt. A bácskai oldalon a magyar határtól Péterrévéig mintegy 70 kilométer hosszúságban már a védett területekre is beszivárog a víz. A Tisza jobb partján ezért szakadat­lanul erősítik a nyúlgátakat. Zenta egy részén hozzáfog­­­tak a belső védelmi vonal ki­építéséhez. Törökkanizsán sok lakóépület már üresen áll. A rendkívüli készültségi állapotot kiterjesztették Zsablyára is. Az általános helyzetet azonban a nyugalom és a fel­készülés jellemzi. A vajdasági tartományi Ára: 80 fillér Iskolai tagozatok az üzemekben, termelő­­szövetkezetekben A Szolnok városi tanács vb és a Hazafias Népfront városi elnökségének együttes ülése Tegnap délelőtt a szolnoki városi tanács vb és a Haza­fias Népfront városi elnök­sége együttes ülést tartott, amelyen két fő napirendi pont szerepelt: jelentés a vá­rosban folyó felnőttoktatás helyzetéről, további felada­tairól, valamint jelentés a ta­nácstagok, választókerületi bizottságok és népfrontaktí­vák klubfórumának tapasz­talatairól. A felnőttoktatás helyzeté­ről szóló jelentés megállapít­ja, hogy az utóbbi néhány évben Szolnokon ismét nö­vekszik a dolgozók általános iskolájába beiratkozott tanu­lók száma. Szól az oktatás különböző formáiról, a mun­kát elősegítő és gátló ténye­zőkről, valamint a tovább­fejlődés feltételeiről. Buday Péter, a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tályvezetője az ülés résztve­vőinek kérdéseire elmondot­ta, hogy jelenleg nehezíti a helyzetet a műszakváltás az üzemekben és az iskolákban. Egyre nehezebben lehet egyeztetni az időpontokat, jóllehet a pedagógusok isko­lai órarendjének összeállítá­sával is igyekeznek alkalmaz­kodni az üzemek műszakjai­hoz. A megoldás egyedüli módja több főhivatású neve­lő alkalmazása lenne a dol­gozók iskolájában. Érdemes ezt az utat követni, mert a tapasztalatok szerint elsősor­ban az üzemi tagozatoknak van jövője, ez bizonyult az oktatás legéletképesebb for­májának. A jelentés vitájában kiala­kult álláspont szerint a dol­gozók általános iskoláját to­vább kell bővíteni, az üze­mekben, a termelőszövetke­zetekben és állami gazdasá­gokban szervezendő tagoza­tok révén. Ehhez szívós fel­­világosító munkára van szük­ség, amelyben tudatosítani kell a vállalati és az egyéni érdekeket. A felnőttoktatás politikai kérdés is, az öntu­datos munkássá válás folya­matában az alapműveltség megszerzése igen fontos. A ta­nulás a munkásvándorlás el­len is ható tényező. Az is­kolai tanulmányokat folytató munkások általában ritkáb­ban változtatnak munka­helyet. A dolgozók általános isko­lája azonban csak akkor ké­pes feladatát maradéktalanul teljesíteni, ha egyúttal nem alakul ki folyamatosan azok­nak a fiataloknak a tömege, akik tizennégy éves korukig nem fejezik be tanulmányai­kat az általános iskolában. Az ezerszemű A NEB tevékenységéről és feladatairól Elkészült a Szolnok me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság összefoglaló jelentése a népi ellenőrzés 1969. évi te­vékenységéről, a vizsgálatok során szerzett tapasztalatok­ról. Mindezekről a megyei tanács legutóbbi ülésén adott jelentést a megyei NEB. Tavaly az ellenőrzés — kapcsolódva a főbb gazdaság­­politikai célkitűzésekhez — elsősorban a vállalati mun­ka belső tartalékainak feltá­rására, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek vizs­gálatára irányult. A népi ellenőrzési bizott­ságok, mint testületek mun­kája is fejlődött az értékelt időszakban. A vizsgálatokat végző munkabizottságokba a jól képzett népi ellenőröket és a szakcsoportok tagjait (megyénkben összesen 35 szakcsoport működik) vonták be. A 65 népi ellenőrzési cso­portban dolgozók tevékeny­sége viszont elsősorban a né­pi ellenőrzési bizottságok tá­jékoztatását szolgálta. A népi ellenőrök száma egy év alatt százötvenkettővel gyarapo­dott. Az év végi adat szerint a megyében több mint ezer­­kilencszáz népi ellenőrt tar­tanak nyilván. A lakosság bizalmát, a né­pi ellenőrök munkájának egyre szélesebb körű meg­ismerését tükrözi az is, hogy az értékelt időszakban a bejelentések jelentős része közvetlenül a lakosságtól ér­kezett. Témái: többségében a társadalmi tulajdon védel­mével és a lakosság érdek­­védelmével kapcsolatos. A megyei NEB idei, má­sodik félévi munkaterve is olyan feladatokat tartalmaz, amely közvetve vagy közvet­lenül érinti az emberek élet- és munkakörülményeit. Mélyen tagozott erődrendszer Mi lesz június 30. után? Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon.

Next