Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

2 Továbbra is fokozni kell az árvédekezést (Folytatás az I. oldalról) bordák kiépítésére részben a gátak megtámasztására, részben a gátak leterhelésé­re. Több helyen körgáttal kellett védekezni az erősen átázott és fellazult területek védelmére. A nagy számú figyelő- és őrszolgálat azon­ban (e munkában több mint háromezren vesznek részt, éppen a területi bizottság szombati határozata alapján) képes arra, hogy a káros je­lenségeket gyorsan észlelje, gyors hírhálózattal továbbít­sa a védelmi központokba, ahol azután meghatározzák a szükséges beavatkozást. A védekezéshez a kellő számú ember, anyag, gép rendelke­zésre áll­. A területi bizottság szombati tájékoztatójában szó volt esetleges gátszakadások­ról is. Felkészültek-e egy ilyen helyzetre? — Igen, nagy árvíz alkal­mával mindenre gondolni kell és egy gátszakadás le­hetősége sincs teljesen ki­zárva. Ezért különböző gát­szakadások feltételezésével lokalizációs mentési és kiürí­tési tervet állítottunk össze. És ezt nem most, az árvéde­kezés alkalmával, hanem még a béke­időszakban ekészítet­tük. Ezek a tervek nemcsak egyes községekre, városokra vonatkoznak, nemcsak nagy mezőgazdasági területekre, hanem konkrétan megszab­ják az egyes üzemek felada­tait is. Ezekben nemcsak a kitelepítés iránya, hanem an­nak végrehajtásához szüksé­ges gépkapacitást és emberi erőt is számba vettük. Ilyen esetben nagy segítséget je­lent a honvédség kétéltű jár­műveinek bevetése, amelyek jelenleg is készenlétben áll­nak, hogy adott esetben meg­lepetés ne érhessen bennün­ket. S ha már a tartalékról, készenlétről beszélünk: van­nak tartalékaink — gépben, anyagban egyaránt. Például Kisköre térségében több mint 6 ezer tonna kő áll tartalék­ként rendelkezésünkre. — A jelenleg dolgozó lét­szám elegendő-e a további védekezéshez? — Eddig elegendő volt és bízom abban, hogy ezután is így lesz. Ehhez azonban az kell, hogy az a többezer em­ber, akik jelenleg a gáton megdolgoznak, megfeszített, becsületes munkával végez­zék továbbra is feladataikat. Én az eddigi munkáról csak elismeréssel szólhatok. A víz­ügyi dolgozók, a közerő, a fegyveres testületek tagjai vigyázzák a töltéseket és gyors beavatkozásukkal ed­dig minden esetben lokali­zálták a káros jelenségeket- Természetesen a jók kö­zött is vannak jobbak. Itt elsősorban a Tószegre, Tisza­­sasra és Szandaszőllősre tele­pült alegységeket említhetem, amelyek szervezetten kiváló pontos munkát végeztek.­­ Egyébként ma, amikor végig ellenőriztük a több mint 500 kilométeres védvonalainkat meggyőződhettünk róla, hogy a rossz időjárás ellenére min­denki a gáton volt és teljesí­tette szolgálatát. — Ha már az időjárás ke­rült­­ szóba, mit mutatnak a hidrometeorológiai előrejelzé­sek, amelyeket úgy tudom önök a napi intézkedéseik­nél messzemenően figyelem­be vesznek.­­ A hidrometeorológiai előrejelzésekből bennünket elsősorban a csapadékzóna érdekel, a várható csapadék mennyisége, a szél iránya, erőssége, mert ezek egyértel­műen befolyásolják a védel­mi munkát. Nos, a Tisza víz­gyűjtőjén június 3-án estig esőzóna átvonulása várható záporral és zivatarral. A szél időnként 6—10 méter/secre erősödik, de helyenként eléri a 13—15 méter/sec széllökés nagyságrendeket. Fő iránya délnyugat és északnyugat lesz. Az időjárás nem ki­egyensúlyozott,­­ a frontok gyors egymásutánban köve­tik egymást. Annyi bizonyos, hogy a védekezésnél fokozni kell továbbra is az intenzi­tást — mondta befejezésül Hegedűs Lajos. V. V. Árhullám a Krasznán Az elmúlt 24 órában a Ti­sza vízgyűjtőjén kevés eső hullott, de az előző napok esőzései nyomán a Krasznán, a Körösökön és a Maroson kisebb árhullám indult el. Különleges helyzetet te­remtett Szeged térségében a Tisza és a Maros rendkívül magas árhullámának talál­kozása. Tiszaug és Szeged között a Tisza árhulláma csaknem 100 kilométer hos­­­szú szakaszon egyidőben a maximum felett tetőzik.­­ Ezért a Tisza teljes alsó sza­kaszán — de különösképpen Szegeden — a következő na­pokban váltakozva várható néhány centiméter apadás és áradás. Veszélyt okoz, hogy a gá­tak terhelése edlig csökken, állapotuk viszont az átázások és buzgárok miatt romlik.­­ Ilyen helyzetben az eddigie­ket is meghaladó rendkívüli erőfeszítésekre van szükség a gátak megvédése érdeké­ben­ Kedden délután Szegeden a vízállás 955 centiméter, es­te 20 órakor 953 centiméter. A védelemben csaknem 39 ezer ember vesz részt. Közü­lük 19 ezren a szegedi tér­ségben dolgoznak. Munkáju­kat több mint 570 földmun­kagép, 2700 közúti és vízi jármű segíti. Nagy erővel folytatják a Tisza mindkét partján és Makónál a lokali­zációs vonalak építését. A védekezési munkákra eddig felhasználtak 4,6 mil­lió köbméter homokzsákot, 47 000 tonna terméskövet és több mint egymillió négyzet­­méter műanyagfóliát. Az elöntött Szamos-menti területekről eddig 360 millió köbméter vizet vezettek a Tiszába, és így a vízzel bo­rított terület 6600 holdra csökkent. A Csongrád megyei Ár­vízvédelmi Bizottság kedden az esti órákban határozatot hozott. E szerint mivel a Maroson nagyarányú apa­dás kezdődött és most már a Tisza szintje is csökken a folyó Csongrád megyei szakaszán, szerdán megkez­dik Makó város, valamint Maroslelle és egyéb közsé­gek részlegesen kitelepített lakosságának visszaköltözte­­tését. Plusz egy fő A jászberényi Hűtőgépgyár oldalkocsis Pannónája meg­kapta a behívó parancsot. Az árvíz idejére besorozták ka­tonai motorkerékpárnak. Agócs Jenő, aki a motorral futárszolgálatot lát el a Hű­tőgépgyárban be is vonultat­ta járművét. Aztán... Mikor látta, hogy mindenki egyen­ruhába öltözik — , maga is kért egy uniformist. Pedig az 57 éves tizedes már régen megkapta az obsitot. — Nem volt vezető a jár­műre. Kibírom és is azt a katonaidőt gondoltam és be­öltöztem. Úgy érzem köte­lességem szembeszállni az árvízzel, meg aztán tudom, hogy a motor is jó kezekben van. Itt is futár vagyok, mint odahaza. Amikor kiad­ták az obsitot, arról volt szó, hogy ha a haza úgy kíván­ja... most úgy kívánja! — Mit szólt az elhatáro­zásához a felesége? — ő is úgy gondolkodik, mint én, hogy inkább mi ad­junk, mintsem, hogy nekünk kelljen kérni. Mindennap fi­gyelem a vizet. Tegnap még ellepte azt a dobozt — mu­tat egy vízben álló bádog­­szerkezetre. — Ma már ki van a teteje, úgy látom apad a víz. — Pb — SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szeged nehéz órái Munkatársunk telefontudósítása a „frontvárosból“ A műút szürke csíkja el­mosódik a felhőszakadásban. A gépkocsik lehúzódtak a fák alá, az ablaktörlők hiá­ba dolgoznak, nem bírnak a hegyipatak zúgású esővízzel. Kunszentmárton Szentes kö­zött sóhajtozunk, csak Sze­gedet elkerülje a felhőszaka­dás. Jól fohászkodtunk, Algyő határában már száraz úton gurulunk lépésben, de in­kább állunk. Végeláthatatlan gépkocsikaravánok az út két oldalán... Aki járt Szegeden az ün­nepi játékok idején, tudja, hogy milyen nagy a forga­lom. De most sajnos nem ki­ránduló autóbuszok, nem a játékokra jött vendégek für­ge kis gépkocsijaitól van zsú­foltság, hanem a nehéz, ho­mokot, követ szállító teher­kocsiktól. A Tisza itt talán még fé­lelmetesebb látvány, mint a Nagykunságban, de a véde­lem erői is nagyobbak. Nem frázis: minden képzeletet fe­lülmúlnak. Csongrád megyé­ben harmincnégyezer ember éjjel-nappal a gátakon van, csaknem 2,5 millió homok­zsákot építettek be, illetve tartanak készenlétben A hallatlan méretű véde­kezés láttán a szegediek kö­rében felmerült a kérdés, inkább csak utcapletyka for­májában: a nagy erőket le­kötő, a milliókba kerülő vé­dekezés helyett nem volna-e inkább célszerű megnyitni valahol a Tisza gátját, le­engedni a vizet? De hová? A Délmagyaror­szág munkatársának adott nyilatkozatában dr­ Vágás István kandidátus, az Alsóti­­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság osztályvezető főmérnöke tudományos érveléssel bizo­nyította, hogy ez nem megol­dás, a gátakat védeni kell. Ahhoz ugyanis, hogy a Tisza két méterrel apadjon, (még akkor is másodfokú lenne a készültség) az áradás egész ideje alatt 1000 köbméter vizet kellene másodpercen­ként elvonni a folyótól. A Tisza jelenleg másodpercen­ként 4000 köbméter vizet szállít. Tehát egynegyedét kellene elvonni. Ez lehetet­len, még 2—3 kilométeres gátátvágások esetén is. Csak elméleti számítás: a másodpercenként kifolyó 1000 köbméter víz naponta 100 millió köbmétert jelen­tene, vagyis a Velencei tó víznagyságának két és fél­szeresét. Ha ez lehetséges lenne, akkor az eddigi ára­dásból már megtölthették volna akár a Balatont is... Egyetlen járható út tehát, hogy ne következzék be a katasztrófa, a gátak védel­me­ 1. A gyönyörű szegedi park, a szerelmesek Mekkája felett 20—30 centiméterrel maga­sabban folyik a víz, a két­szeres homokzsákgyűrű mö­gött. A Lenin körút északi nyí­lásától délre még tegnap is folytatták a szorítógátak magasítását és elrendelték az építőipari kollégium kiüríté­sét. Déltájt azonban remény­kedő izgalom futott végig a városon. Apad! Tényleg apad? Ha két ember megállt a szegedi utcákon csak ez volt a beszédtéma. Délután a vízügyi igazgató­ságon hivatalos tájékoztatást kaptunk az árvízi helyzetről. Szegednél is tetőzött a Tisza, sőt este 6 óráig már 3 cen­timétert apadt is. A Szegedet közvetlenül fenyegető ve­szély, mivel a vízszint nem emelkedik tovább, fokozato­san csökken ugyan, de — a vízügyi szakemberek ezt nem győzték hangsúlyozni! — továbbra is szakadatlan fi­gyelem, megfeszített munka szükséges, hogy az elázott gátakon ne szivároghasson át a víz, ne következzék be gátcsúszás. A megkönnyebbülés első perceiben — mint valami buzgár — feltört a szegedi humor. „Aki lekési a rande­vút, az rosszul jár”. A Ti­sza tetőző hulláma ugyanis lekéste a „randevút” a Ma­ros második árhullámával. Érmek tudható be, a vártnál korábban történt tetőzés, il­letve apadás. A tegnapelőtt éjszaka mért , 960 centiméteres maximumot meghaladó árhullám már nem jöhet a Tiszán, legalább­is, az idén nem. A védelem vezetői, a sze­gedi lapok azonban óva intik a védekezésben résztvevőket, a lakosságot, hogy most már „könnyebben vegyék” a Ti­szát. A közvetlen veszély csökkent, de nem múlt el! Úgy hiszem ez a figyelmez­tetés a Szolnok megyei Ti­sza szakaszra is érvényes! 2. Algyő és Tápé térségében tegnap este is veszélyt jelző piros rakéták röppentek ma­gasba. Utánuk hatalmas rob­banások, magasra vágott a víztölcsér. Az árvízvédelmi műszaki alakulatok a követ, védekező anyagot szállító uszályok útjából robbantot­ták ki a vén fűzfákat, cson­kokat. A hajók így közvet­lenül kiköthetnek a töltések mellett, útjuk zavartalan, könnyebb a rakodás. A véde­kező anyagokra változatla­nul nagy szükség van, annak ellenére, hogy a gátakat már sehol sem kell magasítani, a töltések leterheléséhez, a szorító­ átak építéséhez. Jártam az algyői gáton, amely mellett 10 méteres vi­zet vártak. Szerencsére kel­lemes csalódást okozott itt is a Tisza, egy homokzsák ma­gasságával alacsonyabb vi­zet hozott. Tiszai Lajos Szegednél minden eddig észlelt maximumnál magasabb a Tisza vízállása. A város ostromlott képet mutat. A támfal biztosítására a Tisza-parti Móra Ferenc sétányon több mint 150 ezer homokzsákot helyeztek el M­egfeszített erővel Bármerre is járunk, a gátakon mindenhol emberek dolgoznak. Az intenzív figyelő­­szolgálat, a zsurgások, fakadóvizek, buzgárok elleni védekezés a legfontosabb feladat. Tiszaderzsnél a védő fóliáról letakarítják a hordalékot 1970. június 3. Vegyiműveket Szerelő Vállalat szolnoki kirendeltsége felvételre keres jól képzett lakatosokat, csőszerelőket, villany­hegesztőket és segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Rövidített munkahét. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Megfe­lelő szakmai képzettség esetén külföldi munka­végzésre kiküldetés biztosítva. Jelentkezés: Szolnok, Tiszamenti Vegyművek terüle­tén lehetőleg személyesen.

Next