Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

XXI. évf. 152. sz. 1970. július 1., szerda. Az a Kedves Vevői? ,,Kedves Vásárlónk! Saj­nálattal értesítjük, hogy munkaerő hiány miatt a tej házhozszállítását április 30- al kénytelenek vagyunk megszüntetni. Kérjük, hogy értesítésünket a kényszerítő körülmények miatt tudomá­sul venni szíveskedjen. In­tézkedésünk miatt szíves el­nézését kéri „ Szolnok me­gyei ÉKV Vevőszolgálata. Szolnok, 1970. április 28.” Hetek óta hordozgatom a zsebemben. Perirat. Ahogy a jogi formula mondaná: a ve­vő sérelmére elkövetett cse­lekmény. Nem sokkal azután nyomták a kezébe, ki tudja hány száz fogyasztónak, hogy a Minisztertanács megvitatta a szolgáltatási rendszert. A kormány állást foglalt ab­ban, bővíteni, szélesíteni kell a szolgáltatásokat. Ebből lo­gikusan az következne, hogy a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vevőszolgálata — ha valóban annak érzi magát — most majd bővíti a tejkihordást, a város más kerületeiben, a megye olyan helységeiben is, ahol eddig még nem volt, így hiszi a naív ember. A valóság az, hogy ami volt is megszüntetik. ..Munkaerő, hiány miatt”. S mert azt sejtik, hogy a vásárló ezt úgy sem hinné komolyan, a következő mondatba be is csempésznek egy sejtelmes kifejezést: „a kényszerítő körülmények miatt.” Így már nagy dolgokra lehet gondolni, alapvető népgaz­dasági érdekre is. Meg hát ebbe sok minden belefér, s jobb ha a kedves vásárló nem is firtatja tovább, ha­nem megelégszik a nyájas megszólítással. A vásárló, a fogyasztó, a vevő, a vendég mindig ked­veli Ha azonban figyelme­sen átolvassuk, történetesen a törökszentmiklósi ÁFÉSZ igazgató elnöke, Szilágyi Lajos levelét, mindjárt fo­galmat alkothatunk róla, va­lójában mit értenek rajta. Ismernünk kell az előz­ményt. Lapunkban tette szóvá Szenczi Lászlóné fel­végi lakos, hogy ott, ahol ő lakik, a két italbolton kívül tulajdonképpen más nincs is, míg a belvárosban tömö­rülnek az üzletek. De volt ott egy magánsü­töde, ezt a fogyasztási szö­vetkezet átvette január 1- gyel, s ott kenyérboltot is nyitott. Csakhogy míg ko­rábban a fel­végiek megvehet­­ték az ottani sütésű friss kenyeret, most az ÁFÉSZ elszállítja onnan, hiába áll­nak sorba érte, s oda sütő­ipari kenyeret visz, nem is frisset. Ezt cáfolta Szilágyi Lajos. Hogy tudniillik on­nan a cserekenyeret hozzák el, s hogy amit odavisznek az is friss. Nem igen tud­nánk eldönteni, kinek van igaza. Nem is ezen akadt meg a szemünk. A hangnem a csúnya, a bántó. Idézünk: ,,A másik probléma ott van, hogy az igen tisztelt vásár­lók csak azt a kenyeret mi­nősítik friss kenyérnek, ame­lyet akkor vettek ki a ke­mencéből és szinte megfog­hatatlanul meleg.” Félrehallás, belemagyará­­zás miatt cseng nekünk a kifejezés olyan gúnyosan? Nem, nem. Úgy szól ez, ahogy gondolták. Amilyen komolyan a fogyasztók érde­keit figyelembe veszik. Hi­szen itt a befejező rész: „Jelenthetjük, hogy ezután is elvisszük a sütödéből — és nem az üzletből — a más üzletek számára sütött ke­nyeret... Azt nem garantál­juk, hogy állandóan és min­den igényt kielégítően fog­juk biztosítani a cserekenye­reket.” Hát, így állunk. Kihívóan, kategorikusan kijelentik: Nem is garantálják. Micso­da kereskedői felfogás ez? Micsoda? Kaptunk ugyanet­től az ÁFÉSZ-től egy másik levelet. Martfűi árudájukban keltezték, Törőcsik Zoltán aláírással, egy ugyancsak ol­vasói panasz válaszolására. Egy félmondat: „­­hogy az igen tisztelt cikkírónk...” S hogy semmi kétségünk ne lehessen a gúnyolódó értel­mezésről, pontosan megírják mit tartanak róla. ..A mun­kálatok elvégzése után re­méljük, hogy igen lisztért cikkírónk F. G. úr is meg lesz elégedve. Szíves elnézé­sét az F. G. úr megszólítá­sért, de ilyen kis piszkos bódé ügyben, teljes nevét is kiírhatta volna, mert ab­ban az esetben személyesen felkerestük volna és keres­kedői udvariassággal közöl­tük volna a piszkos bódéval kapcsolatos szándékunkat.” Hopp, hopp. Nem játék ez már. Kiérezhető áludvarias­ság. Mi köze mindennek a szocialista kereskedelemhez? Semmi. A szocialista szelle­mű kereskedelmet tiszteljük, méltányoljuk, mert olyan is van. Itt a megyében is, s az országban is születőben, hisszük: serdülő korban az új típusú kereskedelem. Amelynek középpontja a ve­vő. Mást ne mondjunk, a szolnoki szükségáruház, a mini-centrum nem tud min­den cikket tartani. De meg­teszik, ha a megyeszékhely más vállalatánál létezik, amit a vevő kér, meghozat­ják, így is lehet szolgálni a fogyasztók érdekét. Avagy csak így lehet. Nem formális titulusok mögé rej­tőzve, s a vásárló ellenére cselekedve. Az ilyen jelensé­gek a valóban hivatásérző kereskedők ellen is szólnak. Fellépünk ellene. Sokmillió vásárló nevében. Ne nézzenek már annak a Kedves Vevőnek bennünket. Borzák Lajos Magyar—portugál párttalálkozó * Szovjet —egyiptomi tárgyalások Ribicsics Moszkvában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) mm— VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Három város­— Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr ■ ■ [UNK] ■ [UNK] ■ [UNK] [UNK] rr ■ — közös jövője Ma már mindhárom kun­sági város — Karcag, Kisúj­szállás, Mezőtúr — saját ta­nácsa által jóváhagyott fej­lesztési irányelvekkel rendel­kezik a negyedik ötéves terv időszakára. Mi az, ami közös a három elképzelésben? Az köztudomású, hogy mindhárom város gazdaságá­ban a mezőgazdasági terme­lés a meghatározó, a lakos­ság többsége e termelési ágr ből származó jövedelméből él. Ugyanakkor az utóbbi években nagyarányú iparosí­tás kezdődött mindhárom helységben, s így évről évre „Az iparosítás, az ipartele­pítés döntően extenzív fej­lesztésre ad lehetőséget. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy egyben megteremtsük az in­tenzív fejlesztés feltételeit” — hangsúlyozzák a mezőtú­riak fejlesztési irányelvük­ben. Az extenzív fejlesztés ott mintegy 1500—1600 új ipari munkahely kialakítását jelenti. Ennek lesz következ­ménye, hogy a negyedik öt­éves tervben a tízezer lakos­ra jutó ipari foglalkoztatot­tak száma eléri az ezerhá­romszázat. Jelentősen fejlő­dik majd mind a miniszté­­­riumi, mind a szövetkezeti, Karcagon,­­ ahol a célki­tűzés: a jelenlegi hétszáz­nyolcvanról ezerkétszáz— ezerháromszázra növelni a tízezer lakosra jutó ipari munkások számát — a már odatelepült és az ezután oda települő üzemekben szintén több száz új ipari munka­hely kialakítását tervezik, nő az iparban foglalkoztatot­tak száma is. Mindent össze­gezve megállapíthatjuk, hogy a harmadik ötéves tervben egészséges fejlődés jellemez­te mind a három kunsági várost. És ha belelapozunk a fejlesztési irányelvekbe, az abban olvasottak alapján ki­mondhatjuk: az elkövetke­zendő öt esztendőben az ipa­ri termelés tekintetében is jelentős települések lesznek e városok amellett, hogy a jövő a mezőgazdasági üze­meknek is töretlen fejlődést ígér, tanácsi ipar is. És ami Me­zőtúron szintén nagyon fon­tos: a tervezett új munka­helyek 65 százalékára nő­ket alkalmaznak. Néhány példa: az ipari üzemek konkrét fejlesztési elképzeléseiből: új gyárat épít a Könnyűipari Gépgyár­tó Vállalat. Új üzemházat létesít a Dózsa Cipőipari Ktsz, az Asztalosipari Ktsz. A Fémfeldolgozó Ktsz ., amely szintén híres termé­keiről, a presszógépeiről és a grill­sütőiről — üzemcsar­nokot, szociális létesítménye­ket, a téglagyár új üzemet épít. Vagyis Karcagon szintén még mindig a fejlesztés ex­tenzív módja van előtérben. Így a Szerszámgépipari Mű­vek 1975-ig mintegy hatszáz­ra növeli munkásainak lét­számát, s ezzel mintegy megkétszereződik az üzem termelési kapacitása. Tár­gyalnak arról is, hogy a ter­vezettnél nagyobb mérvű fej­lesztés valósuljon meg e karcagi üzemben a negyedik ötéves tervben, amelynek eredményeként ezerre emel­kedhet az ott foglalkoztatot­tak száma. Várható, hogy ugyanabban az időszakban a Híradótech­nikai Vállalat szintén tovább fejleszti karcagi gyáregysé­gét: a cél ezer munkás — nő és férfi — foglalkoztatá­sa. Az Üvegipari Művek kar­cagi üveggyára az elkövetke­zendő ötéves tervben az üzem teljes rekonstrukcióját szeretné végrehajtani. Indo­kolja ezt, hogy a gyár ter­mékei iránt mind nagyobb a kereslet, de ezt igényli a kemencék gazdasá­gos kihasználása, a gyár dol­gozóinak szociális, kommu­nális ellátása, a jobb mun­kakörülmények biztosítása. A rekonstrukció következmé­nyeként a gyár termelési ér­téke kétszeresére emelkedik, de ugyanúgy duplájára nő a foglalkoztatottak száma is. Ezek a fejlesztések azon­ban még mindig nem oldják meg a város lakóinak teljes foglalkoztatását. Ezért Kar­cag vezetői a Phylaxia-val tárgyalnak, hogy mintegy öt­száz embert foglalkoztató telepet létesítsen a város­ban. És támogatják a kis­ipari szövetkezetet — így a cipőipari, a­ ruházati, az általános­ szerelő —, valamint a többi vállalat — például a téglagyár, a tejipar — to­vábbi bővítését, korszerűsí­tését is. Negyvennégy millió beruházásokra Kisújszálláson fő feladat­nak a negyedik ötéves terv­(F­oly­tatás a 3. oldalon) Újabb ipari munkahelyek Extenzív fejlesztés Karcagon is Ára: 80 fillér Losonczi Pál Mongóliában ULAN BATOR Ambrus István az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Kedden délelőtt a Mongol Nagy Népi Hurál Elnökségé­nek tanácstermében megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséreté­­ben lévő magyar államfér­fiak, illetve a Mongol Nép­­köztársaság vezetői között. A tárgyalásokon mongol részről jelen voltak Zs. Szam­­bu, a Nagy Népi Hurál El­nökségének elnöke, J. Ce­­denbal miniszterelnök, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, Sz. Luvséan, a minisztertanács elnökének első helyettese, N. Luvszan­ardan, a Nagy Népi Hurál Elnökségének helyet­tes elnöke, D. Gombozsav, a minisztertanács elnökhelyet­tese, J. Ocsir külkereskedel­mi miniszter, B. Zsargal­­szajhan, a külügyminiszter első helyettese és Zs. Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Magyar részről a megbe­szélésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, Gyenes András külügyminiszterhe­lyettes és Krajcsik Mihály, hazánk Ulan-Bator-i nagy­követe. A megbeszéléseket szívé­lyes elvtársi légkör és vala­mennyi érintett kérdésben a legteljesebb nézetazonosság jellemezte. A tárgyalások be­vezetéseként Szambu és Ce­­denbal tolmácsolta a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának, a Nagy Népi Hurál Elnökségének és a mongol népnek testvéri, baráti üdvözletét. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Elnökségének és kíséretének baráti látoga­tása fontos hozzájárulás a két ország közötti kapcsola­tok továbbfejlesztéséhez. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Kitüntetések Hétfőn a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségén F. J. Tyitov nagykövet, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége nevében magyar párt- és állami funkcionáriu­sok egy csoportjának a Le­nin Centenáriumi Emlékér­met adta át. Közöttük volt Csáki István, az MSZMP KB tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Majoros Károly, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Varjú Sándor, az abádszalóki Lenin Tsz el­nöke. Goethe-díj Frankfurt város Goethe­­díját a 85 éves Lukács Györgynek ítélték oda. A díjat augusztus 28-án, Goe­the születésének napján ad­ják át. A kitüntetést, amellyel Lukács Györgynek, különö­sen Goethe-vel foglalkozó irodalmi tevékenységét ju­talmazzák, 1927-ben történt alapítása óta ezúttal 29-ed­­szer adják ki. Korszerűsítés Befejeződött a hazai és a nemzetközi forgalomban egy­aránt fontos 6-os főközleke­dési út Pécs—Barcs közötti szakaszának korszerűsítése. A Budapest—Pécs közötti szakasz átépítése már az öt­venes években megtörtént. A régi, keskeny, rossz vonalve­zetésű, balesetveszélyes út helyett a­ kulturált közleke­dési igényeket kielégítő utat alakították ki. A 225 millió forintot igénylő korszerűsítés során, több mint négyszáz­­ezer köbméter földet mozgat­tak meg. Új felüljárók épül­tek a Budapest—Pécs vasút­vonal és a Bükkösd patak fölött. A 63 km útszakasz mentén parkolók, pihenőhe­lyek, üzemanyag-töltő állo­mások, éttermek, bisztrók állnak az utazók rendelkezé­sére. Szakmunkás tanuló felvételek Bár a szakmunkásképző iskolák I. évfolyamára még augusztus 15-ig lehet jelent­kezni, a Munkaügyi Minisz­tériumban már megvonták az idei „beiskolázás” előze­tes mérlegét. Eddig összesen 97 ezren jelentkeztek, s kö­zülük 65 000 fiatalt vettek fel. A jelentkezettek egy ré­sze ugyanis olyan szakmát kívánt tanulni, amelyekből már többszörös volt a felvé­telre pályázók száma. Mások pedig­­ az orvosi vizsgála­tok szerint nem voltak al­kalmasak a választott szak­mára. A minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a jelent­kezők száma az előző év ha­sonló időszakához képest 10, a felvetteké pedig 20 száza­lékkal növekedett. 1967-ben az általános iskolát végzett fiataloknak csak 40 százalé­ka fordult elsőként szakmun­kásképző iskolákhoz felvétel­re, az idén már a közvéle­mény — a szülők és a pálya­­választó fiatalok is — ked­vezően fogadták az elmúlt évben hozott új törvényt, amely a szakmunkásképző iskolákat a középfokú okta­tási intézmények rangjára emelte. Jó hatása van annak is, hogy az idén már több fiatal mehet a B-tagozatra, s kap ilymódon szabad utat a to­vábbtanuláshoz Kedvező változásokkal jár a juttatá­sok, a szakmunkás tanulók­ról történő gondoskodás egy­ségesítése és az, hogy egy­szerűsítették a tanulók szer­ződtetésének ügyintézését. Felvételi vizsgák az egyetemeken Kedden országszerte befe­jeződött az egyetemi felvéte­li vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező ta­gozatokra pályázó mintegy 47 000 jelölt írta meg június 25—30 között felvételi dolgo­zatát, illetve válaszolt a tesztkérdésekre — jórészt központi tételek alapján. Ál­talában két tárgyból — rit­kábban háromból — írásbe­liztek, s az így elkészült mintegy 100 000 dolgozatot folyamatosan értékelik rr szövegesen is, érdemjeg­­gyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dol­gozatot írtak — vagyis az írásbelin nulla pontot értek el — nem bocsátják szóbeli felvételi vizsgára. Akik ki­vételes indok miatt nem tud­tak a kijelölt időpontban az írásbeli felvételi vizsgán megjelenni, még a felvételi bizottságok ülése előtt kér­hetik az intézmény vezetőjé­től a vizsgának más időpont­ra való kitűzését. Kivételes indoknak tekinthető a Műve­lődésügyi Minisztérium leg­utóbbi álláspontja szerint az árvíz sújtotta területekről je­lentkezők rendkívüli helyze­te is. A sikeresen írásbelizők né­hány napon belül megkezd­hetik a „második fordulót”, a szóbeliztető felvételi bi­zottságok előtt. Új üdülőtelep Új üdülőtelep kialakításá­nak terveit fogadta el a ko­máromi városi tanács végre­hajtó bizottsága. A terveket a várossal szomszédos Kop­­pánymonostoron, közvetlenül a Duna partján valósítják meg. A táj ritka szépsége már eddig is sok nyaralót vonzott erre a vidékre, és sokan szeretnének ott nya­ralót vagy állandó jellegű otthont építeni. Az üdülő­­centrum a fenyves időben épül fel.

Next