Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

A gabonafelvásárlás első tapasztalatai Az idén megyénkben is szokatlanul későn kezdték el az aratást. Számítások szerint a betakarítási munkákat több mint három hét késéssel tud­ják csak befejezni. Ilyen kö­rülmények között nemcsak a betakarítás, maga a termé­nyek felvásárlása, tárolása és értékesítése is fokozott gon­dot jelent majd. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Tárnoki Lajossal, a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat helyettes igaz­gatójával. • Mikor volt utoljára ilyen kései és ilyen nehéz ara­tás? Mennyi és milyen mi­nőségű termény felvásár­lására számítanak az idén? — Utoljára 1955-ben — 15 évvel ezelőtt — volt az idei­hez hasonló, de nem ennyire gondokkal teli aratás. Akkor a nagy esőzések teljesen el­áztatták, majd megdöntötték a gabonát Az idén ennél is rosszabb a helyzet. Dőlt ga­bona, nagymérvű gyomoso­­dás, különböző betegségek miatt károsult szemek van­nak a kalászban. A minőség tehát jóval alatta marad a várakozásnak.­­ Az eddig felvásárolt ga­bona hektoliter súlya igen alacsony. Számos tételnél még az átvétel feltételeit je­lentő 73 kilogrammot sem éri el. Ez alatt a súly alatt a vállalat csak takarmánybúza­ként veheti át a terményt, ami jelentős veszteséget je­lent a termelők számára. — Fennáll az a veszély is, hogy a betakarítási mun­kák elhúzódása miatt az időjárás tovább ront majd a gabona minőségén. — Ami a felvásárlás vár­ható mennyiségét illeti, véle­ményünk, hogy kenyérgabo­nából a tervezett 22 ezer va­gon helyett mindössze 20 ezret remélünk. — Hol tartanak jelenleg a felvásárlással és vélemé­nyük szerint mennyire fog elhúzódni ez a munka? — Tavaly ilyenkor válla­latunk 16 ezer vagon gabona felvásárlásán már túl volt, jelenleg alig haladta meg a háromezret. Tavaly ilyenkor megyénk egyes területein már befejezték az aratást, az idén több tsz-nél alig kezd­ték el. — Mindez azt jelenti, hogy ebben az évben az aratás be­fejezése elhúzódik augusztus 20-ig, a felvásárlás zöme pe­dig eltart szeptember végéig. — Mit tehetnek a tsz-ek azért, hogy a kedvezőtlen időjárás a rendhagyó ara­tás ellenére minél több megfelelő minőségű ter­ményt tudjanak értékesí­teni? — A tsz-ek érdeke, hogy a gabona akár többszörös tisz­tításával is elérjék a szab­ványsúlyt. Fontos, hogy min­den tisztítógépet (cséplőgépe­ket, és a különböző típusú terrar­okat) üzembe helyez­zenek, akár más tsz-ektől kölcsön vegyenek. Sajnos, az OWP—20 tisztítógépek nem teljesen alkalmasak osztályo­zó tisztításra. — Sokat javíthat és óv­hatja a gabona minőségét a megfelelő szárítás. Sajnos, olyan helyeken, mint Túrke­­ve, örményes a szárítási gon­dok nem szűntek meg, mivel a szárítók beépítését még nem tudták befejezni. Szol­nokon, Karcagon, Újszászon, Jászberényben viszont idejé­ben üzembe helyezték a szá­rítókat, ezekről a helyekről már jobb minőségű gabona érkezik be. Vállalatunk is ed­dig több mint 200 vagon árut szárított. Valószínű, hogy vé­gig üzemképes állapotban kell tartani valamennyi szá­rítógépet.­­ Megnyugtató, hogy a tsz-ek megértették a tárolási gondokat. Eddig több mint 5800 vagon gabona tárolását vállalták. Ez különösen elő­nyös a tsz-ek számára, mert vállalatunk a megszokott tá­rolási díjon kívül veszteség­­térítést is fizet. Az idén 5,5 millió forint tárolási díjat fi­zetünk a tsz-eknek. • Az aratás és felvásárlás miatt milyen változások lesznek az átvételnél? Véle­ményük szerint hogyan lesz biztosítva a kenyérellátás? — E fontos munkák ütemé­nek csökkenése nem jelent­heti az átvételi feltételek la­zítását. A megyénkben ter­melt búzának nemzetközi hír­neve van. Ezt meg kell vé­deni. Igaz, kevesebb terményt kell raktározni, de a bejövő áru nagy része meghaladja a szabvány víztartalom százalé­kot és nem éri el a szükséges hektolitersúlyt. Mindez foko­zottabb óvatosságot követel az átvételnél és a tárolásnál.­­ Ami a kenyérellátás kérdését illeti, véleményünk, hogy a sok gond ellenére is kenyérgabonából jelentős többlet van. Nemhogy ellátá­si gondok lennének, még az export tervek megvalósításá­nak is megvannak a reális feltételek . A. Egymilliárd papírzacskó, választékbővítés, termelékenység-növelés Kongresszusi munkaverseny a szolnoki papírgyárban A felszabadulásunk 25. évfordulójára indult jubileumi munkaversenyüket most a X. pártkongreszus tiszteletére folytatják tovább a szolnoki papírgyár dolgozói. Az árvíz okozta veszteségek enyhítésére ők is kiegészítő felajánlá­sokat tettek az év közepén, s ezek teljesítésével járulnak hozzá a nemzeti jövedelem egy százalékos növeléséhez. Bővítik a választékot Még a februári termelési tanácskozáson több olyan fel­adatra vállalkoztak, amelyek egész évi versenyprogram­ként számottevően növelik a gyári munka hatékonyságát, eredményességét. A jobb mi­nőségű papírfajták nagyobb cellulóztartalmának biztosítá­sára havonta 20 tonnával több hazai rostanyagot hasz­nálnak fel e program szerint, a dráguló import rostanyag helyett. Négyféle módon kí­vánják bővíteni termékeik választékát, egyrészt a do­hány- és fodrászipari, vala­mint a Hajdúsági Iparművek­től tolmácsolt lakossági igé­nyek, másrészt a fogyasztói kereslet és a vállalati meg­rendelések kielégítésére. Feldolgozó-üzemi kapacitá­suk jobb kihasználásával, a tervezettnél csaknem tíz szá­zalékkal több, összesen egy­milliárd papírzacskó gyártá­sát vállalták, a gyár ered­ménytervének 5 százalékos túlteljesítésével pedig 38 mil­lió forint nyereség elérését ajánlották fel. Figyelemre méltó még az akkori verseny­programból a szocialista bri­gádmozgalom továbbfejlesz­tésére, a két beruházásuk szorgalmazására, valamint a munka termelékenységének növelésére vállalt feladat. Többre is képesek Ez utóbbival úgy jártak, hogy az előirányzatnak feb­ruárban csak 4 százalékos túlteljesítésére gondoltak, az első félév után viszont kide­rült, hogy ennél többre is képesek. Ezért az árvízkárok enyhítését célzó újabb fel­ajánlásaik között már a ter­melékenység több mint 6 százalékos növelésére vállal­koztak. Emellett felajánlot­ták, hogy az éves papírgyár­tási és kiszerelési feladatter­vet mintegy 400 tonnával, pa­­pírf­eldolgozási előirányzatukat pedig 500 tonnával túlteljesí­tik, miközben azon lesznek, hogy termékeik minősége és tetszetőssége állandóan ja­vuljon. Kétmillió forintos költség­­csökkentést is terveztek, amit elsősorban a takarékos anyag­felhasználással akarnak el­érni. Ebből az összegből a papírgyártás dolgozói 1 mil­lió 700 ezer, az alapanyag­­gyártás és a papírfeldolgozás munkásai pedig 150—150 ezer forintot takarítanak meg. A választékbővítésre év elején tett felajánlásukon túl to­vábbi három ilyen feladatot vállaltak, részben a diósgyő­ri papírgyárnak végzett off­­setnyomással, másrészt saját gyártmányú új termékfélesé­gek előállításával. Ma: Jászkun Kakas Engedményes ruházati vásár Mintegy 420—450 millió fo­rint értékű ruházati cikket 20—30—40 százalékos enged­ménnyel hoz forgalomba a kereskedelem az augusztus 3-tól 17-ig tartó nyári sze­zonvégi vásáron — közölték a Belkereskedelmi Miniszté­rium ruházati főosztályán szombaton tartott tájékozta­tón. A vásár idején a lakos­ság mintegy 140—170 millió forinttal olcsóbban juthat a forgalomba kerülő cikkekhez. A nyári vásár általában di­vatos és eddig is keresett árukat kínál, amelyek csupán azért kerültek engedményes árusításra, mert a nyár késői beköszöntése miatt bizonyos mennyiség visszamaradt. Vi­szonylag bő lesz a választék női pamut- és selyemruhák­ból, valamint fürdőruhákból. Olcsóbban árulnak pamut­méterárukat is. Bőségesnek­ ígérkezik a divatos selyem ruhaanyagok, főleg az acetált nyomott-mintás selyem kíná­lat. A konfekciókereskede­lem raktárkészletéből né­hány fajta férfiöltönyt, se­lyemblúzt, szoknyát és pan­tallót is forgalomba hoz ked­vezményesen.­­ Nagyobb mennyiségű nyári férfiing is tartozik a vásári árukínálat­hoz. A cipőkereskedelem szandálokat, vikendcipőket, a nők részére színes papu­csokat, pantonetteket, továb­bá gyermekszandálokat kínál. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK hírek - tudósítások — hírek TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK TUDÓSÍTÁSOK Százmillió forintos társadalmi segély Rostás István, az árvízká­rosultak megsegítésére ala­kult országos társadalmi bi­zottság elnöke szombaton a Vöröskereszt székházában sajtótájékoztatón ismertette a társadalmi bizottság ha­tározatát a Szabolcs-Szatmár megyei ár- és belvízkárosul­tak lakóházainak újjáépíté­séhez, illetőleg helyreállítá­sához nyújtandó segítségről. Bevezetőben elmondta, hogy a hazai gyűjtés eddi­gi eredménye meghaladta a 293 millió forintot, amihez körülbelül 9 millió forint ér­tékű külföldi segítség járul, jórészt magyarok és magyar szervezetek adományai. A társadalmi bizottság a be­folyt összegből a 22 millió forintos gyorssegélyen kívül az ingókárok csökkentésére 7900 Szabolcs-Szatmár me­gyei családnak összesen 83 millió forint — családonként átlag több mint tízezer fo­rint — segélyt juttatott. A társadalmi bizottság mostani határozata alapján kiemelten foglalkoznak a Szabolcs—Szatmár megyei ingatlankárosultak megsegí­tésével. E­nnek legfőbb in­doka, hogy a Szabolcs— Szatmár megyeiek a hirte­len rájuk zúduló árvíz kö­vetkeztében a többi me­gyénél jóval nagyobb káro­kat szenvedtek, a megyé­ben 5500 ház dőlt össze. A Szabolcs—Szatmár me­gyeiek megsegítésére össze­sen mintegy 100 millió fo­rintot fordítanak. Vasárnap strandidő, délutáni esőkkel. Vasárnap az ország nagy részében, különösen az észa­ki és a keleti megyékben ki­tűnő strandidő ígérkezik. Szinte egész Európában, Moszkvától Londonig de­rült, csendes, napos időjárás uralkodik, csupán a skandi­náv országok és a Szovjet­unió északi részén esik az eső. Hűvösebb áramlat egye­lőre sehonnan nem közele­dik a Kárpát-medence fe­lé. Bár esőfront sem jön, he­lyileg mégis kisebb záporok­kal kell számolni, mégpedig ott, ahol az egymástól el­térő hőmérsékletű légréte­gek kerülnek egymás fölé. Különféle adottságok miatt ilyesmire általában a nyu­gati és a középső országré­szekben kerül sor, ezért vol­tak szombaton esők Pécs, Siófok, Nagykanizsa, Kecs­kemét és a főváros környé­kén, és szinte semmi csapa­dék nem hullott az északi és a keleti megyékben. Mivel a jelenlegihez ha­sonló időjárási viszonyok kö­zött, tehát leszálló légáram­lás esetén csupán a tartós napsütés hozhatja létre a melegebb és a hűvösebb le­vegő rétegződését, s teremti meg a csapadék feltételeit, eső csak a tartós napsütés hatására, tehát a délutáni, vagy esti órákra várható. Egésznapos kirándulásra te­hát akkor is ajánlatos eső­kabátot vagy ernyőt vinni, ha reggel felhőtlen az ég. A vasárnapra várható idő a nagy fülledtség, a 60—70 százalékos páratartalom mi­att egyébként inkább stran­dolásra lesz alkalmas. Érdekes pályázat A Komárom megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál eddig is sok ötlet, javaslat bevezetésével növelték a termelést. Most pedig egy érdekes pályázatot hirdettek a nyereség fokozására. A vállalat vezetői olyan új el­járások, technológiák meg­oldására várnak javaslato­kat, amelyek megvalósítá­sával már ebben az évben is növelhetik a termelékenysé­get, a nyereséget. A titkos, jeligés pályzaton részt vehet a vállalat minden dolgozója. A legjobb műszaki, illetve gazdasági megoldást javasló pályamunkákat 7000, 5000, 3500, és 2000 forinttal ju­talmazzák. Minden pályamű­vet — függetlenül attól, hogy helyezést ér el, vagy megvásárolják — újítási ja­vaslatként is elfogadnak. Elkészült a polietiléngyár Elkészült a Tiszai Vegyi­kombinátban a szovjet és angol berendezésekkel fel­szerelt polietiléngyár. Az új üzemben más célokra alkal­matlan benzin feldolgozásá­val évente huszonnégyezer tonna polietilén „darát” ké­szítenek. Ebből az alap­anyagból számtalan terméket — így a mezőgazdaság és a csomagolóipar részére fó­liákat, továbbá vízvezeték­csöveket, háztartási edénye­ket és kábeleket — állíta­nak elő. Az új gyárban az előzetes tervek szerint augusztus vé­gén kezdik meg a végter­mékeket előállító berendezé­sek üzemeltetéséhez szük­séges polietilén termelését. Vásár a Kilenclyukú hídnál Szombaton Debrecenben dr. Angyal Lászlónak, a Hortobágyi Intéző Bizottság tikárának elnökletével a Hí­­divásár előkészületeiről tár­gyaltak. Az ülésen bejelentet­ték, hogy augusztus 19—20- án rendezik meg a Kilenc­­lyukú hídnál a hagyományos vásárt és kulturális rendez­vényeket A vállalatok pa­vilonokat építenek, ame­lyekben többek között ru­házati cikkeket, ajándéktár­gyakat árusítanak. A kisipa­rosok is eladásra viszik ha­gyományos készítményeiket: rézkolompot, karikásokat, pásztorkolompokat, nádudva­ri kerámiákat. A környékbeli takácsok ugyancsak szekérre való áruval jelennek meg. A Hídivásárra megnyitják az újjárendezett pásztor­múzeu­mot, a bőrszínben pedig a Hortobágy élővilágát mutat­ják be. Ugyancsak megren­dezik a hagyományos pász­tortalálkozót, a víziszínpadon népi együttesek bemutatóira kerül sor. A mátai lovaspá­lyán versenyeket tartanak a legjobb hortobágyi és kör­nyékbeli lovasok részvételé­vel, ezenkívül a csárda­ud­varon ökörsütésre kerül sor. 27 százalékkal nő idén a magyar—kínai áruforgalom Hazaérkezett a Kínai Nép­­köztársaságból Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, aki magyar kereske­delmi kormány­delegáció élén Pekingben tárgyaláso­kat folytatott és aláírta az 1970-re szóló magyar—kínai árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást. A tárgyalásokat értékelve Tordai Jenő hangsúlyozta, hogy a múlt évi megállapo­dásban előirányzott kontin­genseket mind az exportban, mind az importban teljes egészében kihasználtuk. A tavalyihoz mérten további 27 százalékos forgalomnöve­kedést tett lehetővé az 1970- re vonatkozó megállapodás. A magyar külkereskedelem a Kínai Népköztársaságból többek között színesfémeket, ónt, wolframot, továbbá rizs, húsféléket, állati ere­detű termékeket — mint pél­dául sörtét és libatollat , valamint vegyipari anyago­kat, gyantát, vasoxidot, li­­torolt, furfurolt vásárol. Ezenkívül a magyar vállala­tok többféle fogyasztási cik­ket is beszereznek a Kínai Népköztársaságból; ezek kö­zött megtalálható a hazai vásárlók körében kedvelt gyapjú-, selyem-, és pamut­szövet, gyapjúszőnyeg, zseb­kendő, gumi strandszandál és tea. A Kínai Népköztár­saságba irányuló magyar exportban szerszámgépek, közúti járművek és alkatré­szek, különféle műszerek, acél, alumínium kábelek, acéllemezek, acéláruk sze­repelnek.

Next