Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

2 Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Amikor Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, a brit ormány meghívásának eleget téve, 1967 februárjában Lononba érkezett, igen szívélyes fogadtatásban részesült. Táryalásai nyomán gyümölcsözően fejlődtek a brit—szovjet kapsolatok, s bár az akkor javasolt húsz éves barátsági szerződés terve nem valósult meg, az azóta eltelt három és fél esztendő hozott eredményeket Különösen sokat fejlődött a két ország közötti árucsereorgalom. A brit üzleti körök már hosszú ideje igen fontosak tartják a Szovjetunióval való kereskedelmet. Az is kétsgtelen azonban, hogy a szovjet—brit kapcsolaton van még avítanivaló, s ezt most, hogy Gromiko szovjet külügyminiszer Londonba érkezett és rövidesen megkezdi tanácskozásait Edward Heath miniszterelnökkel (egyébként ez lesz az első ,magasszintű érintkezés a két ország között június 18-a, a Heath kormány hatalomra kerülése óta), maga a brit sajtó s elismeri. • Aligha számít túl sokat e tekintetben, hogy Wilson helyett Heath ül a miniszterelnöki bársonyszékben. A munkáspárti és a konzervatív kormányzatok között rendszerint éppen külpolitikai téren a legcsekélyebb a különbség- Emlékezzünk rá, hogy MacMillan tory miniszterelnök épp oly szívesen látogatott el Moszkvába, a nemzetközi helyzet enyhülését keresve, mint Wilson munkáspárti premier. S ugyanígy beszélhetünk, sajnos, a dolog negatív oldaláról is. Miként Wilson labourista kormánya, úgy Heathbory kormánya (legalábbis eddig) mutatta a legkevésbé konstruktív hozzáállást a nyugati nagyhatalmak közül, az európai biztonsági konferencia ügyében. Ezért is valószínű, hogy az európai biztonsági értekezlet problémája lesz a Heath—Gromiko tanácskozás fő témája, annál is inkább, hiszen Párizs és Bonn már eddig sokkal pozitívabb állást foglaltak ebben a témában, mint London. Nyilvánvaló, hogy a brit kormányfő és a szovjet külügyminiszter a világpolitika többi nagy kérdéseivel is foglalkozik, az indokínai helyzettel, a közel-keleti válsággal, a nyugat-berlini kérdéssel. Ez utóbbi annál hangsúlyosabb, hiszen Abraszimov, a szovjetunió berlini nagykövete is Gromiko kíséretében van. Nem vitás — ez mindkét ország kölcsönös érdeke —, hogy Gromiko személyes találkozása Heath-szel és Douglas Home angol külügyminiszterrel, további lendületet ad majd az eddig is szépen fejlődött szovjet—brit kereskedelmi kapcsolatoknak. Ám a közvélemény reméli, hogy e tárgyalások politikai síkon is hoznak eredményeket. A két ország álláspontja a fontos nemzetközi kérdésekben talán közelebb kerül egymáshoz, s London esetleg rugalmasabb, konstruktívabb álláspontot foglal el az európai biztonsági konferencia ügyében. (ES) ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Kormányelnökünk Fock Jenő hétfőn hivatalában fogadta Xuan Thuy-t, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkárát, államminisztert. (MTI fotó : Vigovszki Ferenc felvétele — KS) Budapestre érkezett Dr. Karl Schiller, az NSZK gazdaságügyi minisztere. Képünkön: Vályi Péter pénzügyminiszter, a Ferihegyi repülőtéren üdvözli Dr. Karl Schillert (jobboldalon) (MTI fotó: Pálfai Gábor felvétele — KS) Szovjet tiltakozás A szovjet kormány tiltakozást jelentette be az Egyesült Államok kormányánál amiatt, mert október 21-én az amerikai légierők egy repülőgépe megsértette a Szovjetunió állami határait. Egyidejűleg a szovjet kormány tiltakozást intézett a török kormányhoz és abban felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a Szovjetunió légiterét megsértő amerikai repülőgép Törökország területéről indult el. Az Egyesült Államok légierőinek repülőgépe október 21-én megsértette a Szovjetunió légiterét és leszállt a Leninakan (Örményország) város közelében lévő repülőtéren. A gépen Scherrer amerikai tábornok, McQuarrie amerikai tábornok, Russel őrnagy, a repülőgép pilótája és Deneli török ezredes volt. Körözik a főparancsnok gyilkosait Teljes katonai pompával temették el hétfőn délután René Schneider tábornokot, a chilei fegyveres erők volt főparancsnokát, aki vasárnap belehalt a jobboldali merénylők okozta sérüléseibe. A tábornok holttestét a santiagói katedrálisban ravatalozták fel. Silva Henriquez bíboros-prímás mondott gyászmsét, a temetési menetet a lelépő Eduardo Frei elnök és Salvador Allende, a megválasztott új állam- és kormányfő vezette. A chilei rendőrség továbbra is nyomoz Roberto Viaux nyugalmazott tábornok után: egyes lapok szerint bizonyított, hogy Viaux-nak köze volt a főparancsnok ellen elkövetett merénylethez. A chilei rendőrség vasárnap, az időközben elhunyt René Schneider tábornok ellen elkövetett merénylet kapcsán további két személyt vett őrizetbe. A két gyanúsítottat a 29 éves Sepulveda mérnököt és feleségét. akik szombaton repülőgépen érkeztek Santiago de Chiléből az argentínai Mendozába, az Interpool segítségével vették őrizetbe szállodájukban. Elhalasztott kongresszus Elhalasztották az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (BAATH) rendkívüli kongresszusának eredetileg hétfőre tervezett megnyitását. A párt nemzeti, illetve regionális vezetőségének képviselői külön-külön folytatják konzultációikat: a halasztás célja, hogy időt adjon a vezetőségnek a kongresszus elé terjesztendő beszámolók elkészítéséhez — állapítja meg pártkörökre való hivatkozással a Reuter iroda, péntekben jelölve meg a kongresszus megnyitásának napját. (Az UPI értesülései szerint a nyitóülés szerdára várható.) ¥ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Gromiko Londonban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn délután a brit kormány meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Londonba érkezett. „Sima" választás A kanadai Quebec tartományban és Montrealban elmaradt a vasárnapra beígért dráma. A helyi hatóságok hosszabb ideje attól tartottak, hogy a Québeci Felszabadítási Front elnevezésű szeparatista szervezet, amely továbbra is fogva tartja James Cross brit diplomatát, a vasárnapi montreali polgármester- és tanácsválasztást használja majd fel demonstratív akcióik lebonyolítására. A szeparatisták alkalmasint kilátásba is helyezték a „robbanást”, mégsem történt semmi, nyugodtan folytak le a választások. Jean Drapeau főpolgármestert elsöprő, 92 százalékos többséggel a hatodik ciklusra is újjáválasztották. INDENFELŐ 1w IffffiMMWi KAIRÓ Hétfőn rövid látogatásra Kairóba érkezett Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A repülőtéren Anvar Szadat, az EAK elnöke, Mahmud Favzi miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta. Kairóban közzétették Mohamed Favzi hadügyminiszter nyilatkozatát, amelyet kevéssel Nasszer halála után mondott el az ASZO Központi Bizottsága előtt — jelenti a Reuter hírügynökség. — Favzi kijelentette, hogy az egyiptomi haderő a 90 napos tűzszünetet felhasználta a harckészültség fenntartására és felkészült mindenféle hadműveletre. „Az egyiptomi fegyveres erők készek rá, hogy felszabadítsák bitorot földjüket és felszámolják az agresszió maradványait” — mondotta. TEhERÁN Teheránban október 27. és 30. között kerül sor a nemzetközi légiforgalmi társulás (IATA) 36. közgyűlésére, amely többek közt a repülőgép-eltérítések kérdésével is foglalkozik majd. PÁRIZS Hétfőn délelőtt 24 órás látogatásra Párizsba érkezett Jahja Khan, pakisztáni elnök. A Washingtonból jött elnök további uticélja Teherán. A francia fővárosban találkozni szeretne Pompidou elnökkel és Chaban-Delmas miniszterelnökkel. Jahja Khan a közel-keleti válságot „veszélyesnek és robbanékonynak” nevezte. Ami a francia—pakisztáni kapcsolatokat illeti, minden bizonnyal ez lesz Jahja Khan párizsi tanácskozásának fő témája. NEW YORK Az ENSZ közgyűlése hétfőn egyöntetűen hozzájárult ahhoz, hogy Argentínát, Belgiumot, Olaszországot, Japánt és Szomáliát két évre beválasszák a biztonsági tanácsba. Az új tagok január 1-én váltják fel Kolumbiát, Finnországot, Spanyolországot, Nepált és Zambiát. LONDON Peter Crouch angol tengerésztiszt, akit a kínai hatóságok 25 éves fogság után szabadon bocsátották, hazaérkezésekor adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy az angol haditengerészet utasítására szerzett adatokat kínai hadihajókról. Ezt a nyilatkozatát azonban később visszavonta, kijelentvén, hogy kizárólag saját kezdeményezésből cselekedett. Nixon—Ceausescu találkozó Nixon amerikai elnök hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek közepette üdvözölte a Fehér Házban Nicolae Ceausescut, a román államtanács elnökét, aki egynapos hivatalos washingtoni látogatással fejezi be az Egyesült Államokban tett két hetes nem hivatalos látogató körútját. Ennek során Ceausescu részt vett és felszólalt az ENSZ jubileumi emlékülésszakán is. A hétvégi rövid „diplomáciai kitérő” során Nixon elnök találkozott Szató japán kormányfővel, díszvacsorát adott az ENSZ emlékülésszakán részt vett 31 állam- és kormányfő tiszteletére, majd vasárnap hét órán belül hat állam- és kormányfővel folytatott megbeszélést. i 1970. október 27. Mi kell a békéhez Indokínában ? Az Indokínára vonatkozó Nixon-tervezet meghirdetése óta eltelt két hét elegendő annak biztos megítéléséhez, hogy az amerikai elnök sokkal inkább a közeledő választásokra gondolt, semmint a háború gyors befejezésére. Nixon úgy cselekedett, mintha a párizsi tárgyalások nem is léteznének, a VDR és a DIFK nem terjesztette volna elő tárgyalásra a javaslatait. Nixon a rádió és a televízió mikrofonja elé ült, s a legszabályosabb, amerikai értelemben vett kortesbeszédet mondott. Beszédének fő célja: bizonyítani az amerikai választópolgárnak, hogy jelenleg jobban állnak az Egyesült Államok ügyei, mint Nixon hivatalba lépése előtt. Nem hiányoztak belőle a szép szólamok, a kiszámított szónoki fordulatok, sőt a nyilvánvaló felderítések sem. „Az Egyesült Államoknak sohasem volt célja a háború kiszélesítése — mondotta szöges ellentétben az ismert tényekkel .— Mi a béke kiszélesítésére törekszünk”. Tulajdonképpen a választási hatásvadászat mellett másodrendű szerepe maradt annak az öt pontnak, amelyet mint saját ,,béketervét” adott elő, de mivel az egész hivatalos amerikai propaganda ezt próbálja megnyergelni, érdemes bonckés alá venni Nixon beszédének ezt a részét. Mit kíván az amerikai elnök? Mindenekelőtt olyan tűzszünetet — saját kifejezése szerint: „helybenálló tűzszünetet” —, amelyben „minden Indokínában harcoló katona szüntesse be a tüzelést és maradjon a jelenleg elfoglalt állásaiban”. Nem nehéz felfedezni, mi rejlik e látszólag kifogástalan óhaj mögött. Nixon ennek elfogadtatásával azt érné el, amire a legjobban vágyik: a szabadságáért harcoló vietnami nép és annak képviselői okmányszerűen legalizálják a félmilliónyi amerikai, délkoreai, thaiföldi és más csatlóscsapatok korlátlan idejű jelenlétét ,vagyis törvényesítsék az agresszor tevékenységét. Továbbá: Nixon Indokínáról beszél, beleértve Kambodzsát és Laoszt. Kambodzsában a Lon Nol-féle puccs után amerikabarát rezsim jött létre, s amerikai— dél-vietnami katonai egységek törtek be az országba. A „jelenleg elfoglalt állások” megtartását Nixon javaslata szerint úgy kell értelmezni, hogy a Kambodzsa elleni agresszió is elnyerné a szentesítést. Nyilvánvaló, hogy ezeket a javaslatokat nem lehet többre értékelni egy kortesfogásnál. Hasonlóképpen ennyit ér az a javaslat is, hogy hívjanak össze Indokína ügyében nemzetközi értekezletet. Ez kendőzetlen kísérlet a párizsi értekezlet megtorpedózására. A párizsi Vietnam-értekezlet nincs messze a századik ülésétől, de egyetlen találkozó sem zajlott le úgy, hogy az amerikai és a saigoni küldöttség őszinte törekvést mutatott volna a háború végének közelebb hozására. Nixon feltehetően azért javasol nemzetközi értekezletet, mert a tárgyalóasztal körül ülő szövetségeseinek számát kambodzsai, laoszi, thaiföldi és más csatlósainak számával szeretné szaporítani. Ez a törekvése is túlságosan átlátszó, és éppen ezért érthető, hogy mind a VDK, mind a DIFK képviselői visszautasítják. Pedig az amerikai elnöknek módjában állna, hogy valóban tegyen valamit az indokínai béke megteremtésére. Ez mindenekelőtt az intervenciós katonaság kivonása lehetne. Nixon azonban a mostani beszédében sem tett semmiféle ígéretet arra, hogy záros határidőn belül minden amerikai és csatlós egységet kivonnak Indokínából Amit ígért: olyan ütemben csökkentik az amerikai katonaság létszámát, amilyenben növelni tudják a saigoni rezsim hadseregét. Ez az ígéret valójában semmire sem kötelezi. Nixon éppen úgy tudja, mint a saigoni rezsim vezetői, hogy a dél-vietnami bábhadsereg egyetlen napig sem tudná hatalmon tartani a Thieu-Ky-Khiem-csoportot. Az amerikai katonaság részleges kivonásáról szóló kijelentései az Egyesült Államok közvéleményének lecsendesítésére hangzottak el, amely már rég megelégelte, hogy távol Amerika földjétől idegen érdekekért tízezrével esnek el vagy válnak nyomorékká amerikai családok gyermekei. Nixon valódi szándékainak próbáját az jelentené, ha az amerikai kormány végre komolyan tanulmányozná és elfogadná a BDK és a DIFK reális javaslatait, főként a szeptember 17-én előterjesztett nyolc pontos átfogó rende j’ési tervét. Ez a terv komplex megoldást javasol a vietnami béke helyreállítására, az idegen csapatok kivonására, a demokratikus, békeszerető délvietnami kormány és társadalom megteremtésére. Ha Nixon elszánta volna magát a békét rendezésre, akkor két kézzel kaphatott volna például a DIFK azon javaslata után, amely 1971. június 30-ig békés és háborítatlan elvonulást biztosít az amerikai és más külföldi csapatok hazaszállítására. Csakhogy ehhez az amerikai kormány kötelező nyilatkozatára lenne szükség. Ugyanez vonatkozik a hadifoglyok ügyére is. Nixon most az amerikai nép érzelmeit szeretné meglovagolni, amikor kívánja, hogy azonnal engedjék szabadon az összes hadifoglyokat. A vietnami szabadságharcosok válasza: azonnal el lehet kezdeni a tárgyalásokat a hadifoglyok elbocsátásáról, ha Nixon az említett határidőt jelöli meg az agressziós csapatok teljes és végleges kivonására. Mindezek indokolttá teszik, hogy a VDK kormánya, a kambodzsai nemzeti egységfront, a Laoszi Hazafias Front központi bizottsága és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány egységesen visszautasította az amerikai javaslatokat Nem érdektelen, hogy még az amerikai sajtó egy része is becsapási kísérletnek, politikai szédelgésnek minősítette Nixon beszédét. „A vietnami nép — jelentette ki ezzel összefüggésben Huonh Tan Phat, a DIFK elnöke — nem engedi, hogy Nixon édeskés szavai és ravasz mesterkedései elaltassák éberségét. Mi békét akarunk áldamatosan, békére törekszünk de azt akarjuk, hogy ez függetlenségben és szabadságban valósuljon meg”. Ehhez pedig nincs szükség amerikai fegyverekre. C. T. B. A Szolnoki Építő Javító és Szolgáltató Vállalat Szolnok Kossuth tér. Irodaház. II emelet felvételre keres KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jó kereseti lehetőség? — Jelentkezés: a fenti elmen.