Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

xxn. évf. 11. sz. 1971. január 11, csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M­E­G­Y­EI P­Á­RT­B­I­ZOTTSÁG ÉS A „Szolnok az élelmiszergazdas nagy meg Hűtőházat kér Szolnok — 1971-ben ezer traktort kap a megye — Főisko­l! rangra emelik a mezőtúri technikumot — Kollégium épül Kunhegyesen — Program a jászberényi szövetkezetek megerősíté­sére — Megépül a kisújszállási, a mezőhéki, a kungya­li, a tiszaföldvári és az abádszalóki öntözőiürt Dr. Dimén­y Imre miniszter, Szolnok megye és a MÉM vezetőinek tárgyalása Kölcsönösen szerkesztett emlékeztető rögzíti majd át. Dimény Imre kandidátus, mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter, vezető mun­katársai és Szolnok megye vezetőinek — Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Szentesi László, a megyei tanács vb elnökhelyettese — tárgyalásán elhangzottakat. Bizonyosra vesszük, hogy vaskos feljegyzés lesz. A megye vezetői már előre írásban megküldték a mi­niszternek, mi mindenről szeretnének tájékoztatást kapni. Ehhez Csáki István, Sári Mihály, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője, Csom­a János, a megyei ta­nács vb osztályvezetője csak rövid szóbeli kiegészítést fű­zött, s mégis úgy repültek az órák. Érthető, hiszen egy nagy megye élelmiszergaz­daságának jelenéről, jövőjé­ről, következő esztendeiről volt szó. — Jelenthetem a miniszter elvtársnak — kezdte Csáki István — mióta itt járt ná­lunk, 1968-ban, nagyot fej­lődött a megye mezőgazda­sága. Egyébként „Húsz esz­tendő” címmel ki is adtuk a megye szocialista mezőgaz­dasága két évtizedének do­kumentumait. — Tudok róla, eljutott hozzám a könyv — mondta a miniszter. Nekem is az a véleményem, hogy nagyon szépen teljesítette a III. öt­éves tervet a megye. Szol­nokra mindig úgy jövünk, s úgy gondolunk rá, hogy az élelmiszergazdaság nagy megyéje. ' — Sok gonddal, bajjal is küszködünk — folytatta Csá­ki István. A múlt esztendő kritikus időjárása nagyon megviselte szövetkezetein­ket. Huszonöt tsz és hat ál­­lami gazdaság veszteséggel zár. Gyengült a pozíciónk a IV. ötéves tervre. Ehhez kérnénk miniszter elvtárs és munkatársai segítségét, út­mutatásait. És sorra, rendre hangzot­tak el miben, hogyan. — Tudvalévő — mondta Sári Mihály — a szövetkezés úttörő megyéje ez. Csakhogy ebből adódóan sok a régi, erkölcsileg, műszakilag el­avult gép. A Szövetkezeti géppark 30 százaléka már amortizálódott. Nagyon szeretnénk 1971-ben előre lépni. — Méltányos kérés. Egybe is esik elképzeléseinkkel — volt a válasz. Megkérem, dr. Banke Antal, termékforgal­mazási főosztályvezetőnket, mondja el mit tervezünk a megyében. Dr. Banke Antal, Szolnok megyében a mezőgazdasági géppark 70 százalékét fel kell újítani a IV. ötéves tervben. Már az idén 25 százalékos cserélődést ter­veztünk. Figyelembe vesszük, hogy ez a Tisza II. me­gyéje. A IV. ötéves tervben 80—90 százalékkal nő majd itt a műtrágyafelhasználás. A megyében a növényvéde­lem 300 ezer holdról 450 ezer holdra emelkedik. Száz százalékosan megvalósul a cukorrépa, a burgonyater­mesztés gépesítése például. 1971-ben 800 pótkocsit, a IV. ötéves tervben 8—900 kom­bájnt szánunk a megyének. Ebben az évben várhatóan 12 ezer traktort forgalma­zunk az országban. Dr. Dimény Imre: Akkor állapodjunk is meg, hogy ebből ezer traktort Szolnok megyének biztosítunk. Azt hiszem ez teljesen méltá­nyos. Az itteni AGROKER- nél ezt megvásárolhatják a tsz-ek. Csom­a János kér szót: El­térés van a IV. ötéves terv irányszámaiban, a megye által elképzelt és a MÉM- től kapott tervszámok kö­zött. Ezt főképpen a fásítási, a komplex talajjavítási, az úgynevezett meliorációs programra mondom. Szeret­nénk, ha ezen még lehetne változtatni. Erre Mucs Rudolf, a MÉM közgazdasági főosztályvezető helyettese válaszolt: A III. ötéves tervben 187 mil­lió forint állami támogatást kapott a megye a meliorá­ciós programra. A IV. öt­éves tervre pedig 240 mil­lió forintot biztosítottunk. Ha befejeztük az egyeztető tárgyalásokat ez még lehet több. — Nagyon örülök — szólt közbe dr. Dimény Imre — a megye ilyen ragaszkodásá­nak. S máris azt mondom a IV. ötéves tervben 20 szá­zalékkal többel számolhat a megye — komplex talajjaví­tást is és erdősítési is. Egyetértek azzal, hogy a kiskörei öntözőrendszer miatt kieső háromezer hold erdőterületet pótolni kell a tiszazugi és a jászsági ho­mok­földek erdősítésével. Megállapodás született ab­ban is, hogy a jászberényi szövetkezetek megerősítésé­re külön program készül. Ugyancsak külön terv ké­szül arra is, mi történjen a szinte életképtelen kar­cagi Állami Gazdasággal? A MÉM vezetői tájékoztatták a megyét arról is, hogy a IV. ötéves terv során megépül a kisújszállási, a mezőhéki, a kungyalui, a tiszaföldvári és az abádszalóki új öntö­zőfürt. Csak ez önmagában 14 ezer 134 hold új öntöző­telepet jelent. A IV. ötéves terv végére a megye szántó­földjeinek 22 százaléka ön­tözött lesz. Szó esett az élelmiszer­­ipari beruházásokról. Az ötéves terv során 15 millió forintból megvalósul a kar­cagi tejüzem felújítása. 23 (Folytatás a 3. Oldalon) Dr. Dimény Imre és Csáki István Az év első expor­tszállítmánya A jászberényi Aprítógép­gyár még 1970-ben kötött ke­reskedelmi megállapodást a nyugatnémetországi Schloe­­mann céggel. Tizennyolc­­millió forint értékű gépet, fő­leg kohászati berendezéseket rendelt a cég Jászberényből- Az első berendezések még de­cemberben elkészültek, s új­év előtt néhány nappal, a helyszínen vizsgálta meg azo­kat egy nyugatnémet szakem­ber. Véleménye szerint a be­rendezések a legszigorúbb mi­nőségi előírásoknak is meg­felelnek. Az értékes gépeket a na­pokban csomagolták és rak­ták vagonba az Aprítógép­gyárban. Szerdán, a nyugat­német cég szállítási határide­je szerint hat vagon kohásza­ti berendezést indítottak út­nak Hamburgba. A jászberényi Aprítógép­gyár különben 1970-ben 20 százalékkal több gépet, be­rendezést szállított a tőkés or­szágokba, mint az előző évek­ben. A gyár teljes exportter­vét — amelynek értéke pon­tosan 99 millió forint — si­kerrel teljesítette 1970-ben. Az idén hasonló, jelentős mennyiségű és értékű gépet, berendezést szállítanak kül­földre. Araz 80 fillér f­fia: A készülő ifjúsági törvényről A világ mezőgazdasága Bélyegsarok Vendégművészek a Macskajátékban Tervlexikon Kár a benzinért? Podgornij Kairóban — Kínai körlevél (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) & korszerűség jegyében öt év alatt 125 százalékkal növeli telje­d­ményét az ÉPSZER Kissé frázissá kopott a ki­fejezés, mégsem lehet ez esetben jobbat találni, hiszen a terv, amelyről szó lesz, va­lóban a korszerűség jegyé­ben fogant. Tíznél több vál­tozatban készült, számítógé­pes programozással. De nem ez adja a korszerűségét, hanem azok az építési technológiák, amelyeknek az alkalmazásá­ra alapozták a számításokat. A múlt év decemberében Ebben a vitában csaknem kivétel nélkül mindenki a merészebb bátrabb tervvál­tozatot helyeselte Azt, ame­lyik a nagyelemes házgyári termékeket alkalmazó építő­­módot veszi számításba. Ez­zel a technológiával a múlt évi termelési értéket 125 százalékkal növelheti 1975- ig a vállalat. Tavaly ez ke­reken százmillió forint volt, a negyedik ötéves terv befe­jezésekor 225 millió forint lesz. Természetesen fokozatos fejlődés révén érhető el ez az eredmény. A tel­jesítmény iapna<rm­hh arányú — évi 26 százalékos — növelését Ezzel már utaltunk a gé­pesítési program lényegére is. A húszmillió forintos gén­­beruházási terv céljai kö­zött szerepel a nagynaneles, valamint az ér'tőblokkos tenbrilöcda alkalmazásához nélkülözhetetlen — ma még hiányzó — gének beszerzé­se továbbá a földmunka és­ a «záUítás vol^-mnt - be­fejezd — em­Vízió’-i jellegű — ronukák pánes·tése. Csak ez a program teszi­­ lehetővé a váll-lat ül­ő+áv*s tervében előírányzott fejlő­ I­ést. am­-’yn-k­alanté — Tm’nt mondottuk — a terme­lékenység nagyarányú neve­ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a megyei ta­nács Építési és Szerelőipari Vállalata. Ebből az alkalom­ból széleskörű munkaérte­kezletet is tartottak, amely­nek résztvevői — párt és ta­nácsi vezetők, beruházási, pénzügyi szakemberek — elé terjesztették az ÉPSZER ve­zetői a vállalat középtávú tervének két változatát 1972-ben és 73-ban kell az ÉPSZER­-nek megvalósítania. Méghozzá döntő mértékben a termelékenység emelésé­vel, amihez igen jelentős génesítési programot hajta­nak végre. Darabszám, típus és be­szerzés lehetősége szerint ki­dolgozott program ez, amely­ből itt csak példaképnen említjük azt a két, sínen mozgó, 60 illetve 160 tonna teherbírású darut, amely a jövő esztendőben kerül a vállalat génparkjába. Az előbbire a blokkos, az utób­bira pedig a peneles fház­­gyári nagyobobbú­ lakásépí­tésnél van szükség­ lése. Erre jellemző, hogy a 125 százalékos teljesítmény­növeléshez csak alig több mint 15 százalékos létszám­­növelést tartalmaz a terv. Ez öt év alatt mintegy száz­harminc új dolgozóval törté­nő gyarapodást jelent. Né­kv­özhetelen építési be­ruházásokat is megvalósít ez­alatt a vállalat. Közülük a l­eijes­ztősebb — de tegyük hoz­á­ a i fi'Z Új P7 a Attila úton. Frr« As fél f'V'dí­tanak. TF.enr7'n;1156ért bővítik az inaH+anni Ajknak otthont adó kollégiumot, majd ennek továbbépítésével, másfél mil­lió forint költséggel munkás­­szállót létesítenek 1973-ban. Hármas vállalati társulás ré­vén további munkásszálló építésével is számolnak a tervidőszak alatt. Jelentősek a termeléssel összefüggő, azt elősegítő épí­tési beruházásaik. Közeli üzembehelyezés előtt áll a központi habarcsüzemük, amelyre — a változó munka­helyeken üzemeltethető Elba mixmobil beton- és habarcs­keverő géppel együtt — 3 millió 860 ezer forintot köl­töttek. Jövőre ács-, valamint betonacél-előregyártó mű­helyt építenek 5—600 ezer forint ráfodrítással, míg 1973-ban TMK-műhely épí­tését tervezik 2­2 millió fo­rintért A tervidőszak negye­dik évében — 1,6 millió* elő­irányzattal — raktárat épí­tenek. Az önerőhöz segítség is kell önkéntelenül is adódik a kérdés: miből, hogyan képes ennyi mindenre az ÉPSZER. Az önerejéből terme 7­ í­tésen sehogyan sem futná ennyire. A­ ruh­óc főírós»l­­nök és Jámbor Ferenc fő­könyvelő az említett terv­célokról tájékoztatott, azt is elmondták, hogy öt év alatt ehhez a fejődéshez külső forrásból mintegy negyven millió forinttal kell kiegészí­­teni a képződő saját fejlesz­tési alapot. Nagy összeg ez, de csak­nem a felére a megyei tanácstól, és to­vábbi 14 milió forintos költ­­ségigényük vár — remélhe­tőleg kedvező — elbírálásra az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium­mál. Ezenkívül bankhitel igénybe­vételével is számol a v** ’ah BLL Biztatás a nagyobb fejlődésre Gépesítés 21 millióért

Next