Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

XXII. évf. 21. sz. 1971. január 26., kedd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M­E­GYEI MEGYEI TANÁCS L­A­P­JA Új szabályozók J­anuár első napján életbe lépett, működik a szabá­lyozók új rendszere. Nem előzte meg hangos hír­verés, a szakemberek számára szűkszavú — közlö­nyök hasábjain közzétett — rendelkezések, végrehajtási uta­sítások formájában öltött testet az az iránytű, amely tervei­ket, döntéseiket, cselekedeteiket a következő öt esztendőben alapvetően meghatározza. Mert az új szabályozó rendszernek ez a leglényegesebb vonása; első ízben kerül sor arra, hogy — az alapelveket tekintve — a tervidőszak egészét, változat­lan közgazdasági feltételek között dolgozhatják végig a gyá­rak, vállalatok. Nem szükséges bizonygatni, hogy a gazdaság­­irányítási rendszer közvetett formája, az árszabályozás, az adópolitika, a személyi és vállalati jövedelmek képződésé­nek szabályozása, a hitelpolitika, s a többi tényező, mint eszköz, bevált. A harmadik ötéves terv teljesítése, a gazda­ságban végbemenő folyamatok, s azok első eredményei — így például a termelési szerkezet kedvező irányú módosulása­­— egyaránt igazolják ezt Ha így van, márpedig így van, jogosnak tűnhet a kérdés: miért volt szükség mégis új szabályozó rendszerre? Egysze­rűsítve a feleletet: régi feladatainkat — a társadalmi munka hatékonyságának növelését a vállalati tevékenység gazdasá­gosságának fokozását, az árak és a tényleges ráfordítások közelítését — az új szabályozókkal tökéletesebben, gyorsab­ban, a csoport - és a társadalmi érdeket jobban egyeztetve tudjuk megvalósítani. Ez indokolta, s hozzátehetjük, sürgette is a változást. JV‘ s­incs módunk arra, hogy az új szabályozási rendszer részleteit, akárcsak címszavakban is áttekintsük, hiszen egy-egy terület, mondjuk az adópolitika, ön­magában is több cikket kitevő változáson ment, illetve megy át. Annál inkább feladatunk, hogy rámutassunk a változások irányára, várható hatására. Arra, hogy az új szabályozói rendszer a gazdasági reform eddigi három esztendejéhez mér­ten jobb feltételeket teremt a gazdaságfejlesztés intenzív sza­kaszának kibontakoztatásához. Az árszabályozásnál a tényle­ges társadalmi ráfordítások és a piaci értékítéletek fokozott tükröztetése az árakban, a pénzügyi szabályozásnál az adó­­mentességek megszüntetése, illetve korlátozása, a létszám- és bérgazdálkodásban az élőmunkával való takarékosság ösztön­zése „kifizetődővé” tétele — azt bizonyítja, hogy az állam szorosabb szálakkal köti össze a valós teljesítményt és a nyereséget. Ahogy ezt igazolják a hitelpolitikában végbemenő változások is — például több gazdálkodó szerv közös beru­házásának meghitelezése, az erők koncentrációja érdekében ■— ahogy az export-import szabályozó rendszerének módosu­lása is.. Ez utóbbinál maradva: a differenciált exporttámo­gatás, az ágazati átlagnál kedvezőbb devizakitermelést elérő vállalatok adóvisszatérítésben való részesítése, az import ese­tében a népgazdaságilag kedvező vásárlások kötöttségeinek és terheinek csökkentése mind-mind világosan mutatja az utat, amelyen járni kell. Az új szabályozási rendszer a hatékonyság előtérbe he­lyezése mellett, s vele azonos fontossággal, még egy célt szol­gál: a gazdasági növekedés szilárd egyensúlyi helyzet meg­teremtésével valósuljon meg. A kettős, de végső soron meg­egyező cél elérése természetesen nem úgy megy végbe, hogy automatikusan hat a szabályozási rendszer, s a vállalatoknak nincs különösebb teendője Nem titok, hisz’ a legnagyobb nyilvánosság előtt, az országgyűlés negyedik ötéves tervet elfogadó ülésszakán, s a párt X. kongresszusán beszéltek róla, hogy a következő esztendők nehéz próba elé állítják a vállalatokat a beruházások növekvő hányadának vállalati erőfor­­­­­rásokpol való finanszírozá­a, az állami támogatás mértékének csökkentése, a visszatérítések korláto­zása, a bérezésnél a progresszív adókulcs alkalmazása jóval többet követel minden termelői kolektívától, mint amennyit a harmadik ötéves terv éveiben nyújtottak. S ezt a többet nem lehet halogatni, nem lehet „majd holnap nekikezdünk” ala­pon várni, remélni. Ahogy az új szabályozási rendszer életbe lépett január elsején, úgy kell változnia fokról fokra a vál­lalati tevékenységnek is ezekben a napokban és hetekben. Idei gazdasági feladataink megvalósításának mikéntje — éppen az új szabályozási rendszer okán — döntő mértékben a vállalatokon múlik. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem, a szállítás egységei csakis akkor lelelhetnek meg a ve­lük szemben támasztott fokozott követelményeknek, ha az év minden munkanapján tisztán látják teendőiket. Az új sza­bályozási rendszer világosan mutatja, mit szükséges elérni, merre kell haladni. A hogyant, a haladás módját minden vál­lalatnak a maga sajátosságait, lehetőségeit alaposan mérle­gelve lehet csak meglelnie. A sikeres start a célbaérkezés ígérete. S ezért döntő, hogy — a természettel, a kemény téllel is küzdve közben — mi történik most, januárban a vállala­toknál, az üzemekben. A január 1971 startja, 1971 pedig a negyedik ötéves tervé. A régi célok és az új szabályozók kombinációja jó A starthelyet, környezetet teremtett. A start és a cél * közötti távon pedig ne­ feledj­ük el egy pillanatra sem: valamennyien ott vagyunk a pályán! M. O. „nemzetközi" zárszámadás Tiszaföldváron A Lenin Tsz három év alatt háromszorosára emelte a műtrágyafelhasználást Szombaton tartotta zár­számadó közgyűlését a tisza­­földvári Lenin Tsz. Bódi Im­re, Állami-díjas elnök szinte nemzetközi hallgatóság előtt adhatott számot a múlt esz­tendőről. Ott volt az ünnepi közgyűlésen a Szlovák Kom­munista Párt tapolycsányi járási bizottságának első tit­kára. Csehszlovákiiából még Hrankó Viktor elnök vezeté­sével háromtagú küldöttség a skacani tsz-ből. A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségét Herbert Lachs másodtitkár, a szovjet hadsereget Bugajov alezredes képviselte. Részt vett a közgyűlésen Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke is. Az ország legjobbjai közé tartozó tsz tavaly kenyérga­bonából 26,6, kukoricából 40,7, cukorrépából 302 má­zsát termelt átlagosan hol­danként. (Ez a tsz tartja az országos búzatermesztési re­kordot, 1967-ben elért 28,4 mázsás átlageredményével. A múlt esztendő időjárása azonban rontott az átlago­kon. A Lenin Tsz zárszámadási ad­tai nagyon figyelemre­méltóak. A múlt évben 20 millió fo­rintot költött beruházásra, s az összegből 8,5 millió forin­tot saját erőből biztosított. Biztonsági tartalékban most is 6,9 millió forintja van a közös gazdaságnak. A tiszta vagyont 10 millió forinttal növelték, s most már meg­haladja a 88 milliót, ami azt jelenti, hogy minden tagra 136 ezer forint jut a közös­ből. A múlt évben különösen az állattenyésztés tett ki magáért. 1969-ben még 23,3, tavaly már 26,8 millió volt az ága­zat hozama. Száz holdanként 130 mázsa húst értékesített a szövetkezet. A magasszin­tű gazdálkodásra jellemző, hogy három év alatt meghá­­­romszorozta a műtrágyafel­használást. Amíg 1968-ban 313,5 kilogramm vegyes mű­trágyát használt holdanként, most 974,6 kilogrammot. S ellentétben a szövetkezetek nagy részével a Lenin Tsz egyetlen kilogramm műtrá­gyát sem mondott vissza a rendelési tételből. Tavalyi munkájuk után a szövetkezeti tagok 10 órán­ként 135 forint keresetet ér­tek el, s így a tagonkénti évi át­lagjövedelem 36 ezer 300 forint. Ebben az évben tovább gya­rapodik a szövetkezet vagyo­­na, befejezik a szakosított szarvasmarhatelep építkezé­seit, itt ezer szarvasmarha, 632 tehén lesz egy helyen. Jövőre pedig a szakosított sertéstelep építése fejeződik be, s attól kezdve évente 8 400 hízót tud értékesíteni a Lenin Tsz. Nyugalom a vizek méntjén A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint — hála egy hatalmas kiterjedésű ciklonnak, — az enyhe idő tovább tart. Az olvadással együtt nő a belvízveszély. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén már mintegy 20 ezer katasztrális hold van víz alatt. Igaz, va­lamennyi „megrögzött” bel­vizes terület. Ebből 13,5 ezer hold esik megyénkre. Kun­hegyes határában 3500 hol­don, Karcagnál 3000 holdon áll a víz. Hét stabil szivat­­­tyú másodpercenként 22 köb­méteres teljesítménnyel­­ nyomja a belvizet a folyóba. Eddig csak Karcagról jelez­tek belvizet lakott területen. A Zagyva mentén első fo­kú árvízvédelmi készültség van érvényben. A folyó egye­lőre jól viselkedik, úgy let­­szik Jászteleknél már tető­zött is 309 centiméterrel. A Tiszán mérsékelt víz­­szint emelkedés tapasztalha­tó — egyszóval jelenleg nyu­galom van a vizek mentén. Rossz előjel, ha január 25- én ködös az idő: „Pál fordul köddel, ember vész döggel” — tartja egy régi babona. Az ősi hiedelmet ezúttal már a hétfő reggeli napsütés meg­cáfolta. A Meteorológiai In­tézet ügyeletes munkatársa szerint az ország egész terü­letén 0 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála, s a nap folyamán további olva­dás várható. Az elmúlt ne­­tekban sok gondot okozott hótakaró már az ország leg­magasabb pontján, a K­ékes­­tetőn is olvadásnak indult: mindössze 39 centiméter vas­tag, nedves- latyakos, s így sportolásra is alkalmatlan­ná vált. Kedvező hírekről számol­tak be a KPM, a MÁV és a BKV ügyeletesei is. Szerte az országban valamennyi út járható, a szórványos hajnali ködképződések okozta csú­szós utak csupán Pest, Haj­dú, Szabolcs és Borsod me­gyében intették óvatosságra a járművezetőket. Katonai kormány Ugandában — Tűz­szünet Vietnamban—Brandt Párizsban KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK 4 . OLDALON) Ára: 80 fillér Választék­csere Hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Sz. Sze­­micsev, a Szovjetunió keres­kedelmi miniszterének he­lyettese aláírta az 1971. évi magyar—szovjet belkereske­delmi választékcsere-megál­­lapodás jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter. A jegyzőkönyv erre az év­re 20 millió rubel értékű árucserét irányoz elő, a múlt évinél mintegy 25 százalékkal többet. Megállapodtak egyúttal köz­vetlen árucserében az ukrán, a lett és az észt szovjet köz­társaságokkal is. A szerződés szerint ebben az évben az aláíró felektől mintegy 600 millió forint értékű árut im­portálunk: többek között 230 000 köbméter építő- és gömbfát, 300 000 tonna ce­mentet, egymillió pár kanton ha­r'snyát, 81000 kerékpárt. 5 000 Piga—4 mon­­det ezer tonna fagyasztott halat, továbbá halkonzerveket, kar­órákat, fotó- és optikai cik­keket, tranzisztoros­­ rádió­kat és egyéb, számunkra fon­tos cikkeket. Ellentételként közszükségleti cikkeket, kon­fekcióárukat, bőrdíszműárut, hálózsákokat, kereskedelmi berendezéseket, italárukat stb. szállítunk. A szovjet belkereskedelmi delegáció itt-tartózkodása so­rán megtekintett több korszerű kereskedelmi és vendéglá­tó egységet és időszerű kereskedelmi té­mákról tárgyalt a magyar kereskedelem vezetőivel. Sz. Szemicsev miniszterhe­lyettest, K. Todeszon észt és V. Pravede lett kereskedel­mi minisztert hétfőn fogad­ta Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — ____________________________________________________________________ Emeletes garázsok A debreceni városi tanács és a Hajdú-Bihar megyei MÉSZÖV lakásszövetkezet szerződése alapján a nagy al­földi város három új lakóte­lepén: az Új Élet parkban, az Ispotály téren és a Dobozi bérházak környékén emeletes garázs építésével segítenek az autótulajdonosok gondjain. A garázsok tervezéséhez hozzá­láttak. Nemzetiségi estek A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége — a váci járási népfront bizott­sággal közösen „Béke-barát­ság" címmel nemzetiségi este­ket rendez. A hagyományos kulturális körutak első állo­másai február 3 és 7. között: Szód, Vácrátót, Csom­ád, Ácsa és Csővár. A művelő­dési otthonok színpadán a budapesti szlovák gimnázium és diákotthon kultúrcsoportja tart látványos néptánc bemu­tatót. Kiállítás Kecskeméten a helyi és du­naújvárosi múzeum közös ki­állítást rendezett a római bi­rodalom dunai határának fon­tos védőbástyája, az Intercisa nevű település régészeti anya­gából. Az I—IV. század kö­zött fennállt római település kutatása 70 esztendeje kezdő­dött, módszeres feltárás és le­letmentés viszont csak 1963 óta tart, mióta Dunaújváros egyre inkább kezd ráépülni a hajdani Intercisa területére. E­­ddig 1500 sírt, számos lakó­épületet, s más építményt tár­tak fel. A tudósok előtt egyre világosabban kirajzolódik In­tercisa topográfiája. A nagy­méretű régészeti munka során felszínre került rendkívül gazdag leletanyagot reprezen­tálja a kiállítás. Régészeti térképvázlat szemléleti a hí­res római kori települést. A vitrinekben a kor fazekas- és üvegművészetének remekei, a harci eszközök, a római csá­szárokat gúnyoló és más érde­kes feliratú kőtáblák látha­tók. Bemutatják a fibulákat, a ruhakapcsolótűket, az egyéb kapcsokat, ékszereket. Jól látható: e tárgyak anyag, formája, követve a „divathul­lámzást” — akkor is ugyan­olyan gyakran változott, mint ma. A népművészet fénykora A hímzésbe öltözött kalo­­csa-vidéki népművészet fény­korát éli. A kalocsai népmű­vészeti háziipari szövetkezet évről évre több bedolgozót foglalkoztat. Ifjabb háromszáz nő bevonásával összesen 1500 hímző dolgozik a környező falvakban az igényes munká­kon. Népművész asszonyok „írják” s állandóan gazdagít­ják a motívumokat, a térítők, alátétek díszítőelemeit. A sa­játos minták formálásán kí­vül a színösszeállítás is jelleg­zetes. A vidék hím­zőasszonyai olykor a színek 40—50 árnya­latával is dolgoznak. A kézi­munkák nagy része Francia­­országba, Angliába, az USA- ba, Hollandiába és Japánba kerül. Várfeltárás Rudabánya és Szuhogy köz­ség között még ma is fellel­hetők az egykori cserbakói vár maradványai. A romok érdekes és izgalmas emléke­ket rejtenek. A levéltári ku­tatások és a népi mondák alapján a vár a mohácsi vész után Bebek Imre prépost bir­tokába került, aki bátyjával, Bebek Ferenc Gömör várme­gyei főispánnal — kihasznál­va az ország akkor zavaros helyzetét — pincében pénz­­hamisító műhelyt rendezett, be, ahol II. Lajos és I. Fer­­dinánd korabeli dinárokat készítettek. A középkori pénzverde feltá­rására először 1925-ben a mis­­kolci múzeum régészei vállal­koztak, de pénzügyi nehézsé­gek miatt a tervezett munká­nak csak egy részét végezhet­ték el így is szép számú ha­mis dénárt találtak. Ezeket az érméket vékonyra kalapált vörösréz vagy bronz lemezek­ből vágták ki, majd ezüsttel vonták be. Az azóta végzett különböző vizsgálatok kimu­tatták, hogy a pénzveréshez használt réz és ezüst a ruda­­bánya-környéki bányákból származik, ahol a középkor­ban még aranyat is fejtettet­

Next