Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
XXII. évf. 47. sz. 1971. február 25., csütörtö'F. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Számvetési számadásF alusi porták, városi lakások kapuin csöngetnek, kopognak be ezekben a napokban az összeírók, hogy számba vegyék mindazokat, akik 1953. április 26-a előtt születtek, vagy ha később is születtek, de házasságuk folytán nagykorúak lettek. Több mint hétmillió választópolgárt írnak össze. Néhány hét múlva, március 19-én lejár a négy évvel ezelőtt megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok mandátuma. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával egyetértésben — benyújtott javaslatára Népköztársaságunk elnöki Tanácsa április 25-re kitűzte az általános választásokat Választásokra készülünk, s ez — a sok politikai szervezési, technikai tennivaló mellett — alapvetően a számvetés, a számadás időszaka Visszatekintünk az elmúlt négy esztendőre, s elgondolkodunk: jó politikára adtuk-e szavazatunkat, megfelelő embereket állítottunk-e képviseletünkben e jó politika szolgálatába, megvalósultak-e azok a célok, amelyeket a négy év előtti választási program megfogalmazott. Négy évvel ezelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása arra szólította fel a magyar népet, hogy támogassa a párt IX. kongresszusn megfogalmazott legfontosab célkitűzéseket, vegyen részt azok megvalósításában. Olyan választási programot fogalmazott meg a népfront, amelyben „a párttagok és a párton kívüliek, a különböző egyházakhoz tartozó hívők és a nem hívők egyaránt megtalálják helyüket azoknak az egyetemes nemzeti céloknak a szolgálatában, amelyeket minden hazáját szerető és társadalmi fejlődést megértő, haladó ember elfogadhat". A célok elérésének döntő feltételeként arra szavaztunk, hogy erősödjék szocialista államunk, a nép hatalma, tovább demokratizálódjék állami és közéletünk, fejlődjék a szocialista demokrácia. Az országgyűlési ciklus utolsó ülésén megalkotta az új tanácstörvént, amely egyszerre szolgálja állami szervezetünk fejlesztését, az állami tekintély és fegyelem szilárdítását, a felelősség növelését, a bürokratizmus leküzdését, valamint a helyi tanácsok jogkörének, önkormányzati jellegének növekedését. A négy év előtti választási program meghirdetői, a program alapján megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok tiszta lelkiismerettel állhatnak a nép színe elé, mert túlnyomó többségükben mindent elkövettek, hogy a szavak tetteké váljanak, úgy a program gazdasági, kulturális céljait illetően, mint a szocialista hazafiságot és nemzetközi szolidaritást szolgáló, békés külpolitikánk alapelveit illetően. Elmondhatjuk és elmondhatjuk: a párt vezetésével, a Hazafias Népfront keretében nemzeti egységbe tömörülve, széles összefogással népünk előbbre lépett a szocializmus útján. Nálunk ma már a legtermészetesebb dolognak számít, hogy elért eredményeinkről, megoldandó gondokról többes szám első személyben beszélünk. Így van ez most is. Nem csak azt vizsgáljuk, mérlegeljük, mit végeztek az országgyűlési képviselők, tanácstagok. Ezen is elgondolkodunk, de azon is, hogy mit tettünk együttesen jól és mit kell jobban tennünk a jövőben. Ez egész társadalmi rendünk és választási gyakorlatunk demokratikus jellegéből természetesen következik. Országunkban a Hazafias Népfront és vezető ereje, a kommunisták pártja kéri a szavazatokat, de ennél többet is kér. Kéri, igényli a folyamatos, cselekvő részvételt a célok kimunkálásában, ha szükséges az igazítás, akkor abban, de mind ezek után a megvalósításban. A szocialista haza csak az egész nép együttes alkotásaként épülhet fel A közös célra, a célhoz vezető, legalkalmasabbnak vélt útszakaszra is szavazunk április 25-én, amikor megválasztjuk az új országgyűlési képviselőket és tanácstagokat. De nemcsak szavazunk, hanem választunk is. Sőt a választást megelőzően kiválasztunk is a jelölő gyűléseken. Az új jelölési eljárás két vonatkozásban is növeli jogainkat, fejleszti a választási eljárás demokratizmusát. Az egyik, hogy közvetlenül ránk, a jelölőgyűléseken résztvevő választópolgárokra ruházza a jelölés jogát. A másik, hogy az eljárási módban nem csak lehetőséget teremt, hanem mintegy ösztönöz arra is, hogy reális társadalmi igény esetén két, vagy több jelöltet állítsunk. Cma jogok növekedésével növekszik állampolgári felelősségünk is. Lelkiismereti kérdéssé válik, hogy ± *■ olyan jelöltet — vagy jelölteket — támogassunk már a jelölő gyűlésen, akik vagy akik emberi magatartásuknál, képességüknél, tenniakarásuknál fogva a közösség érdekében képesek dolgozni az országgyűlésben, vagy a helyi tanácsokban. Magyar—dán kulturális egyezmény Szerdán délelőtt Koppenhágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság Kormánya közötti első államközi kulturális egyezményt Magyar részről a megállapodást Péter János külügyiminiszter, dán részről pedig Poul Härtling külügyminiszter írta alá. Az öt évre szóló magyardán kulturális megállapodás aláírása után Péter János külügyminiszter megkezdte hivatalos tárgyalásait Poul Hartinggal. Befejeződtek a magyarcsehszlovák tárgyalások Szerda délután az Országházban, a Minisztertanács tanácstermében befejeződtek a magyar—csehszlovák tárgyalások. Az eszmecserén magyar részről részt vett Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vincze József hazánk prágai nagykövete, Várkonyi Péter a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel László, a külügyminisztérium főosztályvezetője. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Lubomir Strougal miniszterelnök, Karel Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az országos tervhivatal elnökhelyettese, Vratilav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa. A tárgyalások befejeztével közös közleményt adtak ki. Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Kormányának elnöke aki Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének meghívására háromnapos hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon, feleségével együtt szerdán este elutazott Budapestről. Vele együtt utaztak el kíséretének tagjai. Losonczi Pál látogatása egy harckocsizó alakulatnál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában — szerdán ellátogatott néphadseregünk egyik harckocsizó alakulatához. A vendégeket érkezéskor a tapolcai helyőrségi klub épülete előtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták Ott volt a fogadtatásnál Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság előtitkára, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, dr. Bódogén János, a megyei tanács vb elnöke, továbbá a városi és a járási párt, valamint állami szervek vezetői és a néphadsereg tábornoki karának több tagja. Az ünnepélyes fogadtatást követően Kálazi József vezérőrnagy adott tájékoztatást az alakulat életéről, munkájáról, feladatairól. Az Elnöki Tanács elnöke és a társaságában levő személyiségek ezután megtekintették a harckocsizók egyik kiképzési bázisát. A látogatásnak érdekes eseménye volt, amikor bemutatták a katona fiatalok előkészítését a harckocsival történő vízalatti átkelésre. Ennek során azt gyakorolták, hogyan kell eljárniuk akkor, ha valamilyen hiba következtében a harckocsit elárasztja a víz és önmaguk, majd pedig a jármű kimentése szükséges. Mindezt egy harckocsi-makett segítségével szemléltették és — amint azt a gyakorlatot irányító parancsnok jelentette — a feladatot kiválóan hajtották végre. — A vendégek megtekintették az elhelyezési körleteket, majd Losonczi Pál a látogatás tapasztalatairól nyilatkozott az újságíróknak. Megállapíthattuk a látogatás alkalmával, hogy az itteni alakulat legénysége — a parancsnokok irányításával — kiválóan sajátították el azokat a műszaki-technikai ismereteket, amelyeket a sorkatonai szolgálat ideje alatt meg kell szerezniük ahhoz, hogy feladataikat megfelelően elláthassák. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy katonáink becsülettel teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Megoveződtünk arról is, hogy a katonai nevelés terén is naffvszeű eredményt értek el az itteni parancsnokok — mondotta. A látogatás befejezéseként az Flifflri Tanács elnöke kora délután a helyőrségi klub színháztermében rendezett katonagyűlésen találkozott az alakulat parancsokaival, tisztjeivel, harcosaival, s időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről folytatott velük eszmecserét. Az egyiptomi béketanács kongresszusa (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK ..... . Ez már a tavasz Tavaszi vetéshez készülnek a Középtiszai Állami Gazdaságban. Tizennégy lánctalpas erőgéppel dolgoznak, ott ahol a nyirkos talajra rá tudnak menni. Simítóznak, szikkasztó fogasolást végeznek, a borsó-, valamint a lucerna vetőágyút készítik. Az idén új angol kifejtőborsót is vetnek a vetőmagtermeltető vállalat kérésére, külföldi megrendelésre. Mintegy 80 holdon a felfagyott őszibúzát hengerezik. Az őszi kalászosok és pillangósok fejtrágyázását is megkezdték. Hatvan vagonnyi nitrogénműtrágyát szórnak a napokban repülőgépről és szórókocsikkal. Négy első helyezés A Debreceni Postaigazgatóságon ma a tavalyi szocialista munkaverseny eredményeit értékelik és a kiválóan dolgozó postásokat, postahivatalokat kitüntetik. Szolnok megyéből négy hivatal ért el első helyezést: az abádszalóki, a jászszentandrási, a tiszasasi és a kócsafalui. A legeredménesebb betétgyűjtő kézbesítőnek pedig Balogh Gábor szolnoki postás bizonyult, aki az elmúlt évben 270 ezer forint betétet gyűjtött össze a körzetében. Megkezdték a téglagyártást Tegnap indították be a kunhegyesi téglagyárban a nyerstégla-gyártó gépeket. Az első napon több mint 15 ezer téglát gyártottak. — Új agyagbányát kellett feltárnunk — mondta Danyi Mihály gyárvezető — a régi bányánkat elöntötte a talajvíz. Az átszerelés 14 ezer forintba került. Az új bányában is csak úgy tudunk agyagot fejteni, ha állandóan elszivattyúzzuk a feltörő talajvizet Mára már rendbehozták az udvari tégla-szikkasztó területeket A 14 kamrás égetőkemencét a télen kijavították. Naponta 45—50 ezertéglát gyártanak majd, s az év végéig mintegy 7 milliót. CSÉB-beszámoló Az Alföldi Kőolajfutasi Üzem biztosítási és önsegélyező csoportjában résztvevő kétezerötszáz dolgozó küldöttei tegnap tárgyalták meg az Inézőbizottság ötéves munkájáról szóló beszámolók Megvitatták azt is, hogy az idei 150 ezer forint összegű szociális alapból mennyit indítanak segélyezésre, társasutazásra, színházlátogatásra és üdültetésre, , Építkezések a Jászságban Jászboldogházán a hét elején kezdték el az új tanácsháza és pártbizottság épületének alapozását. A koordinációs építkezést a megyei pártbizottság a megyei tanács, valamint a helyi tanács végezteti. A kétszintes épület kivitelezője a járási tanács költségvetési üzeme. Jászboldogházán ez lesz a második kétszintes épület Jászteleken elkezdték az új művelődési ház alapjainak áfáját. Egymillió forintos költséggel színháztermet, szakköri szobákat, klubtermet és korszerű színpadot építenek Az új művelődési létesítmény a járási, a községi tanács, valamint a helyi Tolbuhin Tsz összefogásából jön létre. A napokban fogtak hozzá Jánoshidán a 2-es számú orvosi rendelő, váró és orvosi lakás építéséhez. A két ütemben készülő egészségügvi létesítményt a helyi tanács saját építőbrigádja építi, összesen mintegy 800 ezer forint k*ltséerel. A negyedik ötéves terv során hozzáépítenek még egy újabb lakást és egy terhességi tanácsadó termet Az építkezés előreláthatólag augusztus 20-ra készül el, . . . •- l Ára: 80 fillér itta: Személyre szóló feladatok A határozatok megvalósításáért Korszerűsítik a növényvédelem gépparkját Megyei körkép Prága tavasz előtt A világ mezőgazdasága Nem mind arany, ami fénylik Új szérum a tetanusz ellen Új húsüzemek A negyedik ötéves terv végére az 1970. évi 58,9 kilóval szemben az egy főre jutó évi húsfogyasztás eléri a 67 kilót. A húsipar termelése öt év alatt mintegy 40 százalékkal növekedik, az üzemek zsírból és zsírszalonnából öt év alatt mintegy 30 százalékkal adnak többet a fogyasztóknak. Az előirányzat teljesítése részben a mezőgazdasági nagyüzemeken, a háztáji és egyéni gazdaságokon múlik; a terv előirányzata szerint ugyanis öt év alatt 25 százalékkal nő a vágóállat termelés. 1975-ben a mezőgazdasági nagyüzemek csaknem egyharmadával több állatot vágnak majd, mint az elmúlt évben. A termelői magánvágás és a szabadpiaci forgalom számítások szerint lényegesen nem változik. A negyedik ötéves terv utolsó évében az ipar a tavalyinál 60 százalékkal több sertést, 30 százalékkal több juhot és 11 százalékkal több szarvasmarhát vásárol majd fel. A felvásárlás ilyen mértékű növekedése szükséges, ahhoz, hogy a belkereskedelm központi húsáru alapja a tervnek megelelően bővüljön, a vágóállat-, hús- és húskészítmény-export pedig 30 százalékkal haladja meg az 1970. évit. A termelés növekedése azonban egymagában nem elegendő az igények kielégítéséhez. A kereskedelmi előrejelzések szerint több értékesebb, feldolgozott készítményre lesz majd szükség. Ennek megfelelően 1975-ig több mint 50 százalékkal növelik a szalámigyártást. Dobozos sonkából és úgynevezett száraz húsáruból is jóval többet adnak majd a belkereskedelem megrendelésére. A húskonzervek gyártását mintegy két és félszeresére fokozzák. Az ipar előtt álló feladatok komoly műszaki fejlesztést követelnek, azért is, mert az iparág állóeszközei, főképpen épületet, elöregedtek. Lényeges feladat az is, hogy a tervidőszak végére az üzemek „közelek, kerüljenek az állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági területekhez. Azokban a megyékben, ahol az átlagosnál magasabb színvonalú az állattenyésztés, de a feldolgozó kapacitás elmarad a követelményektől _ mint például Békés, Hajdú, Tolna és Csongrád megyékben — bővítik a helyi üzemeket, újabbakat építenek, és így asj állatok jórészt helyben vághatják majd le ÍMTÖ és l ^a