Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

XXII. évf. 47. sz. 1971. febr­uár 25., csütörtö'F. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Számvetés­i számadásF­ alusi porták, városi lakások kapuin csöngetnek, ko­pognak be ezekben a napokban az összeírók, hogy számba vegyék mindazokat, akik 1953. április 26-a előtt születtek, vagy ha később is születtek, de házasságuk folytán nagykorúak lettek. Több mint hétmillió választópolgárt ír­nak össze. Néhány hét múlva, március 19-én lejár a négy évvel ezelőtt megválasztott országgyűlési képviselők és tanácsta­gok mandátuma. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával egyetértésben — benyújtott javaslatára Népköztársaságunk elnöki Tanácsa április 25-re kitűzte az általános választáso­kat Választásokra készülünk, s ez — a sok politikai szerve­zési, technikai tennivaló mellett — alapvetően a számvetés, a számadás időszaka Visszatekintünk az elmúlt négy esz­tendőre, s elgondolkodunk: jó politikára adtuk-e szavaza­tunkat, megfelelő embereket állítottunk-e képviseletünkben e jó politika szolgálatába, megvalósultak-e azok a célok, amelyeket a négy év előtti választási program megfogalma­zott. Négy évvel ezelőtt a Hazafias Népfront Országos Taná­csának választási felhívása arra szólította fel a magyar né­pet, hogy támogassa a párt IX. kongresszusn megfogalma­zott legfontosab célkitűzéseket, vegyen részt azok megvaló­sításában. Olyan választási programot fogalmazott meg a népfront, amelyben „a párttagok és a párton kívüliek, a kü­lönböző egyházakhoz tartozó hívők és a nem hívők egya­ránt megtalálják helyüket azoknak az egyetemes nemzeti céloknak a szolgálatában, amelyeket minden hazáját szere­tő és társadalmi fejlődést megértő, haladó ember elfogad­hat". A célok elérésének döntő feltételeként arra szavaztunk, hogy erősödjék szocialista államunk, a nép hatalma, tovább demokratizálódjék állami és közéletünk, fejlődjék a szocia­lista demokrácia. Az országgyűlési ciklus utolsó ülésén meg­alkotta az új tanács­törvén­t, amely egyszerre szolgálja ál­lami szervezetünk fejlesztését, az állami tekintély és fegye­lem szilárdítását, a felelősség növelését, a bürokratizmus le­küzdését, valamint a helyi tanácsok jogkörének, önkormány­zati jellegének növekedését. A négy év előtti választási program meghirdetői, a prog­ram alapján megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok tiszta lelkiismerettel állhatnak a nép színe elé, mert túlnyomó többségükben mindent elkövettek, hogy a szavak tetteké váljanak, úgy a program gazdasági, kul­turális céljait illetően, mint a szocialista hazafiságot és nem­zetközi szolidaritást szolgáló, békés külpolitikánk alapelveit illetően. Elmondhatjuk és elmondhatjuk: a párt vezetésével, a Hazafias Népfront keretében nemzeti egységbe tömörülve, széles összefogással népünk előbbre lépett a szocializmus útján. Nálunk ma már a legtermészetesebb dolognak számít, hogy elért eredményeinkről, megoldandó gondokról többes szám első személyben beszélünk. Így van ez most is. Nem csak azt vizsgáljuk, mérlegeljük, mit végeztek az országgyű­lési képviselők, tanácstagok. Ezen is elgondolkodunk, de azon is, hogy mit tettünk együttesen jól és mit kell jobban tennünk a jövőben. Ez egész társadalmi rendünk és választási gyakorlatunk demokratikus jellegéből természetesen követ­kezik. Országunkban a Hazafias Népfront és vezető ereje, a kommunisták pártja kéri a szavazatokat, de ennél többet is kér. Kéri, igényli a folyamatos, cselekvő részvételt a célok kimunkálásában, ha szükséges az igazítás, akkor abban, de mind ezek után a megvalósításban. A szocialista haza csak az egész nép együttes alkotásaként épülhet fel A közös célra, a célhoz vezető, legalkalmasabbnak vélt útszakaszra is szavazunk április 25-én, amikor megválaszt­juk az új országgyűlési képviselőket és tanácstagokat. De nemcsak szavazunk, hanem választunk is. Sőt a választást megelőzően kiválasztunk is­­ a jelölő gyűléseken. Az új jelölési eljárás két vonatkozásban is növeli jogainkat, fej­leszti a választási eljárás demokratizmusát. Az egyik, hogy közvetlenül ránk, a jelölőgyűléseken résztvevő választópol­gárokra ruházza a jelölés jogát. A másik, hogy az eljárási módban nem csak lehetőséget teremt, hanem mintegy ösz­tönöz arra is, hogy reális társadalmi igény esetén két, vagy több jelöltet állítsunk. Cm­a jogok növekedésével növekszik állampolgári felelősségünk is. Lelkiismereti kérdéssé válik, hogy ± *■ olyan jelöltet — vagy jelölteket — támogassunk már a jelölő gyűlésen, aki­k vagy akik emberi magatartá­suknál, képességüknél, tenniakarásuknál fogva a közösség érdekében képesek dolgozni az országgyűlésben, vagy a he­lyi tanácsokban. Magyar—dán kulturális egyezmény Szerdán délelőtt Koppen­hágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság Kormánya közötti első államközi kultu­rális egyezményt Magyar részről a megálla­podást Péter János külügy­­im­iniszter, dán részről pedig Poul Härtling külügyminisz­ter írta alá. Az öt évre szóló magyar­­dán kulturális megállap­odás aláírása után Péter János külügyminiszter megkezdte hivatalos tárgyalásait Poul Hartinggal. Befejeződtek a magyar­­csehszlovák tárgyalások Szerda délután az Ország­házban, a Minisztertanács tanácstermében befejeződtek a magyar—csehszlovák tár­gyalások. Az eszmecserén magyar részről részt vett Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány el­nöke, Pója Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese, Vincze József hazánk prágai nagykövete, Várkonyi Péter a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Drecin Jó­zsef, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel László, a külügyminisztérium főosztályvezetője. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Lubo­­mir Strougal miniszterelnök, Karel Kurka, a külügymi­niszter első helyettese, Fran­­tisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az országos tervhi­vatal elnökhelyettese, Vrati­­­lav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának veze­tője és dr. Jan Kolar, a mi­niszterelnöki kabinet mun­katársa. A tárgyalások befejeztével közös közleményt adtak ki. Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Szövetségi Kormá­nyának elnöke aki Fock Je­nőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének meghívására há­romnapos hivatalos baráti látogatást tett Magyarorszá­gon, feleségével együtt szer­dán este elutazott Budapest­ről. Vele együtt utaztak el kíséretének tagjai. Losonczi Pál látogatása egy harckocsizó alakulatnál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter társaságá­ban — szerdán ellátogatott néphadseregünk egyik harc­kocsizó alakulatához. A ven­dégeket érkezéskor a tapol­cai helyőrségi klub épülete előtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták Ott volt a fogadtatásnál Pap Já­nos, a Veszprém megyei pártbizottság el­ő­titkára, az országgyűlés honvédelmi bi­zottságának elnöke, dr. Bó­dogén János, a megyei tanács vb elnöke, továbbá a városi és a járási párt, valamint állami szervek vezetői és a néphadsereg tábornoki kará­nak több tagja. Az ünnepélyes fogadtatást követően Kálazi József ve­zérőrnagy adott tájékoztatást az alakulat életéről, munká­járól, feladatairól. Az Elnöki Tanács elnöke és a társasá­gában levő személyiségek ezután megtekintették a harckocsizók egyik kiképzési bázisát. A látogatásnak ér­dekes eseménye volt, amikor bemutatták a katona­ fiata­lok előkészítését a harckocsi­val történő vízalatti átkelés­re. Ennek során azt gyako­rolták, hogyan kell eljárniuk akkor, ha valamilyen hiba következtében a harckocsit elárasztja a víz és önmaguk, majd pedig a jármű kimen­tése szükséges. Mindezt egy harckocsi-makett segítsé­gével szemléltették és — amint azt a gyakorlatot irá­nyító parancsnok jelentette — a feladatot kiválóan haj­tották végre. — A vendégek megtekin­tették az elhelyezési körle­teket, majd Losonczi Pál a látogatás tapasztalatairól nyilatkozott az újságíróknak. Megállapíthattuk a látoga­tás alkalmával, hogy az itte­ni alakulat legénysége — a parancsnokok irányításával — kiválóan sajátították el azokat a műszaki-technikai ismereteket, amelyeket a sorkatonai szolgálat ideje alatt meg kell szerezniük ahhoz, hogy feladataikat megfelelően elláthassák. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy katonáink becsülettel teljesítik a rájuk bízott fel­adatokat. Megoveződtünk ar­ról is, hogy a katonai neve­lés terén is n­affvsze­ű ered­ményt értek el az itteni pa­rancsnokok — mondotta. A látogatás befejezéseként az Flifflri Tanács elnöke ko­ra délután a helyőrségi klub színháztermében rendezett katonagyűlésen találkozott az alakulat parancsokaival, tisztjeivel, harcosaival, s idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről folytatott velük eszmecserét. Az egyiptomi béketanács kongresszusa (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK­­ ..... . Ez már a tavasz Tavaszi vetéshez készülnek a Középtiszai Állami Gazda­ságban. Tizennégy lánctalpas erőgéppel dolgoznak, ott ahol a nyirkos talajra rá tudnak menni. Simítóznak, szikkasz­tó fogasolást végeznek, a borsó-, valamint a lucerna vetőágyút készítik. Az idén új angol kifejtőborsót is vet­nek a vetőmagtermeltető vállalat kérésére, külföldi megrendelésre. Mintegy 80 holdon a felfa­gyott őszibúzát hengerezik. Az őszi kalászosok és pillan­gósok fejtrágyázását is meg­kezdték. Hatvan vagonnyi nitrogénműtrágyát szórnak a napokban repülőgépről és szórókocsikkal. Négy első helyezés A Debreceni Postaigazga­tóságon ma a tavalyi szocia­lista munkaverseny eredmé­nyeit értékelik és a kiválóan dolgozó postásokat, postahi­vatalokat kitüntetik. Szolnok megyéből négy hivatal ért el első helyezést: az abádszaló­­ki, a jászszentandrási, a ti­­szasasi és a kócsaf­alui. A legeredm­é­n­­esebb betétgyűj­tő kézbesítőnek pedig Balogh Gábor szolnoki postás bizo­nyult, aki az elmúlt évben 270 ezer forint betétet gyűj­tött össze a körzetében. Megkezdték a téglagyártást Tegnap indították be a kunhegyesi téglagyárban a nyerstégla-gyártó gépeket. Az első napon több mint 15 ezer téglát gyártottak. — Új agyagbányát kellett feltárnunk — mondta Danyi Mihály gyárvezető — a régi bányánkat elöntötte a talaj­víz. Az átszerelés 14 ezer fo­rintba került. Az új bányá­ban is csak úgy tudunk agyagot fejteni, ha állandóan elszivattyúzzuk a feltörő ta­lajvizet Mára már rendbehozták az udvari tégla-szikkasztó terü­leteket A 14 kamrás égető­kemencét a télen kijavítot­ták. Naponta 45—50 ezer­téglát gyártanak majd, s az év végéig mintegy 7 milliót. CSÉB-beszámoló Az Alföldi Kőolajfutasi Üzem biztosítási és önsegé­lyező csoportjában részt­vevő kétezerötszáz dol­gozó küldöttei tegnap tár­gyalták meg az In­ézőbizott­­ság ötéves m­unkájáról szóló beszámolók Megvitatták azt is, hogy az idei 150 ezer fo­­ri­nt összegű szociális alap­ból mennyit in­­dít­anak se­gélyezésre, társasutazásra, színházlátogatásra és üdülte­­tésre, , Építkezések a Jászságban Jászboldogházán a hét ele­jén kezdték el az új tanács­háza és pártbizottság épüle­tének alapozását. A koordi­nációs építkezést a megyei pártbizottság a megyei ta­nács, valamint a helyi tanács végezteti. A kétszintes épü­let kivitelezője a járási ta­nács költségvetési üzeme. Jászboldogházán ez lesz a második kétszintes épület Jászteleken elkezdték az új művelődési ház alapjai­nak áfáját. Egymillió forin­tos költséggel színháztermet, szakköri szobákat, klubter­met és korszerű színpadot építenek Az új művelődési létesítmény a járási, a közsé­gi tanács, valamint a helyi­­ Tolbuhin Tsz összefogásából jön létre. A napokban fogtak hozzá Jánoshidán a 2-es számú or­vosi rendelő, váró és orvosi lakás építéséhez. A két ütemben készülő egészség­­ügvi létesítményt a helyi ta­nács saját építőbrigádja épí­ti, összesen mintegy 800 ezer forint k*ltséerel. A negyedik ötéves terv során hozzáépí­tenek még egy újabb lakást és egy terhességi tanácsadó termet Az építkezés előrelát­hatólag augusztus 20-ra ké­szül el, . . . •- l Ára: 80 fillér itta: Személyre szóló feladatok A határozatok megvalósításáért Korszerűsítik a növényvédelem gépparkját Megyei körkép Prága tavasz előtt A világ mezőgazdasága Nem mind arany, ami fénylik Új szérum a tetanusz ellen Új húsüzemek A negyedik ötéves terv végére az 1970. évi 58,9 kiló­val szemben az egy főre jutó évi húsfogyasztás eléri a 67 kilót. A húsipar termelése öt év alatt mintegy 40 száza­lékkal növekedik, az üzemek zsírból és zsírszalonnából öt év alatt mintegy 30 százalék­kal adnak többet a fogyasz­tóknak. Az előirányzat teljesítése részben a mezőgazdasági nagyüzemeken, a háztáji és egyéni gazdaságokon múlik; a terv előirányzata szerint ugyanis öt év alatt 25 száza­lékkal nő a vágóállat terme­lés. 1975-ben a mezőgazda­­sági nagyüzemek csaknem egyharmadával több állatot vágnak majd, mint az elmúlt évben. A termelői magánvá­gás és a szabadpiaci forga­lom számítások szerint lé­nyegesen nem változik. A negyedik ötéves terv utolsó évében az ipar a ta­valyinál 60 százalékkal több sertést, 30 százalékkal több juhot és 11 százalékkal több szarvasmarhát vásárol majd fel. A felvásárlás ilyen mér­tékű növekedése szükséges, ahhoz, hogy a belkereskede­­l­m központi húsáru alapja a tervnek me­gelelően bővül­jön, a vágóállat-, hús- és húskészítmény-export pedig 30 százalékkal haladja meg az 1970. évit. A termelés növekedése azonban egymagában nem elegendő az igények kielégí­téséhez. A kereskedelmi elő­rejelzések szerint több érté­kesebb, feldolgozott készít­ményre lesz majd szükség. Ennek megfelelően 1975-ig több mint 50 százalékkal nö­velik a szalámigyártást. Do­bozos sonkából és úgynevezett száraz húsáruból is jóval többet adnak majd a belke­reskedelem megrendelésére. A húskonzervek gyártását mintegy két és félszeresére fokozzák. Az ipar előtt álló felada­tok komoly műszaki fejlesz­tést követelnek, azért is, mert az iparág állóeszközei, fő­képpen épületet, elöregedtek. L­­ényeges feladat az is, hogy a tervidőszak végére az üze­mek „közelek, kerüljenek az állattenyésztéssel foglal­kozó mezőgazdasági terüle­tekhez. Azokban a megyék­ben, ahol az átlagosnál ma­gasabb színvonalú az állatte­nyésztés, de a feldolgozó ka­pacitás elmarad a követel­­m­ényektől _ mint például Békés, Hajdú, Tolna és Csongrád megyékben — bő­vítik a helyi üzemeket, újab­bakat építenek, és így asj állatok jórés­zt helyben vág­­­hatják majd le ÍMTÖ és l ^a

Next