Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
1871. április 20. SZOTNOK MEGYET NÉPLAP Képviselőjelöltjeink Gócza József A jelölőgyűléseken többen szót kértek a Kossuth Tsz tagjai. Sok szépet, jót elmondtak elnökükről, Gócza Józsefről, ő meg zavartan hallgatta és restellkedve odament az „ellenfélhez", Horváth Istvánhoz. „Még azt gondolhatjátok, hogy szerveztem” — mentegetőzött. A Velemi tagjai nyugtatták: „Tisztább embernek ismerünk, hogy feltételezzük.” Nem is lehetne. Zárszámadás idején jártam legutóbb náluk. A szövetkezetek többségében prémiumosztó időszak is. A jászkiséri Kossuth Tsz teljesítette tavalyi termelési tervét, a tagok jövedelmét, a fejlesztési elgondolásokat. Egyetlen egy dolog kivételével mindent: a tervezett összjövedelemből hiányzott. Vezető társai akkor már bekalkulálták, náluk nincs prémium. Ismerik elnöküket. Ha csak egy szépséghibája is van az ügynek, ő már egy fillért fel nem vesz. Akkor a többieknek se jár. A szakvezetők nagy része megértette, ha az elnöknek nem kell a pénz, akkor az egy becsületes ügy, Szolnokon futottam össze vele a minap. A Balatonnál járt, a tagok nyári üdültetését intézte. Magánvillát bérelnek hatvan jászkiséri tsz-tag pihentetésére. „Azt hittem, már a sajátja” — tréfálkoztam vele. Nagyon komolyan a szemembe nézett: „Az én villám három gyermekem tisztességes felnevelése.” Tanácselnökből lett tsz-elnök. És tizenkilenc évesen lett a párt tagja. Akkor, mikor munkaidő után minden este összejöttek a jászkiséri parasztfiatalok az ÉPOSZ-ban, hogy titkárukkal, Gócza Józseffel a kiteljesedő új világ útjait egyengessék. Még abból az időből is a nagy népszerűsége, a nagy ismeretsége. Egyszer megkérdeztem: „Feltűnt, hogy sosem használja ezt a kifejezést, egyszerű emberek”. Megmagyarázna. Ha egyszerű emberek lennének, akkor nagyszerű emberek is vannak. Ha ő mást egyszerű embernek nevezne, akkor magát nagyszerű emberek tartaná. „Csak emberek vagyunk. A szövetkezetben csak tsz-tagok. Egyikünk elnök, másikunk tehenész. A különbözetet nem a beosztás adja. A tehenész is lehet nagyszerű ember, s az elnök se mindig az.” Megértettem. Mikor tsz-elnöknek ment, arról volt szó, három esztendőt tölt ott. Aztán öt lett, mont tizenegy esztendeje elnök. „Bizonyos, hogy minden munkában van szépség. A mezőgazdaságban dolgozni öröm. Technikai pezsgés, teljes átalakulás és az emberek nyomon követhető formálódása.” Nemrégen az Ördöghátra hívták lakodalomba. Nagyon hívták. Csodálkozott is, mert azon a határrészen a volt módosabb gazdák laknak, akik a szövetkezetet is, meg Gócza Józsefet is fenntartással fogadták. — Sokáig úgy hittem, haragszanak rám. A lagziban, a jó hangulat közepén megmondták, már régóta keresik az alkalmat, elismerjék, nekem lett igazam. Nem az én igazam emberek, hanem az ügyé, amelyet szerény képességeim szerint magam is képviselek — válaszoltam. Az ügyet most négy évig, mint képviselő szolgálta. Hosszú ideje, mint munkásőr is. „A képviselő sokat tehet. Én négyszer szólaltam fel Hatvankilencben szóvátettem, milyen kevés a gép. A saját szövetkezetünkön kívül Szolnok és Heves megyében is tanulmányoztam a helyzetet. Biztos voltam igazamban. Az első napon szóltam. A negyediken megkeresett dr. Dimény Imre miniszter és azt mondta: most kötöttek pótszerződést a Szovjetunióval újabb ezer gépre." Így él egy egyszerű nagyszerű ember. Horváth István Az elnökre vártam az irodában. Bekopogott egy idős asszony, Horváth Istvánt kereste. „Mert tetszik tudni, a fiam tanár Jászberényben. Sokat segíthetne a programbeszéd megírásában.” Magyarázzák neki, nem egyéni programmal indulnak ma a jelöltek, de az asszony csak mondogatja. „Jászberényben élek, mióta nyugdíjas vagyok. De Jászapáti születésűnek tartom magam. Miben segíthetek?” Mikor az elnök megjött, leült a nagyon egyszerűen berendezett iroda asztalához. Fölötte egyetlen fénykép a falon, Velemi Endre, a Tanácsköztársaság mártírjának arcképe. Jászapátin közkézen forog egy kéziratos könyv. Velemi Endre életének és a nevét viselő szövetkezetnek a története. Szerzője Miskolczi Barna. Szerzőtársa Horváth István. Az elnök senkinek nem mondta, mindenki tudja róla. Vetemi Endre új eszményképe. Jól ismerem, tisztelem Horváth Istvánt. Tavaly nyári délutánon kerestem. „Most ment ebédelni” – mondták. „Melyik utcában lakik?” „Tanyán él.” Megkérdeztem tőle, hogyan lehet, hogy az elnök családja még mindig abban a tanyában lakik, amelyből 1952-ben belépett a szövetkezetbe. Azóta, egész telepeket építettek be új házakkal a Velemi Tsz tagjai a faluban. Nevetett. — Aki három gyereket nevel, taníttat, nem csodálkozik ezen. Jól jön a háztáji jószágtartásból az a kis pénz, amivel a feleségem besegít. Az elmaradhatatlan hosszú meggyfaszipkából eregeti a Munkás cigaretta füstjét. „Mikor még beléptem egyetlen szakembere sem volt a szövetkezetnek. Az én polgári iskolám volt a legmagasabb. Három agrármérnök, két felsőfokú technikus, huszonkét technikus dolgozik nálunk. Nem vett ember egy sem. Saját tagjainkat taníttattuk.” Mikor az elnök belépett, 1952-ben, nagy visszhangja támadt a környéken. — Jászapátin én voltam az első középparaszt belépő. Az egész család jött. Édesapám, Palkó öcsém, még az anyósomék is. Tizenhét holddal jöttem, meg a gazdasági felszereléssel. Akkor még a gazdák megharagudtak rám. Aztán követték. Akkor már a szövetkezetalapító agrárproletárok elnökükké választották. Nem sokkal az ellenforradalom előtt, 1956-ban. „Tőlünk egy szeget el nem vitt senki, egyetlen kilépőnk sem volt akkor.” Szigorú, rendszerető ember. Munkájáról naplót vezet. Pár éve a Népszabadság részleteket közölt belőle. „Számadás magamnak is. Bárki, bármikor belenézhet, mikor mit dolgoztam. Egyszer majd szeretném megírni.” Az Országházát ismeri. „Még 1945-ben, a vetkőztetések idején, rámesteledett Pesten. Bekéredzkedtem éjszakára. Aztán mikor később az Országos Béketanács tagja lettem, benn is szétnézhettem.” — Művelt parasztember — mondták róla elnöktársai, mikor megválasztották a szolnoki szövetség versenybizottsága elnökének. Tagja volt a TOT-nak hosszú ideig, szinte kezdettől tanácstag, a járási tanács végrehajtó bizottságának is tagja volt „Köznek élő, egyenes jellemű, becsületes ember” — vélekedtek róla a jelölőgyűléseken, ahogy Nagy Mihály elnökhelyettes visszaidézi. „És Gócza Józsefről mit mondtak?” „Szinte szóról szóra ugyanezt” Nagyon örülök, hogy nem ebben a kerületben vagyok választópolgár. Nehéz lesz a döntés, » bl MTI— HMMinci. I bl ~ Választási gyűlésekről jelentjük Jászberény Jászberényben, a Déryné Művelődési Házban rendezték meg vasárnap délelőtt a választási nagygyűlést, amelyen Tóth János, a megyei pártbizottság titkára tartott politikai tájékoztatót. Beszéde elején köszöntötte megalakulása 20. évfordulóját ünneplő Aprítógépgyár és a Hűtőgépgyár kollektíváját. Szólt a jászsági ipari koncentrációról, amelynek létrejöttében nagy szerepet vállaltak a jászberényi üzemek. — A kialakult ipari körzetben az öt esztendő alatt a foglalkoztatottak száma több mint húszezerrel — ezen belül az ipari munkások száma 17,5 ezerrel — növekedett. Jászberény fejlődését tehát könnyű jellemezni: az egyik leggyorsabban iparosodó város. Tájékoztatójának további részében örömét fejezte ki, hogy Jászberényben munkásokat, szövetkezeti parasztokat, értelmiségi dolgozókat, fiatalokat és idősekért jelöltek tanácstagoknak, közöttük nagy számban vannak fizikai dolgozók, főként ipari munkások. — Bátran és tisztelettel ajánljuk a város lakosságának, a választópolgároknak, támogassák jelöltjeiket a választás napján. A jelöltektől azt kérjük, tartsák meg emberségüket, jó emberi adottságukat, megválasztásuk esetén a megbízatást felelősséggel, kezdeményezően és lelkiismeretesen teljesítsék. Éljenek — de vissza soha ne éljenek — a bizalommal abban az esetben tevékenységük eredményes lesz. A gyűlésen felszólalt Oláh Istvánné országgyűlési képviselőjelölt, dr. Székely András iskolaorvos, az 1-es számú választókörzet tanácstagjelöltje és Kárpáti József, a Hűtőgépgyár pártbizottságának titkára. Választási nagygyűlés Jászkiséren Jászkiséren vasárnap tartottak választási nagygyűlést, amelyen részt vettek az országgyűlési képviselőjelöltek, Gócza József és Horváth István is. Szentesi László, a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyettese ünnepi beszédében szólt többek között a választások előkészítéséről, a választások demokratizmusának kiszélesítéséről, majd külpolitikai kérdésekkel foglalkozott Ezután, beszélt a III. ötéves terv országos és megyei eredményeiről és a IV. ötéves terv célkitűzéseiről. Mint mondotta: „a megválasztásra kerülő országgyűlési képviselőknek, megyei és helyi tanácstagoknak egyaránt feladata, hogy az országos és megyei célkitűzés végrehajtása mellett, mindig kísérjék figyelemmel a lakosság életkörülményeit, képviseljék érdekeit.” Gazdaságosabb a vezetékes olajszállítás Algyő és Százhalombatta között A múlt év december 11. jelentős dátum az alföldi kőolaj szállításának rövid múltú történetében. Ezen a napon indult el ugyanis vezetéken a kőolaj Algyőról Százhalombattára. Előzetesen a vezetéket vízzel töltötték fel a próbanyomás végett, majd a víztől elválasztva az olajat nyomatták a vezetéken szegedi üzemükből a százhalombattai finomítóba, ahová az december 15-én, a délutáni órákban érkezett meg. Ez idő óta — kisebb javítási szünetektől eltekintve — folyamatosan történik az olaj szállítása a vezetéken. Az idei első negyedévben kevés híján 250 ezer tonnát szállítottunk ily módon, s ez a szegedi üzem termelésének több mint 90 százaléka volt. A múlt év azonos időszakában — természetesen vasúton, tartálykocsikban — a szegedi termelésnek mindössze 141 százalékát küldhettük Százhalombattára, a számunkra legkedvezőbb, ottani finomítóba. A szegedi olaj nagyobb részét akkor Szőnybe és íisbogdányba kellett továbbítanunk, szintén vasúton, de jelentős szállítási többletköltséggel. Hasznos trösztvezetői döntés Hasonló indítványokat tettek a trösztnél még ez évben, a vezetékes szállítás megkezdését követően is, de — ezeket a tröszt vezetése — vállalatunk szerencséjére elvetette, s ma már szinte a teljes szegedi olajtermést vezetéken továbbítjuk a battai finomítóba. Tanulmány készül arra is, hogy a Duna —Tisza közben termelt összes olajat milyen módon lehet erre a vezetékre rákötni, s azon szállítani a finomítóba. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnak több szempontból is előnyös, hogy a távvezeték kiépült, s december 11-én üzembe lépett A legfőbb előny, hogy mentesíti az ezen történő szállítás az időjárási viszontagságoktól az olajmező termelését Nem kell ugyanis például a téli hófúvások következtében elakadt vasúti tartálykocsik hiánya miatt korlátozni — úgymond visszaterhelni — a termelést. Nagy szállítási veszteségeink is voltak a tartálykocsis vasúti továbbításnál. Ezek részint abból adódtak, hogy egyedi kis mennyiségeket mértek, ráadásul eltérő mérési technológiával, másrészt a víztartalom százalékos aránya is kedvezőtlenül alakult. Mindezek következtében a szállítási veszteségünk 1,89 százalékos volt. Utoljára hagytam a távvezetéken történő olajszállítás pénzügyi vonatkozásait. Jelenleg ez tonnánként 76 forintba kerül, míg a tartálykocsiban, vasúton meghaladta a tonnánkénti 90 forintot. Az előző év azonos időszakához képest mintegy 3 millió forinttal több vállalati, illetve tröszti bevételhez jutottunk a távvezeték üzemelésének eredményeként. Világviszonylatban is közismerten legolcsóbb módja az olajszállításnak a csővezetéken történő továbbítás. A mi esetünkben is — Algyő —Százhalombatta vonatkozásában — egyértelműen megmutatkozik a vezeték megépítésének gazdaságossága. Felmerül azonban a kérdés: miért csak 15,5 százalékkal csökkent a költség a vasúti szállításhoz képest. Nem túl kevés ez a mérséklődés? Véleményem szerint kevés. Szabó János termelési osztályvezető 8 I Vitairat Vietnamról Ha meggondolom, bizony Vietnamról — sajnos — a fiam is sokat tud. Pedig mindösse öt éves. Bizony a maci után néhány perccel, a híradó első képeiben estéről estére megszólalnak lakásunkban a fegyverek. Talán már nem is vesszük észre. De a gyerek kíváncsi, kérdez, meg kell neki mondani, hogy egyik bácsi miért lő a másikra- Melyik a jó bácsi — és miért rossz a rossz? Peter Weiss oratóriumának eléggé nem méltatható erénye, hogy nagyon sok újat mond el a vietnami nép harcáról, és az okokról. — Visszanyúl a történelembe és logikusan levezeti egy nép évszázadokon keresztül tartó harcát létéért, nemzeti függetlenségéért. Amikor úgy gondoljuk, hogy erről a háborúról már szinte mindent tudunk, Peter Weiss hozzá tud tenni még ehhez a képhez, tud újat mondani, tud alapvető összefüggéseket megvilágítani, olyanokat is, melyekre eddig nem gondoltunk. S teszi ezt olyan drámai hőfokon, mely nemcsak érzelmileg, de érzelmileg is állásfoglalásra késztet minden becsületes embert Nehéz műfaj az oratórium, koncentrált figyelmet, aktív gondolkodást igényel. De ami a darab, és a kitűnő előadás erénye, az a műsor összeállításban kissé visszájára fordult- Ezt a friss savat igénylő, nagyon elgondolkodtató, közel másfél órás darabot, véleményem szerint nem volt szerencsés este fél tizenegykor kezdeni. Az oratóriumot a Nemzeti Színház neves színészekből álló nagy létszámú együttese vitte a rádió mikrofonja elé, Major Tamás rendezésében. SzóHcTo^, szép szavak! Fini «-át »z érkezett az amatőr irodalmi színpadok és színjátszók országos versenye. A vetélkedőre 660 csoport jelentkezett, a járási, városi és megyei döntők után most a megyék és a főváros legjobbjai a rádió mikrofonja előtt mutathatják be műsoraikat. Vasárnap délelőttönként a Petőfi adón öt-öt együttes jelentkezik. Az első bemutató most vasárnap zajlott le, ezen a tatabányai Népház színjátszó együttese, a szombathelyi tanítóképző intézet irodalmi színpada, a csornai határőrkéilet irodalmi színpada, a győri irodalmi színpad és egy kisközség. Külsővat színjátszó együttese vett részt. A mintegy kétórás produkciót az jellemezte, hogy minden csoport tartalmas produkcióval jelentkezett. — Ann technikai tudásban, felkészültségben hiányzott, azt pótolta a frissesség, a játszani tudás, és a mondani mérés-A legtartalmasabb és egyben legszínvonalasabb produkciót a tatabányai bányász- együttes mutatta be- A zsűri őket javasolta a június 14-i döntőbe (Fukuzava: Zarándok ének, rendezte Éles Béla). A győriét munkája (Csokonai Dorottyája) jó játék, de gondolati tartalmában nem érte el a többi produkció színvonalát. Említésre méltó a fiatal falusi együttes Külsővat községből akik, noha technikailag kevésbé képzetten, de nagy hittel és ásássel mutat,akái egy ballada hangvételű, ném ihletű játékot. (Tamási Áron: Szép Domokos Anna.) .4 szarrhathomok szellemes fi«cz»áll’'tá«a, a saccs, a közhely, a tartalmatlan szórakozás ellen emeli hangját A hatórérpövilt*és a katonaélet problémáiról készített összeállítással szerepelt. . — treraböczky